Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31 / 255. szám

2 HAZAI TÜKÖR KEDD, 2000. OKT. 31. kommentár Atomharangok A mikor az Enola Gay ledobta Hirosimára az atom­bombát, az új kor hajnalán a harangokat az elpusz­tított lelkek üdvözüléséért kondították meg. Az oroszor­szági Szárovban viszont éppen az atomkor lezárásaként ütődik mostanában a réznyelv a harang oldalához. Ha a Balkán puskaporos hordó, akkor a darabjaira hullott Szovjetunió egy időzített nukleáris bomba. Az egy­kori katonai atomhatalom úgyannyira árnyéka önmagá­nak, mint ahogyan a hirosimai polgárok körvonalát raj­zolta a házak falára az atom villanás. Megszámlálhatat­lan bunkerben, silóban pihennek atomtöltetű rakéták ez­rei. A világ legmodernebb számítógépei helyett hidegben meggémberedett, fizetést csak régen látott katonák vi­gyázzák álmukat. Csak rajtuk múlik, mikor dugja ki he­gyesfémorrát valamelyik a föld alól. A szovjetek békés, polgári atomprogramjának bizton­ságosságát pedig egy ukrajnai kisváros, Csernobil neve fémjelzi. Az, hogy az egyik legtitkosabb szovjet atomvárosban, Szárovban ma harangöntésre és gyémántcsiszolásra használják a korábban rubelmilliárdokért kiépített kuta­tólaboratóriumok infrastruktúráját, a leghátborzonga­tóbb hírek közé tartozik. A szovjet atomkutató-központok­ban még évtizede is tulajdonképpen eltemetve éltek, s dol­goztak a tudósok, és egy-egy kutatási részfeladat megol­dásán igyekezve sokszor maguk sem tudták, az atom-ar­zenál mely darabjának kifejlesztésén szorgoskodnak. Az elképesztő jelentőségű ipari, s tudományos kutató­háttér felszabadulásánál azonban még rémisztőbb, hogy a korábban lekötött „szürkeállomány" is munka nélkül maradt. Márpedig a jól képzett orosz atomtudósok való­színűleg nem elégszenek meg a briliánsok csiszolásával. Sokan közülük már most is a nyugati világ országaiban tevékenykednek, s balgaság lenne azt hinni, hogy csak a nukleáris energia polgári felhasználásán munkálkodnak. A m sok orosz atomfizikusról nem tudni semmit. Ők vagy túl sokat tudtak, és a szovjet atomarzenál fel­darabolása egyben halálukat is jelentette, vagy ma is tö­retlen lendülettel dolgoznak - mondjuk a Közel-keleten. Hiába lett hát Szárov az atomfegyverek helyett a haran­gok és a gyémántok városa, a Föld ettől még fikarcnyit sem lett biztonságosabb hely. O^lflAjCK r\ _ |T _ "Helyi beszélgetés esetén, kedvezményes időszakra I lll I jL. , kalkulálva {H-P: 5-7,18-22 óra, Sz-V és munkaszüneti I 7PI I (1 \I napokon: 5-22 óra között). A jóváírást a januárban V*» I IV4 lf kézhez kapott számfa tartalmazza. Idegösszeomlást kapott? Milosevics lánya Belgrád (MTI) Belgrádi lapjelentés sze­rint idegösszeomlást kapott Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök Marija nevű lánya, akit jelenleg a belgrádi katonaorvosi akadémián ápolnak. Az állítólagos ideg­összeomlásról a Vecsernje Novoszti című újság számolt be hétfőn saját értesülésére hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy Marija Milosevics ide­gei egy hete mondták fel a szolgálatot. Az orvosok injekciókkal próbáltak javítani állapotán, ám ez meglepően rossz ered­ményt hozott; orvosi körök szerint múlt szerdán és csü­törtökön csaknem válságos állapotba került Milosevics lánya, azóta viszont jelentő­sen javult, stabilizálódott az állapota - fejtegette a lap. A Vecsernje Novoszti me­gemlítette azt is, hogy Marija Milosevics eddig a - zenés és szórakoztató műsorokat sugárzó - Kősava tévéállo­más tulajdonosa volt. A csatorna az október 5-i belgrádi zavargások idején elnémult. Vétó a dalai lámának Szöul (MTI) A dél-koreai külügyminisz­térium hétfőn bejelentette, hogy nem engedélyezi a XIV. dalai láma novemberi dél-ko­reai látogatását. A külügyi szóvivő nem kö­zölte a hivatalos vétó konkrét okait, csupán annyit mondott, hogy „a kormány úgy véli: nem indokolt a dalai láma lá­togatásának engedélyezése az idén". Szöuli illetékesek sze­rint arról van szó, hogy Tibet szellemi vezetőjének fogadása súrlódást okozhat Kínával, amely „szakadárnak" tekinti a Tibet függetlenségét követelő dalai lámát. Kopjafa Torda (MTI) Ünnepségen állítottak kop­jafát a romániai Torda teme­tőjében a tordai csatában 1944. szeptember 13. és októ­ber 8. között elesett hősi ha­lottaknak. A felállított emlék­oszlop nemcsak a tordai te­metőben nyugvó magyar ka­tonák emlékét őrzi, hanem a tordai csatában elesett több mint 2000 hősi halottét is. A tordai csatában elesett magyar honvédek sírjainak feltárásá­ban és rendbe hozásában oroszlánrészt vállalt Pataky József, az RMDSZ tordai szervezetének elnöke. Pataky az emlékünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: a tordai honvédtemetőben 183 hősi halált halt katona nyug­szik. Hétmilliárd márka Hamburg (MTI) Mintegy hétmilliárd már­kájába kerül a német bankok­nak az euró bevezetése, amely a márkáról az euróra való készpénzes áttéréskor terheli a pénzintézeteket. Ez az összeg azonban nem tartal­mazza az új bankjegyek táro­lási költségeit. Frank Heintze­ler, a német bankszövetség el­nöke azt követelte a német kormánytól, hogy vállaljon részt a költségekből. A ban­kok egyöntetű véleménye sze­rint ez az összköltségek húsz százaléka kellene legyen, de a témáról még Hans Eichel pénzügyminiszterrel kell al­kudozniuk. Norvég vélemény Varsó (MTI) Az orosz Kurszk tenger­alattjáró elsüllyedésének oka a fedélzeten bekövetkezett két robbanás volt, nem pedig egy másik hajóval történt összeüt­közés - mondta Varsóban Björn Tore Godal norvég vé­delmi miniszter. A norvég tár­cavezető hétfőn érkezett két­napos lengyelországi látoga­tásra, hogy a kétoldalú katonai együttműködésről tárgyaljon. Belga küldöttség Brüsszel (MTI) Belga kereskedelmi kül­döttség kezdett egyhetes láto­gatást Bagdadban, mert az or­szág az elsők között akar len­ni, amikor az ENSZ által tíz éve elrendelt gazdasági bünte­tő intézkedések közelgő felol­dása után megindul a versen­gés a fizetőképes piacért. Mi­vel az embargó még érvény­ben van, Belgium óvatosan, de határozottan lépett. A kül­döttség élén a vallon regioná­lis kormány gazdasági mi­nisztere, Serge Kubla áll, akit mintegy húsz vallon üzletem­ber és több újságíró kísért el a gazdaságilag és politikailag egyaránt jelentős útra. Orvossztrájk Berlin (MTI) Tiszteletdíjuk csökkentése miatt hétfőn több ezer szakor­vos lépett sztrájkba Berlinben és Brandenburg tartomány egyes részein. A sztrájkolok képviselői elmondták, hogy egész héten át különböző mó­dokon folytatják tiltakozó ak­ciójukat: kedden például fel­vonulást szerveznek Berlin ut­cáin. Az általános orvosok, a gyermekgyógyászok és a pszi­choterapeuták nem csatlakoz­tak a munkabeszüntetéshez. Végre kibeszélheti, amit eddig nem tudott elmondani. Itt az ideje, hogy összeírja minden jókívánságát. Részletes információért hívja az ingyenes 184-es telefonszámot. Decemberben több, mint egy órát ingyen beszélhet telefonon szeretteivel Érezte már úgy, hogy Karácsonykor nem sikerült minden kedves szét elmondania, amit szíve szerint szeretett volna? Most végre Ön is tehet azért, hogy ebben az évben másként legyen. Beszéljen többet november 1-30. között, hogy decemberben ingyen telefonálhasson több mint egy óráig! Minden előfizetőnk, aki novemberi telefonforgalmát - az októberben kézhez kapott telefonszámlájához képest - legalább bruttó 500 Ft-tal növeli, decemberben bruttó 300 Ft beszélgetéshez jut". Putyin Párizsban - „függetlenséget" ajánlott Előtérben az energia Balról jobbra: Vlagyimir Putyin orosz, Jacques Chirac francia elnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnö­ke Párizsban. A hosszú távú stratégiai partnerség lehetőségeit vitatták meg. (MTI Telefotó/EPA/Jurij Kadobnov) Párizs (MTI) Oroszország és az Eu­rópai Unió közötti kap­csolatok fejlesztésének fontosságáról, az orosz­EU energetikai együtt­működés megerősítésé­ről, valamint a csecsen válság politikai rendezé­sének lehetőségeiről nyi­latkoztak hétfőn a fran­cia elnöki palotában tar­tott közös sajtóértekez­letükön a délelőtti orosz­EU csúcsértekezlet részt­vevői. Jacques Chirac francia államfő, aki az EU jelenlegi elnöki tisztét betöltő Fran­ciaország képviseletében házigazdája volt a tanácsko­zásnak, nyilatkozatában az unió és Oroszország közötti „bizalmi kapcsolat" fontos­ságát emelte ki, mert érve­lése szerint ezzel lehet ele­jét venni a hidegháború kiú­julásának. „Egy békés, de­mokratikus és virágzó Eu­rópa létrejöttéhez elenged­hetetlen, hogy Oroszország és a kibővítését tervező Eu­rópai Unió között jó kap­csolatok legyenek" - han­gozatta Chirac. Vlagyimir Putyin orosz elnök, Roma­no Prodi, az Európai Bizott­ság elnöke és a francia ál­lamfő közös sajtóértekezle­tükön bejelentették, hogy a csúcstalálkozón döntés szü­letett az unió és Oroszor­szág energetikai együttmű­ködésének további elmélyí­tésétől. Putyin ázt hangoz­tatta: országa kész „hossszú távon hozzájárulni ahhoz, hogy Európa biztosíthassa függetlenségét az energiael­látás területén". Az orosz­EU csúcs plenáris tanácsko­zásáról kiadott közlemény szerint a két fél partnerségi megállapodást kötött az energiagazdálkodás vala­mint az energiatermelési és szállítási infrastruktúra ésszerűsítéséről, az orosz energiatermelésben való nyugati tőkebefektetések le­hetőségeiről. Ezzel kapcso­latbán a felek az oroszor­szági befektetési klíma ja­vulásáról számoltak be. Mivé lett a szupertitkos atomközpont? Szárov szellemi potenciálja Moszkva (MTI) A nyizsegorodi terüle­ten fekvő Szárov városá­ban, a korábban Arza­masz-16 kóddal jelölt, szupertitkos szovjet­orosz atomközpontban harangöntéssel és gyé­mántcsiszolással próbál­ják meghódítani a világ­piacot - az orosz atom­programra ugyanis alig jut, nagyszabású nukle­áris programokra pedig egyáltalán nincs pénz... A szakemberek a meglévő szárovi tudományos potenci­ált kihasználva, a matemati­kai modellezés korszerű szá­mítógépes technológiájának segítségével megfejtették a régi harangöntő mestereknek a szovjet időkben teljesen el­felejtett titkait. Az atomköz­pontban próbaképpen már öntöttek harangokat, s az el­ső darabok „művészi zúgá­sa" megnyerte a helyi zenei szakértők, mi több, az idelá­togató Msztyiszlav Rosztro­povics, a világhírű karmester és gordonkaművész tetszését is. Az atomközpont már több megrendelést is kapott az or­todox egyház templomaitól. Ugyanis, noha Oroszország­ban több helyütt is foglal­koznak harangöntéssel, a gi­ac egyelőre telítetlen. A ha­rangigény nagy, mivel a szovjet időkben rengeteg templomot használtak más célra, s a harangok többségét beolvasztották. Az 1946-ban a szovjet atomfegyver-arzenál kifej­lesztésére létrehozott szárovi atomközpont másik remény­sége a gyémántcsiszolás, mi­vel Oroszország nem rendel­kezik megfelelő csiszolóka­pacitással. Ugyancsak mate­matikai módszerekkel dol­gozták ki, hogy milyen meg­munkálás szükséges a brili­ánsok teljes fényű ragyogá­sához. Szinte mellékesen lé­zertechnológiák is kereked­tek a gyémántok darabolásá­ra, illetve jelölésére. A kutatóközpontban most külön ékszerrészleg is műkö­dik, ahol évente már négy­száz darab remekmű kerül ki a mesterek keze alól - de a termelést néhány éven belül meg akarják tízszerezni. A saját csiszolású szárovi briliánsokat az ékszerkészí­tés mellett a jövőben az or­vostudomány is hasznosít­hatja: a mesterséges szem­lencsék sorozatgyártását ha­marosan beindítják, s az elsó kísérleti darabok beültetése is megtörtént már.

Next

/
Thumbnails
Contents