Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

SZOMBAT. 2000. OKT. 28. KUTATÁS - FEJLESZTÉS 11 Vezeték nélkül Munkatársunktól Az Intel vezeték nélküli egeret, gamepad-ot és hozzájuk tartozó fogadóegységet dob paicra. Az összes vezeték nélküli perifériát a fogadóegység kezeli, mely összesen 8 vezeték nélküli eszköz kezelésére alkalmas. Korábban már létezett vezeték nélküli billentyűzet, illetve egér, de játékvezérlő még nem. A felhasználóknak ezáltal nem kell a vezetékek hosszával, a szükséges aljzatok megkeresésével bajlódni. A fogadóállomás használatával akár négy játékvezérlővel is játszhatnak a felhasználók egymással, vagy egymás ellen (ha a játék támogatja ezt). Az Intel vezeték nélküli eszközeihez szükséges minimális szoftverigényeket már a Windows 98 is kielégíti. Magányosan? Munkatársunktól A UCLA felmérése szerint nem igaz, hogy az internet elmagányosítja az embereket. A megkérdezett internetezők 75 százaléka nem tapasztalta, hogy online aktivitásuk miatt elhanyagolnák őt a rokonai és barátai, sőt, a legtöbbjük szerint az internet révén könnyebben tudnak új barátokra szert tenni, és a családtagjaikkal tartani a kapcsolatot. A több, mint 2000 megkérdezett 70 százaléka szerint az internetezés semmilyen irányban nem befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét sem. Az internetezők legnagyobb félelme a személyes adataik biztonsága volt, attól nem tartanak, hogy az állam megfigyeli őket, az viszont már sokakat aggaszt, hogy yállalatok élnek vissza az adataikkal. Betörtek DM-információ Hackerek törtek be a Microsoft rendszerébe, és elképzelhető, hogy forráskódok birtokába jutottak. A támadást szerdán fedezték fel a cég számítógépbiztonsági szakemberei, az ügyben a cég az FBI-jal közösen nyomoz. Az oldal az Oktatási Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Keczer Gabriella Munkatársunktól Grafikonunk a szegedi Medikémia különféle típusú hajtógázokka! működő, illetve hajtógáz nélküli aeroszolos termékeinek mennyiségét mutatja. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a hajtógáz nélkül, azaz mechanikusan működő, pumpás termékekből elenyészően keveset igényel a piac, jóllehet a cég alternatív megoldásként jó néhány termékből ilyet is kínál. Ez azt mutatja, hogy a gazdaságossági és kényelmi szempontok egyelőre fontosabbak a környezetre gyakorolt hatásnál. A környezetkárosító nehézfreon-hajtógázas termékek mennyisége 1988-tól kezdve folyamatosan csökkent, mára megszűnt, helyüket először a széndioxiddal, majd 1989-től a propán-butánnal működő szórópalackok vették át. Mennyiség (ezer db) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Aeroszolok mennyiségének változása •• hajtógáz nélkül I I PB hajtógázas I I C02 hajtógázas freon hajtógázas 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Az üzleti élet díja Munkatársunktól A Hungárián Business Leaders Forum (Magyar Üzleti Vezetők Fóruma) alapvető célja, hogy elősegítse a társadalmi felelősséget vállaló üzleti magatartást, mely egyaránt hasznos a társadalom és az üzleti világ számára. Ennek a szemléletnek fontos része a környezetvédelem. Ebből a gondolatból kiindulva alapította meg a Hungárián Business Leaders Forum az „Üzleti Elet a Környezetért" Környezetvédelmi Dijat. A díj megalapításával növelni kívánják a vállalatvezetők környezetvédelemmel kapcsolatos affinitását. A nyílt pályázati kiírásban meghirdetett díj azon szervezetnek ítélhető oda. melynek a környezetvédelem iránti elkötelezettsége kimagasló és tevékenységéhez viszonyított környezetvédelmi teljesítménye példamutató mértékű. A díjra olyan szervezetek pályázhatnak, melyek legalább egy éve folytatják tevékenységüket, és rendelkeznek vállalati környezeti filozófiával, stratégiával vagy politikával. A vállalatok előző évi környezetvédelmi programjukkal pályázhatnak, vagy az alábbi négy kategóriában mutathatják be elért eredményeiket és jövőbeni terveiket: tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer bemutatása; számszerűsített jelentés a környezetre káros anyagok fajtáiról és nagyságáról, a felhalmozódott veszélyes hulladékról, a régebbi talaj kontaminációk nagyságáról, előző két év bírságairól, a környezeti elemek (vfz, energia) felhasználásáról; történt-e technológiai vagy termék jellegű fejlesztés, mely mérhető környezeti és gazdasági előnyöket biztosított a szervezet számára; történt-e proaktfv tevékenység, például oktatás, mely a helyi környezet javítását vagy a környezettudatos gondolkodásmódot elősegítette. A pályázatokat egy öt főből álló zsűri értékeli, melynek tagjai: Dr. Rédey Ákos (Veszprémi Egyetem). Ferjancsfk Zsombor (Denkstatt), Reiniger Róbert (Deloitte and Touche), Nemesek Tibor (TVK). Ligeti György CICI). A díjat 2001ben (télik oda először, azt Nigel Thorpe, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete fogja átadni a nyertes szervezetnek. További információ: Nemesek Tibor, Tiszai Vegyi Kombinát, telefon: 06-49-322-928. Technológiai park a laktanyában Szeged városa és az igyetem közös társaságot ioz létre ipari, technológiai és innovációs park kialakítására az Othalmi úti ralt szovjet laktanya terüetén. Egy szegedi cég már dolgozik a fejlesztési tervek kidolgozásán, és úgy lűnik, pénzügyi befektetőt is sikerült találni. Az állami tulajdonban lévő Othalmi úti volt szovjet laktanya területének kezelői jogát a rendszerváltás után kapták meg a szegedi felsőoktatási intézmények. Egy rövid ideig az volt elképzelés, hogy a területen egyetemi campust alakítanak ki. Amikor ezt a gondolatot elvetették, a város és a felsőoktatási intézmények abban állapodtak meg, hogy az egyetem belterületi ingatlanokat kap a várostól a laktanya területéért. Később kiderült, hogy a város nemigen tud olyan ingatlanokat felajánlani az egyetemnek, amelyeket az valóban hasznosítani tud, a laktanya kezelői joga pedig nem igazán forgalomképes. Ezért a város jelenlegi irányítói és az egyetem vezetése új tárgyalásokat kezdtek a lehetséges megoldásokról. Az egyeztetések során új koncepció született, melynek értelmében a város és az egyetem közösen hoznának léire egy ipari, technológiai és innovációs parkot a volt szovjet laktanya 120 hektáros területének egy részén. Ezen belül tudományos kutatás-fejlesztési központot, inkubátorházat, és más olyan létesítményeket alakítanának ki, ahol hasznosíthatnák a térség tudományos potenciálját, és ösztönözni tudnák, hogy minél több, magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató, fejlett technológia települjön Szegedre. Ezt az elképzelést rögzítették a közgyűlés által jóváhagyott városrendezési tervben, és elvben jóváhagyta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Tanácsa is. Tímár László alpolgármestertől megtudtuk, az elképzelések szerint a város és az egyetem közös, 50-50 százalékos tulajdonú, vélhetően közhasznú társaságot hozna létre a projekt megvalósítására és az ipari, technológiai és innovációs park üzemeltetésére. A város megbízta a szegedi Laserconsult nevű céget a fejlesztési tervek kidolgozásával. A munka elkezdődött, és ha a tanulmányok elkészülnek, az egyetemmel való egyeztetés után kerülhet sor a szerződéskötésre a város és a SZTE között. Közben a város pénzügyi befektető után nézett, és elképzelhető, hogy a MédiaMarkt beruházást finanszírozó német pénzügyi csoport, a LEG beszállna a technológiai park infrastruktúrájának létrehozásába, és közreműködne ipari befektetők toborzásában is. Ahhoz azonban, hogy a város és az egyetem közös elképzelései megvalósuljanak, meg kell változtatni egy kormányhatározatot, hogy a laktanya kezelői joga az egyetemtől a közös társasághoz kerüljön. K. G. Hajtógázfejlesztés a Medikémiánál Szellem a palackban Az öthalmi úti volt szovjet laktanya hasznosítására új elképzelés született. (Fotó: Schmidt Andrea) Talán nincs is olyan ember manapság, aki ne használna aeroszolt; a hajlakktól a festékeken át a jégoldóig igen széles a palackból szórható vegyi anyagok palettája. Azt is sokan tudják: környezetünk és biztonságunk szempontjából nem mindegy, milyen hajtógázzal működik az aeroszol. A freon ózonkárosító, a széndioxid korróziót okoz, a propán-bután pedig robbanásveszélyes. A szakemberek ezért folyamatosan dolgoznak a hajtógázok fejlesztésén a szegedi Medikémiánál is. Talán nincs is olyan ember manapság, aki ne használna aeroszolt; a hajlakktól a festékeken át a jégoldóig igen széles a palackból szórható vegyi anyagok palettája. Azt is sokan tudják: környezetünk védelme szempontjából nem mindegy, hogyan kerül ki a hatóanyag a palackból, azaz, hajtógázzal működik-e az aeroszol, és ha igen, milyennel. A nyolcvanas évekig világszerte használt freonról kiderült, komolyan károsltja az ózonréteget, ezért használatát a Montreali Egyezmény melyhez Magyarország is csatlakozott - korlátozta. Az új technológiák környezetkímélőbbek ugyan, de megvan a hátrányuk is. A szegedi Medikémia hajtógáz-fejlesztéseiről, az egyes megoldások előnyeiről és hátrányairól Horváth László műszaki fejlesztési és minőségbiztosítási igazgatóval beszélgettünk. Az aeroszolok azért népszerűek a fogyasztók körében, mert kezelésük egyszerű, kényelmes, biztonságos és takarékos. Egészen biztos, hogy ahogyan eddig - előállításuk és felhasználásuk a jövőben is növekszik majd. A termékfejlesztés egyik kulcskérdése a és Tolcovics Tibor üzemvezető az aeroszolüzemben. Nem csak a hatóanyagot, a hajtógázt is fejleszteni kell. (Fotó: Schmidt Andrea) Horváth László igazgató megfelelő hatóanyag-összetétel mellett a hajtógáz. A nyolcvanas évek végéig a Medikémia is freont használt erre a célra, hiszen környezetkárosító hatását addig nem ismertük, előnyeit azonban igen. A freon igen stabil belső nyomású, színtelen, szagtalan, nem mérgező vagy irritáló, jó oldóképességű, és nem tűzveszélyes - mindez nem áll teljes mértékben az újabban alkalmazott hajtógázokra. A Medikémia már a Montreali Egyezmény előtt kísérletezett más anyagokkal is, mert a freont importálni kellett, ezért számunkra drága volt. A nyolcvanas évek elejétől használjuk a széndioxidot (C02) is, ami korlátlanul áll rendelkezésre, a környezetre nincs káros hatással, olcsó, takarékos, nem tűzveszélyes, és alacsony hőmérsékleten optimális nyomást biztosít. A széndioxiddal kapcsolatban azonban felmerült egy új probléma, a korróziós hatás. Ennek kiküszöbölésére a Medikémia úgynevezett korróziós inhibitorokat fejlesztett ki, szabadalmaztatott és állított elő - ezek a vegyületek gátolják a korróziót. A széndioxid ezzel együtt sem felel meg minden felhasználási területen. A festékeknél például olyan speciális szórásképet kell elérni, ami széndioxid-hajtógázzal nem valósítható meg. A széndioxid hajtógáz nem ad stabil és finom permetezésű szórásképet, és nincs oldó és hígító hatása sem. Ezért kezdett el 1988-ban propán-butánt (PB) alkalmazni a Medikémia, először úgynevezett technikai, majd kozmetikai, azaz szagtalanított formában. A PB hajtógázok előnye a stabil belső nyomás, a jó oldóképesség, emellett könnyen lebomlanak a környezetben, olcsók, nem mérgezőek és nagy mennyiségben rendelkezésre állnak. Hátrányuk viszont, hogy szagmentesítést igényelnek és fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek. Tekintettel arra, hogy úgy a széndioxid mint a propánbután környezetkímélőbb a freonnál, vannak előnyeik, de hátrányaik is, a Medikémia a jövőben e kétféle hajtógáz kombinációira helyezi a hangsúlyt: olyan keverékkel kísérleteznek, amelyekben jobban érvényesülnek az előnyös tulajdonságok. Megjelentek újabb anyagok is, a dimetiléter és a könnyűfreonnak számító freon 134a, melyek hajtógázként történő alkalmazása szintén nagyobb teret kaphat a jövőben. Környezetvédelmi szempontból természetesen a hajtógáz nélküli aeroszolok a legideálisabbak - a Medikémia kínálatában ezek is szerepelnek -, ám ezeket, mint mellékelt grafikonunk is mutatja, nemigen fogadja el a piac. A hajtógáz nélküli aeroszolok ugyanis kevésbé takarékosak, érezhetően drágábbak, a hatóanyag kiszórása nehézkesebb, finom permet előállítása bonyolultabb. A biztonsági követelmények, a környezetvédelmi szempontok, a használhatóság és a gazdaságosság tehát egyaránt szerepet játszik a fogyasztók döntésében, így a hajtógázfejlesztésben is. Keczer Gabriella