Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

PÉNTEK, 2000. OKT. 27. BELFÖLD 3 jegyzet Regionális gazdasági konferencia Algyőn Út a sikerhez Az alkotó büszke a művére, aminek értékét a karácsonyi vásáron a piaci ár is kifejezi. (Fotó: Miskolcit Róbert) Nyugdíj 1 Mindenki bajban van. Azoknak, akik már nyugdíjban ÍV1 vannak, kevés az a pénz, amit havonta visz nekik a postás. Holott egy életen dolgoztak azért - is! -, hogy szép öregségük legyen. A mai aktív munkavállalóknak pedig a családot is, magukat is el kell tartaniuk, erre se elég amit keresnek, és akkor még fizetik a nyugdíjjárulékot is. A régi szisztéma szerint ez úgy működött, hogy az aktív dolgozók nyugdíjbefizetéseit az állam minden hónapban egy kalapban összpontosította, hozzátett vagy elvett belőle, s kifizette az esedékes nyugdíjakat. Nem halmozódott fel a nyugdíjalap, a „tőke", hanem nyugdíjasok a mindenkori befizetéseknek kiszolgáltatva élték kalandos mindennap­jaikat. Ma még működik a régi rendszer, már működnek az áj magán nyugdíjpénztárak és működnek az önkéntes nyug­díjpénztárak is. A mai nyugdíjasok azonban még mind a régi rendszer szerint kapják megalázóan kevés havi nyug­díjukat. Az egészet természetesen nem képes állni az ál­lam, vagyis a központi költségvetés. A mai nyugdíjbefize­tések így kétfelé mennek, egyrészt a régi nyugdíjasoknak, másrészt pedig halmozódnak a jövő öregjeinek. De az állam is legalább akkora - ha nem nagyobb! ­bajban van mini mostani és leendő nyugdíjasai. A köz­ponti költségvetés fizet a múltért, most fizeti meg, hogy évtizedeken át nem halmozódott fel a nyugdíjalap, és fizet a jövőnek, vagyis a mai magán-nyugdíjpénztári befizeté­sekhez is hozzá kell tennie a maga részét. Miből? A Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség törekvése, hogy még nagyobb biztonságban szeretné tudni majdani öregségünket, és nem a hat százalékos járulékból, hanem inkább nyolc százalékból szeretne részesedni, érthető ­csak nem reális. Hiszen a ma még nagyobb biztonsága sincs garantálva. Szövetség alakult Jancsák és Almássy Budapest (MTI) Legalább két jelöltre szavaz­hatnak a diákok a Hallgatói Ön­kormányzatok Országos Konfe­renciája november 10-11-i deb­receni tisztújításán. Almássy Koméi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar hallgatói ön­kormányzatának képviselője is ringbe száll az elnöki székért. A tisztújításon az elnöki posz­tért indul Jancsák Csaba, a Sze­gedi Tudományegyetem Hall­gatói Önkormányzatának elnö­ke is. akinek megválasztását tá­mogatja a HÖK-ök a Hallgató­kért Mozgalom. Stadler-per Kecskemét (MTI) Stadler József meghallgatá­sával újra kezdődött az akasztói nagyvállalkozó és hat társának büntetőpere a Bács-Kiskun Me­gyei Bíróságon. Stadler Józse­fet folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csa­lással, gazdasági előny jogosu­latlan megszerzésével és adó­csalás bűntettével gyanúsítják. Az első napi tárgyalás az ügy első rendű vádlottja. Stadler Jó­zsef meghallgatásával kez­dődött. Az akasztói vállalkozó változatlanul ártatlannak vallja magát. Az őt kérdező újság­íróknak úgy nyilatkozott, hogy egyetlen fillérrel sem károsítot­ta meg az államot. Bihari számadás Berettyóújfalu (MTI) A kormány a keleti térség felzárkózása érdekében szeret­né, ha a multinacionális cégek beruháznának a keleti régiók­ban is - hangzott el a Bihari számadó napok megnyitóján, Berettyóújfalun. Balsay István elmondta: jó esélyt lát Kelet­Magyarország gazdasági felzár­kóztatására. de ennek érdeké­ben az elkövetkező években je­lentős lemaradásokat kell be­hozni. Regionális gazdasági konferenciát szervezett az Algyői Altalános Iskola. Az intézményben már több esztendeje fontos­nak tartják, hogy gazda­sági és vállalkozási isme­retekkel vértezzék föl a kisdiákokat. A tegnapi tanácskozáson szakem­berek mondták el, miért tartják sorsdöntőnek, hogy a gyerekek a köz­gazdasági ismereteket minél korábbi életsza­kaszban és élmény­szerűen tegyék maguké­vá. Az algyői diákok már több éve kapcsolódtak a 4H moz­galomhoz: a saját maguk által termelt vagy készített árucik­keket értékesítik, s a bevétel fölhasználását is közösen él­vezik. De a JAM-program is sikeres: az általános iskolai bizonyítvány mellé több diák­juk is megkapja az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítá­sát igazoló oklevelet. E tevé­kenység jelentőségét méltatta az Út a sikerhez című regioná­lis konferenciát megnyitó be­szédében ár. Piri József, Algyő polgármestere. Mert az a diák, akinek általános műveltségéhez hozzátartoznak a közgazdasági alapismeretek, könnyebben válaszol a kér­désre: mi leszel, ha nagy le­szel. Magyarországnak és ezen belül a Dél-Alföldnek az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zása szempontjából vizsgálta a konferencia témáját dr. Bot­ka László, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke. A politi­kus kijelentette: a versenyké­pes tudás megszerzése az az alapeszköz, amellyel minden fiatal nekivághat az életnek, melynek már nálunk is jel­lemzője. hogy négy évtized­nyi aktív tevékenységünk alatt akár hatszor-hétszer is munka­helyet és/vagy foglalkozást kell váltanunk. Az EU-hoz va­ló csatlakozásunk értelmét Botka abban látja, hogy belső viszonyainknak az átalakításá­val, az uniós működési alapel­vek átvételével hatékonyab­ban tudjuk leküzdeni fejlett­ségbeli és életszínvonalbeli deficitünket. Ehhez át kell gondolni helyzetünket és le­hetőségeinket, versenyképessé kell tenni régiónkat. Kiinduló­pontnak az unióban bevett öt alapelvet - a technológiai fej­lesztést, a kis- és középvállal­kozások fejlettségét, a globá­lis vállalkozások és a külföldi befektetők számát, az infrast­ruktúra. illetve az intézmény­rendszer fejlettségét - tekin­tette az előadó. Számokkal igazolta: Csongrád megye le­marad a hazai régiók verse­nyében, a gazdasági teljesít­mény csak azért nem romlik látványosan, mert helyben je­lentős mértékű erőforrásnak számít a versenyképes humán tőke. A közgazdasági ismerete­ket a japánok már óvodás kor­tól tanulgatják és gyakorolják - lepte meg kijelentésével hallgatóságát dr. Vidács Fe­renc főiskolai docens. Állás­pontja szerint a közgazdaság „csak" azt szeretné megtaníta­ni: ha kevés a forrásod mégis hogyan érheted el, hogy célja­id maximálisan teljesüljenek. A jövő munkavállalója a sike­res szervezet záloga - magya­rázta Varga Magdolna, a SZEB-GÁZ Kft. ügyvezető igazgatója. Az algyői iskolában bevált gyakorlatot az intézmény igazgatója, Iván Zsuzsanna és a konferencia szervezője, He­gyi Gabriella ismertette. A ta­nácskozás résztvevői a falu­házbeli kiállítás és termékbe­mutató alapján is meg­győződhettek arról, hogy az algyői iskolások versenyképes árucikkei gazdára találnak a piacon. Budapest (MTI) A tőkefedezeti nyugdíj­rendszer bevezetése nem tűrt halasztást és a nyugdíjre­formnak köszönhetően egy jól működő és stabil nyug­díjrendszer jött létre Ma­gyarországon - jelentette ki Nagy Csaba, a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke a szövetség megala­kulását bejelentő sajtótájé­koztatón csütörtökön, Buda­pesten. A szövetség képviselői reményüket fejezték ki, hogy a magán-nyugdíjpénz­tári járulékok hat százalékos mértékének befagyasztása átmeneti lesz és a jelenlegi hat százalékos mérték egy­két éven belül nyolc száza­lékra emelkedhet. - A szövetség az öt legna­gyobb hazai nyugdíjpénztár részvételével alakult meg, tagságuk eléri a 2,2 millió főt, míg vagyonuk 183 milli­árd forintra rúg - ismertette Nagy Csaba. Mire jó a két évre szóló költségvetés? Az MSZP még csak kérdez Ha közgyűlés, akkor egy nappal korábban sajtótájékoztató, melyen a szocialisták elmondják, miről gondolkodnak másképp, mint Szeged fi­deszes vezetői. E forgató­könyv alapján tegnap új­ságírókkal ismertette ál­láspontját Kozma József, a Magyar Szocialista Párt közgyűlési frakciójának vezetője és Szalay István országgyűlési képviselő. A város vezetői elégtétellel tartoznak Szegednek: a Ma­gyar Narancs műit heti szá­mában megjelent írásból kö­vetkező kérdésekre nyilváno­san kell válaszolniuk. Erre szólítja föl Szeged polgármes­terét és alpolgármestereit a Magyar Szocialista Párt - je­lentette ki a közgyűlési frak­ció elnöke. A B.-V. páros el­leni ügyészségi vizsgálat igaz; a fideszes képviselők valóban többet keresnek, mint koráb­ban bármikor; 2,5 millió fo­rintért tényleg médiát vásárolt a város vezetése; az egészség­ügy tervezett privatizációja ellen ágál az ellenzék, az or­vosi kamara, a szakszervezet és a lakosság is - sorolta a példákat Kozma József, aki szerint „a narancsos cikkben" taglalt többi, de még nem bi­zonyított tényként kezelhető állításra is nyilvánosan kell válaszolnia dr. Bartha László polgármesternek és alpolgár­mestereinek. Az MSZP egyelőre csak kérdez, amikor csak teheti: például a közgyűlési napirend előtt, vagy az interpellációk közepette. így például Kozma képviselő az előző közgyűlés óta várja a választ arra a kér­désre, hogy kinek éri meg a közterületek gondozását egy olyan kft-vel elvégeztetni, amelyik a Városgondnokság­nál 30-40 százalékkal maga­sabb áron dolgozik. Az ellen­zéki MSZP a módosító indít­vány eszközével is él. A mai közgyűlésen például javasol­ják, hogy az egészségügy helyzetéről tervezett közmeg­hallgatás korábban legyen, mint az a közgyűlés, amikor a képviselők döntenek a két kórházat és a rendelőintézetet érintő privatizálás tervéről. A két évre Szóló költségve­tésnek az oktatást érintő buk­tatóira irányította a figyelmet Szalay képviselő, aki szerint a kormány tudatosan alulterve­zi az inflációt, ezzel pedig olyan jelentős forráshoz jut, melyet a Parlament ellenőrzé­sét mellőzve költhet el. E módszer arra is alkalmas, hogy a Kisgazdapárttól füg­getlenítse magát a Fidesz­MPP - véli Szalay. Az oktatá­si rendszer finanszírozása megoldatlan a rendszerválto­zás kezdete óta, de a költség­vetési törvénytervezetben foglaltak valóra váltása után az a korábbinál is instabilabb lesz: az Állami Szám­vevőszék szerint 42 milliárd forint hiányzik az oktatási bü­dzséből. A pedagógusok bér­emeléseiről sokszor beszél­nek, holott a valóságban az, ami történik, csökkenti a fize­tések reálértékét. A pedagó­gusok és a felsőoktatásban dolgozók bérének rendezése hasonló: a pótlékokat elvon­ják, s a béremelés hangoztatá­sa ellenére a tanárok és az ok­tatók a korábbinál kevesebb pénzt visznek haza a boríték­ban. A honatya szerint a költ­ségvetésben a normatívára utaló számokból látszik: a kormány a köztisztviselők és közalkalmazottak körében 2 százalékos létszámcsökken­tést tervez. Előkészítetlen és értelmet­len döntés, hogy Szegeden is legyen két évre szóló költség­vetés - fgy Kozma, aki szerint nincs elég fogódzó a tervezés­hez, s különben is: előbb a he­lyi adórendszert is át "kéne te­kinteni. A szocialista önkor­mányzati képviselő szerint Szegeden túl sok az elhúzódó fejlesztés. Ú. I. Szeged ötvenhatos forradalma (4.) Fekete péntek Október 26-án Sta­táriumot hirdetnek Szegeden. A Katonai Közigaz­gatás pa­rancsnokának felhívása értelmében a három főnél nagyobb csopor­tokra felszólítás nélkül tüzelhetnek. Vélhetően egy eltévedt golyó okoz­ta Schvarcz Lajos, tizen­nyolc éves munkás halá­lát. A tüntetések tovább foly­tatódtak. A Nemzetőrség egykori főparancsnokának, Lazúr Barnának néhány év­vel ezelőtt adott nyilatkozata szerint az 1955-ös létszám­leépítés miatt Szegeden nem volt jelentős katonai erő. Ezért rendelték a városba október 26-án a kiskunhalasi ezredet. Aznap hajnalban szovjet páncélosok szállták meg a Tisza Szeged felőli hídfőjét, majd reggel 9 órá­tól életbe léptették a statári­umot. Ennek értelmében mindenfajta csoportosulás tilos volt, ellenkező esetben - a Katonai Közigazgatás parancsnokának hirdetmé­nye szerint - a fegyveresek Felhívás Szeged város polgáraihoz! A Honvédelmi Miniszter ma délelőtt 9 h-tól Szeged város területén a katonai közigazgatást életbe léptette. Az elrendelt statárium értelmében a fegyveres erő a legkisebb ellenállás esetén tüzel. Csoportosulás ti­los. Ma délután 15 h-tól az utcán tartózkodó 3 főnél nagyobb csoportokra a fegyveres erő felszólítás nél­kül tüzel. Felszólítok mindenkit, őrizze meg nyugalmát és to­vábbi intézkedésemig saját érdekében tartózkodjon lakásán. Szeged, 1956. október 26-án. A Katonai Közigazgatás Parancsnoka felszólítás nélkül tüzelhet­nek. A figyelmeztetés mégsem bírja otthon maradásra az em­bereket. A rádió az egész or­szágból heves harcokról ad beszámolót. A gyárak, üze­mek, egyetemek sztrájkolnak, sorra alakulnak a munkásta­nácsok és a forradalmi bizott­ságok. Maiéter Pál hivatásos katonatiszt csatlakozik a for­radalmárokhoz és átveszi a Kilián laktanya parancsnok­ságát. Ebben a légkörben kezdődik Szegeden a délelőtti tüntetés. „Reggel 8 óra után széles néptenger hullámzott ­írja naplójában Bátyai Jenő. (...) A Széchenyi teret való­színű, a tegnapi csillaghullás visszhangjaként, katonai egy­ségek körbezárták. A térre senkit be nem engednek. A felállított aknavetők mellett álmos, fáradt katonák. A tö­meg egyre nőtt, már 40 ezerre rúg a létszám. Fegyelmezett emberek ezek, de követelé­sünkért síkra szállunk." A tömeg a Takaréktár utca felől a lezárt Széchenyi térre, a városháza elé szervezett tüntetésre akar bejutni, ami­kor eldördül a sortűz. Schvarcz Lajos munkás halá­los sebet kap. tizenhatan megsebesülnek. A források ellentmondanak egymásnak, de valószínűnek tűnik, hogy a katonák a levegőbe lőnek, ám a falról visszapattanó, gellert kapó golyó oltja ki a 18 éves fiatalember életét. Lazúr Bar­na szerint a katonák valóban a levegőbe lőttek, ám „egyes pisztolylövésekkel valaki ­valószínűleg az ezred politi­kai helyettese - a tömegbe lőtt. Biztos vagyok abban, hogy ekkor kapott halálos se­bet Schvarcz Lajos". A tüdőlövést kapott fiata­lembert tábori hordágyon, nemzeti színű zászlóval leta­karva az Ady téri tudománye­gyetemre vitték. M. F.-né, Emi néni akkoriban az egye­temen dolgozott előadóként. „A szobámban voltam, ami­kor a sportpályáról felhozták az első lépcsősorig a Schvarczot - emlékezik a negyvennégy évvel ezelőtt történtekre. Édesanyja is vele volt, egy ősz hajú, szürke kosztümös asszony. Kinek főzöm ezentúl a kedvenc éte­ledet? - kérdezte halott fiá­hoz hajolva. A kőben a vér­nyomok még sokáig megma­radtak. Halomszám hordták oda a virágot a diákok." (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila

Next

/
Thumbnails
Contents