Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31 / 255. szám

12 KITEKINTŐ KEDD, 2000. OKT. 31. Baks Munkatársunktól Képviselő-testületi ülést tartottak tegnap Bakson, hre­lyen többek között a település mezőgazdasági helyzetét, il­letve az idei felújításokat, út­építéseket beszéltek meg á képviselők. A baksi gazdák főként takarmánynövényeket (búzát, kukoricát, árpát) ter­mesztenek, a fóliákban pedig uborka, paradicsom és"karalá­bé fejlődik. Az állattartásban pedig a,sertés dominál. Az idei belyjz oközta károk eny­hítésére'összesen kétmillió forintnyi támogatást kaptak a baksiak. Az aszály miatt pe­dig 45 jelezték az igényüket október közepéig. Hektáron­ként 2500 forint jár a gazdák­nak. Az ülés másik fő témája a helyi úthálózat volt. A Csongrád Megyei Állami Kö­zútkezelő Kht.-hoz tartozik a baksi főutca. A kht. munka­társai új aszfaltréteget „húz­tak" a Kisteleket Bakssal összekötő útra. Az önkor­mányzat azt szerette volna el­érni, hogy a településen is folytatódjék a munka. Azon­ban erre a közel két kilométe­res szakaszra már nem volt pénze a tulajdonosnak, így csak kisebb javításra, kátyú­zásra futotta a keretből. A baksi mellékutcák viszont az önkormányzathoz tartoznak. Már tavaly elkezdték a földes Aradi utca leaszfaltozását, most pedig folytatták. A má­sodik rész mintegy 8 millióba került. Az összeg hetven szá­zalékát a Csongrád megyei Területfejlesztési Tanács ál­tal, a fennmaradót pedig az önkormányzat. A lakók pedig portánként 20 ezer forintot adtak. A belvíz az óvodát és a könyvtárat is megrongálta. Az alapok megerősítése, illet­ve a külső vakolás, festés 3,5 millióba került, ami teljes egészében állami támogatás. A művelődési ház tetőszerke­zetét 1,7 millióért hoztak helyre. Az összeg harminc százaléka önerő, a többi pe­dig állami pénz. Domaszék Munkatársunktól Domaszéken első születés­napját ünnepli az ifjúsági ön­kormányzat. Ebből az alka­lomból ma, kedden este 7 órától a helyi teleház ad ott­hont a második domaszéki if­júsági fórumnak. Ezen a je­lenlévők megismerhetik Asz­talos árpád vezette ifjúsági önkormányzat eddigi tevé­kenységét, illetve a jövő évre tervezett programjait. Öttömös Munkatársunktól Holnap, szerdán a hagyo­mányokhoz híven ismét meg­rendezik az öttömösi Magyar László emléknapot. Az ün­nepséget Bata Ferenc polgár­mester 10.30-kor nyitja a mű­velődési házban. Utána dr. Krizsán László, a történelem tudományok doktora tart elő­adást az Afrika-kutató és édesapja közötti kapcsolatról. A helyi Magyar László Álta­lános Iskola műsora után át­adják dr. Szanka János állat­orvos által a településnek adományozott zongorát. A hangszeren Brandt Evelin, Volford Bettina és Nagy Imre Erik játszik. A neves kutató kopjafáját délben koszorúz­zák meg az emlékparkban. A művelődési házban ezután ki­állítás nyílik a pusztamérgesi Dancs Miklós és a szatymazi Simon Ferenc képeiből. Erejükkel húzzák a pénzt! A sándorfalvi hálóvontatók. . • Oleernyik Gábor, Nagy Sándor, Horváth István, Körmendi Antal erejükkel húzzák a pénzt. S, hogy nem adja az ki magát a vízből se könnyen, láthatjuk a fenti képen, amikoris hálóhúzás feszülős munkája kicsit hasonlít a hajóvontatókéhoz, akiket az oroszok festője, Repin örökített meg. iskolai tanulmányainkból emlékezhetünk, hogy a festő épp azt a pillanatot örökítette meg, ahogy a nekifeszült emberek partot érnek, de igazából „nin­csenek ki a vízből". A sándorfalvi halászok egyáltalán nem hozhatók egy kalap alá az orosz hajóvontatókkal, de munkájuk, amellyel segítik a halfogást - hasonló. így aztán