Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

6 CSONGRÁD MEGYE PÉNTEK, 2000. OKT. 20. Csongrád megyei cél: európai normákkal Jövökép, garanciákkal Gulyás Antal: - A közgyűlés az orientáló keretszabályok megalkotásánál a települési önkormányzatok véleményét is figyelembe veszi. (Fotó: Karnolc Csaba) Az adatok A területfejlesztési osztály Gulyás Antal okleveles mérnök vezetésével két csoportra tagozódva végzi munkáját. A héttagú területrendezési és területi in­formációs csoport a megyei önkormányzathoz kap­csolódó teendőket intézi, míg hat munkatárs a Csong­rád Megyei Területfejlesztési Tanács titkárságaként lát el feladatokat. Az osztály valamennyi érdemi ügy­intézője felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A tanács és titkársága Energia­gazdálkodás A megyei önkormányzati intézmények energiagazdál­kodási tevékenységük során évente rendszeresen értéke­lik a felhasznált energiahor­dozók mennyiségének ala­kulását, a szükséges korrek­ciók elvégzése érdekében. A villamos energia és föld­gáz felhasználásán túl, a makói és szentesi kórház­ban jelentős a geotermikus energia hasznosítása. Az. in­tézmények - az anyagi és műszaki lehetőségek kere­tein belül - az üzemeltetés folyamatos figyelemmel kí­sérésével, szervezési intéz­kedésekkel, az optimális fű­tési hőmérsékletek betartá­sával, tervszerű karbantar­tással, korszerű világítás­technikai berendezések fo­kozatos alkalmazásával tö­rekszenek az energiafel­használás csökkentésére. Fontos célkitűzés a megúju­ló energiaforrások jövőbeni gazdaságos, környezetkí­mélő bővítése. Az információ a fejlődés alapja A területi tervezéshez a kiépülő területi információs rendszer (TelR) biztosttja azt az adat- és információ­bázist, amely lehetővé teszi a különböző fejlettségű terü­letek adottságainak feltárá­sát, a fejlesztési célkitűzé­sek, prioritások meghatáro­zását, a térségi területhasz­nálat kialakítását, szabályo­zását. Összhangban az e­megye kialakítási törekvé­sekkel, a világhálóhoz csat­lakozva információkat juttat el a területfejlesztésben, ren­dezésben érdekelt szerveze­teken kívül mindenkihez, aki Csongrád megye társa­dalmi-gazdasági helyzetéről többet akar tudni. Az orszá­gos TelR nyilvános infor­mációi már elérhetők a http://vati2.ktm.hu elmen. A Csongrád Megyei Önkor­mányzat feladata, hogy a rendszert - az országos szin­ten betöltött ágazati minisz­tériumi adatokon túl - bővít­se, a megye sajátosságainak megfelelően. Ezért együtt­működésre törekszik terület­fejlesztésben érintett szerve­zetekkel, a dekoncentrált ál­lamigazgatási szervekkel, a települési önkormányzatok­kal, gazdasági kamarákkal, az infrastruktúrát üzemeltető cégekkel. A megyei TelR információi megjelennek az Interneten, a megyei önkor­mányzat honlapján, a http://www.csongrad-me­gye.hu címen. Osszekötö utak A közeljövőben Csongrád megyében a Phare 2000. program, gazdasági célú inf­rastruktúra fejlesztési kere­tében EU-s támogatással megépülhet a Csengele-Kis­kunmajsa közötti összekötő út megyei szakasza, vala­mint a Tömörkény és Pusz­taszer közötti összekötő űt. Az oldalt irta és szerkesztette: N. Rácz Judit A megye lakosságá­nak mindennapjait az is befolyásolja, hogy mi­lyen infrastrukturális, természeti és épített kör­nyezet veszi körül őket. Ennek alakulásában pe­dig jelentős szerepet játszhat - a települési önkormányzatok saját forrásai mellett - a terü­letfejlesztést célzó állami támogatások, valamint a megye e célra szánt költségvetési keretének hatékony felhasználása. A megyei önkormányzat hivatalában a területfejlesz­tési osztály látja el a közpon­ti támogatásokkal kapcsola­tos szakmai koordináló, elle­nőrző munkát. Gulyás Antal­lal az aktuális teendőkről, a fejlődést célzó tervekről, eredményekről beszélget­tünk. - Információink szerint a területfejlesztési törvény által meghatározott fel­adatként készül a megyei területrendezési terv. Mi­ért érdemel ez kiemelt fi­gyelmet? - Ez a terv a parlament ál­tal hamarosan jóváhagyásra kerülő országos területrende­zési tervvel összhangban, a megyei területfejlesztési koncepció alapján hosszú távra rögzíti a megye műsza­ki-fizikai térbeli szerkezetét, így a közlekedési és egyéb, műszaki infrastrukturális há­lózatokat, objektumokat, a településrendszert, valamint a terület optimális felhaszná­lását. Mindez azt a célt is szolgálja, hogy összhangba kerüljön az ökológiai hálózat és az urbánus zóna. - Mit jelent ez a civil szféra, a helyi társadalom és a gazdaság számára? - Többek között informá­ciót arra nézve, hogy hol ala­kulnak ki a jövőben a befek­tetői tőkét vonzó, növekedési gócpontok, a „térben elszór­va" hol helyezkednek el a helyi identitástudatot erősítő, megóvandó természeti és épített környezeti értékek. Ez egy sajátos megyemarketing, amit már az egyeztetési eljá­rás során érvényesíteni kívá­nunk. E kísérleti terv jelentő­ségéből adódik, hogy annak megalapozottnak kell lennie, amelyet Nagy Imre okleveles építészmérnök, megyei fő­építész kollégámmal együtt koordinálunk. - Miként vesz részt az osztály a közgyűlés mun­kájának segítésében? A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács számára évente kor­mányrendeletek hatá­rozzák meg a hatáskö­rébe utalt — támogatási formák szerint felhasz­nálható - „decentrali­zált" kereteket. A pályázati úton támogat­ható fejlesztések, felújítások többnyire hosszabb idő alatt valósulnak meg, ezért azok pénzigénye a következő éves források egy részét, maximum 40 százalékát leköti. Emiatt az évente szétosztható pénz nem pontosan egyezik meg a táblázatban összegekkel. A céljellegű decentralizált támo­gatás 20 százalékát pedig a helyi önkormányzatok tulaj­donát sújtó, előre nem látható vis maior esetek miatti több­- Feladatunk a megyei te­rületfejlesztési koncepcióval kapcsolatos közgyűlési ál­lásfoglalás, valamint a taná­csi döntést követően a kon­cepcióból adódó tennivalók szakmai előkészítése is. Emellett az országos ren­dezési terv, az országos-, re­gionális-, megyei szintű te­rületfejlesztési koncepciók, programok közgyűlés általi szakmai véleményezésében is részt veszünk. Ez - külö­nösen az országos tervek esetében - nagyon fontos, mert általa a helyi választott képviselőknek módjában áll befolyásolni a döntéshozást. A terület- és településrende­zési tervek közötti összhang biztosítása során pedig ­többek között - az eltérő tervi elemekre hívjuk fel a figyelmet. - A területfejlesztési osz­tály felelőse volt a me­gyei idegenforgalmi kon­cepció elkészítésének, amelyet a közgyűlés 1999. decemberében fo­gadott el. - Igen. Mivel az megha­tározza az elkövetkező évek letkiadások megtérítésére kell fordítani. Azonban ez a keret taValy és az idén is csak a tö­redékét fedezte a belvizek el­leni védekezési költségeknek, ezért azokat - a tanács egyedi döntései alapján - a központi vis maior tartalékból lehetett fedezni. Ez a feladat ugyan megyei turizmusfejlesztési politikáját, megfogalmazá­sát széles körű értékfeltáró munka előzte meg. A meg­jelölt fejlesztési prioritások pedig a települési önkor­mányzatokkal, kistérségi együttműködésekkel, a me­gyében működő Tourinform irodákkal és turizmus szer­vezésében és bonyolításában részt vevő gazdálkodó szer­vezetekkel folytatott egyez­tetéseken nyugszanak, s minden kistérség számára alapul szolgálhatnak opera­tív programjaik kidolgozá­sához. De kiadványokat is megjelentettünk, valamint a turizmusban érintett szerep­lők tevékenységének össze­hangolására rendszeresen szervezünk szakmai fóru­mokat. Említést kell tenni a megye elfogadás előtt álló marketing koncepciójáról és operatív programjáról. Kü­lönös jelentőséget kap e té­ma az idegenforgalomban, hiszen a turisztikai termék egy összetett szolgáltatás­halmaz. Ennek értékesítésé­ben különös jelentőséggel bír - a termék tartalmának nem tartozik a területfejlesz­téshez, de miután a forrás a tanács hatáskörébe utalt keret része, ezért az ezzel kapcsola­tos előkészítés, döntés és a felhasználás ellenőrzése jól il­leszthető a tanács és munka­szervezete tevékenységéhez. A decentralizált keretek változatos összeállításán tűi - a piac értékítéletének is­merete, az egyes termékek célpiacainak pontos megha­tározása. - Milyen egyéb feladatok hárulnak még az osztály dolgozóira? - Mi láttuk el a projektfe­lelősi teendőket a Du­na-Körös-Maros-Tisza Re­gionális Együttműködés stratégiai tervének elkészíté­sénél, a résztvevő megyék megbízásából. A megyei önkormányzat által elnyert Phare-CBC támogatással pedig most készül az Agrár­és Vidékfejlesztési Tanácsa­dó Központ megvalósítható­sági tanulmányterve. Rend­szeres a Dél-alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanács, a Megyei Területfejlesztési Tanács, a megyei közgyűlés közötti együttműködést se­gítő koordinációs munkánk. A Csongrád megyei terület­fejlesztési koncepció végre­hajtásával összefüggésben is készíttetjük a megye terület­fejlesztési stratégiai, vala­mint környezetvédelmi programját, marketing stra­tégiáját és operatív prog­ramját. A területi informáci­ós rendszer technikai felté­teleinek biztosításához pá­lyázatokat állítottunk össze. Jelenleg a megvalósítás stá­diumában van a Phare-CBC projektünk. De részt ve­szünk az intézmények átfo­gó felügyeleti ellenőrzésé­ben, segítjük az energia ra­cionalizálási programok, veszteségfeltáró vizsgálatok végzését. felhasználásának gyakorlata, a pályázati rendszer működése, az eltelt öt év alatt részévé vált a társadalmi-gazdasági folya­matoknak. A szabályozás ma már eurokomformnak tekint­hető, jól működik a döntés­előkészítés, a döntés mecha­nizmusa és kialakult a monito­ring rendszer is. Ugyanakkor a támogatást igénylők, különö­sen az önkormányzatok elsajá­tították a pályázatok készítésé­nek technikáját. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy már nem csak a tanácshoz, hanem a tárcák­hoz, vagy a Phare:keretre be­nyújtott pályázataik is gyakran sikeresek. Egyre több pályázó alkalmazza eredményesen a „forráskoordinációt", pedig ez ma még a pályázati rendszerek összehangolatlansága miatt nem könnyű feladat. A területfejlesztési osztály hatfős önálló csoportjaként működik a Csongrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács tit­kársága. Ez azért fontos, mert így biztosítható az osztályon belül is a terü­letfejlesztés, a terület­rendezés és a területi in­formációs rendszer szer­ves egysége. Az 1996. óta létező tanács - amelynek munkájában a megyei önkormányzat a me­gyei jogú- városok és vala­mennyi kistérségi képviselő­je részt vesz - legfontosabb feladata a megyei területfej­lesztési célkitűzések össze­hangolása. Ezt egyrészt az alapdokumentumok elkészí­tésével, a társadalmi gazda­sági folyamatok figyelem­mel kisérésével és az ennek alapján szükséges intézkedé­sek megtételével valósítja meg. Az alapdokumentumok közül elkészült - a megyei területfejlesztési koncepció­ban meghatározott, a tanács által, elfogadott prioritások szem előtt tartásával - a me­gyei területfejlesztési prog­ram, hangsúlyozta bevezető­jében Bihari István osztály­vezető-helyettes, okleveles építőmérnök, szakfőtaná­csos. A titkárság, mint a tanács munkaszervezete, ellátja a testület tevékenységével kapcsolatos adminisztrációt, előkészíti a döntéshez szük­séges anyagokat, szervezi és ellenőrzi a döntések végre­hajtását. A területfejlesztési koncepció és a területi infor­mációs rendszer adatbázisa alapján a társadalmi-gazda­sági folyamatok elemzése és értékelése, valamint az ezek alapján szükséges intézke­désre vonatkozó javaslatok kidolgozása is a tennivalóik sorába tartozik. Bihari István azt is elmondta, hogy a terü­letfejlesztés decentralizált pénzkeretének felhasználá­sára kiírt pályázati rendsze­reket a Magyar Államkincs­tár Csongrád Megyei Fiókjá­val közösen működtetik. Évente megjelentetik a pályázati felhívásokat, bizto­sítják a dokumentációt és a pályázók folyamatos tájé­koztatását, szakértők közre­működésével előkészítik a bírálatokat és részt vesznek a támogatott célkitűzések megvalósításának ellenőrzé­sében. Ennek kapcsán szo­ros munkakapcsolatban van­nak a települési önkormány­zatokkal és az egyéb pályá­zókkal, akik rendszeresen felkeresik a titkárságot, ta­nácsot kérve a pályázatok előkészítéséhez. Emellett, a támogatás megítélését köve­tően, ha szükséges, a feltéte­lek módosításában szintén segítséget nyújtanak nekik, és ezzel egyfajta ügyfélszol­gálali tevékenységet is ellát­nak. A tanács évente közel egymilliárd forint támoga­tásról dönt. Az igényelt összeg ugyan jóval megha­ladja a rendelkezésre álló keretet, de. az az egyéb for­rásokkal együtt mégis szá­mottevőnek mondható, hangsúlyozta az osztályve­zető-helyettes. A támogatások legjelen­tősebb részét a termelő inf­rastruktúra fejlesztésére, va­lamint munkahelyteremtésre - elsősorban utak, üzemek építésére, gépbeszerzésre ­igényelték. A céljellegű de­centralizált támogatás pedig zömében az önkormányzati intézmények felújítását szol­gálta. Az elmúlt időszakban összesen több mint ezer pá­lyázatot támogatott a tanács. A pénz felhasználását, a kö­telezettségvállalások teljesí­tését a titkárság - az e fel­adattal megbízott kincstárral közösen - folyamatosan el­lenőrzi. Ez nagymértékben hozzájárulhat a beruházások eredményes megvalósításá­hoz, a területfejlesztés célki­tűzéseinek érvényesülésé­hez. A fejlesztés közvetlen forrásai Bihari István: - A pályázati célok sokféle fejlesztés megvalósítására nyújtanak lehetőséget. (Fotó: Karnolc Csaba) Határ menti kapcsolatok A Csongrád Megyei Ön­kormányzat és a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács novemberi ülésén tárgyalja - kétlépcsős egyez­tetési eljárást követően - a magyar-román határ menti térség fejlesztési koncepció­ja és programja című. végle­gesített tervdokumentumot. A tervanyag megismerhető a Csongrád Megyei Önkor­mányzat web oldalon, terü­leti tervezés - EU progra­mok eléréssel. A dokumen­tum többek között projektja­vaslatokat tartalmaz, megha­tározza a prioritásokat és a rövid-, közép-, hosszú távon támogatandó fejlesztési cé­lokat. A közeljövőben a Phare-CBC kis projektek alapja felhasználására, a­melyre önkormányzatok, gazdasági- és civil szerveze­tek egyaránt benyújthatják igényüket, pályázati kiírás is megjelenik majd. Keret Millió forint Év 1996 1997 1998 1999 2000 Területfeji. célelőirányzat 173,1 297,1 300,8 317,2 296,0 Területi kiegyenlítő keret 185,5 440,3 481,2 537,4 575,0 Céljellegű deccntr. támogatás* ­-155,2 237,4 258,8 Összesen 358,6 737,4 937,2 1092,0 1129,8 M céljellegű decentralizált támogatás 1998 óla létezik.

Next

/
Thumbnails
Contents