Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 26. NŐ-UNIÓ 7 Európa békéje Ti/fit fejez ki a biztonság fogalma egy magyarországi, egy 1V1 romániai és egy szerbiai történelem tanár számára? Ma, 2000 októberében, mást-mást. A honi történész egy frissen avanzsált NATO-ország tanára, a romániai túl van ugyan egy rendszerváltáson, de (s ez különösképpen a kisebbségi pedagógus esetére érvényes) még mindig nem tud igazán kiigazodni a 10 év alatt rögzült (?) értékrendek között, a jugoszláviai pedig - a közelmúltban bekövetkezett demokratikus változások eufóriájában - most próbálja magával elhitetni, hogy talán ez az út vezet Európába... Hogy mindezt ilyen részletesen taglalom, annak az apropója egy múlt heti nemzetközi szeminárium, amelyet a Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezett. Az immáron Európa-szerte ismertté vált centrum vendégei ezúttal a történelem tanárok voltak. Mindenképpen figyelemre méltó kezdeményezés ez, hiszen csak a tanácskozás folyamán tűnt ki, hogy a résztvevőknek ugyan egyformák a távlati célkitűzéseik, mostani felfogásuk a biztonságról azonban eltérő. Ez kiderült abból is, hogy egyesek a biztonság megteremtését csak a fegyverek használatával képzelik el, illetve komoly politikai ráhatással. Mások a nacionalizmusok burjánzásában, ezek megjelenésében látnak latens veszélyt a térségre, de Európára is. Kevesen gondolnak azokra a szaporodó jelenségekre, amelyek a fejlett Nyugatot, de a csatlakozásra váró közép-kelet-európai országokat egyaránt bajba sodorhatják: a kábítószer- és embercsempészetre, az illegális munkaerőpiac terjedésére, a prostitúció mind markánsabb megjelenésére. Hogy mindez hogyan kerül egy történelem tanár asztalára? A szegedi tanácskozás tapasztalatai szerint, a mai kor emberének, értelemszerűen az iskola padban ülők generációjának is, tudnia kell az őt körül vevő eseményekről, történésekről. A történelem tanárnak pedig közvetítenie kell számára mindazokat az ismeretek, amelyek adottak a szűkebb környezetben. Meg a tágabban is. Nem könnyű feladat, az biztos. Tudniillik, a pedagógusok Európáról, s a régióról alkotott felfogása sem (lehet) egyforma. Mert míg a hazai történészeknek a rendszerváltás óta alkalmuk volt különféle szemináriumokon, (esetleg külföldi) tanulmányutakon részt venni, romániai kollégáikról ez nem mondható el. A jugoszláviai pedagógusokról pedig végképp nem. Ők zl maguk mondották el a szegedi összejövetelen, hogy az elmúlt 13 évben, a Milosevics-rezsim országlása idején, „rengeteget felejtettek", most tanulni jöttek ide. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint az a beszélgetés, amelyet egy délvidéki fiatal tanárnővel folytattam. Bevallotta, hogy életének csaknem 30 éve alatt - még soha nem járt Magyarországon, Szeged számára akkora metropolis, hogy minduntalan eltéved. A békéről, a biztonságról alkotott markáns véleménye: akkor jó, ha nincs háború. Ha a fiatalokat nem viszik el a harctérre, mint ahogyan azt eddig tették. Náluk. Kisimre Ferenc Tíz új EU-tag? DM/DV-információ Az Európai Unió bővítésért felelős biztosa. Giinter Verheugen kifejtette: a csatlakozási tárgyalásokon elért eredmények megerősítik a „nagycsoportos megoldásra" utaló jeleket. Szerinte 2005-ig akár tíz jelöltnek is sikerülhet belépni az unióba. Az EU Bizottságának november 8-án nyilvánosságra hozandó jelentése mind a politikai kritériumokat, mind a piacgazdaságra való áttérést illetően tekintélyes előrelépést állapit meg a kelet-közép-európai államok. valamint Málta és Ciprus csatlakozási tárgyalásai alapján. Hogyan lehetnek az asszonyok „Dávidok"? Pártelnök, miniszter - és nö Karakán nőnek ismertük meg dr. Dávid Ibolyát. Az ü g y védnöböl lett pártelnök és miniszter nemét gyakran egyetlenként képviseli az adott társaságban, például a magyar kormány ülésein. Amikor mi találkoztunk vele, akkor is hét férfi (hat homokháti polgármester és pártjának szegedi vezetője) társaságából hívtuk el, arra kérve, mondja el, mit gondol a nők esélyegyenlőségéről és közéleti szerepéről. - Hiszem azt, hogy ma Magyarországon minden nőnek adott a lehetősége: ha közéleti szereplést kíván vállalni, megteheti - jelentette ki dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. - Az önkormányzatokban elég szép számmal találunk nőket, a nagypolitikában kevésbé. Miért? - Mert az országos politikába bekapcsolódó nőnek mint édesanyának nagyon nehéz kiváltani otthoni munkáját. így aztán ez a fajta közszereplés nem is olyan vonzó, mint a helyi vagy megyei önkormányzati tevékenység. Számomra az a fontos, hogy azok a nők. akik ma az önkormányzatokban tapasztalatokat szereznek - mert bizony iskola kell ahhoz, hogy valaki mások képviseletét és a közéleti tevékenységgel járó minden nehézséget vállalni merje, hisz e munkának nem csak napos oldala van - néhány év múlva nagyobb számban vegyenek részt a közéletben. Ugyanis például egy minisztériumban, vagy az országgyűlési képviselői irodaházban a háttérben dolgozók 70-80 százaléka nő. Ami fontos lenne, hogy a döntéshozatalban is jelenjenek meg, mert e területen rendkívül kicsi az arányuk. - Úgy gondolja, hogy a nők népességen belüli aránya tükröződjék a politikában, a közéletben, a vállalati vezetésben? - Az esélyegyenlőség ilyenfajta számonkérését, a A miniszter asszonyt férje, dr. Barbalics Miklós gyakran elkíséri még a hivatalos programokra is. (Fotó: Schmidt Andrea) Névjegy Munkatársunktól Baján született 1954-ben Dávid Ibolya. Férje dr. Barbalics Miklós közjegyző. Két gyermekük született: Berta és Miklós. Az általános és a középiskolát Baján végezte, majd három évig szőttes készítéssel foglalkozott. Jogi diplomát 1981-ben a pécsi tudományegyetemen szerzett. Azóta családjával Tamásiban él. A Magyar Demokrata Fórumnak 1989 óta tagja, 1999-től elnöke. A tamási ügyvédet 1990-ben választották országgyűlési képviselővé. Az igazságügyi miniszteri posztot 1998 óta tölti be. kvóták bevezetését nagyon ellenzem. Azt viszont mindenféleképpen támogatni kell, minél több embert hozzunk olyan helyzetbe, hogy a képességei és lehetőségei alkalmassá tegyék őt ilyenféle közéleti feladat ellátására. - Kell-e ehhez az esélyegyenlőséget kimondó jogszabály? - Az Alkotmányunk kimondja az esélyegyenlőséget és ennek biztosítását. De a Munka Törvénykönyvétől kezdve nagyon sok helyen szerepelnek erre vonatkozó rendelkezések. Mint igazságügyi miniszter nem készülök az esélyegyenlőségről szóló külön törvény alkotására. Az, hogy a szociális és családvédelmi tárcának van ilyen szándéka, az rájuk tartozik. Számomra az esélyegyenlőség megteremtése nem jogszabályi kérdés. A gyakorlatot kell olyanná alakítani, hogy elősegítsük a nők közéleti és más szerepvállalását. Törvényi eszköz támogathatja a részjogszabályok megjelenését, melyek lehetővé teszik például a részmunkaidős foglalkoztatást, a bedolgozást és más olyan formákat, melyekkel a nők összeegyeztethetik az otthoni gyereknevelést a munkájukkal. - No, és a férj támogatására is szükség van ahhoz, hogy az asszony ne legyen a fakanál mellé kényszerítve. — Csak úgy tud egy nő, különösen ha gyerekei vannak, a közéletben részt venni, ha van mögötte egy olyan biztos családi háttér, mely nem fenyeget azzal a veszéllyel, hogy amikor elmegy otthonról, gyerekeinek például nincs mit enni, egyedül vannak és (gy tovább. - Tehát a férfiak akarata is kell ahhoz, hogy a nők szerepet kapjanak a gazdaságban, a közéletben? - Mindaddig nagyon nehéz e feladat, míg olyan gazdasági körülményeket nem tudunk teremteni Magyarországon, hogy a szolgáltatások megfizethetővé váljanak: a „patyolatba" el lehessen vinni a ruhát kimosatni, el lehessen menni egy hétvégén vagy akár minden nap étterembe ebédelni. De ezt még a vezető politikus asszonyok sem engedhetik meg maguknak! Ha a jó Isten segít nekünk, s ha így halad a gazdaságunk, mint az elmúlt másfél évben, akkor néhány év múlva nálunk is meglesz a nők aktívabb közszerepléséhez szükséges szolgáltatói háttér. De ez mind kevés. Szerintem elsősorban elszántság kell a nőkben és asszonyokban ahhoz, hogy munkát és/vagy közszereplést vállaljanak. Akikben az elszántság megvan, azoknak a civil társadalmi szervezetek és a politikai pártok, nem az állam hatalmi eszközeivel kell segíteni. Újszászi Ilona Munkatársunktól A nők parlamenti részvételi aránya alapján a világ 127 országát sorba állítva kiderül: az élen közel 43 százalékkal Svédország áll, majd Dánia (37%), Hollandia (36%) és Finnország (34%); Magyarország a 65. helyen áll (8,5%). Az EU tagállamai közül csak a görög parlamentnek van kevesebb nő tagja, mint a magyar Országgyűlésnek. EllenA hatalmi piramis