egymás mellé illeszthető a sándorfalvi hálóhú­zók és a repini hajóvontatók emlékképe. Miért is? Elgondolkodásra, hogy a víz melletti munka minden korban igencsak nehéz..., s akik erejükkel keresik a pénzt - istenigazából megdolgoznak érte! (Fotó: Gyenes Kálmán) Anno 1847 Tűzvész a kisteleki plébánián A kisteleki római kato­likus templom és plébánia a 19. század közepén Sze­ged város kegyurasága alatt állt. Ez azt jelentette, hogy Szeged biztosította az anyagi-pénzügyi felté­teleket az egyházközség működéséhez: plébános fizetése, templom karban­tartása stb. Kistelek a Csa­nádi egyházmegye része; így történetével kapcsolat­ban számos érdekes irat található a Szeged-csaná­di Püspöki Levéltárban. A következőkben a kisváros - akkor még község - plé­bániájának 1847-es le­égésével foglalkozunk. A kisteleki plébánián Kre­minger Antal prépost, szegedi alesperes végzett kánoni láto­gatást 1840-ben. Ebben az idő­ben a plébános Szűcs Antal (neve Szűts alakban is olvas­ható a korabeli dokumentu­mokban), a kántor Valla Jó­zsef, a harangozó Lehosich Ig­nác volt. 1840. június l-jén ti­zenöt kisteleki polgár tett pa­naszt az esperesnek, Szűcs An­tal ellen. A plébános ugyanis nem adta ki az egyházközségi tagoknak a - pénzükön készült - feszületet és két templomi zászlót, amikor a hívek búcsú­ra készültek (Szegedre, illetve Hajósra). 1844 augusztusában Szűcs plébános felszentelte (megáldotta) a templom Szűz Mária-szobrát és díszes orgo­náját. Szűcs Antal 1803. július 11-én született Szegeden. Teo­lógiai tanulmányokat Vácott, Pesten és Temesváron folyta­tott, 1826. szeptember l-jén szentelték pappá Makón. 1827-ben Csanádpalotán, 1828-ban Kisteleken, 1829­ben Versecen, 1830-ban Né­metszentpéteren, 1831-ben Nagyjécsán, 1832-ben Eleken szolgált káplánként. 1835 ok­tóberétől Kistelek plébánosa, 1837 novemberétől Csongrád vármegye táblabírája volt. 1849 őszétől - Cziráky János császári biztos javaslatára ­Szegeden, rókusi plébánosként és helyettes kerületi esperes­ként tevékenykedett. 1863. ok­tóber 23-án hunyt el. Szűcs Antal kisteleki lel­készként nem volt népszerű; többször került összetűzésbe híveivel, valamint Kistelek el­öljáróságával. 1847 novembe­rében ellenfelei felgyújtották a plébániáját. Erről 1847. no­vember 12-én kelt levelében értesítette Lonovics József püspököt. „Elszomorodott szívvel tudatom Nagyságod­dal: miként folyó hó 7. éji órái­ban plébániaházam, valamely gonosztevő által felgyújtatván, annak födele egészen leégett, a szobák azonban különös Isteni kegyelemből - mindamellett, hogy deszkával padoztattak be - le nem égtek." Javaslatként írja, hogy az új épület cserép­tetővel, erős, szilárd anyagból épüljön, „mert különben a szi­laj kisteleki nép közt szemé­lyem és vagyonom veszedel­meztetése nélkül hivataloskod­nom nem lehet." Szűcs plébános 1848 máju­sában lemondott kisteleki lel­készi állásáról, Szeged városa a plébániát júliusban be nem töltöttnek nyilvánította. He­lyettes plébánosként Oltványi Pál (júniustól), Rácz József (augusztustól) és Hegedűs Pál szolgált. 1848 októberében Bezdány Ferencet (1817­1864) választották plébánossá, akit azonban a forradalom melletti nyílt kiállása miatt rö­vid időre bebörtönöztek. Az 1848-as egyházmegyei össze­írás Kisteleken 5500 katolikus lelket jegyzett föl (3000 Kiste­leken, 2500 a leányegyházak­ban), s megjegyezte: „a paróki­áiig ház le van égve. Miklós Péter illlési angyaltrombiták Özv. Kálmán Ferencné udvarán egész nyáron pompáztatta díszes virágait a kert. Sárgán, lilán, fehéren épp az angyaltrombita, amely a hosszú őszre is tartogatott még látnivalót. (Fotó: Gyenes Kálmán) DM Információ Az üllési falunapokon két szép virágfa díszlett a művelő­dési ház bejáratánál. Kálmán Ferencné kiskertjéből vitték oda Bálint Toncsi utánfutóján, úgy, hogy előtte még az ásó nyelét is beletörték a Hámán Kató utcai kert homokjába, mi­kor emelték ki és tették a virá­gokat a hordozható kiskádba. A virágfát, amelyet angyalt­rombitának ismerünk, Kálmán Ferencné a falunap tiszteletére nevelte. Pompázott több is a kertjében. Virágismertető fü­zetből nézte ki magának az el­sőt, s mivel a meleget nagyon szereti, az idén, a hosszú szá­razság miatt őszközben is szir­mot bontott az újabb generá­ció. Ottjártunkkor még dísze volt a kertnek az angyaltrom­biták sora. Hogy jövőre is az legyen, a fagyok érkeztére Kálmánék meleg helyre mene­kítették a díszes virágfákat. Mindenszentek M ost, hogy mindenszentek a munka szünetének a napja is lett némi váltás keletkezett a temetőbe já­rás korábbi gyakorlatában. Mint eddig mindig, ilyenkor, november első napjának érkeztekor, legtöbbünk igyek­szik időben rendet rakni a temetői nyughelyek környé­kén. Aki nem jár minden héten a temetőbe, mert miért is járna, az élet dolgai - bármennyire is fájdalmas szerette­ink elvesztése, gyarló módon mennek tovább a maguk medrében - annak október végnapjai mindenképp az évi lemaradás bepótlásának köznapi ideje. Kegyhelyeink világossá tétele. Mindenszentek fólvirá­goztatása... Amikor elhordtuk a sírokról a nyár maradványait, az ősz újuló nehezéket, a kórókat. koszorúmaradványokat, azért tesszük, hogy legyen helyük az újaknak. Jelét tesszük az örök körforgásnak, amelyről ilyenkor kicsit többet elmélkedünk. Csendességünkben annak megvál­toztathatatlanságával barátkozunk. Az örök nyugalom, az elkerülhetetlen végső megbékélés jegyében. Vagyis: ha kerülgetem, Kedves Környékbéliek, ha nem: a halállal való szembenézés örök fájdalmával. Amikor hozzuk rendbe az ősök vagy a szerettek örök nyughelyét, és kö­röttünk az egész temető csupa ragyogás, minden szépség a virágzó fóldi jelenlétünk ékes bizonyítéka, mi más jut­hat az ember eszébe, hogy előbb vagy utóbb mindnyájan ide jutunk, ide hajtat majd velünk is Szent Mihály lova. (Magunk közt szólva: nincs ebben semmi felemelő, de a mindenszenteki temetői ragyogás reménykedésre is ad­hat okot. Az örök világosság fényeskedni fog ezután is, merthogy minden temetéskor elmondja nekünk ezt az is­teni akarat ceremóniamestere, a végső megnyugvásunk­hoz rendelt istenszolga. Bízzunk benne, hogy ezután se lesz másként.) M ost, hogy munkaszüneti nap lett a mindenszentek, kicsit nyugodtabbak, lazábbak is lehetünk és ha nem is ülünk a temetői síroknál egész nap, azért a koráb­bi hitünk szerint, egy-egy gyertya fényelésének idejére most is visszajönnek hozzánk azok, akik már valójában sohasem jöhetnek. A volt fóldi mivoltukban legalább is. Béke poraikra! Miután el-elmélkedtek a világ ebbéli örök körforgásán, ne feledjék, olvasni oldalunkat. Régi dolgokat elevenítettünk... Marad tisztelőjük: Á 'ÍAjórtO tu rr Fotó: Gyenes Kálmán Hirdessen /aljbcsovsy ér olcsóbb Új hirdetési lehetőség szolgáltatók, kereskedők részére! Ön eddig drágának tartotta hirdetési árainkat? Próbálja ki a kiskeretes hirdetési formát. Mostantól akár 50%-kal olcsóbban hirdethet. Bővebb információért forduljon bizalommal ügyfél­szolgálati irodánkhoz, valamint hirdetési tanácsadóinkhoz. Tel.: 62/481-281/154 mellék. Hívja ingyenes zöld számunkat: 06-8Ő/820-22Q, ÜÉLMAQYARORSZÁQ

Next

/
Thumbnails
Contents