Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 19. BELFÖLD 3 Vízügyi elismerés Budapest (OS) Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter október 23-a alkalmából a minisztériumban rendezett ünnepségen ünnepi beszédet mondott, valamint kitüntetéseket adott át tegnap. Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából a Vízügyért Szakmai Érmet adományozta többek között - Marsovszki Gergelynek, a műszaki biztonsági szolgálat helyettes vezetőjének (Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság). Fodor is indul Budapest (MTI) Fodor Gábor is vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ tisztújító közgyűlésén. A politikus kijelentette: nagyon tiszteli riválisát, Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, akivel elnökké választása esetén is együtt kíván dolgozni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelentős eltérés van programjukban, ő ugyanis a Fideszt antiliberális pártnak tekinti, amellyel lehetetlen a koalíció 2002ben. Fodor Gábor úgy fogalmazott: a Fidesz ellenfél, akit le kell győzni a következő választáson, az MSZP pedig vetélytárs, amelynél jobbnak kell bizonyulni. Kecskés a Tinódi-díjas Budapest (MTI) Kecskés András lantművész veheti át a Magyar Régizenei Társaság másodízben odaítélt elismerését, a „Tinódi lantot". Kecskés Andrásnak, a régizenei fesztiválok évtizedek óta ismert és elismert szervezőjének és közreműködőjének Mészöly Dezső költő, a Tinódi-kuratórium elnöke csütörtökön este hangverseny keretében nyújtja át az elismerést a Magyar Rádió Márványtermében. Idén Balassi Bálint születésének 446. évfordulója előestéjén tartják a hangversenyt. Metálszürke álmok A

mikor kisfiú voltam, anyukámmal kézen fogva sétáltunk a városban, én rámutattam egy autóra, mire neki mondania kellett, mi a márkája. A Trabantok, Warszavák, Moszkvicsok egyhangúságát néha törte meg egy-egy Renault, BMW, Opel. Egy nap szokásunkhoz híven bandukoltunk, bámultam tejeskocsikat és munkásokat szállító buszokat, amikor, mint egy látomás, elsuhant előttünk egy metálszürke 240-es Mercedes. Olyat vegyünk! - mutattam a kocsira, nem kis feladat elé állítva anyámat: miért is nem vehetünk mi „olyat"? Magyarország miniszterelnöke nálam jóval nagyobb kisfiú. Amikor például én első szavaimat gügyögtem és marhaságokkal traktáltam anyámat, őt már rég kisdobossá avatták és megbüntették szülei, ha elhagyta a tornazsákját. Vagy évekkel később ű már beszédet mondott a Hősök terén, én meg a gimnázium elvégzésével bajlódtam. Mára abba a helyzetbe került, hogy a rádióban Budapest olimpiai pályázatának esélyeit latolgassa, miközben én megrekedtem egy szinten és anyám szerepét átvéve magyarázzam: miért is nem rendezhetünk mi „olyat"? Az olimpiai álom úgy fél évszázada kísérti a magyar közéletet. Kezdődött a tízes évekkel, amikor megirigyelve a játékok sikerét, úgy döntöttünk, hogy erre mi is képesek lennénk. Egy olyan versenyre, amelyet 1904ben St. Louis rendezett, kis túlzással, a mai Szeged is képes lenne, talán még a SZVSE-pályáról sem kéne kimozdulni a sportolóknak. Az összevetés persze igazságtalan, ha így vesszük, akkor egy jobb napot kifogó Röszke laposra verné az 1966-ban világbajnokságot nyert angol válogatottat, hiszen annak tagjai ma már elég idős emberek. Nem is a felkészültségünkkel volt a baj, hanem az első világháborúval, amelynek következményeként nemhogy olimpiát nem rendezhettünk, de az 1920-as antwerpeni játékokra - a politikamentes sport szép példájaként - meghívást sem kaptunk. Legközelebb az 1960-as nyári játékokat pályáztuk meg, abban bízva, hogy a világ a fehér galambokat reptető Budapesten megbocsátja az ötvenhatos forradalom leverését. Nem így történt, a magyar főváros helyett Rómáé lett a rendezés joga. Más időket élünk a 21. század küszöbén, nincs szükségünk egy olimpiával elfedni piszkos dolgainkat. A volt szocialista blokk éltanulói tettünk, közéleti botrányaink nem érik el az Európai Unió brüsszeli bürokratáinak ingerküszöbét. Vagy elérik, csak udvariasan hallgatnak, és majd néhány év múlva, közvetlenül Bulgária és Albánia felvétele után, koppanunk. M

indazonáltal ha valaki, hát én támogatom az ezermilliárd forintra becsült budapesti olimpia ötletét. Ahogyan a saját tulajdonú metálszürke Mercedes ellen sem volna kifogásom. AMiA Torgyán és a Fradi-pénzek Illik, nem illik? Budapest (MTI) Torgyán József szerint addig nem illik részleteket elmondani az Agrárinnovációs Kht. ügyéről, amíg a cég korábbi vezetője ellen indított rendőrségi vizsgálat véget nem ér. Erről a földművelésügyi miniszter újságírói érdeklődésre beszélt szerdán azt követően, hogy részt vett a Magyar Tudományos Akadémián rendezett millenniumi állatorvosi napokon. A Népszava szerdán arról számolt be, hogy az agrártárca száz százalékos tulajdonában álló, évi egymilliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó eredetileg szakmai programok támogatására létrehozott - Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht.-n (AVT Kht.) keresztül 40 millió forint közpénz jutott a Ferencvárosi Torna Klubhoz. Szegedi Ruhagyár: felszámolás közben Keresik az új telephelyet Szeptember 8. óta áll felszámolás alatt a Szegedi Ruhagyár Rt. Azóta a munkáltatói és tulajdonosi jogokat a felszámoló, a bíróság által kijelölt Marosholding Kft. gyakorolja. A felszámolóbiztos Deák Rókus a menedzsmenttel együtt kidolgozta az elkövetkező időszakra szóló felszámolási koncepciót és ütemtervet. Szerencsére a felszámolás ellenére termel a Szegedi Ruhagyár Rt. A cég kapacitását régi partnereik az év végéig megrendelésekkel kötötték le, s máris egyeztető tárgyalások folynak a jövő évi szerződésekről. Mint ahogy azt Deák Rókus felszámolóbiztos lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, a felszámolás időszakára kidolgozott koncepcióban elsőbbséget élvez a hitelezői igények kielégítése, a dolgozók foglalkoztatása, valamint az, hogy a gyár végig folyamatosan termeljen. Eközben gondoskodni kell arról, hogy a beszállítók, kis- és középvállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, hiszen a működő gyáregységek stabil felvevőpiacot biztosítnak számukra. Ugyanígy mindvégig szem előtt kell tartani, hogy legvégül, a felszámolás befejezésekor szakmai befektetők számára vonzó, működő egységként adják el a szegedi és a szentesi üzemet. Addigra a felszámoló tervei szerint - a működési költségek drasztikus csökkentése érdekében - a szegedi gyár új telephelyre költözne, a régit pedig piaci áron értékesítenék, hogy a kapott összegből a hitelezői tartozásokat kielégítsék. (Orvos László vezérigazgató hozzátette: olyan telephelyet kell találni, amely a külföldi partnerek elvárásainak is megfelel: egy divatáruval foglalkozó cég nem engedheti meg magának, hogy a „prérin", vagy a barakksoron rendezkedjen be.) A felszámolóbiztos a napi feladatok között tartja számon azt, hogy a likviditásmenedzselés, a fizetőképesség biztosítása érdekében a felesleges vagyontárgyakat, készleteket értékesítsék, s a folyamatos működés érdekében kedvező kondícióval hitelt vehessenek fel. F. K. Az ismeretlen Kádár János (14.) Vissza a hatalomba A vállalatvezetés munkájának ellenőrzése akkor eredményes, ha az ellenőrzés jó pártpolitikai munkán nyugszik, ha a párt politikai munkája szorosan összekapcsolódik a gazdasági feladatokkal, a termelési, minőségi, önköltségcsökkentési terLapszemle vek teljesítéséért, a takarékosságért - stb. - végzett tevékenységgel. Ahhoz, hogy a pártellenőrzésnek tekintélye is legyen, elsőrendű fontosságú, hogy a pártszervezetek vezetőségei fokozzák képzettségüket. minél jobban sajátítsák el az iparág, a szakma műszaki kérdéseit, itt Szegeden is a textil-, az élelmiszer-, a faipar-, és a bőriparban egyaránt. (Délmagyaroszág, 1954. december 10.) Orbán Viktor a rádióban Olimpia Budapesten? Kádár János 1954 júliusában szabadul a börtönből. A XIII. kerületi pártbizottság első titkárává nevezik ki, melynél magasabb funkcióra számított. Habár találkozót szerveznek közte és a reformpolitikát hirdető Nagy Imre között, nem jön létre szövetség. Igaz, Rákosi iránt sem érez már Kádár akkora tiszteletet mint korábban. Célja a hatalom megszerzése. Kádár János börtönben eltöltött évei alatt nagy változások történtek a magyar közéletben. Sztálin 1953. március 5-i halálát követően Moszkvába rendelték Rákosi Mátyást, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárát, és felhívták a figyelmét a hibák kijavítására. Hamarosan újabb magyar küldöttség utazik a szovjet fővárosba. melyben - többek között - Nagy Imre is helyet kap. Hazatérésüket követően a Központi Vezetőség feltárta a legfelső pártvezetés hibáit, új programot fogadott el, megszüntette a főtitkári tisztséget, míg a miniszterelnöki posztra Nagy Imrét javasolta, amit 1953 júliusában megszavazott az országgyűlés. A frissen kinevezett kormányfő rádióban sugárzott beszéde a közvéleményben nagy lelkesedést váltott ki. Az új politika eredményeként 1954 július 21-én szabadult a börtönből Kádár János. Az egykori belügyminiszter a koncepciós perek elitéltjeinek azon csoportjába tartozott, akik igényt tartottak ugyan a teljes rehabilitációra, jövőjüket mégis a kommunista pártban képzelték