Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

HÉTFŐ, 2000. OKT. 2. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Rafai Gábor újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasár­nap 14 és 15 óra között hivható a 06-20­9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Foci. Kié a kiskundorozs­mai futballpálya? Ezt a kér­dést teszi fel a létesítmény sorsa miatt aggódó Szabó Ferenc, aki arra hívja fel a helyi lakókat, minél többen menjenek el a keddre meg­hirdetett lakossági fórumra, és jelenlétükkel is támasszák alá az igényt, hogy a pálya a dorozsmaiaké maradjon. Poros út. Két hónapja nyelik a port a Bártfai utca lakói - telefonált Szabóné, aki elmondta: az autók fel­verik az út porát, mert a ko­rábban csatornázási munká­latokat végző cég munkatár­sai nem gondoskodtak arról, hogy az utca ugyanolyan ál­lapotban legyen, mint az ár­kok kiásása előtt. Tájkép. B. Zoltánné Szóregről telefonált állítva, úgy néz ki az utca a házuk előtt, mint a „tájkép csata után". A napokban vezették ugyanis az utcában a tele­font, a házuk előtt lévő vi­rágágyást egyszerűen kita­posták, letarolták a szerelők. Az ő vezetéküket is elvág­ták, s így elnémult a vona­luk. Ezután a munkások, mint akik jól végezték dol­gukat, eltávoztak. Olvasónk fia szaladt utánuk, hogy hoz­zák helyre a megsérült tele­fonvonalukat. Szőregi olva­sónk egyetért azzal, hogy fejleszteni kell a hálózatot, de nem így. Úgy véli, a ká­rokozásért legalább bocsá­natkéréssel tartozna a szol­gáltató. a s «It.MI. Road-show Munkatársunktól Ma, hétfő délután fél ötkor a Royal Szálló ad otthont az In­ter-Európa Bank Rt. és a IE­New York Bróker Rt. közösen indított, nagyszabású bankszol­gáltatás-bemutatójának. Az or­szág 16 városát érintő, e-broker road-show névre keresztelt programba Szeged hatodik helyszínként kapcsolódik be, s mint az a névből is kiderül, az elektronikus banki termékek is­mertetése, népszerűsítése a cél. napló MA A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., 1/122.) ingyenes jogi tanács­adást tart dr. Bálint János ügyvéd 15 és 16 óra között. DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő fog­adóórát tart 14 órai kezdettel az MSZP Területi Irodájában (Tisza L. krt. 2-4). HOLNAP A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Szeged, Teleki u. 3. alatti iro­dájában 16 és 17 óra között dr. Kopasz Rudolf ügyvéd tart ingyenes jogi tanácsadást. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Pe­tőfitelep) képviselője fogadó­órát tart 17 órától a Lidicei téri általános iskolában. VINCZE LÁSZLÓ or­szággyűlési képviselő 11 és 13 óra között a baksi Polgár­mesteri Hivatalban, 14 és 16 óra között az ópusztaszeri Polgármesteri Hivatalban. Millenniumi Dankó-gála és emléktábla Újra szólt a hegedű Pósa Lajos domborművű emlékmüve elölt dr. Baranyai Zsolt irodalomtörténész mondott avatóbeszédet. (Fotó: Nagy László) A lelkes, nótakedveló szegedi polgárok által lét­rehozott, immár harma­dik születésnapját ün­neplő Dankó Pista Emlé­kéért Alapítvány szomba­ton nagyszabású rendez­vénysorozattal emlékezett meg a legendás cigány­prímásról, és a Szecjedi Nemzeti Színház előcsar­nokában felavatta a dal­költőt felfedező és támo­gató, 150 éve született Pósa Lajos költő, újságíró domborművű emlékmü­vét. Szombaton délután Dankó Pista szobránál dr. Apró Fe­renc helytörténész bensőséges ünnepi beszéde után koszorú­zással indult a Dankó Pista Emlékéért Alapítvány millen­niumi rendezvénysorozata. A Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában Telekné Tóth Annának, az alapítvány titká­rának köszöntője és dr. Bara­nyai Zsolt irodalomtörténész avató beszéde után az alkotó, Fritz Mihály szobrászművész jelenlétében Korognai Károly színházigazgatónak adták át megőrzésre és gondozásra a 150 éve született költő, Pósa Lajos domborművű emléktáb­láját. Köszöntőjükben dr. Vá­nyai Éva alpolgármester és Dlusztus Imre, a Délmagyaror­szág főszerkesztője megkö­szönték és példaértékűnek ne­vezték az alapítvány munkáját. Ezt követően Jelűnek Márta ajánlotta a közönség figyelmé­be a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület kiállítását és vásárát, amelyen többek között lószer­számokat, szőtteseket, fatálcá­kat, fazekas termékeket lehetett látni és vásárolni. Az egyesület tagjai közben kihalófélben lévő mesterségekből, gyékényszö­vésből, hímzésből, csipkeve­résből tartottak bemutatót. Este dr. Nemeskürty István kor­mánybiztos fővédnökségével és támogatásával rendezték meg a nagyszínház színpadán azt a nagyszabású, jó hangulatú millenniumi Dankó-gálaestet, amelyen többek között Gyimesi Kálmán, Fellegi Adám, Galkó Bence, Kovács Apollónia, Me­lis György, a Szeged Táncegy­üttes és a 100 tagú Budapest Cigányzenekar is fellépett. H. Zs. A tisztelgés ideje S zeged kultúrapártoló közönsége számá­ra jelentős ünnep az, ami Dankó Pista és Pósa lMjos emlékéhez kötődik, én mégis a dalköltő nevét viselő alapítványt jöttem ünnepelni, mert érzésem szerint ennek is eljött az ideje. Eljött az ideje a tisztelgésnek a Dankó Pista Emlékéért Alapítvány szorgos mun­kája előtt, mivel ma egyáltalán nem divat, és nem szokás megdicsérni vagy elfogadni, elismerni vagy támogatni azokat, akik so­kat tesznek a közösségért. Ma egy közössé­gi ember előtt a befogadások szűkös sikáto­raiban mindössze két elágazás mutatkozik: ha az illető kellőképpen szerény, s nincs mása az elkötelezettségén kívül, akkor le­sajnálják, ha pedig van mögötte egyéb te­rületekről hozott muníció, akkor többnyire gyűlölik, irigylik és elgáncsolják. Éppen ezért - Pósa Lajos szerkesztő egyik örököseként - tisztelettel kérem, hogy legalább egy közgyűlési köszönöm erejéig részesítse elismerésben az alapítványt a hi­vatalos város. Ehhen a köszönetben érzé­sem szerint a Grúber Lászlók, a Szécsi Jó­zsefek és a Bátyai Jenők iránti tisztelet és hála is megfogalmazódna. S ha már szokatlan módon ütöttem föl rövidke beszédem mondandóját, szeretném így is folytatni egy további kéréssel: gon­doskodjék a város a magán- és középülete­ken elhelyezett emléktáblák karbantartá­sáról akként, hogy azokat helyezze a szom­szédságukban működő oktatási intézmé­nyek oltalmába. Legyen azokon a táblá­kon mindig olvasható az írás, és ha évfor­dulóhoz érünk, díszítse friss virág, koszo­rú. F 'sa Lajos költő és szerkesztő emléktáb­lája e napon méltó helyre, befogadó közegre lelt. Leljenek hasonló kezekre Pó­sa szellemi elődei, kortársai, a város által már megtisztelt utódai is. Dlusztus Imre forrás Csíksomlyó titka Munkatársunktól Ma este 7 órakor az Alsóvá­rosi Kultúrházban tartják Dac­zó Árpád ferences szerzetes Csíksomlyó titka című könyvé­nek bemutatóját a házigazda intézmény és az Ötágú Síp Kulturális Egyesület közös szervezésében. Kert­magyarország Munkatársunktól Hétfőn, október 2-án délután 3-kor Szegeden, a Nemzetisé­gek Házában (Osztróvszky u. 6.) a Népi írók Baráti Társas­ágának (NIBT) dél-alföldi cso­portja Kertmagyarország cím­mel előadássorozatot rendez. Az előadók: Csikai Miklósné, a szentesi Bartha János Kertésze­ti Szakközépiskola és Szakisko­la igazgatója, dr. Gyúró Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár, a Társadalmi Egyesülések Szö­vetségének elnöke, valamint dr. Dobszay Károly, a NIBT orszá­gos ügyvezető elnöke. Autóval vonszolták Munkatársunktól Vasárnap hajnalban a tö­mörkényi diszkóból hazainduló M. M. 21 éves csanyteleki fia­talembernek rosszakarói akad­tak. Az ismeretlen tettesek a megye számos településéről vendégeket vonzó szórakozó­hely bejárata előtt okoztak megannyi sérülést számára. Az esemény során a sértett - máig tisztázatlan körülmények kö­zött - több méter hosszan csú­szott az úttesten. Mint az ügy­ben folyó vizsgálatot vezető Szunyi János rendőr törzszász­lóstól megtudtuk: egy zöld vagy kék színű Lada lípusú személygépkocsi húzta az úton a sértettet, ám egyelőre még nem lehet tudni, hogy a fiata­lember kapaszkodott-e a kocsi­ba, avagy az abban ülők fogták a kaiját, s így vonszollák őt az aszfalton. A rendőrség kéri, hogy aki a balesetről, vagy a segítségnyújtás nélkül tovább­haladó személygépkocsiról, an­nak tulajdonosáról, illetve a cselekmény esetleges kiváltó okáról bármilyen információ­val rendelkezik, hívja a Csong­rádi Rendőrkapitányságot a 63/483-577-es telefonszámon. Szegedért élni, dolgozni, támogatókat szerezni alapítvány élén Névjegy Kiss Piroska valódi szegedinek tartja magát, család­jából mindenki a Tisza-parti városban élt és él ma is. Még tanulmányai sem szakították el a szeretett Sze­gedtől: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temet 1971-ben levelezó'n végezte el és csak vizsgázni járt a fővárosba. A Vasvári Pál Közgazdasági Szakkö­zépiskolában megszerzett érettségi után ugyanis azon­nal munkába állt, a Magyar Nemzeti Bankban kez­dett, ojt haladt előre a ranglétrán fokról fokra. Ami­kor Magyarországon kétszintűvé vált a bakrendszer, s 1987-ben megalakultak az első kereskedelmi pénzinté­zetek, a Budapest Bankhoz került igazgató-helyettes­nek. Hét év után, 1994. július l-jével váltott és a CIB Bank szegedi igazgatója lett. Egy felnőtt fia van. Az idén 1 1 esz­t e n d ö s Szegedért Alapít­vány so­ros elnöke 2000. má­jus 18. óta Kiss Piroska, a CIB Bank szegedi fiók­jának igazgatója. A Ma­gyarországon egyedül­álló, a város tudomá­nyos, kulturális és társa­dalmi életéért tevékeny­kedő alapítványban ez a tisztség „körbejár", mindig az elnökség egy tagja tölti be egy esz­tendőn keresztül ezt a megtisztelő posztot. Kiss Piroska örömmel vállal­ta a felkérést. - A CIB Bank a szegedi fiók megnyitása, 1995 óta támogatja a Szegedért Ala­pítványt, s engem már abban az évben meg is hívtak az el­nökségbe - meséli el az ala­pítvánnyal való ismerkedés történetet az elnök asszony. - Sajnos, akkor nemet kellett mondanom, mivel minden időmet lekötötte a fiók elin­dításával kapcsolatos mun­Elnök a ka. így csak 1998-ban lettem az elnökség tagja. - Mennyi munkával jár az, hogy egy éven keresz­tül elnökként képviseli az alapítványt? - A Szegedért Alapítvány szervezeti felépítése úgy van „kitalálva", hogy az elnök­ség nem csak formális funk­ció. Kifelé kell képviselnem az alapítványt, és olyan tá­mogatókat is meg kell nyer­nem, akik eddig még nem is­merték a munkánkat. Az el­telt fél évben ebben nagy örömömet leltem, a szó szo­ros értelmében sikerélmé­nyem volt: olyan kisebb vál­lalatokat találtam az eddigi nagyok mellett, akik szíve­sen áldoznak a város kiváló­ságaira. - Fáradságos munka-e megnyerni a cégeket ar­ra, hogy támogassák a város kiválóságait? - Ismerem a cégek belsó életét annyira, hogy tudom, naponta kapnak felkérést a szponzorálásra. Ezért na­gyon nehéz eldönteni, kit szeressenek, milyen célokra érdemes pénzt adni. Amikor én ugyanezeket a vállalato­kat a Szegedért Alapítvány nevében - és nem a bankfiók vezetőjeként - megkeresem, szinte fellégeznek, mert nem kell elaprózniuk a támoga­patinás tásra szánt összegeket. Tud­ják, hogy az alapítvány „jó hely", ismerik a múltját, hal­lottak róla, milyen kiválósá­gokat segített, s hogy itt egy elnökség és több kuratórium őrködik az összegek elosztá­sa felett. Szeged egyik leg­nagyobb társadalmi ese­ményévé vált az a színházi gálaműsor, amelynek kereté­ben évente átadják a díjakat. - Hányan áldoznak pénzt arra, hogy Szeged kiváló­ságait díjakkal, támoga­tásokkal elismerjék? - Jelenleg 150 támogatót tart számon a Szegedért Ala­pítvány, és egyre több a ma­gánszemély. Míg 1989-ben nyolc alapító 9,2 millió fo­rinttal hozta létre, ma 20-22 millió forint a vagyona, úgy, hogy 11 év alatt 44 díjra és 530 kisebb összegű támoga­tásra 50 millió forintot osz­tott szét. Szigorúan csak a tőkehozadékot és az új fel­ajánlásokat. Nagyra értéke­lem, hogy sok a visszatérő támogató. A CIB Bank pél­dául az öt év alatt 3,6 millió forintot áldozott a nemes cé­lokra. Ezt csak azért emelem ki, mert nagyon ritka, hogy egy budapesti székhelyű bank egy vidéki város szelle­miségét gazdagító alapítvá­nyának ennyi pénzt adjon. S egybert kifejezi azt a nagyra­becsülést, elismerést is, ami ennek a kezdeményezésnek kijár, hiszen a többi városban nincs ilyen típusú, ilyen szel­lemiségű ilyen széles kört érintő, átfogó alapítvány, amely ennyire a nyilvános­ság előtt, ennyire demokrati­kus szellemben dolgozik. Itt bárki bárkit jelölhet egy díj­ra, sőt bárki jelentkezhet. Ezt követően a kuratóriumok íté­lik oda a díjakat, a fődíjas je­löltet leszámítva, amelyben az elnökség dönt. Az alap­elv: aki díjra érdemes, sokat tegyen Szegedért, és múlha­tatlant alkosson. A Szegedért Alapítvány állandóságában óriási szerepe van Bódi György titkárnak, mert össze tudja hangolni azt, hogy a tu­domány, a művészet, a társa­dalmi élet és az üzleti világ egy nyelven beszéljen. Fekete Klára Kiss Piroska: Egyre több a kisebb magáncég a támogatók között. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents