Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-14 / 242. szám
SZOMBAT. 2000. OKT. 14. UNIVERSITAS 11 Felkészítenek a felvételire Mozgalom a tehetségekért Együtt horgásztak a diákok és a tanárok Ritkán haraptak a halak Dr. Szabó Imre, az egyetem főtitkára büszkén tartja egyik zsákmányát, egy süllöt. Nem ez volt élete legnagyobb fogása. (Fotó: Schmidt Andrea) Elsősorban a kisebb településeken élő, hátrányos helyzetű középiskolások felvételire való felkészítésére vállalkozik a Tehetségért Mozgalom, amelynek bölcsész tagozata Szegeden működik. A szervezet feladatlapokat küld a diákoknak, a konzultációk és táborok alkalmával pedig intenzív oktatást folytat. Az egyetemi vagy főiskolai felvételi vizsgára való felkészítéssel több szervezet is foglalkozik hazánkban, közülük a legrégebbi múltra a Tehetségért Mozgalom tekint vissza, amely az 1970-es évek elején alakult Felvételi Előkészítő Bizottságból nőtte ki magát az 1980-as és 90-es évek fordulóján. így közel harminc éves felkészítési tapasztalattal rendelkezik. A mozgalom több egyetemen és főiskolán működik, bölcsész szakokra azonban az országban egyedül a Szegedi Tudományegyetemen készttik fel a középiskolás diákokat. A budapesti központú mozgalom Szegeden működő bölcsész tagozata levelezés útján, konzultációk, valamint táborok szervezésével végzi a felkészítést. - Elsősorban a kisebb településeken élő. hátrányos helyzetű diákokat toborzunk, és igyekszünk felkészíteni a sikeres felvételi vizsgára - jelöli meg a mozgalom legfőbb bázisát dr. Tóth Sándor, a bölcsész tagozat vezetője. A legtöbben a levelezésbe kapcsolódnak be. A diákoknak postán küldik el az egyetemi oktatók által összeállított feladatlapokat, amelyeket kitöltve visszaküldenek, majd kijavítva ismét megkapják azokat. A tesztek a középiskolás első, második és harmadik évfolyam tananyagára kérdeznek rá. Szeptember és május között összesen nyolc alkalommal rendszerint két tesztet kapnak a tanulók. A levelezős felkészítést jelenleg tizenegy tantárgyból végzi a Tehetségért Mozgalom. A szervezet bölcsész tagozata egynapos konzultációkat is szervez az érdeklődő középiskolásoknak. A félévenként hat alkalommal, szombati napokon tartott megbeszéléseken egyetemi oktatók olyan témákról nyújtanak tájékoztatót, amelyek szóba kerülhetnek a felvételi vizsgán, és a középiskolában esetleg kevés idő jut ezek megtárgyalására. Ide sorolhatók például a második világháborút követő hazai és nemzetközi események megítélése. A felvételi felkészítés harmadik módja a tavaszi és nyári táborok szervezése, amelyek alkalmával a diákok napi nyolc órán keresztül hallgathatnak előadásokat középiskolai és egyetemi oktatókról, illetve PhD-hallgatóktól. A tavaszi szünetben tartott ötnapos tábort főleg a közvetlenül felvételi előtt álló negyedéveseknek rendezik meg, míg a nyári tíznapos táborba elsősorban harmadéveseket várnak. A diákok bármely szakra, illetve szakpárra jelentkezhetnek, a legnépszerűbb tárgynak a magyar, a történelem, az angol és a német bizonyul. A tábor végén próbateszteket töltenek ki a résztvevők, amelyekből kiderül, mennyit tanultak a néhány napos intenzív oktatás alatt. Azok a diákok, akik legalább jó tanulmányi átlageredményt értek el a középiskolában, vagy szociális helyzetük nem teszi lehetővé, hogy részt vegyenek a felkészítő oktatásban, a tábor költségének egy részét ösztöndíj formájában visszakaphatják a Györffy István Tehetséggondozó Alapítványtól. Arra is lehetőség van. hogy valaki a táborban nyújtott eredményei alapján részesüljön támogatásban. H. Sz. Első alkalommal rendeztek horgászversenyt a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak, oktatóinak, valamint nem oktató dolgozóinak részvételével. A három órás verseny az indulók számára inkább a pihenésre adott módot, és senki nem fáradt el a halakkal folytatott küzdelemben. Sokan üres haltartóval álltak fel a vízpartról. A megszokottól eltérő terepen adtak számot tudásukról nemrég szegedi egyetemi hallgatók és oktatók. Ezúttal nem előadáson, de nem is valamilyen tudományos konferencián, hanem a vízparton találkoztak egymással. A tudáspróba tétje pedig nem érdemjegy, vagy minősítés, hanem kupák és érmek megszerzése volt. Ezeket pedig azok kapták, akik a legügyesebb és legszerencsésebb horgászoknak bizonyultak. A Szegedi Tudományegyetem első horgászversenyét a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére rendezték meg a Hermán Ottó Horgász Egyesület közreműködésével a Maty-éren. A nap alig-alig bújt elő a felhők mögül azon a hűvös hétvégi reggelen, amikor a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett evezőspálya bejáratán sorra gurultak be az autók. A járművekből egyetemi oktatók és hallgatók, illetve nem az oktatásban résztvevő dolgozók szálltak ki. Ez utóbbiakat egyszerűen csak rendészekként emlegették. mivel ők látják el az egyetem épületeinek műszaki felügyeletét. Amíg minden versenyző meg nem érkezett, a már ott lévők kisebbnagyobb csoportokban beszélgettek, volt, aki a reggelire csomagolt szendvicsét fogyasztotta el. Fél nyolc körül a résztvevők csapatokat alkotva felsorakoztak, Megfelelő jogi szabályozásra, minősített oktatókra és doktori programok indítására lenne szükség ahhoz, hogy a zenekonzervatórium a Szegedi Tudományegyetem tizenegyedik karává alakulhasson. Az intézmény jövőbeni feladatairól Kerek Ferenc igazgató nyilatkozott lapunknak. - A konzervatórium jelenleg a Szegedi Tudományegyetem központi oktatási egységeként működik, de már elkezdődött a karrá alakulás folyamata. Mire van szükség ahhoz, hogy karrá nyilvánítsák az intézményt? - Az igazság az, hogy központi oktatási egységként is kari feladatokat látunk el. bár a karrá alakuláshoz alapvetően a jogi szabályozatlanság rendezésére. illetve megfelelő számú minősített oktatóra lenne szükség, akik doktori programokat indíthatnak A jogi szabályozatlanság abból adódik, hogy a felsőoktatási törvény nem definiálja a konzervatóriumot, amelynek egyik sajátossága, hogy alap- és középfokú, valamint főiskolai és egyetemi szintű képzést is folytat. A jogi rendezetlenség miatt a középiskolás korúak képzését az állam nem finanszírozza. A legfontosabb stratégiai feladat ennek a tíz éve húzódó problémának a rendezése. A konzervatórium karrá válását nagy mértékben lassíthatja, hogy a zeneművéhogy meghallgassák a verseny szabályait, amelyek egyébként mindenben megfeleltek a nemzetközi előírásoknak. A csapatok egy része kizárólag oktatókból, vagy nem oktató dolgozókból, vagy hallgatókból állt. de voltak vegyes társaságok is. A kilenc, egyenként három tagú csapat ezután elfoglalta a sorsolással kiválasztott helyeket a vízparton. Az autók hátsó üléseiről és a csomagtartókból előkerültek a horgászbotok, a műanyag edényekben vagy zacskókban hozott etetőanyagok, a csalik, és egyéb, a horgászathoz szükséges kellékek. Az egyik legfontosabb művelet a halak odacsalogatására szolgáló etetőanyagok kikeverése volt, amit mindenki szakszerűnek látszó mozdulatokkal végzett, de azt senki nem volt hajlandó elárulni, mit használ a beetetéshez. Csak annyit mondtak: ezen sok múlik, mint ahogy azon is, milyen bottal, szeti felsőoktatásban jelenleg a tanárok nehézkesen tudnak tudományos fokozatot szerezni. Hazánkban ugyanis először tavaly lehetett jelentkezni a Liszt Ferenc Zeneművészet Egyetem idén induló akkreditált mesterképzésére. Az eddig említetteken kívül a stratégiai feladatok közé sorolom az egyetemi szintű diplomák kiadási jogának megszerzését. Jelenleg ugyanis - bár 17 szakon folytatunk egyetemi képzést - ezeket az okleveleket a korábbi anyaintézményünk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állítja ki. Két évvel ezelőtt a zeneakadémia és az akkori JATE rektorai megállapodtak, hogy a budapesti intézmény 2003-ig biztosítja az egyetemi diplomák kiadását a szegedi konzervatóriumban. A kiadási jog megszerzése az egyetemi szakjaink akkreditálásától függ. amelyre zsineggel horgászik valaki. A botok között bőséges a választék, aminek csak a horgász pénztárcája szab határt: lehet néhány ezer forintért is kapni, de a legdrágábbak akár kétmillióba is belekerülnek. A hosszuk pedig közel tizenkét méter is lehet. - Ezen a versenyen nem az anyagiak számítanak, és nem is az, ki mennyi halat fog, a lényeg a kikapcsolódás, és hogy ez az alkalom összehozta az embereket téritett el a számok, a hosszmértékek és az árak világából dr. Szabó Imre, az egyetem fótitkára, aki egyben a Magyar Országos Horgász Egyesület elnöke. A fótitkár legalább tíz éve horgászik és eddigi legnagyobb fogásakor egy hét kilós halat vitt haza. - Az a jó ebben, hogy az ember elfoglalja magát - vágta rá. amikor a horgászat élvezete került szóba. - A külső szemlélőnek lehet, hogy unalmasnak tűnik, holott a horreményt adhat az egyetemi szintű oktatásunk magas színvonala. Igaz, egyetemi szintű oktatást is folytatunk, mégis annak nagyobb a valószínűsége, hogy olyan főiskolai karrá alakuljunk. ahol egyetemi szinten is lehet tanulni. - Tervezik-e a képzési kínálat bővítését? - A céljaink között szerepel szakirányú továbbképzés indítása a tervek szerint 2001-től. Ez a hétévente kötelező tanártovábbképzést szolgálná. A jövőben lehetőség lenne pedagógus szakvizsga letételére is. Tekintettel arra. hogy valamennyi szakunk egyben tanár szak, az alapképzésben is nagyobb súlyt kívánunk helyezni a pedagógusképző tárgyak oktatására. - Milyen helyet foglal el a konzervatórium a Szegedi Tudományegyetemen belül? gász egyfolytában azon izgul, hogy ráharap-e a hal a horogra, elrabolja-e a csalit, aztán külön élvezetes mozzanat megtartani a zsákmányt, és addig fárasztani, míg végül megadja magát - avatott be a horgászat izgalmaiba dr. Szabó Imre, akinek ez alkalommal egy süllőt és egy törpeharcsát sikerült horogra akasztania. A három órás verseny a többi résztvevő számára is inkább a pihenésre adott módot, és senki nem fáradt el a halakkal folytatott küzdelemben. Sokan üres haltartóval álltak fel a vízpartról. A legnagyobb zsákmány egy 1760 grammos ponty volt. A legtöbb halat pedig - 3220 grammos összsúllyal Imreh Szabolcs egyetemi hallgató fogta ki. Ezen kívül külön díjazták a legeredményesebb csapatokat, illetve az egyéni versenyben a legjobb teljesítményt nyújtó oktatót és nem oktatót is. Hegedűs Szabolcs - Intézményünk oktatói és hallgatói régóta részt vesznek a város és a régió zenei életében. A felsőoktatási integrációt követően pedig érzékelhető, hogy egyre intenzívebben bekapcsolódunk az egyetem vérkeringésébe, és koncertjeinkkel nagy mértékben hozzájárulunk annak kulturális életéhez. Példaként említhetem, hogy több éves szünet után idén ismét útjára indítottuk a „Konzervatóriumi esték" elnevezésű rendezvénysorozatot. Az országos és nemzetközi kapcsolatok ápolását is fontosnak tartjuk, nemcsak az oktatási, hanem a művészeti tevékenység tekintetében is. Az idei tervek között szerepel a kapcsolatfelvétel Darmstadt. Parma. Besztercebánya zeneművészeti intézményeivel, valamint az Erasmus, a Tempus és a Socrates csereprogramokhoz való csatlakozás. - Az intézmény épületének külső megújulását követi-e további átalakítás? - A nagytermet igazi koncertteremmé alakttjuk át, kicseréljük a teljes bútorzatot, és helyet biztosttunk egy sípos orgonának, valamint egy stúdiónak is. Az épület udvarát is ki akarjuk használni: szabadtéri koncertek rendezésére tesszük majd alkalmassá. Az intézményt jelenleg is jellemző zsúfoltságot viszont csak egy újabb oktatásra alkalmas ingatlan megvásárlásával lehetne enyhíteni. Ehhez azonban pillanatnyilag nincs elég pénzünk. H. Sz. Pályázatok Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Tudományegyetemi Karok Kulturális Kuratóriuma a 2000/200l-es tanévre is meghirdeti pályázatait. Az egyetem hallgatói ebben a tanévben három pályázatra adhatják be pályaműveiket. A képzőművészeti pályázatra festményekkel és grafikákkal lehet nevezni. Egy alkotó legalább kettő, legfeljebb négy művel pályázhat. A tanárképző főiskolai kar rajz szakos hallgatói nem vehetnek részt a pályázaton. A búcsúvers pályázaton elsősorban olyan, az európai költői hagyományban gyökerező búcsúverseket várnak, amelyek például a baráttól, társtól, szülőktől, várostól való búcsúzás közben az egyéni lelemény mellett invenciózusan érvényesttik a retorikus búcsútopikát is. Egy pályázó egy verssel jelentkezhet. Kézzel írt műveket nem fogadnak el. A groteszk kamaradráma pályázatra a kuratórium elsősorban olyan, kamarai körülmények közé helyezett színpadi műveket vár, amelyek a groteszk drámai ábrázolásmód segítségével adják vissza az egyébként több korszakban is jól megragadható intellektuális válság döbbenetét, egy stabilnak vélt értékrendnek a múltba, avagy éppen a jövőbe tekintő keresését, a menekülés lehetőségeinek felmérését, vagy éppen az életvezetés abszurd kényszereit. Egy pályázó egy kamaradrámával jelentkezhet. amelynek terjedelme legfeljebb 20 gépelt oldal. A pályázatokra november 17-éig lehet jelentkezni a kulturális irodán. Az ünnepélyes eredményhirdetést és a díjkiosztó gálaműsort december 12-én tartják az egyetem aulájában. Ösztöndíjak Munkatársunktól Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért kuratóriuma pályázatok hirdet Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjra. Azok az 1996 január elseje óta kiemelkedő eredménnyel PhD-fokozatot szerzett magyar állampolgárságú oktatók és kutatók nyújthatnak be pályázatot, akik 2001. december 31-éig nem töltik be a negyvenedik életévüket. A pályázati anyag beszerezhető a ww w.om.hu és a www.fpi.hu címeken. A beküldési határidő: 2001. január 31. Ugyancsak az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért kuratóriuma hirdetett meg ösztöndíj-pályázatot „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban" címmel. Az ösztöndíj elnyerésére olyan fiatalok pályázhatnak, akik tudományos diákköri dolgozatukat, szakdolgozatukat vagy doktori értekezésüket a hazai civil szektor hatékonyabb működését és a civil f ektor EU-csatlakozását segítő mában készttik. A pályázati anyag elérhető a www.om.hu és a www.civil.info.hu címeken. Beküldési határidő: 2000. november 30. Ingyen nyelvvizsga DM-információ A következő tanévtől új normatíva bevezetésével könnyíti meg az Oktatási Minisztérium. hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvvizsgát tegyenek. A legtöbb szak esetében ugyanis a képesítési követelmények kötelezővé teszik a nyelvvizsgát. Pokorni Zoltán miniszter nemrég bejelentette: a tárca a középfokú vizsga árával megegyező összegű normatíva bevezetését tervezi. Hallgatók a biztonságpolitikáról Munkatársunktól Megalakult a Szegedi Akadémiai Bizottság Biztonságpolitikai Munkabizottságának hallgatói tagozata. A diákok is részt vesznek azokon a fórumokon, ahol nemzetközi szervezetek vezetői és diplomaták tartanak előadásokat a biztonságpolitikáról, illetve versenyekbe, pályázatokba is bekapcsolódhatnak. Az önkormányzat, a tudományegyetem és az akadémiai bizottság együttműködésével három évvel ezelőtt alakult meg a szegedi biztonságpolitikai központ. egyebek mellett a térség euroatlanti integrációjának elősegítésére, a régió demokratizálási folyamatainak felgyorsítására, illetve a válságok megelőzése érdekében. A központ bekapcsolódik a biztonságpolitikával kapcsolatos kutatásokba, valamint a témáról szóló ismeretek terjesztésébe. Egyetemi hallgatók egy csoportja azzal kereste meg a központ vezetőjét. Tóth Lászlót, hogy ők is szívesen foglalkoznának a biztonságpolitika kérdéseivel. A megkeresést találkozó követte. amelyen a jelenlévő diákok megalakították a Szegedi Akadémiai Bizottságon belül működő biztonságpolitikai munkabizottság hallgatói tagozatát. A hallgatókkal folytatott beszélgetésen Tóth László hangsúlyozta, hogy az egyetemistáknak is tisztában kell lenniük azzal, mit jelent a biztonságpolitika, ezért örömmel fogadta az érdeklődést. Felajánlotta, hogy részvételi lehetőséget biztosít az érdeklődő diákok számára a témával kapcsolatos fórumokon, ahol nemzetközi szervezetek vezetői, diplomaták és hazai politikusok tartanak előadásokat. Ezen kívül az egyetem vezetőjével tárgyalásokat kezdeményez arról, hogy egyetemi kurzuson is tanulhassanak biztonságpolitikai ismereteket a fiatalok, akiknek arra is lehetőségük lesz, hogy pályázatokon vegyenek részt, illetve szervezőként bekapcsolódjanak vetélkedők lebonyolításába. A hallgatói tagozat megszervezője, Molnár Endre magyar szakos egyetemista úgy véli. jelenleg hazánkban hiányzik a biztonságpolitikához értő jól felkészült szakembergárda, ezért a hallgatók előtt nagy lehetőséget nyithat az ilyen jellegű ismeretek elsajátítása, hiszen hazánk már tagja a NATO-nak. és előbb-utóbb az Európai Unióba is belép. Azok pedig, akikből nem lesz biztonságpolitikai szakértő, tanárként továbbadhatják a következő generációnak a mai világfolyamatok megértéséhez nélkülözhetetlen tudást. Karrá alakulna a konzervatórium Minden szinten oktatnak Kerek Ferenc: Intézményünk oktatói és hallgatói régóta részt vesznek a város és a régió zenei életében. (Fotó: Miskolczi Róbert)