talapzatán ben a volt szocialista országok rangsorában is a nem túl előkelő 10. helyen állunk. Ukrajna és Moldova társaságában. Ráadásul Magyarországon a nők parlamenti aránya csökkenő tendenciát mutat. A nők közéleti szerepének növelésére számos tagállamban a pozitív diszkrimináció eszközét használják. A legfrissebb példa a francia paritásról szóló törvény, mely arra kötelezi a választásokon induló politikai pártokat, hogy listájukon a nők aránya érje el az 50 százalékot, ellenkező esetben pénzbüntetés jár. A nők aránya riasztóan alacsony a magyar parlamentben: a 387 országgyűlési képviselő közül 33 nő. A kizárólag képviselőnőkből álló, női jogokkal foglalkozó albizottságtól eltekintve a parlamenti bizottságokban általában csak néhány képviselőnőt találunk. Az önkormányzati kép sem kedvezőbb: a polgármesterek közel 13, a helyi képviselők 23 százaléka tartozik a gyengébbiknek mondott nemhez. A nők közéleti szereplése piramis-szerű képet mutat: a politikai döntések csúcsaitól lefelé haladva egyre több nő kerül be a választott testületekbe - állapítja meg Lévai Katalin és Kiss Róbert tanulmánya. Míg a 10 ezer lakosúnál nagyobb települések polgármesterei között a nők aránya közel 5 százalék, addig a testületekben több mint 14 százalék. Kérdés azonban, hogy a közéleti szereplővé lett lányok és asszonyok mennyire tekintik magukat a női érdekek képviselőinek, mennyire tudatosan vállalják, hogy politikus nőként működjenek. A nők parlamenti aránya, 1945-98 35 p • 30 — -zv — -4 — 25 20 P-" 15 ft / 10 1: 1 : / 5 ál a / -U-LCsehszlovákia / Cseh Köztársaság _l _l _l _l -l. 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Parlamenti képviselőnők az OECD országokban 1970-80 40 35 30 25 20 15 10 5 • — k — — északi államok + OECD B OECD az északi államok nélkül unok nélkül . • o 1970 1980 1990 2000 Digitális régió Munkatársunktól Az Európai Unión kívüli régiók közül elsőként a DélAlföld esetében vetődött fel az a lehetőség, hogy megfigyelői státusban - esetleg már ez év végétől - bekapcsolódhat az uniós információs társadalom regionális szervezeteit tömörítő szövetség, az ERISA munkájába. Az elképzelés azokon a megbeszéléseken került szóba, amelyeket a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) informatikai kabinetjének küldöttsége a minap Belgiumban tett tanulmányútja részeként az ERISA vezetőjével folytatott. A tapasztalatcserék fő célja az volt, hogy az uniós intézményekkel és szakmai szervezetekkel való kapcsolatteremtés révén megalapozzák azokat a további fejlesztéseket, amelyekkel a Dél-Alföld - a későbbiekben várhatóan már EU-támogatásokkal - „európai digitális régióvá" alakítható. A Dél. Alföld közeljövőben megvalósftani kívánt regionális informatikai tervei között szerepel egy infokommunikációs helyzetfelmérés, valamint az egyablakos ügyintézés megteremtésére irányuló önkormányzati fejlesztési program. A támogatások az EU tavaly megindult, öt évre szóló ötödik kutatási-fejlesztési keretprogramjából származhatnak, amely - a közösségi programok közül elsőként nyitva áll a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt állam teljesjogú részvétele előtt is. Diáknaptár DM/DV-információ Az Európai Unióban megjelenő, egységes szerkezetű információs kiadvány, az európai diáknaptár magyarországi kiadását a Generálion Europe Magyarország Alapítvány gondozza. Az immár második alkalommal megjelent, 248 oldalas diáknaptárt idén 40 ezer példányban nyomtatták ki. Az Európai Unió és az Európai Parlament által támogatott, 1996-ban elindított program célja, hogy a fiatalok számára közérthető, érdekes formában adjon tájékoztatást a ma és a holnap Európájáról. A diáknaptárt jelenleg 11 országban mintegy 600 ezer diák forgatja, az EU tagországain és Magyarországon kívül már Csehországban és Lengyelországban is. A színes könyvet a közép- és felsőoktatásban tanuló diákok nem csak naptárként használhatják. A kiadvány a többi között eligazítást ad a hallgatóknak oktatási programokról, nyelvtanulási lehetőségekről, de megtalálható benne az Európai Unió kialakulása, története és intézményrendszere is. A N6-unk>. a Délmagyarország Kft melléklete, a Küliig} minisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében, Phare-támogatással jelenik meg. A Nö-unió mellékletei szerkesztette: Újszászi Ilona Phare