el, nem távolodva el az ideológiától. Amennyiben Kádár hátat fordít a mozgalomnak, akkor szembe kellett volna néznie a sztálini kommunista modellben elkövetett korábbi „hibáival", így a Rajk-perben játszott szerepével. Visszaemlékezések szerint a börtönből szabadult Kádár korántsem volt az a kedves, minden iránt érdeklődő fiatalember. ahogy a negyvenes évekből például Donáth Ferenc felesége emlékezett rá: „Az én számomra az a Kádár van, akit fiatalon ismertem. A későbbi Kádár számomra egy ismeretlen figura. (...) Valahogy azok a dolgok, amiket elmesélt, a börtönélmények, az apró kitolások az őrökkel, az nekem már nagyon idegen volt, mert én mindig úgy fogtam fel az őröket, mint egy hatalmas húsdarálóak a csavarjai, tehát nem, tettem őket felelőssé semmiért." Kádár meghurcoltatásáért persze nemcsak őrzőit tette felelőssé, hanem Péter Gábort, Farkas Mihályt és Farkas Vladimírt is. Egy 1954 novemberében Rákosinak küldött levelének középpontjában például Farkas Mihály politikai felelősségre vonása áll, míg Farkas Vladimírnál a büntetőjogi felelősséget is felveti. (Péter Gábor ekkor már börtönben ült.) Ez választ adhat arra a kérdésre is, miért nem tartott a Nagy Imre csoporttal a börtönből szabadult, meghurcolt Kádár: Farkas Mihály ekkor már Nagy Imre politikai szövetségese volt. Kádár fokozatosan került vissza a hatalomba, bár szeptemberben még csak a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának nevezték ki. ami miatt némileg csalódott volt. Ugyanakkor „megjelenése a (...) filmhíradóban, felbukkanása a budapesti utcákon igen nagy politikai szenzációnak számított, hiszen a kommunista funkcionáriusok ellen indított perek Rajk László utáni legnevesebb, rangban utána következő vádlottja bukkant fel a süllyesztőből - írja tanulmányában Rainer M. János. Természetesnek látszott, hogy Kádár egyik zászlajává válik a Nagy Imre miniszterelnök körül csoportosuló antisztálinista politikai áramlatnak, amely éppen ezekben a hónapokban kezdett valamiféle koherens reformprogram kidolgozásába." Mégsem így történt. Kádár ugyanis félt a pártszakadástól. Hiába szerveztek meg egy találkozót Nagy Imre és közte, az teljes kudarccal zárult, mivel - a megbeszélést szervező Vásárhelyi Miklós visszaemlékezése szerint - „mereven elzárkózott mindenfajta olyan kapcsolattól, amelyik nem teljesen hivatalos és szabályszerű pártkapcsolat, és még a politikai vitába se volt hajlandó belemerülni." Azt sem lehet állítani, hogy Kádár a szabadulását követő években Rákosi feltétlen híve lett volna, bár elismerte képességeit és „nemzetközi tekintélyét", amely elengedhetetlen a kibontakozáshoz. A Politikai Bizottság kétszer is figyelmeztette Rákosit: a XIII. kerületi pártbizottságon volt elítéltekből „ellenzéki mag" szerveződik. (Folytatjuk.) TóHi-Sxenesi Attila Budapest (MTI) A kormány kész hozzájárulni a jelentős mértékű gázáremeléshez az ipari felhasználók esetében, ha a Mol Rt. vállalja, hogy a lakossági és a távfűtési gázárak huzamos ideig csak az infláció mértékében emelkednek - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő álláspontja szerint, ha az ipari felhasználóknak 40-43 százalékkal többet kellene fizetniük a gázért, az csak 0,2-0,4 százalékkal növelné a jövő évi inflációt. Orbán Viktor érthetőnek nevezte a Mol Rt. értékelését, hogy jelenleg a vállalatnak kell finanszíroznia azt a versenyelőnyt, amelyet a nagyipari felhasználók élveznek a kétszer, négyszer magasabb nyugat-európai gázárakkal szemben. Hozzátette: ugyanakkor a mostani bérek mellett lehetetlen bevezetni az európai unióbeli árakat a lakossági és távhő-fogyasztás területén. A vesztegetés közben tetten ért országgyűlési képviselő esetéről szólva a miniszterelnök elmondta: miután az ügyben a nem kormányfelügyelet alatt álló ügyészségi nyomozó hivatal járt el, előzetesen nem kapott információt az akcióról, néhány perccel azt követően értesítette őt a belügyminiszter. Közlése szerint a gyanú már korábban is felmerült, megfelelnek a valóságnak a kisgazdapárt elnökének azon kijelentései, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Azzal kapcsolatban, hogy Budapest esetleg pályázzon a 2012-es, vagy 2016-os olimpia megrendezésére, a miniszterelnök megismételte álláspontját, amely szerint érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen. Kifejtette: üzleti beruházás keretében, az önkormányzati és magántőke mozgósításával nem elképzelhetetlen az olimpia ezermilliárd forintosra becsült költsége. Véleménye szerint Magyarország össze tud rakni egy olyan reális, megvalósítható tervet, amellyel pályázatot nyújthat be.