Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

6 UNIVERSITAS PÉNTEK, 2000. OKT. 27. Jubileumok Munkatársunktól A héten a Szegedi Tudo­mányegyetem Természet­tudományi Karának Mik­robiológiai Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon bensősé­ges ünnepség keretében köszöntötték a 70. szüle­tésnapjukat ünneplő Fe­renczy Lajos és Krékits Jó­zsef professzorokat. A Szegedi Tudományegye­tem Természettudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékén ok­tóber 26-án ünnepelték Fe­renczy Lajos akadémikus, egyetemi tanár 70. születésnap­ját. Ferenczy Lajos életpályája szorosan kötődik a Szegedi Egyetemhez, ahol tudomány­szervező tevékenységének egyik legfontosabb eredménye volt az 1972-ben önálló vált Mikrobiológiai Tanszék meg­alapítása. melynek 25 évig volt a vezetője. Iskolateremtő mun­kásságát számos magas kitünte­téssel - Oktatásügy Kiváló Dol­gozója. Akadémiai Díj, Állami Díj, Szent-Györgyi Albert Díj ­jutalmazták. Szeged város Sze­gedért Emlékéremmel, az Egyetem József Attila Emlék­éremmel fejezte ki elismerését. Ferenczy Lajos ma is aktívan dolgozik az általa alapított tan­széki akadémiai kutatócsoport­ban, továbbá speciális kurzusok keretében előadások tartásával folytatja oktató munkáját. A Szegedi Tudományegye­tem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán az elmúlt héten köszöntötték kollégái és tanít­ványai a 70 éves Krékits József tanszékvezető főiskolai tanárt, az orosz nyelvtudomány akadé­miai doktorát. A Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított húsz évig, 1973-tól a szegedi fóisko­la meghívta az oktatói karába. Csaknem négy évtizedes mun­kássága alatt három könyve az orosz igék egy-egy részterüle­téről, valamint mintegy száz közleménye jelent meg. Köny­veit a szakma legrangosabb itt­honi és külföldi orgánumai is­mertették. A köszöntő ünnepsé­gen országosan ismert egyetemi tanárok tartottak felolvasást, ahol átadták Krékits professzor­nak a tiszteletére megjelentetelt Nyelv, aspektus, irodalom című tanulmánygyűjteményt, benne 54 hazai és külföldi tudós nyel­vészeti és irodalomtörténeti írá­saival. Szó és kép Munkatársunktól Országos konferenciát ren­dez a Szegedi Akadémiai Bi­zottság Modern Filológiai Szakbizottsága és a SZTE An­gol-Amerikai Intézete pénteken és szombaton a .SZAB székhá­zában Szó és kép: a művészi ki­fejezés szemiotikája és ikonog­ráfiája címmel. Péntek délután 13 és szombat délután 18 óra között 38 előadás hangzik majd el a verbális és vizuális kifeje­zés összekapcsolódásának művészeti megvalósulásairól. 3 m D A Zeptcr Hit­Vita Programja meghív minden érdeklődőt 2000. október 28-án, 16 órakor kezdődő •soron következő Bioptron fémterápiás találkozójára. Helyszín: Százszorszép Gyermekház Szeged, Kálvin tér 6. (feerctcttcl váijuk Önöket Akadémiai ülés a SZÉF-en Az elsö agrárcentrum tttei Az ülés résztvevői ellátogattak az édes és cukrászipari tanműhelybe. (Fotó: Karnok Csaba) A Ma­gyar Tudo­m á n y o s Akadémia agrár­Müszaki Bi­zottsága a múlt héten Szegeden, a Szegedi Tudo­mányegyetem Élelmiszer­ipari Főiskolai Karán tar­totta ülését. A programban szereplő előadások mellett nagy érdeklődés kísérte az idén január l-jével megalakult Szegedi Tudo­mányegyetem Dél-alföldi Agrártudományi Centrum bemutatkozását. Október 19-én a Magyar Tudományos Akadémia Ag­rár-Műszaki Bizottsága szoká­sos negyedévi ülését a Szege­di Tudományegyetem Élelmi­szeripari Főiskolai Karán tar­totta. Szeged a tudományos összejövetelnek most először adott otthont. A helyszín meg­választását a dél-alföldi régió­ban folyó műszaki oktatói és kutatói munka iránti ér­deklődés indokolta: Mosoma­gyaróvárról, Gödöllőről, Nyír­egyházáról, Debrecenből és Keszthelyről érkező mintegy harminc szakember ismerke­dett a SZÉF-en folyó ag­rárműszaki oktatás helyzeté­vel. A megnyitót dr. Mészáros Rezső, a Szegedi Tudománye­gyetem rektora tartotta, majd az ezt követő tanácskozást dr. Dimény Imre akadémikus ve­zette. Dr. Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója a főiskolai karon folyó mérnökképzés fejlesztéséről, dr. Balogh Sán­dor a SZÉF tanszékvezetője az élelmiszeripar strukturális változásairól tartott előadást. A tanácskozáson részt vevők megtekintették a kar növényi és állati termékeket feldolgo­zó tanműhelyeit. Dr. Fenyvessy József, a SZÉF Élelmiszertechnológia és Környezetgazdálkodás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a tudományos ülésen bemutat­kozott az országban elsőként létrejövő Szegedi Tudo­mányegyetem Dél-alföldi Ag­rártudományi Centrum. A SZTE Élelmiszeripari Főisko­lai Kar és a hódmezővásárhe­lyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar által létrehozott centru­mot január I -tői alapította az integrált Szegedi Tudománye­gyetem. Megalapításának cél­ja: az integrált szegedi fel­sőoktatás keretében folyó mezőgazdasági- és élelmisze­ripari szakmai graduális és posztgraduális képzés, a felnőttoktatás, valamint a ré­gió biológiai, mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, kör­nyezetvédelmi kutatásainak, a kutatás-fejlesztés szolgáltatá­sainak a segítése. Lévay Gizella Tanszék és szak, elsőként az országban Vallástudomány Szegeden Az el­múlt év szeptem­berében Szegeden létrejött az ország első val­lástudományi tanszéke, és megkapták az enged­élyt a szakindításra is. Máté-Tóth András nem­rég kinevezett tanszékve­zető szerint a képzés je­lentősége azért nagy, mert a vallás manapság „téma", érdekli az embe­reket, és egyre többet foglalkozik vele a média is. Ezért fontos, hogy mi­nél többen rendelkezze­nek megalapozott vallási ismeretekkel. A vallástudományi oktatás - először szakkollégium for­májában - a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán indult el 1992-ben Máté-Tóth András vezetésével: általánosan művelő tárgyként bármelyik karról, bármelyik szak mellé felvehették a hallgatók. Egy sikeres pályázat segítségével a tudomány legkiválóbbjait hív­hatták meg a vallásfilozófia, a vallásszociológia, a vallási néprajz és a valláslélcktan ok­tatására. A szakkollégium igen népszerű volt; félévenként 450-650 hallgató látogatta az előadásokat. A fordulópontot egy ausztriai meghívásos pá­lyázat sikere jelenlelte 1996­ban: a Bölcsészettudományi Karra települve megalakult egy alkalmazott kutatócsoport azzal a céllal, hogy áttekint­Máté-Táth András: A vallástudomány oktatása értelmiségi fogyasztóvédelemnek tekinthető. (Fotó: Karnok Csaba) sék, más országokban hogyan oktatják a vallástudományt, és hogyan lehetne Magyarorszá­gon egyetemi szakként elindí­tani a képzést. Az a döntés született, hogy amennyiben a szegedi vallástudományi okta­tás önfinanszírozóvá tud válni, azaz megfelelő hallgatói lét­számmal és így normatív tá­mogatással bír, tanszéket és szakot alapítanak. A hallgatók részéről az érdeklődés folya­matosan nőtt, ezért beadták, és 1999-ben meg is kapták a szak-, illetve tanszék alapítási engedélyt. Tavaly szeptember­ben létrejött a tanszék, az idei tanév elején pedig 27 hallgató­val elindult az első, egyelőre még „nulladik" évfolyam. A vallástudományt főszakként már az idén meghirdeti az egyetem, igaz, a tanszékvezető azt tanácsolja, ne egyszakos­ként, hanem egy másik egye­temi szak mellé válasszák a hallgatók a vallástudományt. Ezzel olyan, különböző tár­gyakból kikevert tudáskoktélt kaphatnak, amely számos terü­leten jól használható. Máté-Tóth András elmond­ta, hogy gond nélkül sikerült teljesíteni a szakalapítás szigo­rú személyi feltételeit, hiszen 27, tudományos fokozattal rendelkező oktatót tudtak „hadrendbe" állítani annak el­lenére, hogy a tanszéken csak három főállású tanár van. En­nek oka az, hogy az egyete­mek és főiskolák karain na­gyon sokan foglalkoztak olyan témával, amely kapcsolódik a vallástudományhoz, és tevé­kenységük a tanszék megala­kulásával intézményes formát, és perspektívát kapott. A terü­let jellegéből adódóan szoros az együttműködés a Hittudo­mányi Főiskolával is, jóllehet az együttműködés alapja ép­pen a világos különbségtétel a hittudomány és a vallástudo­mány között. - Ami a vallástu­dományban valami, az a hittu­dományban valaki - magya­rázza a tanszékvezető. A val­lástudomány állami felsőokta­tási szak, amely arra keresi a választ, hogy a vallási hagyo­mányok hogyan járultak hozzá adott korban és adott helyen a kultúrához. Éppen ezért fog­lalkoznak vallástörténettel, a vallási nyelvekkel és vallás­földrajzzal is. Nagyon fontos a vallási sokszínűség, hiszen ­ahogyan Friedrich Max Mül­ler, a vallástudomány alapítója mondta - aki csak egyetlen vallást ismer, egyet sem ismer. Sajátos vonása a képzésnek, hogy minden világvallásról az adott felekezet felsőoktatási intézményének oktatói tartják az előadásokat. Az egyházak­kal való együttműködés mel­lett a tanszéknek a CEEPUS és a SOCRATES programo­kon keresztül szoros kapcsola­tai vannak más országok felsőoktatási intézményeivel, a külföldi vallástudományi tár­saságokkal és a hazai tudomá­nyos műhelyekkel is. - A világon mindenütt, így a magyar társadalomban is vallási „boom" van, ami azt jelenti, hogy a vallás téma, az emberek beszélnek róla, és so­kat foglalkozik vele a média is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen rendelkez­zenek megalapozott vallási műveltséggel. Úgy is fogal­mazhatunk: a vallástudomány oktatása értelmiségi fogyasz­tóvédelemnek tekinthető ­foglalja össze a szak indításá­nak jelentőségét Máté-Tóth András. Keczer Gabriella A gyógyszerészkar jövőképe Verseny a hallgatókért A rendszerváltás óta egyre többen jelentkez­nek a hazai egyetemek gyógyszerészkaraira. A szegedi intézmény ve­zetője szerint erős ver­seny fog kialakulni a ka­rok között a hallgatók megszerzéséért. Ma még könnyen találnak ma­guknak munkalehetősé­get a végzősök, de né­hány év múlva telítődni fog a pálya. Az integrált egyetemeknek a jövő év elejére cl kell készí­teniük stratégiai tervüket. A Szegedi Tudományegyetem karai is megalkották saját jövőképüket, melyekből egy bizottság állítja majd össze az egyetem középtávú elképzelé­seit. A gyógyszerésztudományi kar stratégiájáról dr. Falkay György dékán nyilatkozott la­punknak. A gyógyszerész szakma a rendszerváltás óta óriási válto­záson ment keresztül. A piac­gazdaság beköszöntével együttjáró patika-privatizáció miatt, egyre többen jelentkez­nek a négy hazai - a budapesti, a debreceni és a pécsi és a sze­gedi - gyógyszerészkarokra. A túlképzés jelei egyelőre nem mutatkoznak, de Falkay György úgy véli, néhány év múlva a pálya telítődni fog, s mivel a négy képzési hely megmarad, erős verseny alakul ki közöttük a hallgatók meg­szerzéséért. A konkurencia­harcban a szegedi kar stratégi­ája az, hogy a legjobb legyen az összes közül. A karra évek óta mintegy száz elsőéves hall­gatót vesznek fel, a diákok összlétszáma pedig ötszáz kö­rül mozog. - A még ma is ta­pasztalható gyógyszerészhiány ellenére sem fűződik szakmai érdek a létszám bővítéséhez ­mondja Falkay György. A végzősök éppen ezért könnyen el tudnak helyezkedni, s aki nem a közvetlen betegellátás­ban vállal munkát, az beléphet a gyógyszergyárak informáci­ós szolgálatába, esetleg állást találhat valamelyik ÁNTSZ­nél, vagy a laboratóriumi diag­nosztikában. A hallgató létszám növelése helyett a szakemberek inkább az intézményekben folyó kép­zés minőségének megtartására, valamint a kor szellemének megfelelő továbbfejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A szege­di gyógyszerészkar vezetője szerint itthon is be kell vezetni például a nyugaton már okta­tott gyógyszerészi kommuni­kációt, és fejleszteni kell a kli­nikai gyógyszerészetet. - Fon­tosnak tartom azoknak a tan­tárgyaknak a bevezetéséi, ame­lyek biztosítják az itteni kép­zés EU-komformitását. E te­kintetben nincs sok hiányossá­gunk, dc például az államvizs­ga előtt letöltendő gyakorlati idő hossza két hónappal rövi­debb nálunk, mint a nyugat-eu­rópai országokban, s ezen is változtatni kell - mond példát az uniós normáknak való meg­felelés terén mutatkozó te­endőkre Falkay György. A dékán szerint a felsőokta­tási integráció nem okozott ne­hézséget az intézmény számá­ra, már csak azért sem, mert a gyógyszerészhallgalók képzé­sében - a kémia, illetve az ala­pozó orvosi tárgyak oktatásá­ban - hosszú évek óta részt vesznek a természet- és az or­vostudományi kar munkatár­sai. Ami a kutatási terveket il­leti, a kar vezetője úgy véli, hogy az intézmény tanszékei együtt dogozva, komplex mó­don tudnának részt venni a gyógys/.erfejlesztésben a mo­lekula-szintézistől egészen a patikaszerek emberi fogyasz­tásra alkalmas formájának kia­lakításáig. A kar szűkölködik hallgatói laboratóriumokban és tanter­mekben, különösen azóta, hogy beindult a már dolgozó gyógyszerészek kötelező szin­ten tartó továbbképzése a hét­végeken. A helyhiány csök­kentésére beépítik a kar épüle­tének tetőterét, ahol a PhD­hallgatók számára alakítanak ki helyiségeket, és oktatási la­boratóriumot. Az orvos- és gyógyszerészkar dékáni hiva­talának épületét is megtolda­nák egy emelettel, hogy továb­bi oktatási és kutatási helyisé­geket hozzanak létre. A tervek között szerepel még egy oktató gyógyszertár alapítása a város­ban. Hegedős Szabolcs Dr. Falkay György úgy véli, néhány év múlva a pálya telítődni fog. (Fotó: Schmidt Andrea) Szegedi díjazott Munkatársunktól Dr. Erős Istvánt, a Sze­gcdi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai Inté­zetének vezetőjét a Magán­gyógyszerészek Országos Szövetsége a gyógyszerellá­tás szervezése, valamint a gyógyszerészeti tudományok művelése során elért kima­gasló eredményeinek elis­meréseként a „Gyógyszeré­szetért" elnevezésű címmel jutalmazta. Do you speak english? Do you want a part time job? 4 RS a week - 72 000 monthly In the area of Szeged and In Hódmezővásárhely. For information, please call 62/556 641, Monday-Friday 17-20. English Teacher Ask for Mr. Krisztián Balla.

Next

/
Thumbnails
Contents