Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-13 / 241. szám

PÉNTEK, 2000. OKT. 13. A TORONY ALATT 7 Városházi hírmondó (Munkatársunktól Ma este 8 órakor ismét jelentkezik a Városházi hírmondó című önkormányzati magazinműsor a vtv-n. Az adásban szó lesz az első szabadon választott szegedi önkormányzat megalakulásáról, annak munkájáról, az újszegedi Liget, a Vigadó, a vidámpark sorsáról, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmények tevékenységéről. Stúdióvendég: Galiba Ferenc, az 1990-ben alakult szegedi önkormányzat rangidős képviselője, Hingl László, az új szegedi 6os választókörzet önkormányzati képviselője, Laluskáné Ricz Judit, a Krízishelyzetmegoldó Szeretetotthon igazgatója és Kürti János, a Kálvária Védőotthon Alapítvány titkára. Riporter: Farkas Mária, Jeszenszky Zoltán. Szerkeszfo-műsorvezető: Kisimre Ferenc. Betegjogi képviselet Munkatársunktól Torony alatt című oldalunkon október 10-én jelent meg a Betegjogi képviselők Szegeden című információnk. Ebben, sajnálatos elírás miatt, egy név és néhány adat hibásan jelent meg. Az utolsó bekezdés így helyes: dr. Renkó Mária nyugalmazott belgyógyász főorvos kedden 9-10 óra között a szakorvosi rendelőben (Tisza Lajos körút), az egyetem részére pedig hétfőn és csütörtökön délután 2-4 óra között tart fogadóórát az orvoskar gazdasági hivatalában. Mit nyújt a vallás? Munkatársunktól Ma este 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban „Mit nyújt a vallás? A bahá'í megközelítés" címmel Koczóh Péter tart előadást a Szegedi Bahá'í közösség szervezésében. Ingyen hívható zöld szám Munkatársunktól A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. SZEGED MEGYEI JOGÚ VAROS JEGYZŐJE a polgármesteri hivatal építés hatósági feladatainak ellátására szakirányú felső fokú végzettséggel (okleveles építészmérnöki, okleveles szerkezetépítő mérnöki, magasépítő üzemmérnöki, városgazdasági üzemmérnöki, vagy település mérnöki) végzettséggel rendelkező munkatársakat keres felvételre. Az alkalmazás a hatályos Ktp. szabályai szerint történik. Jelentkezni lehet az általános igazgatási iroda titkárságán (Szeged, Széchenyi tér 11.1. emelet 101.). A jelentkezéshez kérünk szakmai önéletrajzot csatolni. Jelentkezési határidő: 2000. október 20. SZEGED MEGYEI JOGÚ VAROS JEGYZŐJE gyámügyi hatósági feladatok ellátására szakirányú felsőfokú (jogi egyetem, vagy államigazgatási főiskola, vagy egyetemi főiskolai pedagógiai végzettség és legalább 3 éves gyámügyi, vagy gyermekvédelmi gyakorlat, vagy egyetemi, főiskolai végzettség és szociális szakigazgatásszervező szakképzettség) végzettséggel rendelkező munkatársakat keres felvételre." Jelentkezni lehet az általános igazgatási iroda titkárságán (Szeged, Széchenyi tér 11., I. emelet 101.). A jelentkezéshez kérünk szakmai önéletrajzot csatolni. Jelentkezési határidő: 2000. október 20. Helyi adók: négymilliárdos mozgásszabadság Nem lehet présbe tenni a cégeket! Szeged 32 milliárd forintos költségvelésében első ránézésre nem tűnik túl nagy tételnek az a 4 milliárd forint, amit a különféle helyi adókból szed be a város. Ám az összeg jelentősége mégis nagy: ebből ugyanis szabadon gazdálkodhat az önkormányzat, míg a központi támogatásokat „megcímzik", s a nagyja el is megy a város és intézményeinek működtetésére. - Jelenleg 400 millió forint adókintlévősége van Szegednek - mondja dr. Zombory Pál, a közigazgatási iroda adóosztályának vezetője. Természetesen azon vagyunk, hogy a városnak járó adót minél nagyobb arányban be is szedjük. Az alapelvárás, hogy a 4 milliárd 60 milliós helyi adó 96 százalékát hozzuk is be a város kasszájába. Az osztályvezető elmondása szerint az utóbbi időben azért szaporodott meg a város kintlévősége, mert 8-10 százalékkal visszaesett a termelés a régióban és gyors ütemben romlott az adómorál is. Jelenleg 100 forintból 60 folyik be automatikusan a kasszába, a maradék negyvenért - önadózás ide vagy oda - alaposan meg kell dolgozniuk az adóosztály tisztviselőinek. - A városban működő tizenötezer egyéni és társas vállalkozás 15 százaléka tavaly sem tett adóbevallást. Akadnak szép számmal olyanok is, akik bevallják, ám nem fizetik meg a helyi adót. A város bevételei között legnagyobb tétellel az iparűzési adó szerepel, amely tavaly 3,3 milliárd forintot tett ki. Ezt az adónemet három éve folyamatosan emeli a város: míg '98-ban 1,4 százalék Dr. Zombori Pál osztályvezető: Szegednek érdeke, hogy fejlődjenek a helyi vállalkozások. (Fotó: Sthmidt Andrea) Bár jogszabály teszi lehetővé, mégis csak kevesen ismerik, hogy az iparűzési adójuk öt százalékát „megpántlikázhatják". Azaz az önkormányzat által létrehozott közalapítványoknak címezhetik meg. Többek között az egészségügyet, a közbiztonságot, a sportot, a környezetvédelmet, a kultúrát lehet ilyen módon célDuplázhatnak a virilisták? zottan is támogatni. Ez a fajta szponzorálás igazából a virilisták, azaz a nagy adófizetők adományozási formája Szegeden is. Az első évben, 1998-ban azonban az adózóknak mindössze 0,3 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Am így is 12 civil szervezetnek 18 millió forint plusz forrás jutott. Az önkormányzat ma már lehetőséget biztosít arra is, hogy ezt az öt százalékot akár meg is duplázhatja az adózó. Ehhez azonban a pénzügyi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. R. G. volt, addig tavaly 1,7, az idén pedig már 2 százalék. - Ám az adókulcs emelése önmagában nem jelenti a terhek növekedését. Az emelkedő elvonás mellett ugyanis liberalizáltuk a költségelszámolást. Két éve még a vásárolt anyagoknak csak a 36 százalékát, most pedig már száz százalékát lehet leírni az árbevételből. A város egyébként jövőre nem tervezi az iparűzési adó emelését, a végső szót azonban minden esetben a közgyűlés mondja ki. Szeged adópolitikáját alapjaiban meghatározza az, hogy a helyi cégek fejlődését elősegítse. így nem lehet cél egy olyan adóprés bevezetése, amely ellehetetlenítené az itt működő vállalkozásokat. A jelenlegi 2 százalékos elvonás is átlagosnak mondható az osztályvezető szerint. - Tavaly 115 millió forintos adókedvezményt kaptak a város vállalkozásai. Ez egyelőre bevételkiesést jelent a büdzsének, ám bízunk benne, hogy hosszú távon megtérül. Jelenleg a munkahelyteremtést, a beruházást, a rendkívüli eredményt és az ipari parkba települést kedvezményezi a város. A hivatal folyamatosan figyeli és elemzi az adóterhelést. Egy másik adónemben, az építményadóban így került sor korrekcióra. Rájöttek ugyanis, túlzottan nagy teher volt a vállalkozásoknak az, hogy egy régi, elavult és nagy működési költséggel üzemelő épületre is akkora adót kellett fizetniük, mint egy vadonatúj irodaházra. így ezt az adónemet az idén már csökkentették. - Ma már egy épület után nem lehet több terhet kifizetni, mint az iparűzési adó 35 százaléka. Különbséget tettünk új és régi építmények között is. A helyi adózás egyik legneuralgikusabb pontja továbbra is a súlyadó. Bár összességében nem a gépjárművek után befizetett járandóság hozza a legtöbb pénzt a város kasszájába, ám munkát mégis bőven ad az adóhivatalnak. Akad olyan szegedi autós is, akinek még „kétbetűs" a rendszáma, azaz több mint négy éve nem használja a járművét, ám le sem adja a rendszámot. - Sokan csak nehezen szembesülnek azzal, hogy már nem tudják a gépkocsijukat fenntartani. Velük a súlyadó miatt vannak vitáink. Sok olyan városlakó is akad, aki nem tudja, mi a kötelezettsége. Pontosabban, úgy hiszi, hogy őt úgysem étjük utol. De ez nem így van: a központi adatnyilvántartóból minden évben megkapjuk, kinek milyen gépkocsija van Szegeden. Ráadásul egyedül a gépjárműadónál várható emelkedés jövőre. A parlamenti tervezet szerint ugyanis a száz kilónként fizetendő alsó határt 600 forintról 800-ra emelnék. Mivel a minimum összegen osztozik az állam és a város, így Szeged minden százforintos díjnövekedés után ötven milliót veszítene. Ha viszont emelkedik az adó, vélhetően romlik a befizetési morál is. - Eddig már 1200 fizetési letiltást kellett az idén kipostáznunk. 510 millió forintot voltunk kénytelenek inkasszálni a vállalkozások számláiról, és már több esetben kényszerüllünk arra, hogy kezdeményezzük a felszámolást. Ennek ellenére nem lehet célunk a szegedi cégek és polgárok ellehetetlenítése. Minden adósnál mérlegelünk, nem lenne jó, ha tönkre tennénk egy céget és emberek kerülnének utcára. Ám azt sem engedhetjük meg, hogy valaki folyamatosan kibújjon az adófizetés alól, mert ezzel az egész városnak kárt okozna. Rafai Gábor bálják megmenteni jelenlegi bérlői a Szabadság úszóházat. A 37 éves matuzsálem nagyjavítása ugyanis nem halogatható, erre azonban a végelszámolás alatt álló Fürdő és Hőforrás Kft.-nek nincs 20-30 millió forintja. Pedig felújítás nélkül a Hajózási Főfelügyelet már jövőre sem engedi ki a kikötőből a Szabadságot. Nem árt, ha az ember a lába elé néz, ha a Szabadság úszóház korhadt deszkáira téved. Vagy legalább érdemes olyan kalauzt választani, akit évtizedek óta ringat a szőke folyó hullámain a harminchét esztendős fürdőház. Szabó István, vagyis Szabó Pista bácsi igazi tiszai ember, aki életének jelentős részét töltötte a Szabadságon, s pontosan ismeri a lépései nyomán nyikorduló pallók hangját. Azokra pedig még véletlenül sem lép, amelyek barátságtalanul recscsennének meg súlya alatt. A bérlők egy csónakban eveznek Tényleg megmentik az úszóházat? Pista bácsi szegediek generációit látta felnőni az úszóházakon, pontosan tudta, mikor kell felemelni a fürdőzőket védő „úszó kosarat", hogy a rajta fennakadt uszadék elszabadulhasson, hogy mikor húzza meg a csörlőkkel a drótköteleket, amelyek a parthoz rögzítik a házat. Máig megmondja, a csónaktároló polcain kinek a kétpárevezőse, kajakja, motorcsónakja pihent. Szabó Pista bácsi azonban - a Tisza szerelmeseivel együtt - búcsút mondhat az úszóháznak, s vele együtt élete meghatározó korszakának is, hacsak... A Szabadság úszóház ugyanis nagyon öreg. Pontonjai közel négy évtizede hordozzák hátukon a csónaktárolót, a kabinsort, a büfét, s azóta egyszer sem újították fel ezeket. (Nem csoda, hogy a hasonló sorsú Béke két egysége már elsüllyedt, s az úszóházat nem is engedik ki téli szálláshelyéről.) A Hajózási Főfelügyelet pedig úgy Szabó István: „Ha jövőre nem úszik ki a kikötőből a Szabadság, akkor erre az úszóházra is csak a szétdarabolás várhat." (Fotó: Miskolczi Róbert) rendelkezett: amennyiben nem javítják ki a hibákat, s nem teszik biztonságossá az úszóházat, az nem kapja meg a műszaki engedélyt ahhoz, hogy a szegedi Tisza-szakaszon horgonyozzon. Ha így lenne, akkor a Szőke Tisza és a Béke után a Szabadságnak is búcsúznia kellene a várostól, s a Tisza úszóház egyedül már meg sem próbálhatná felidézni az egykor pezsgő, élettel teli tiszai nyarak emlékét. Bár a végelszámolás alatt álló Fürdő és Hőforrás Kft. vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy megoldást találnak az úszóház(ak) rekonstrukciójára, az már akkor is látszott, a cég képtelen előteremteni az alkotmányonként 30-50 milliós felújítás költségeit. A Szabadság úszóház kabinbérlői a hosszú huzavona után úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a dolgok irányítását. „Ha ez a ház jövő tavasszal nem úszhat ki a kikötőből, mert állapota miatt arra nem kap engedélyt, akkor be is fejezi vízi pályafutását, és nem kerülheti el a sorsát, a szétszerelést" - vázolta ezekkel a szavakkal a nem túl fényes jövő képét dr. Moldovay Géza, a bérlők szószólója. A napokban ezért a bérlők úgy döntöttek, megvásárolják az úszóházat, és felújítják. A legszükségesebb, a pontonok nagyjavítása legalább 10 millióba kerül, és - mivel az úszóházat nem lehet partra vonni - csak a vízen végezhető el. A felépítmény rekonstrukciója, a pallók, a deszkák cseréje, a ház újrafestése legalább ennyibe kerül. A 110 kabinbérlő fele már jelezte vásárlási szándékát, nekik - a vételártól függően - legalább 2-300 ezer forintot kell majd fizetniük. A többi kabint kiadják, s a befolyó összegből, illetve a csónaktárolási díjakból működtetik majd az úszóházat. A tulajdonosok gazdasági társaságot alakítanának, és természetesen továbbra is folyamatosan hozzájárulnának az úszónáz fenntartásához. Sok tervezgetésre nincs idő, hiszen a nagyjavításhoz már az idén télen hozzá kell kezdeni, ha tavasszal új kikötőjébe, a csendesebb vizű és jobban megközelíthető Tisza-szakaszra, a Béke úszóház helyére akarják vontatni a Szabadságot. Ha ez nem sikerül, úgy ismét szegényebb lesz Szeged, s néhány esztendő múlva nyomát sem találni majd a legendás vízi életnek a Tiszán. Kéri Barnabás