Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-18 / 245. szám

SZERDA, 2000. OKT. 18. Munkahelyteremtésre is gondolnak Tápén Gyélcényf onók Az évszakhoz is kötödö alkotások, dísztárgyak idegenforgalmi látványosságként is figyelmet érdemelnének. (Fotó: Karnok Csaba) AKTUÁLIS 15 Magyar-román áldozatvédelmi megállapodás Lehet egy ötlet akármi­lyen jó, ha nincs, aki fel­karolja, menedzselje azt, bizony, dugába dőlhet. Szerencsére Tápén ez másként alakult, hiszen akadtak „megszállott hí­vei" is a remek elképze­lésnek. Ez év első hónap­jaiban ugyanis megkez­dődött az egykor híres tá­péi gyékényszövő hagyo­mány újraélesztése. A Heller Ödön Művelődési Ház vezetője, Bodóné Pé­ni Erika - Nagyné Török Gizella gyékényfonó ipar­művész, illetve dr. Tímár­né Horváth Magdolna képviselő közreműködé­sére is számítva - pedig azonnal helyet is biztosí­tott a lelkes asszonycsa­patnak. Ismét bebizonyosodott: mi, magyarok nem igazán tudjuk felmérni értékeinket, tanulni kell még az önmene­dzselés egyre fontosabbá váló tudományát. Ez lehetett talán az első gondolata azoknak, akik megtekintették Tápén a lenyűgöző látványt nyújtó, gyékényből készült alkotáso­kat. A nagy igényességgel berendezett kiállításon, a helybeli asszonyok munkái mellett, most először lehetett látni - a szintén tápéi - Török Gizella iparművész csodála­tos, a világon egyedülálló gyékény kisplasztikáit. - Tavaly karácsonykor vetődött fel először egy gyékényfonó műhely bein­dításának gondolata - emlé­kezett vissza Bodóné Erika. - Az pedig természetes volt, hogy helyet ajánlottunk a művelődési házban és vál­laltuk a fenntartási költsé­gek finanszírozását is. Igaz, a közművelődési intézmé­nyeknek, így nekünk is, szűkös pénzügyi keretből kell gazdálkodni, de pályá­zatok segítségével igyek­szünk pótolni a hiányzó fo­rintokat. - Tizenkét asszonnyal in­dítottuk be a foglalkozásokat, akik egy részét ezen gyönyö­rű, ősi kézműves szakma utolsó „mohikánjainak" is ne­vezhetnénk. Az ő tudásukat szeretnénk átmenteni az utó­kor számára. Napjainkban ugyanis a középkorúak és az idősebbek kötődnek még a gyékényhez, hiszen a csalá­dok mai életének már nem szerves része a gyékényfonás. Ezért külön öröm, hogy fiata­lok is vannak a csapatban ­hangsúlyozta Török Gizella. Miközben azt is megtud­tuk, hogy a műhely tagjai még a gyékény kitermelésé­nek, kezelésének részleteit is megtanulták, két kísérőnk megmutatta a kiállítótermek­ben elhelyezett munkákat. Molnár Józsefné, Mancika néni pedig elmesélte, hogy az elmúlt évtizedek alatt a kony­hadísznek is beillő szakajtók és kanáltartók mellett szőnye­get, deákszatyrot és számta­lan dísztárgyat készített. - Hatéves lehettem, ami­kor először segítettem anyámnak a fonásban - emlé­kezett vissza a nyugdíjas né­ni. - Később kijártam gyé­kényt szedni, tutajba rakni. Kemény munka ez, csakúgy, mint a hámizás, ami a gyé­kény tisztítását, válogatását jelenti. Bizony felsérti a kezet is, de mi nem bánjuk. Szíve­sen dolgozunk ezzel az anyaggal, hiszen minden ré­sze hasznosítható. - Valójában beleszülettünk a „gyékénybe". Sok ember­nek adott az akkor kenyeret, de adhatna ma is. Persze, vál­toznak az idők, mások az igé­nyek - vette át a szót a cso­port másik legidősebb, de mint mondták a legbeszéde­sebb tagja, Balázsné Manci néni. És valóban. Nem győz­tük hallgatni hangulatos visszaemlékezései, de több vidám pillanatot is felidézett, amelyek a diáktáborokban tar­tott foglalkozásokhoz kötőd­tek. Szélpálné Marika, aki szintén édesanyjától tanulta el a mesterség alapjait, ugyanakkor azt panaszolta, hogy a Balaton környékéről érkező kereskedők elviszik a tápéi asszonyok szebbnél szebb munkáit, míg Szege­den az idegenforgalmi sze­zonban sem figyel erre senki. - Most talán felkarolják ezt az ügyet, legalábbis 77­márné Magdika képviselő­asszony is ezt jelezte - tette hozzá Manci néni. Az elhangzottakat az idő­közben megérkező képvise­lőnő is megerősítette: - Ami régen naggyá tette Tápét, azt a hagyományt, úgy gondo­lom, ápolni kell, természete­sen hozzáigazítva a mai igé­nyekhez. Amikor fiatal anyák munkanélküliséggel küsz­ködnek és az idősebbeknek is jövedelemkiegészítésként szolgálhat, akkor erre oda kell figyelni. Ezért piackuta­tásba kezdtünk, szeretnénk üzleti alapokra helyezni az itt folyó képzést. A bedolgozói munkakör lehetőségét nagyon jónak tar­totta Török Lászlóné és Ter­hes né Török Katalin is, akik gyermekes anyukaként kap­csolódtak be a műhelymun­kába. A fiatalasszonyok azt is elmondták, hogy nehézsé­ge ellenére egyre több örö­müket lelik a gyékényfonás­ban. Azt azonban ők is fon­tosnak tartanák, hogy Szeged és a megye idegenforgalmi látványosságaként is bevo­nuljon a köztudatba a tápéi gyékényfonás. Kiváltképp, hogy itt él és alkot a határon túl és azon belül jobban, mint szűkebb pátriájában ismert és elismert művész is, Török Gizella. N. Rácz Juciit Az áldozatvédelem­mel kapcsolatos fölada­tok közös ellátásról irt alá hétfőn együttműkö­dési megállapodást a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság és a Temes Megyei Rendőr­főfelügyelőség képvise­lője Temesvárott. Az egyezmény előzmé­nyeként a Temes Megyei Rendőr-főfelügyelőség sze­gedi minta alapján nyitotta meg - Romániában elsőként - áldozatvédelmi és ügyfél­szolgálati irodáját. A most megkötött együtt­működési megállapodás alapján a két ország rendőri szervei a nemzetközi és a helyi tapasztalatok alapján ajánlásokat, javaslatokat dol­goznak ki az áldozatvéde­lemmel kapcsolatos egysé­ges gyakorlat kialakítására, s a panaszirodák, ügyeletek és Munkatársunktól Október 19-én (csütörtö­kön) festő-, fotó- és díszítő­művészek alkotásaiból nyí­lik millenniumi kiállítás az üllési Déryné Művelődési Házban. A Fontos Sándor, Fontos Zoltán, Nagy László és Simoncsics János festő­művészek. Schmidt Andrea és Gvenes Kálmán fotómű­áldozatvédelmi irodák mű­ködtetésére. Ugyanakkor mindkét megye rendőri szer­vei vállalták, hogy a magyar, illetőleg a román áldozatvé­delemmel foglalkozó civil szerveződésekkel is felve­szik a kapcsolatot, s azok szakmai tapasztalatai alapján prevenciós, azaz megelőző munkába kezdenek. Mind­emellett minden esetben tá­jékoztatják egymást arról, ha a másik ország állampolgára az áldozatvédelmi ügyfél­szolgálaton bejelentést tett." sőt, a panaszos ügyének el­bírálásáról is értesítik a társ­szervet. Az egyezmény aláírásá­nak különös aktualitást ad a Csanád-Kiszombor határát­kelő október 20-ra tervezett megnyitása, amelynek kö­szönhetően még közvetle­nebbé válhat a két ország közötti kapcsolat. K. B. vészek, Babarczi János ká­dármester, Lőrincz János népi fafaragó, Szolnoki Ist­vánná népi díszítőművész, valamint az Üllési Alkotó­ház tagjainak munkáit be­mutató kiállítás csütörtökön délután 5 órakor nyílik meg az érdeklődők előtt. A tárlat október 26-ig tekinthető meg. Tánc és fotó Munkatársunktól A Szegedi Tudományegye­lem ötödik őszi kulturális feszti­váljának részeként a Korhely táncműhely műsorát láthatja a közönség 18 órakor a Grand Caféban. Szintén este hatkor nyitja meg Liker Attila fotómű­vész kiállítását Pataki Ferenc festőművész az egyetem aulájá­ban. Liker Attila 1996 óta veze­ti az egykori JATE-n alakult fo­tóklubot. A békéscsabai Berek­méri Zoltán fotóklubnak és a Műhely Fotográfiai Alapítvány kuratóriumának tagja. Kiállítása október 28-ig, naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Ovisok Hálószoba-olimpia Munkatárunktól A világ vezető óvszer­gyártójának szexuális szokásokat kutató felmé­rést végzett 27 ország­ban. Mintegy 20 ezer megkérdezett véleményét megismerve tetté közzé a felmérés eredményét, amibál az is kiderül, hogy mi, magyarok - a 27 or­szág között - az előkelő 6. helyen szerepelünk évi szexuális teljesítményünk alapján. A világ vezető óvszergyár­tójának 27 országban végzett felmérése szerint a magyarok 110 alkalommal szeretkeznek egy évben, megelőzve ezzel a briteket, a cseheket és a len­gyeleket. Elmaradunk viszont az amerikaiaktól, akik évente 132-szer, az oroszoktól, akik egy évben 122-szer, valamint a franciáktól, akik egy év fo­lyamán 120 alkalommal sze­retkeznek. A magyaroknak csaknem a fele (49%) szeret­kezik 2-4 alkalommal hetente, míg 4 százalékuk vallotta, hogy mindennap aktív. A fel­mérésből az is kiderül, hogy Magyarországon a szexuális élettel kapcsolatban a leggya­koribb infomációforrás az édesanya. A világ más orszá­gaiban az emberek ilyen jelle­gű ismereteket a barátaiktól szerzik. A felvilágosítás ellenére nálunk tízből hárman 16 éve­sen, vagy ennél korábban es­nek túl az első szexuális aktu­son. A szüzesség elvesztésé­nek átlagéletkora Magyaror­szágon 17,7 év, míg az USA­ban 16,4, Nagy-Britanniában 17,1. A felmérés szerint a ma­gyaroknak átlagosan 7 szexuá­lis partnerük van, és a lakos­ság közel egynegyede csak egy partnerrel létesített sze­xuális kapcsolatot. A válasz­adók 42 százaléka változtatott szexuális szokásain az AIDS­től való félelmében. Tíz em­berből 9 védekezik valamilyen formában. A védekezés mód­szerei közül az óvszer a leg­népszerűbb, használóinak ará­nya 29 százalék. A felmérés arra is fényt de­rített, hogy a magyarok sze­mében a színészek és a model­lek a legszexisebbek. A ma­gyar nők szexideálja Mel Gib­son, a harmadik helyen George Clooney szerepel. A magyar férfiak Claudia Schiffert és Cindy Crawfordot tették az el­ső helyre, míg világviszonylat­ban Madonna és Jennifer Lo­pez a legszexisebb. CSEH KOCKA BRIKETT A TRANZIT IJtÜUKép MAKÓ, BÁRÁNYOS SOR 24. sz. ALATTI TELEPÉN AZ 5600 KALÓRIÁS. KÖTŐANYAG NÉLKÜLI BRIKETTET MOST CSAK 26 450 FT/TONNA ÁFÁS ÁRON KINÁLJUK VÁSÁRLÓINKNAK. VISZONTELADÓ PARTNEREINK RÉSZÉRE EGYEDI ÁRAK!! TEL.: (62) 211-791 __ * • PLAZA NAPTAR /O, Szerdánként 18 órától Plaza Randevú! • Október 18-án, szerdán: ŐSZI DIVAT RANDEVÚ az Ezer Arc Divat Stúdió szervezésében. A divatbemutatót követően fellép az AD STÚDIÓ és a TV2 Kifutó sztárjai. Várjuk az egész családot! SZEGED PLAZA Üllési millennium, kiállítással Óvodás csoport zsi­bong a kora délelőtti bu­szon. Az urasok elnézőek velük, hiszen a törpék sze­mében ott a csillogás, a nagy utazás izgalma. A fi­atalabbak a saját gyerek­korukra, az idősebbek pe­dig a fiaik vagy az unoká­ik hasonló útjaira gondol­nak. Mennek az apróságok a múzeumba, vagy a könyvtárba, a Stefániára vagy egy játszótérre; az utasok emlékeznek még az intelemre is: adjanak a gyerekeknek pénzt, hogy süteményt vehessenek ha­zafelé a cukrászdában. Mosoly ül az arcokon. Egy idősebb bácsika nem is bírja tovább, oda­fordul a legnagyobb han­gú kisfiúhoz. - Hová mentek, kisfi­am? - A „mekdonalszba " ­válaszolja a csöppség. Sarnyai Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents