Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

SZOMBAT. 2000. OKT. 14. UNIVERSITAS 11 Felkészítenek a felvételire Mozgalom a tehetségekért Együtt horgásztak a diákok és a tanárok Ritkán haraptak a halak Dr. Szabó Imre, az egyetem főtitkára büszkén tartja egyik zsákmányát, egy süllöt. Nem ez volt élete legnagyobb fogása. (Fotó: Schmidt Andrea) Elsősorban a kisebb te­lepüléseken élő, hátrányos helyzetű középiskolások felvételire való felkészíté­sére vállalkozik a Tehetsé­gért Mozgalom, amelynek bölcsész tagozata Szege­den működik. A szervezet feladatlapokat küld a diá­koknak, a konzultációk és táborok alkalmával pedig intenzív oktatást folytat. Az egyetemi vagy főiskolai felvételi vizsgára való felkészí­téssel több szervezet is foglal­kozik hazánkban, közülük a legrégebbi múltra a Tehetségért Mozgalom tekint vissza, amely az 1970-es évek elején alakult Felvételi Előkészítő Bizottság­ból nőtte ki magát az 1980-as és 90-es évek fordulóján. így közel harminc éves felkészítési tapasztalattal rendelkezik. A mozgalom több egyetemen és főiskolán működik, bölcsész szakokra azonban az országban egyedül a Szegedi Tudománye­gyetemen készttik fel a közép­iskolás diákokat. A budapesti központú moz­galom Szegeden működő böl­csész tagozata levelezés útján, konzultációk, valamint táborok szervezésével végzi a felkészí­tést. - Elsősorban a kisebb tele­püléseken élő. hátrányos hely­zetű diákokat toborzunk, és igyekszünk felkészíteni a sike­res felvételi vizsgára - jelöli meg a mozgalom legfőbb bázi­sát dr. Tóth Sándor, a bölcsész tagozat vezetője. A legtöbben a levelezésbe kapcsolódnak be. A diákoknak postán küldik el az egyetemi oktatók által összeál­lított feladatlapokat, amelyeket kitöltve visszaküldenek, majd kijavítva ismét megkapják azo­kat. A tesztek a középiskolás első, második és harmadik év­folyam tananyagára kérdeznek rá. Szeptember és május között összesen nyolc alkalommal rendszerint két tesztet kapnak a tanulók. A levelezős felkészí­tést jelenleg tizenegy tantárgy­ból végzi a Tehetségért Mozga­lom. A szervezet bölcsész tagoza­ta egynapos konzultációkat is szervez az érdeklődő középis­kolásoknak. A félévenként hat alkalommal, szombati napokon tartott megbeszéléseken egyete­mi oktatók olyan témákról nyújtanak tájékoztatót, amelyek szóba kerülhetnek a felvételi vizsgán, és a középiskolában esetleg kevés idő jut ezek meg­tárgyalására. Ide sorolhatók például a második világháborút követő hazai és nemzetközi események megítélése. A felvé­teli felkészítés harmadik módja a tavaszi és nyári táborok szer­vezése, amelyek alkalmával a diákok napi nyolc órán keresz­tül hallgathatnak előadásokat középiskolai és egyetemi okta­tókról, illetve PhD-hallgatóktól. A tavaszi szünetben tartott öt­napos tábort főleg a közvetle­nül felvételi előtt álló negyedé­veseknek rendezik meg, míg a nyári tíznapos táborba elsősor­ban harmadéveseket várnak. A diákok bármely szakra, illetve szakpárra jelentkezhetnek, a legnépszerűbb tárgynak a ma­gyar, a történelem, az angol és a német bizonyul. A tábor vé­gén próbateszteket töltenek ki a résztvevők, amelyekből kide­rül, mennyit tanultak a néhány napos intenzív oktatás alatt. Azok a diákok, akik leg­alább jó tanulmányi átlagered­ményt értek el a középiskolá­ban, vagy szociális helyzetük nem teszi lehetővé, hogy részt vegyenek a felkészítő oktatás­ban, a tábor költségének egy ré­szét ösztöndíj formájában visszakaphatják a Györffy Ist­ván Tehetséggondozó Alapít­ványtól. Arra is lehetőség van. hogy valaki a táborban nyújtott eredményei alapján részesüljön támogatásban. H. Sz. Első alkalommal rendez­tek horgászversenyt a Sze­gedi Tudományegyetem hallgatóinak, oktatóinak, valamint nem oktató dol­gozóinak részvételével. A három órás verseny az in­dulók számára inkább a pihenésre adott módot, és senki nem fáradt el a ha­lakkal folytatott küzdelem­ben. Sokan üres haltartó­val álltak fel a vízpartról. A megszokottól eltérő terepen adtak számot tudásukról nemrég szegedi egyetemi hallgatók és ok­tatók. Ezúttal nem előadáson, de nem is valamilyen tudományos konferencián, hanem a vízparton találkoztak egymással. A tudás­próba tétje pedig nem érdemjegy, vagy minősítés, hanem kupák és érmek megszerzése volt. Ezeket pedig azok kapták, akik a legü­gyesebb és legszerencsésebb hor­gászoknak bizonyultak. A Szegedi Tudományegyetem első horgász­versenyét a hallgatói önkormány­zat kezdeményezésére rendezték meg a Hermán Ottó Horgász Egyesület közreműködésével a Maty-éren. A nap alig-alig bújt elő a fel­hők mögül azon a hűvös hétvégi reggelen, amikor a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett evezőspálya bejáratán sorra gurultak be az au­tók. A járművekből egyetemi ok­tatók és hallgatók, illetve nem az oktatásban résztvevő dolgozók szálltak ki. Ez utóbbiakat egysze­rűen csak rendészekként emleget­ték. mivel ők látják el az egyetem épületeinek műszaki felügyeletét. Amíg minden versenyző meg nem érkezett, a már ott lévők kisebb­nagyobb csoportokban beszélget­tek, volt, aki a reggelire csomagolt szendvicsét fogyasztotta el. Fél nyolc körül a résztvevők csapatokat alkotva felsorakoztak, Megfelelő jogi szabályo­zásra, minősített oktatók­ra és doktori programok indítására lenne szükség ahhoz, hogy a zenekon­zervatórium a Szegedi Tu­dományegyetem tizen­egyedik karává alakul­hasson. Az intézmény jö­vőbeni feladatairól Kerek Ferenc igazgató nyilatko­zott lapunknak. - A konzervatórium jelen­leg a Szegedi Tudomány­egyetem központi oktatási egységeként működik, de már elkezdődött a karrá alakulás folyamata. Mire van szükség ahhoz, hogy karrá nyilvánítsák az intéz­ményt? - Az igazság az, hogy köz­ponti oktatási egységként is ka­ri feladatokat látunk el. bár a karrá alakuláshoz alapvetően a jogi szabályozatlanság rende­zésére. illetve megfelelő számú minősített oktatóra lenne szük­ség, akik doktori programokat indíthatnak A jogi szabályozat­lanság abból adódik, hogy a felsőoktatási törvény nem defi­niálja a konzervatóriumot, amelynek egyik sajátossága, hogy alap- és középfokú, vala­mint főiskolai és egyetemi szintű képzést is folytat. A jogi rendezetlenség miatt a középis­kolás korúak képzését az állam nem finanszírozza. A legfonto­sabb stratégiai feladat ennek a tíz éve húzódó problémának a rendezése. A konzervatórium karrá válását nagy mértékben lassíthatja, hogy a zeneművé­hogy meghallgassák a verseny szabályait, amelyek egyébként mindenben megfeleltek a nemzet­közi előírásoknak. A csapatok egy része kizárólag oktatókból, vagy nem oktató dolgozókból, vagy hallgatókból állt. de voltak vegyes társaságok is. A kilenc, egyenként három tagú csapat ez­után elfoglalta a sorsolással kivá­lasztott helyeket a vízparton. Az autók hátsó üléseiről és a csomag­tartókból előkerültek a horgász­botok, a műanyag edényekben vagy zacskókban hozott etető­anyagok, a csalik, és egyéb, a horgászathoz szükséges kellékek. Az egyik legfontosabb művelet a halak odacsalogatására szolgáló etetőanyagok kikeverése volt, amit mindenki szakszerűnek lát­szó mozdulatokkal végzett, de azt senki nem volt hajlandó elárulni, mit használ a beetetéshez. Csak annyit mondtak: ezen sok múlik, mint ahogy azon is, milyen bottal, szeti felsőoktatásban jelenleg a tanárok nehézkesen tudnak tu­dományos fokozatot szerezni. Hazánkban ugyanis először ta­valy lehetett jelentkezni a Liszt Ferenc Zeneművészet Egyetem idén induló akkreditált mester­képzésére. Az eddig említette­ken kívül a stratégiai feladatok közé sorolom az egyetemi szin­tű diplomák kiadási jogának megszerzését. Jelenleg ugyanis - bár 17 szakon folytatunk egyetemi képzést - ezeket az okleveleket a korábbi anyain­tézményünk, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem állítja ki. Két évvel ezelőtt a zeneakadé­mia és az akkori JATE rektorai megállapodtak, hogy a buda­pesti intézmény 2003-ig bizto­sítja az egyetemi diplomák ki­adását a szegedi konzervatóri­umban. A kiadási jog megszer­zése az egyetemi szakjaink akkreditálásától függ. amelyre zsineggel horgászik valaki. A bo­tok között bőséges a választék, aminek csak a horgász pénztárcá­ja szab határt: lehet néhány ezer forintért is kapni, de a legdrágáb­bak akár kétmillióba is belekerül­nek. A hosszuk pedig közel tizen­két méter is lehet. - Ezen a versenyen nem az anyagiak számítanak, és nem is az, ki mennyi halat fog, a lényeg a kikapcsolódás, és hogy ez az al­kalom összehozta az embereket ­téritett el a számok, a hosszmérté­kek és az árak világából dr. Szabó Imre, az egyetem fótitkára, aki egyben a Magyar Országos Hor­gász Egyesület elnöke. A fótitkár legalább tíz éve horgászik és ed­digi legnagyobb fogásakor egy hét kilós halat vitt haza. - Az a jó ebben, hogy az ember elfoglalja magát - vágta rá. amikor a horgá­szat élvezete került szóba. - A külső szemlélőnek lehet, hogy unalmasnak tűnik, holott a hor­reményt adhat az egyetemi szintű oktatásunk magas szín­vonala. Igaz, egyetemi szintű oktatást is folytatunk, mégis an­nak nagyobb a valószínűsége, hogy olyan főiskolai karrá ala­kuljunk. ahol egyetemi szinten is lehet tanulni. - Tervezik-e a képzési kíná­lat bővítését? - A céljaink között szerepel szakirányú továbbképzés indí­tása a tervek szerint 2001-től. Ez a hétévente kötelező tanár­továbbképzést szolgálná. A jö­vőben lehetőség lenne pedagó­gus szakvizsga letételére is. Tekintettel arra. hogy vala­mennyi szakunk egyben tanár szak, az alapképzésben is na­gyobb súlyt kívánunk helyezni a pedagógusképző tárgyak ok­tatására. - Milyen helyet foglal el a konzervatórium a Szegedi Tudományegyetemen belül? gász egyfolytában azon izgul, hogy ráharap-e a hal a horogra, elrabolja-e a csalit, aztán külön élvezetes mozzanat megtartani a zsákmányt, és addig fárasztani, míg végül megadja magát - ava­tott be a horgászat izgalmaiba dr. Szabó Imre, akinek ez alkalom­mal egy süllőt és egy törpeharcsát sikerült horogra akasztania. A há­rom órás verseny a többi résztve­vő számára is inkább a pihenésre adott módot, és senki nem fáradt el a halakkal folytatott küzdelem­ben. Sokan üres haltartóval álltak fel a vízpartról. A legnagyobb zsákmány egy 1760 grammos ponty volt. A legtöbb halat pedig - 3220 grammos összsúllyal ­Imreh Szabolcs egyetemi hallgató fogta ki. Ezen kívül külön díjaz­ták a legeredményesebb csapato­kat, illetve az egyéni versenyben a legjobb teljesítményt nyújtó ok­tatót és nem oktatót is. Hegedűs Szabolcs - Intézményünk oktatói és hallgatói régóta részt vesznek a város és a régió zenei életében. A felsőoktatási integrációt kö­vetően pedig érzékelhető, hogy egyre intenzívebben bekapcso­lódunk az egyetem vérkeringé­sébe, és koncertjeinkkel nagy mértékben hozzájárulunk annak kulturális életéhez. Példaként említhetem, hogy több éves szünet után idén ismét útjára in­dítottuk a „Konzervatóriumi es­ték" elnevezésű rendezvényso­rozatot. Az országos és nemzet­közi kapcsolatok ápolását is fontosnak tartjuk, nemcsak az oktatási, hanem a művészeti te­vékenység tekintetében is. Az idei tervek között szerepel a kapcsolatfelvétel Darmstadt. Parma. Besztercebánya zene­művészeti intézményeivel, va­lamint az Erasmus, a Tempus és a Socrates csereprogramok­hoz való csatlakozás. - Az intézmény épületének külső megújulását követi-e további átalakítás? - A nagytermet igazi kon­certteremmé alakttjuk át, ki­cseréljük a teljes bútorzatot, és helyet biztosttunk egy sípos orgonának, valamint egy stúdi­ónak is. Az épület udvarát is ki akarjuk használni: szabadtéri koncertek rendezésére tesszük majd alkalmassá. Az intéz­ményt jelenleg is jellemző zsú­foltságot viszont csak egy újabb oktatásra alkalmas ingat­lan megvásárlásával lehetne enyhíteni. Ehhez azonban pil­lanatnyilag nincs elég pén­zünk. H. Sz. Pályázatok Munkatársunktól A Szegedi Tudományegye­tem Tudományegyetemi Karok Kulturális Kuratóriuma a 2000/200l-es tanévre is meg­hirdeti pályázatait. Az egyetem hallgatói ebben a tanévben há­rom pályázatra adhatják be pá­lyaműveiket. A képzőművé­szeti pályázatra festményekkel és grafikákkal lehet nevezni. Egy alkotó legalább kettő, leg­feljebb négy művel pályázhat. A tanárképző főiskolai kar rajz szakos hallgatói nem vehetnek részt a pályázaton. A búcsú­vers pályázaton elsősorban olyan, az európai költői hagyo­mányban gyökerező búcsúver­seket várnak, amelyek például a baráttól, társtól, szülőktől, várostól való búcsúzás közben az egyéni lelemény mellett in­venciózusan érvényesttik a re­torikus búcsútopikát is. Egy pályázó egy verssel jelentkez­het. Kézzel írt műveket nem fogadnak el. A groteszk kamaradráma pályázatra a kuratórium első­sorban olyan, kamarai körül­mények közé helyezett színpa­di műveket vár, amelyek a groteszk drámai ábrázolásmód segítségével adják vissza az egyébként több korszakban is jól megragadható intellektuális válság döbbenetét, egy stabil­nak vélt értékrendnek a múlt­ba, avagy éppen a jövőbe te­kintő keresését, a menekülés lehetőségeinek felmérését, vagy éppen az életvezetés ab­szurd kényszereit. Egy pályá­zó egy kamaradrámával jelent­kezhet. amelynek terjedelme legfeljebb 20 gépelt oldal. A pályázatokra november 17-éig lehet jelentkezni a kulturális irodán. Az ünnepélyes ered­ményhirdetést és a díjkiosztó gálaműsort december 12-én tartják az egyetem aulájában. Ösztöndíjak Munkatársunktól Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért kuratóriuma pályázatok hirdet Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjra. Azok az 1996 janu­ár elseje óta kiemelkedő ered­ménnyel PhD-fokozatot szerzett magyar állampolgárságú okta­tók és kutatók nyújthatnak be pályázatot, akik 2001. decem­ber 31-éig nem töltik be a negy­venedik életévüket. A pályázati anyag beszerezhető a ww w.om.hu és a www.fpi.hu címe­ken. A beküldési határidő: 2001. január 31. Ugyancsak az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kuta­tásért kuratóriuma hirdetett meg ösztöndíj-pályázatot „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban" címmel. Az ösztön­díj elnyerésére olyan fiatalok pályázhatnak, akik tudományos diákköri dolgozatukat, szakdol­gozatukat vagy doktori érteke­zésüket a hazai civil szektor ha­tékonyabb működését és a civil f ektor EU-csatlakozását segítő mában készttik. A pályázati anyag elérhető a www.om.hu és a www.civil.info.hu címeken. Beküldési határidő: 2000. no­vember 30. Ingyen nyelvvizsga DM-információ A következő tanévtől új normatíva bevezetésével könnyíti meg az Oktatási Mi­nisztérium. hogy a felsőokta­tásban tanulók nyelvvizsgát te­gyenek. A legtöbb szak eseté­ben ugyanis a képesítési köve­telmények kötelezővé teszik a nyelvvizsgát. Pokorni Zoltán miniszter nemrég bejelentette: a tárca a középfokú vizsga árá­val megegyező összegű norma­tíva bevezetését tervezi. Hallgatók a biztonságpolitikáról Munkatársunktól Megalakult a Szegedi Akadémiai Bizottság Biz­tonságpolitikai Munkabi­zottságának hallgatói ta­gozata. A diákok is részt vesznek azokon a fórumo­kon, ahol nemzetközi szer­vezetek vezetői és diplo­maták tartanak előadáso­kat a biztonságpolitikáról, illetve versenyekbe, pályá­zatokba is bekapcsolódhat­nak. Az önkormányzat, a tudomá­nyegyetem és az akadémiai bi­zottság együttműködésével há­rom évvel ezelőtt alakult meg a szegedi biztonságpolitikai köz­pont. egyebek mellett a térség euroatlanti integrációjának elő­segítésére, a régió demokratizá­lási folyamatainak felgyorsítá­sára, illetve a válságok megelő­zése érdekében. A központ be­kapcsolódik a biztonságpoliti­kával kapcsolatos kutatásokba, valamint a témáról szóló isme­retek terjesztésébe. Egyetemi hallgatók egy csoportja azzal kereste meg a központ vezető­jét. Tóth Lászlót, hogy ők is szí­vesen foglalkoznának a bizton­ságpolitika kérdéseivel. A megkeresést találkozó kö­vette. amelyen a jelenlévő diá­kok megalakították a Szegedi Akadémiai Bizottságon belül működő biztonságpolitikai munkabizottság hallgatói tago­zatát. A hallgatókkal folytatott beszélgetésen Tóth László hangsúlyozta, hogy az egyete­mistáknak is tisztában kell len­niük azzal, mit jelent a bizton­ságpolitika, ezért örömmel fo­gadta az érdeklődést. Felaján­lotta, hogy részvételi lehetősé­get biztosít az érdeklődő diákok számára a témával kapcsolatos fórumokon, ahol nemzetközi szervezetek vezetői, diplomaták és hazai politikusok tartanak előadásokat. Ezen kívül az egyetem vezetőjével tárgyaláso­kat kezdeményez arról, hogy egyetemi kurzuson is tanulhas­sanak biztonságpolitikai ismere­teket a fiatalok, akiknek arra is lehetőségük lesz, hogy pályáza­tokon vegyenek részt, illetve szervezőként bekapcsolódjanak vetélkedők lebonyolításába. A hallgatói tagozat meg­szervezője, Molnár Endre ma­gyar szakos egyetemista úgy véli. jelenleg hazánkban hi­ányzik a biztonságpolitikához értő jól felkészült szakember­gárda, ezért a hallgatók előtt nagy lehetőséget nyithat az ilyen jellegű ismeretek elsajá­títása, hiszen hazánk már tagja a NATO-nak. és előbb-utóbb az Európai Unióba is belép. Azok pedig, akikből nem lesz biztonságpolitikai szakértő, tanárként továbbadhatják a következő generációnak a mai világfolyamatok megértéséhez nélkülözhetetlen tudást. Karrá alakulna a konzervatórium Minden szinten oktatnak Kerek Ferenc: Intézményünk oktatói és hallgatói régóta részt vesznek a város és a régió zenei életében. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents