Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

PÉNTEK, 2000. OKT. 27. FÓKUSZ 11 Baka István kisregénye a képernyőn Tévéfilm a Szekszárdi miséből Liszt Ferenc (Kenderesi Tibor) és Séner János (Mészáros István) képzeletbeli találkozása a Szekszárdi mise című tévéfilmben. (Fotó: Pató Tibor) A Matáv készül a távközlés 2002-es liberalizációjára Indul a szegedi hálózatépítés II. üteme Közel ötven partnerét látta vendégül tegnap a Matáv a megyeszékhelyen, a Szeged Étteremben. Régi matávos ügyfeleket, akik már hosszabb-rövidebb ideje igénybe veszik a társaság adatátviteli és egyéb szolgáltatását, valamint potenciális új partnereket, akik a jövőben megrendelőként fordulhatnak a Matávhoz. A kapcsolatépítő és kapcsolatápoló eseményen szó esett a társaság legújabb szolgáltatásairól, de történeti visszatekintéssel a múltról, s - az egyre közeledő távközlési liberalizáció lehetőségei miatt - a jövőről is. Mint Engedi Antaltól, a Matáv Területi Képviseleti Központjának igazgatójától megtudtuk, az előadás egyik apropója az volt, hogy augusztus végéig befejeződött a távközlési társaság nagyobb volumenű szegedi építkezéseinek első üteme, s hamarosan kezdődik a második is. A hálózatépítés közvetlenül nem a lakossági szolgáltatás színvonalát emeli, hanem a „közületit", vagyis az üzleti kommunikációét, lévén, hogy a Matáv Szegeden, illetve Csongrád megyében nem helyi koncessziós szolgáltató. Az augusztus végéig befejeződött első ütem távközlési célhálózat volt, vagyis az ügyfelek igényei szerint épült, persze a jövő műszaki követelményeinek is maradéktalanul megfelelő technikával, azaz nagy átviteli kapacitású optikai hálózatként. Ami természetesen az idő múlásával, az igények növekedésével terebélyesedhet, a technológia ugyanis olyan, hogy ennek semmi akadálya. Az autós közlekedést, a gyalogosokat, vagyis a lakosságot természetesen zavarják az építkezések, az útés a járdafelbontások, de a Matáv próbálja a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozni. Csak rövid szakaszokat bontanak fel egyszerre, s azt is minél előbb újratemetik és aszfaltozzák. Az igazgató - enyhe beletörődéssel a hangjában - azt is elmondta, hogy Szeged városa a Matávon „léptette életbe" először azt a helyi rendeletét, miszerint a két és fél méternél keskenyebb járdákat teljesen újra kell aszfaltozni, ha azt valamelyik mélyépítő társaság felbontotta. Szélesebb járdánál is minimum az egyik felét újra kell aszfaltozni, vagyis a korábbi „sávos gyakorlat" ezzel, úgy tűnik, végérvényesen megszűnt. Újdonság az is, hogy nem lehet visszatölteni a régi kiásott földet, hanem jól tömöríthető friss homokkal kell betemetni a hálózatépítés során keletkezett árkokat. A lakosságtól természetesen elnézést kér a kellemetlenségekért a Matáv, cserében azonban biztosan jobb minőségű lesz a járda a ház előtt, mint a hálózatépítés előtt volt. Az augusztus végéig elkészült első ütem a Belvárost érintette, a második a Mérey utca, a Vásárhelyi Pál utca és a Rókusi körút érintésével zárja be a körgyűrűt a toronyhoz. A hálózatépítés fővállalkozója régi, kipróbált matávos „beszállító", ám alvállalkozóként helyi cégek mint például a Szegedi Mély- és Magasépítő - is kapnak a munkából. A tegnapi előadáson Engedi Antal igazgató rövid történeti áttekintést adott a Matávról, a részvénytársaság 199l-es megalakításáról, a privatizáció első és második üteméről, az 1994-ben elnyert koncesszióról. Szó esett az 1997-es történésekről. a részvények első tőzsdei bevezetéséről, valamint a tavalyi tőzsdei részvénykibocsátásról is. A társaság tulajdonosi struktúrájánál meghatározó a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium egy darab aranyrészvénye, a cég halvan százaléka a MagyarCom tulajdonában van, míg a nyilvános közkézhányad negyven százalékos. A Matáv-csoport leányvállalatai közül a legjelentősebb a mobil telcfóniában vitathatatlanul piacvezető Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt., de a „hatvanas", a Westel Rádiótelefon Kft is Matáv-érdekeltség. További leányvállalatok működnek még - a teljesség igénye nélkül - az üzleti kommunikációhoz, az internethez, a kábeltelevíziózáshoz kapcsolódva. Csongrád megye két primerkörzetében. a szegediben és a szentesiben ugyan nem a Matáv a közcélú távbeszélő szolgáltató, országosan azonban magasan piacvezető ezen a területen. Az 54 primerkörzetből 36 matávos, ami az ország területének héttizedet, lakosságának, illetve háztartásainak közel háromnegyedét fedi le. A társaság augusztusban, féléves tőzsdei gyorsjelentésében inflációt meghaladó mértékű, 14 százalékos nettó eredménynövekedésről számolhatott be - összege 41,6 milliárd forint -, forgalma ennél valamivel erőteljesebben, közel 18 százalékkal bővült. A mobilbevételek 35, a bérelt vonali és adatátviteli bevételek 32 százalékkal emelkedtek. Engedi Antal bemutatta az ügyfeleknek a társaság régi és új szolgáltatásait, a cég által kínált adatátviteli és üzleti kommunikációs lehetőségeket, az internetet, az IPalapú adatátviteli szolgáltatást. Ezen túlmenően a Matáv természetesen készül a távközlési szolgáltatások liberalizációjára, vagyis 2002re, amely után már teljes értékű szolgáltatási palettával tud megjelenni a lakossági ügyfelek előtt is. Mind Szegeden, mind Csongrád megyében. Amióta nem a Matáv á térség koncessziós szolgáltatója, mintha kevésbé lenne benne a köztudatban, pedig ami társadalmi szerepvállalásait illeti, nagyon is jelen van a szegedi közéletben. Mindenképpen említésre érdemes például az a hárommilliós összeg, amit a Szívsebészeti Alapítvány támogatására adtak, de ebbe a sorba illeszthető az a segítség is, amit nemrégiben a nemzetközi mozgássérült verseny szegedi megrendezéséhez nyújtottak. Jelentős összegekkel járulnak hozzá a városi játszótér-korszerűsítési programhoz, valamint a Szegedi Nemzeti Színházat segítik akkor, amikor a színészek rendelkezésére bocsátják a Tantusz Művelődési Házat. Tavaly ez inkább támogatásként működött, idén azonban a bérleti díj már közeledett az önköltséghez. Valószínűleg nem köztudott, de a Matáv országos szinten több tízmillió forinttal támogatja a telefonos S.O.S Lelkisegélyszolgálatot. A társaság a Nemzeti Kulturális Alap kizárólagos támogatója, de röviddel az olimpia után azt is el kell mondani, hogy a Matáv a magyar olimpiai csapat hivatalos telekommunikációs partnere, s fgy kiemelt támogatója is. (PR) Hogyan és mit kellene tanulni, tanítani? Nyelwixsgaindulatolc Szegedi televíziós alkotók közreműködésével tévéfilm készül Baka István Szekszárdi mise című kisregényéből. Baka István 1984-ben megjelent müvét Bodnár István dramaturg alkalmazta filmre. A produkció rendezője: Bodnár István, dramaturgja: Bubryák István, operatőre: Kléner György, díszlettervezője Mráz János. A film főbb szerepeiben: Mészáros István (Séner), Kenderesi Tibor (Liszt Ferenc), Schell Judit (Angyal), Fekete Gizi (özv. Schröderné). A film Séner János, szekszárdi karnagy életének utolsó napján játszódik, egy nap alatt, ami magában foglalja a főhős életét. Séner évtizedekig remélte. hogy nagy álma teljesül. találkozhat Liszt Ferenccel, és vezényelheti a mester Szekszárdi miséjét. Az álom idős korára lassan semmivé foszlott: Liszt Ferenc 10 éve halott már, és életében válaszra sem méltatta a vidéki karnagyot, aki annyit sem tudott elérni, hogy megszerezze a Szekszárdi mise partitúráját. Az idős Séner utolsó napján vonattal Budára indul, mert levelet kapott egy asszonytól, hogy Liszt bizonyos kottái a kamrájában találhatóak, és megvásárolhatóak. Séner felutazik Budára, és megtalálja a házat, éppen azt a házat, ahová 1848-ban, a pákozdi csatából sebesült honvédként ápolni Az utóbbi időben több újságcikk, rádióriport és televízió interjú foglalkozott az idegen nyelvek oktatásának és vizsgáztatásának kérdéseivel. A 166/2000. számú kormányrendelettel kapcsolatban elszabadultak az indulatok. A különböző nyelvoktatási és vizsgáztatási központok akkreditációjukat követően joggal feltételezik, hogy a korábbi monopólium, amelyet a Rigó utca képviselt, megszűnt, és a nyelvvizsga többé nem politikai szűrőként, hanem az idegen nyelvtudás mércéjeként működhet. Az idegennyelv-tudás a világon mindenütt az idegen nyelven történő kommunikációs készség birtoklását feltéhozták. A kotta azonban - élete álma - nem kerül elő. Séner szinte önkívületben távozik, s a visszavivő hajóra már betegen száll fel; életéből lát viszont jeleneteket. Egyre jobban belemerül a lázálmokba, és képzeletben végül Liszt Ferenccel is találkozik, aki felajánlja, hogy vezényelje ő a Szekszárdi mise 1870-ben elmaradt ősbemutatóját. Kettejük beszélgetése a film csúcsjelenete: művészi tehetségről és a siker utáni sóvárgásról, a magyarság, az itthoni sors vállalásáról és az egyéni művészi pálya követéséről van szó két ellentétes, ám ma is átélhető sorsú ember között. Az a beszélgetés zajlik, amelyet Séner évtizedeken át érlelt Liszttel. Amikor megérkezik Szekszárdra, a karnagy egyenesen az Újvárosi templomba megy, ahol lázálmában a Szekszárdi mise bemutatóját éli át. A film a főhős halálával zárul: az idős Séner holtan fekszik, arcra borulva az oltár előtt, míg a kottalapokaí a szél hordja, a kórus énekel és az orgonánál ott ül Liszt Ferenc. A produkció az Országos Rádió és Televízió Tanács valamint a Magyar Televízió támogatásával, 12,5 millió forintos költségvetésből készül. Az alkotók ezzel a filmezés terén alacsonynak számító költségvetéssel arra a kihívásra is választ kívánnak adni, hogy a pénzszűkében lévő közszolgálati televízióban viszonylag kevés pénzből is lehet értékes filmet forgatni. „- A filmben számos kompromisszumot kötöttünk, ám ezek jó része olyan, ami a nézőnek nem okoz majd hiányérzetet - vallja Bubryák István, dramaturg. telezi. Hazánkban is szükség van emellett a szakfordítói és műfordítói készségek elsajátítására. Ez azonban nem mehet „középiskolás fokon", azaz egy érettségi vizsga kétnyelvűsége egy olyan készség mérésére szolgál, amely ezen a szinten egyáltalán nem elvárható, következésképpen a mérése sem tekinthető a nyelvtudás megbízható mércéjének. A szakfordítói és műfordítói készség megszerzésére hazánkban is a felsőoktatás biztosít lehetőséget, mérése is ott történhet. Itt van értelme, mert az ilyesfajta készség itt már nemcsak értelmet nyer, hanem létszükségletté vált. - Nem lesznek benne nagy totálképek és grandiózus jelenetek, mert ezek megnövelték volna a költségeket. Választani kellett például, hogy az állomásjelenetben, a film 19. század végi környezetében, legyen-e ott egy korabeli mozdony? Végül amellett döntöttünk, hogy igen, de a vonatról ne készüljön nagy totálkép, mert ahhoz már ki kellett volna települni a stábbal, és ez pénzbe kerül. Ugyankkor minden jelenetet stúdión kívüli helyszíneken vettünk fel. A film így kamarajellegű lett, jó atmoszférája van, és ez szerencsésen illeszkedik Baka István rendkívül kifejező prózájához." A film készítői a budai helyszínt Baján találták meg. A hajó, amelyre Séner száll, kezdetben a Szekszárdon található Jókai-gőzös lett volna, ennek elvontatása azonban annyira költséges volt, hogy a stáb inkább az 1916-ban IV. Károly néven átadott szegedi Szőke Tiszát választotta. A templomi jelenetnek az a szekszárdi Újvárosi templom adott helyet, amelynek felavatására Liszt Ferenc 1870-ban megírta a Szekszárdi misét. Ugyancsak szekszárdi helyszín a megyeháza, amelynek egyik korhű termében az Augusz-házbeli jelenet játszódik. A film egyik érdekessége, hogy Augusz Antal, egykori szekszárdi képviselő szerepét Kocsis Imre Antal, a város mai polgármestere vállalta el. A filmet 2001. január 30-ra ütemezte be főműsoridejébe az Ml-es csatorna, de az alkotást előreláthatólag a december 7. és 10. között Szegedre tervezett II. Kamera Hungária televíziós fesztiválon teremben is levetítik majd. Panelt Sándor Nem kizárt a kétnyelvűség a középiskolákban, de ne keverjük össze a dolgokat. Idegen nyelven tanulni földrajzot, kémiát, matematikát, irodalmat: az idegen nyelvi kultúra középszintű elsajátítására alkalmas. Magyar nyelven tanulni ugyanezt: a magyar kultúrát közvetíti, az általános műveltség középfokán. Idegen nyelvi kommunikációt magyarul vagy magyar nyelvi kommunikációt idegen nyelven elsajátítani nem lehet. Ezt négy évtized keserű tapasztalata bizonyítja. Más országokban is ez volt a tapasztalat. Éppen ez az oka annak, hogy az olvasás, fordítás, szódolgozat rutinokon alapuló, elavult, a gyakorlatban a fenti okok miatt kudarcot vallott nyelvoktatás és vizsgáztatás helyett a világban, így Európában is több évtizedes kemény munkával modern, a valós igényeket kielégítő oktatási és vizsgáztatási rendszereket dolgoztak ki, amelyeket naponta továbbfejlesztenek. A mai világ már átjárható, ilyenek ezek a modern nyelvoktatási és vizsgáztatási rendszerek is. Azaz, a felismert szükségszerőségnek megfelelő követelményrendszert követik, aminek alapja középfokon az egynyelvűség. Magyarország lenne a kivétel? A mai indulatos vita talán abból a sajnálatos történelmi helyzetünkből is következik, hogy az idegen nyelvet tanító tanárok évtizedeken át nehezen, vagy egyáltalán nem juthattak nyugatra, így nem rendelkeztek ők maguk sem olyan szintű idegen nyelvű kommunikációs készséggel, amely lehetővé tette volna, hogy a magyar nyelv közvetítése nélkül tanítsanak, vizsgáztassanak. Az érettségi vizsga kétnyelvűségéhez való ragaszkodás azt mutatja, hogy bár ma már nem vagyunk erre rákényszerítve még mindig ragaszkodunk ehhez a gúzsba kötő örökséghez. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a középiskolás diákok között szép számmal vannak olyanok, akik anyanyelvükön sem tudnak középszinten kielégítően kommunikálni. Sokszor azért buknak meg a kétnyelvű fordítási készséget vizsgáló nyelvvizsgán, mert nem tudják helyesen és szépen kifejezni magukat magyarul. Lehet, hogy jobb lenne, ha azt a rengeteg pénzt és energiát, amivel megpróbáljuk a régi rendszert mégis átmosni ebbe az új világba, inkább a nyelvtanárok továbbképzésére és a felsőoktatási intézményekben történő szakfordítói oktatás építésére és fejlesztésére fordítanánk. Fűzyné Varga Annamária, a TIT vezető nyelvtanára Munkaszünet mindenszentek ünnepe Budapest (MTI) Mintegy fél évszázad után - a Munka törvénykönyve módosítása nyomán - az idén ismét munkaszüneti nap november 1-je, azaz mindenszentek ünnepe. Mindenszentekkor, illetve november 2-án, halottak napján a szentekről és az elhunytakról való megemlékezés jegyében mondanak misét a római katolikus templomokban. November 1-je 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A halottak napja jóval későbbi eredetű: 998-ban indult el Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá.