Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-16 / 243. szám

HÉTFŐ, 2000. OKT, 16. BELFÖLD 3 Váll váll mellett: az MSZP-vezetök - Kiss Péter országos ügyvezető alelnök és Botka László megyei elnök - küldöttgyűlés után, kongresszus előtt. (Fotó: Nagy László) Régi-új elnökség Munkatársunktól Az MSZP tavasszal fogadta el új szervezeti és működési szabályzatát (az „eszemeszt"). Ennek alapján alakult át most a párt megyei elnöksége is. Az MSZP Csongrád megyei elnöke: Botka László, elnökhelyettese: Gazdag János; tagjai: Simicz József, a megyei közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője, továbbá a városi pártelnökök, így Bacsa Pál (Hódmezővásárhely), Matkócsik Pál (Szentes), Bedő Tamás (Csongrád), Márton Antalné (Kistelek), Szűcs Tibor (Mórahalom). Mivel a testület élére került a szegedi pártelnök (Botka) és az MSZP makói elnöke (Gazdag), az említett városok szocialistái hamarosan új vezetőt választanak. A két új városi elnök - az „eszemesz" értelmében - automatikusan tagja lesz az MSZP megyei elnökségének is. teket, ám annyi kiderült, hogy az MSZP kiadta a jelszót: „arccal az önkormányzatok és a napi politika felé". Ehhez Botka még hozzáfűzte, hogy az MSZP Hódmezővásárhelyen dr. Mucsi Imre polgármesterjelöltet támogatja az időközi választáson, illetve azt, hogy a jugoszláviai változások kiemelt céllá és a legjelentősebb országos projektté tették az autópálya építést, aminek megvalósítását a kormány - korábbi ígéretei ellenére - eddig halogatta. Az elmúlt évtizedet lezárta magában, nem érez csalódottságot a távozó megyei elnök válaszolt kérdésünkre Fritz, aki sejtelmesen azt is hangsúlyozta, hogy politikai ellenfelei számára meglepetésnek szánja új szerepkörét, melyben hamarosan, a szocialistákat erősítve a közélet színpadára lép. Bár megalakult Csongrád megyében a 15 fős kongresszusi csoport, az itteni szocialisták mégsem foglalkoztak a legnagyobb pártértekezletre tartozó személyi kérdésekkel. A kongresszusi előkészületekről Kiss Péter annyit árult el, hogy formálódik a szocialista alternatíva, vagyis az a vízió, mely arra a kérdésre válaszol, az MSZP milyennek képzeli a harmadik évezred Magyarországát. Kádártalálkozó Orfü (MTI) Országos kádártalálkozón vett részt a hordókészítő szakma félszáz hazai művelője a Baranya megyei Orfűn. A helyi malommúzemban kiállítás nyílt a mesterség eszközeiből és hagyományaiból. A találkozót a magyar borászat és kádárság hagyományait ápoló felsőszölnöki Monsalvo Alapítvány rendezte az Orfűi Kézműves Egyesülettel közösen a Mecsek hegyei közt fekvő tóparti településen. A kádár mesterség képviselői megvitatták a szakmájuk és a hazai borászat helyzetének kérdéseit is. A Dunába ugrott egy buszsofőr Komárom (MTI) Egy Komárnó felé haladó, utasokkal teli autóbuszt vasárnap reggel leállította a híd közepén a sofőr, majd kiszállt és a Dunába ugrott. Az öngyilkos, 30 éves magyar férfit a VPOP éppen a helyszínen lévő járőrhajója mentette ki a vízből és átadta a rendőrségnek. Halálos ejtőernyő Pér (MTI) A szombaton a Győr melletti Pérnél lezuhant ejtőernyős nem is próbálta kinyitni ernyőjét a repülőből való kiugrás után. A szakemberek megállapították, hogy a 24 éves budapesti fiatalembert, mivel kezdő ejtőernyős volt, biztonsági ernyővel is felszerelték. amelynek 600 méternél automatikusan ki kellett volna nyílnia. A nyitó automatika záró csapszegének eltávolítását az oktatója elmulasztotta. A fiatalember végzetes ugrása a 11. volt. Szombaton AN2-es géppel szállt fel a péri repülőtéren. Az első ugrása végén rendben földet ért. A tragikus ugrást másodszorra 1200 méterről hajtotta végre. Az MSZP megyei elnöke: Botka László A szocialista alternatíva Tisztújító küldöttgyűlést tartott szombaton Szegeden a Magyar Szocialista Párt Megyei Szövetsége. A küldöttek vissza és előre néztek, de arról nem tárgyaltak, ki is legyen a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, viszont a megye szocialistái Botka László személyében új elnököt választottak maguknak. A személyi ambíciókat a választási győzelem mint legfontosabb cél elé helyezték Csongrád megye szocialistái, s ezzel példát mutattak az MSZP közelgő kongresszusának - hangzott el a párteseményt követő sajtótájékoztatón. Szövetségnek nevezik megyei szervezetüket a szocialisták. E szövetség élén tizenegy éven át állt Fritz Péter, aki most Botka Lászlónak adta át a kormányrudak Bár az elmúlt időszakban a két, habitusában különböző politikus között éles harc dúlt, de a küldöttgyűlés előtt Fritz visszalépett a jelöléstől, így Botka mint egyetlen szóba jöhető személy, ellenszavazat nélkül szerezte meg a megyei pártelnöki posztot.^A személyi váltás kifejezi - hangsúlyozták a sajtótájékoztatón -, hogy az MSZP eddigi kompromisszum kereső stílusát a konfrontálódásra cseréli. Ezt a váltást a legerősebbnek tekintett politikai ellenfél, a Fidesz-MPP módszerei kény szeritik ki. A szocialistákat irritáló módszer lényegét a megyei küldöttgyűlésen vendégeskedő Kiss Péter, az MSZP országos ügyvezető alelnöke úgy érzékeltette, hogy kijelentette: „a Fidesz a kormányzást leplezetlenül saját politikai hatalmának fönntartására használja". Ez a politikában kizárólagosságra törekvő „harci stílus" a helyi közéletben is megjelent, ezért az MSZP is módszereinek megváltoztatására készül. Ennek lényegéről se a volt, se az új megyei elnök nem árult el részleAz ismeretlen Kádár János (11.) Rajk vallatása Mindebből világos, hogy a trockisták nem egyszerűen az imperializmus zsoldosai, hanem speciális feladattal megbízott zsoldosok, orvlövészek. Az a feladatuk, hogy a munkásosztály szívét sebezzék meg, a Párt egységét, erejét próbálják aláásni. Feladatuk „a lenini vezetésnek belülről való megingaLapszemle tása és megdöntése." (A SzUK(b)P Története) Ezért a trockisták jellemvonásához tartozik a kétkulacsosság, a képmutatás, az álarcviselés. „Hogy saját nyomorult csoportúkat a leleplezéstől s megsemmisítéstől megóvják - írja a Bolsevik Párt Története a Párt odaadó hívének álarcát vették magukra, egyre jobban hajbókoltak a Pártnak, dicshimnuszokat zengtek neki, csúsztakmásztak előtte, ugyanakkor megszakítás nélkül folytatva rejtett aknamunkájukat a munkások és parasztok ellen. (Délmagyarország, 1949. június 15.) Ax 1949es választásokat követően Rajk Lászlót letartóztatja az AllamVÉDELMI Hatóság, amely ekkorra kikerült a Belügyminisztérium irányítása alól. Kádár János Farkas Mihály társaságában keresi fel Rajkot és arra igyekszik rávenni, hogy ismerje el az ellene felhozott koholt vádakat. Az egypártrendszer megteremtését követően az 1949 májusi országgyűlési választásokon nem jelentett meglepetést a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) győzelme. Az új kormányban három egykori kisgazda és két parasztpárti politikus kapott helyet, míg a többi tizenegy tárcán az MDP politikusai osztoztak. A korábbi külügyminiszter Rajk László kimaradt belőle, ahogy az újságok sem írtak róla. Egyelőre olyan cikkek jelentek meg a lapokban, amelyek a trockista veszélyre hívták fel a figyelmet - felkészítve ezzel a dolgozókat a nagy leleplezésre. (Lásd keretes írásunkat!) Május 31-ének hajnalán Péter Gábor vezetésével egy ÁVH-s különítmény az Andrássy út 60-ba hurcolta Rajkot. Ekkor már többeket kínoztak az épület falai között azért, hogy terhelő vallomást tegyenek az egykori külügyminiszterre. Amikor megszerezték az AVH-sok által diktált terhelő vallomásokat, engedélyt adtak Rajk letartóztatására. Az ÁVH ekkor már önállósult hatóság volt, amely nem tartozott a Belügyminisztérium és így Kádár János felügyelete alá. A rettegett intézményt gyakorlatilag Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára vezette. Rajk egy ideig semmit sem akart bevallani. Amikor elétárták Szőnyi Tibor, Cseresnyés Sándor és Boarov Zsivko vallomását, akkor azokat rágalmazásnak nevezte. Mátyás László, aki ekkoriban a Belügyminisztériumban dolgozott, és nem sejtette, hogy még ebben az évben (1949) ő is az éberségi hisztéria áldozatává válik, egy 1988-ban készült interjúban így emlékezik vissza 1949 júniusára: „Rajk két hétig semmit sem akart bevallani. Semmit az égvilágon, hogy az ő múltja tiszta, stb. És akkor jött a Központi Bizottság titkára, Farkas Mihály és a belügyminiszter, Kádár János, és beszéltek vele, hogy ez nagy ügy, ez politikai fontosságú ügy, az egész kommunista mozgalomnak az ügye, és kutyakötelessége ezt vállalni. Mert ha nem vállalja, akkor más módon lesz kénytelen elvállalni, és az számára nézve sokkal rosszabb lesz, és nagyobb szenvedéssel fog járni. Itt tényleg nem volt kiút előtte. De nagy disznóság - lehet, hogy ezzel talán megkönnyítették a helyzetét -, hogy elhitették vele, életben fog maradni, nem fogják kivégezni. Rajkkal is elhitették és mindazokkal, akik ilyen helyzetbe kerültek." Farkas és Kádár nevezetes látogatására azután került sor, hogy engedélyezték Rajknak egy levél megírását Rákosihoz. Ebben azt kérte, szeretne beszélni az ellene felhozott vádakról a párt vezetőivel. A kihallgatást a szobába szerelt lehallgatókészüléken keresztül magnóra rögzítették, így fennmaradt annak a szövege. Hajdú Tibor történész megállapításai alapján a Rajk-ügy értelmi szerzői Rákosi és Farkas voltak, Kádárt „valósággal előtérbe tolták", hogy hasson Rajkra, illetve bizonyítsa hűségét a moszkoviták iránt. „S ekkor még Kádár bizonyítani akart. Erre vall stílusának rá nem jellemző, szinte Farkaséval vetekedő durvasága. Még többet is beszél mint Farkas: főleg az elején." A vallatásra valóban nem jellemző az „elvtársias légkör". Érdemes idézni a Rubicon című folyóiratban közölt kihallgatásról egy rövid részletet, hogy elképzeljük a Rajkra nehezedő pszichikai nyomást. „Kádár: Jó. ide figyelj. Mondtam, hogy nekünk nem sok időnk van, egyet mondok. Te nem a mi emberünk vagy, hanem az ellenség embere vagy. Ezt jegyezd meg magadnak. Rajk: Én kérlek titeket, hogy... Kádár: Ne mosolyogj rajta, mert itt... Rajk: Én nem mosolygok, kérlek titeket, hogy ne legyen itt egy tragikus tévedés. Kádár: Álljunk meg. Ezt jegyezd meg magadnak: Te nem a mi emberünk vagy, hanem az ellenség embere vagy. Ezt jegyezd meg magadnak. Másodszor: Hogy ne legyenek semmiféle illúzióid, a mi pártvezetőségünk teljes egyetértésben van ebben a kérdésben. Megértettél engem?" Kádár itt még azonosult szerepével. A koncepciós per végére azonban valami történt, ami megváltoztatta Kádár viszonyulását az éberségi hisztériához. (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila Ontisztogatás? n érharc dúl a kormányzati-szakszervezeti barikádokon: AJ minimálbérharc. A kormányerők 40 000 forintos minimumot kínálnak azoknak, akiknek a semmiből kell megélniük. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint azonban ez tényleg csak a semmire elég, ezért ehhez ők még hozzá akarnak adni 5600 forintot. Havi 45 600 forintos minimálbérért tart a háború, de egyelőre a havi 40 000 se bizíos. Hogy ez a pénz mire elég, azt Csák János, a Mol Rt. lemondott elnöke és családja nem fogja megtanulni. Csák a Mol Rt.-nél van ma is, csak most nem elnök, hanem elnöki tanácsadó. A múlt héten jutott nyilvánosságra, hogy ebbéli minőségében Csák havi kétmillió forintos tiszteletdíjat vesz fel. Jó volna látni azokat a tanácsokat, amelyek megérnek havi kétmilliót! Vagy akárcsak másfelet... Mert azonnal a nyilvánosság elé került az is, hogy kétmilliót azért Csák, a gázos exelnök, nem kap. Számoljunk akkor csekélyke másfélmillióval. Akkor is két év kilenc hónap maximálisra emelt - minimálbére folyik be Csák Jánosnak havonta. Egy jó tanácsot adok én is mindenkinek, ráadásul ingyen: kössenek egy olyan szerződést, amilyet Csák, és akkor megoldódnak anyagi problémáik. Egy olyan országban, ahol a kormányzó és ellenzéki egymást váltó - politikai erők egyaránt deklarálják, hogy áldozatokat várnak az ország népétől, ott példaadó lehetne a felsőbb körök némi önmérséklete. Durvábban: egy olyan országban, ahol iskolás gyerekek éheznek, betegek maradnak gyógyszer nélkül, ellátatlanul, ahol világszínvonalú professzorok, kutatók dolgoznak havi hatvanezer bruttóért, ott aljasság jó tanácsokért ekkora összegű apanázsokat fizetni és felvenni. De a „polgárt" sok egyéb is buzdítja az alapvető értékek tiszteletére és a jogkövetésre. Itt van például a per, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter jó hírnevének megsértése miatt indított Pallag László olajbizottsági elnök ellen. Alighogy meghallottuk a hírekben: indul a per, máris itt az elsőfokú ítélet, amely különben a belügyminiszternek ad igazat, és marasztalja Pallagot. De nem ez a figyelemre méltó. Hanem a sebesség! Ha egy közember peri indít, jócskán várhat az ítéletre. Ha ellenben Pintér Sándor a feljelentő, akkor nem húzódikhalasztódik a dolog, nem túlterhelt a bíróság, hanem nekilendül a gépezet, és példás ütemben haladnak előre a papírok. • Az volna jó, ha a független magyar bíróság nem csak akkor érné el ezt a sebességet, ha kormánytag a kuncsaft, hanem amikor Kovács Döme kéményseprő védi az igazát... P

allag László ügye váratlan fordulattal is élénkítette az elmúlt hetet. Betörtek az ügyvédjéhez, Tompos Judithoz, s elvitték a lemezt, amelyen a per anyaga van. Na, ezért kell mindent mindig kiprintelni, és egy másik helyiség másik szekrényében dugni el. Tompos Judit azonban azi mondja, hogy nem is attól fél igazán, amit elvittek a lakásból, hiszen egy nyilvános pernek az anyaga is nyilvános. Az ügyvéd sokkal inkább fél attól, amit esetleg betettek a lakásba. Ha ilyet hall az ember, megindul a fantáziája. Mit lehet betenni? Lehallgatót. Vagy például kábítószert, másnap meg kivonulnak a gyors ügyintézők, és megtalálják. Csütörtökön aztán kiderült, hogy pénzt is lehet berakni. A fővárosban, a Gellért parkolójában bukott le Székely Zoltán, azóta kizárt kisgazda képviselő azzal, hogy húszmillió forintot betett az autójába bizonyos Balla Dániel, csatornázási üzletember. Mihelyt a táska pénz az autóban földet ért, azonnal ott termettek a nyomozók, és tetten érték Székelyt. Úgyhogy csütörtök óta nyilván kizárták már Balla Dánielt is, csak máshonnan: hiszen nem hallgatott. Székely azt mondja, ő ártatlan! A pénzhez, amelyet szerinte az ügyészség preparált bele a táskába, ő hozzá sem ért, a helyszínről nem vitte el, ekképp a vesztegetés nem valósult meg. Neki iratokat ígért Balla Dániel, emiatt találkoztak. Ami történt, csapda volt: állításához hallhattuk a hét végén - Torgyán Józsefnek is köze van. Talán sose tudjuk meg, mi az igazság. A hatalom embereinek lehetőségük van korrumpálódni, s ha lebuknak, és elég ügyesek, el tudják játszani az ártatlant. A notórius megvesztegőknek is módjuk van rá, hogy egy alkalommal - amikor például fogytán a pénzük lebuktassanak valakit, aztán amit ezen keresnek, azzal másokat korrumpáljanak tovább. S

zékely azt állítja, hogy politikai ügy miatt keverték közjbúnténybe. Elvileg ilyesmit se lehet kizárni. Tény, hogy a kisgazda frakció önvallomás értékű olajozottsággal zárta ki Székelyt. Állítólag csak - a pártja belső ellenzékében lévő - Csúcs Ixiszló tartózkodott. A többiek magukba néztek, és azonnal hitelt adtak minden rossznak, amit hallottak, majd bólintottak, hogy igen, itt a korrupció! És sebesen fölemelték mosott kezüket: ki vele! Az FKGP mostantól tehát tiszta, mint a patyolat. Ennek megfelelően lépett fel a médiában Bánk Attila, liliomos frakcióvezető, mondván, hogy aki erről az esetről azt állítja, csapda, az a legfőbb ügyész urat, az OREK-t gyanúsítja! Húha. Ezt az érvelési stílust már volt módunk megismerni.