Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 12 BELFÖLD 3 Orbán Viktor és Torgyán József megbeszélése Szövetkezeti alku? Torgyán József és Orbán Viktor - a négyszemközti megbeszélés után. (MTI Telefotó: Kovács Attila) jegyzet Nagy számok, törvények A

kár száztizenhatezer forintos minimálbért is kaphatnak az egyetemi végzettségűek jövőre, legalábbis ez szerepel a szakszervezetek minapi javaslatában, csúcsvariációként. Az első ránézésre is szép számnak van azért néhány szépséghibája, hiszen ma még nagyon nehezen képzelhető el, hogy jövőre az egyetemi padból kikerülő, pályakezdő tanárnak ennyi pénzt adnának. Látom magam előtt a nagyvárosok önkormányzatainak „pénzfelelőseit", miként kerekedik ki a szemük a hír hallatán, illetve honnan szereznek forrást a kifizetésekre. Természetesen a tantestületbe érkező frissdiplomásnál illik többet keresnie a törzsgárdának, a tapasztaltabb kollégáknak, ami tovább emeli a bérköltséget. Ezt a „kimondjuk a minimálbért, s az elkezdi nyomni felfelé az összes többit" elméletet már eljátszotta a kormány, amikor nem is olyan régen kijelentette: jövőre negyvenezerre kívánja emelni a minimálbért, a mostani huszonöt és fél helyett. A kezdetben szavazatmaximaliz.álónak tűnő kijelentés később javaslattá szelídült, nem utolsó sorban a részletes számításoknak, utánagondolásnak köszönhetően. (Például, hány minimálbéren foglalkoztatott, feketén kipótolt jövedelemmel szégyenkező alkalmazott került volna utcára az emelés miatt?) Az, hogy az ilyen ütemű minimálbér-emelés hogyan viszonyul a jövőre tervezett hatszázalékos inflációhoz, elég nehéz megmondani. Továbbá azt is, hogyan illeszkedik a hat százalékban maximált „állami" áremelésekhez, lásd gáz és társai. Alaptételek azért vannak, a keresetkiáramlás inflációgerjesztő, ezzel kezdik az első órát a közgazdaságot oktató középiskolákban. A másik bajom ezzel a feldobott száztizenhatezerrel az, hogy csúcsszám, az alapvariáció pedig mindössze hatvanhatezer. Nem tudom, milyen alapos elemzés végén jönnek ki ilyen szélső értékek, de azért kíváncsi lennék rá. Azt sem ismerem, mennyit kapnak a szakszervezetnél azok, akik ezeket a számításokat végzik, de annyit biztos nem, mint a Postabank privatizációs tanácsadói. Tijekik is sikerült megsaccolni az adófizetők pén1V zéből százötven-százhetven milliárddal konszolidált Postabankért kapható vételárat, mégpedig tíz- és nyolcvanmilliárd között. Ilyen nagy rátartással talán én is eltalálom, az állam pedig sokat spórolhatott volna az egyszemélyes „ vagyonértékelésen ". /^C-^cS-^y (ytc^T^-O Az ismeretlen Kádár János (8.) Karakteresedé vágókép Lapszemle Kádár elvtárs a többi között ezt mondotta: - Kongresszusunk egyik központi kérdése a demokrácia további gazdasági megerősödése. A siker a termelés előfeltétele, hogy minden műhelynek, minden falunak, minden munkásnak, mérnöknek pontosan ismernie kell a ráeső feladatot. Az elvégzendő munka szabatos megállapítása minden egyes dolgozó számára a tervmegbízottak, a versenybizottságok, a gyárvezetés és a szakszervezetek feladata. (...) Szervezeteink számára tehát az egyik legfontosabb állandó feladat a magyar nép tömegeinek szüntelen, módszeres és állandó politikai felvilágosítása. Népünk politikailag sokat fejlődött és közelebb is került pártunkhoz. (...) Nagyon nehéz, de szép feladatok állanak előttünk. Ezeket a feladatokat meg is fogjuk oldani, mert megvannak hozzá az embereink is. (Délmagyarország, 1948. június 16.) Klebelsbergemlékülés Budapest (MTI) Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) születésének 125. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett a Magyar Tudományos Akadémián az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterről elnevezett, emlékének ápolására létrejött alapítvány. Klebelsberg Kunót, aki 1921-től 1922-ig az ország belügyminisztere, 1922-től 1931-ig pedig vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, Glatz Ferenc ünnepi beszédében olyan embernek értékelte, akire a hivatalszeretet, az emberszeretet és a kötelességtudás volt a jellemző, s aki közösségi elhivatottságból vállalt feladatot a politikában. A Magyar Posta a tudományos emlékülésen bocsátotta forgalomba a Kass János grafikusművész által tervezett, Klebelsberg Kunót ábrázoló alkalmi képeslapot és bélyeget. Hídépítés Esztergom (MTI) A jövő hét keddjén kezdődik meg az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária-Valéria Duna-híd újjáépítése. Az ünnepélyes munkakezdés október 17-én lesz a folyami átkelő lábánál, az esztergomi oldalon. Ez alkalomból a két ország közlekedési minisztere és az újjáépítést támogató Európai Unió képviselői aláírásukkal erősítik meg a háromoldalú szerződést. Mint ismeretes, a hidat 1944-ben robbantották fel a visszavonuló német katonák. A híd átadási határideje 2001 vége. Új leletek Tóc-Gorsium (MTI) A közelmúltban előkerült új leletek alapján újra kell írni Gorsium történetét. Korábban az volt a kutatók feltételezése, hogy a szent kerület - amelyhez a római birodalomban istenként tisztelt uralkodók kultuszát szolgáló templomok, illetve a hozzájuk kapcsolódó épületek tartoztak - a városon belül egy kisebb negyed volt. Az utóbbi két-három évben végzett kutatások azonban azt igazolták, hogy a kerület négyszer, ötször nagyobb volt a korábban elképzeltnél, és önálló, kizárólag a provincia hatáskörébe tartozó szentkerületként funkcionált. Budapest (MTI) Egybehangzó a kormányzat, a Fidesz és az FKGP politikai szándéka arra, hogy a szövetkezetek külsőüzletrésztulajdonosai számára méltányos megoldást kell találni derült ki Orbán Viktor és Torgyán József újságírók előtt tett nyilatkozatából. A miniszterelnök és a Budapest (MTI) Közös történelmi elhatározásra, a minimálbér 40 ezer forintra történő emelésére kérte az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szerdai budapesti ülésén a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteket a kormányzati oldal nevében Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő elmondta: régi adósságot lehetne így Budapest (MTI) Az 1998. évi oroszországi pénzügyi válság óta az idén tapasztalható először a magyar export növekedése a FAK-országok felé - közölte Tamás István, a Külügyminisztérium főosztály vezetőhelyettese a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. - Az idén az első hét hóföldművelésügyi miniszter, kisgazda pártelnök szerdán négyszemközti megbeszélést tartott a Parlamentben. - A törvénymódosítást ebben az évben mindenképpen meg fogjuk csinálni, ez a végső határidő, ami a szemünk előtt van - mondta a kormányfő. Orbán Viktor kiemelte: a külsőüzletrész-tulajdonotörleszteni. A minimálbér és a bruttó átlagbér aránya az évtized eleje óta 37,4 százalékról 29 százalékra csökkent. A 40 ezer forintra emeléssel körülbelül 40 százalékos arányt lehetne elérni, amivel már nem kell szégyenkezni Európában - hangsúlyozta a napban 387 millió dollár értékben exportált Magyarország a FAK-országokba, ez 24 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket - mondta Tamás István. - A magyar piaci jelenlét a FAK-országokban ugyan újra javuló tendenciát mutat, ám az oda irányuló kivitel a teljes hazai export értékének még így is csupán 2,5 százalékát teszi ki - mutatott rá a főosztályvezető-helyettes. sok jogos igényét úgy kell kielégíteni, hogy az az egész mezőgazdaság hasznára váljon. Torgyán József úgy fogalmazott, hogy a megfelelő megoldást már megtalálták, ennek részleteit pedig majd a szakértők dolgozzák ki. A Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János honvédelmi államtitkár esetleges leváltását miniszterelnök, hozzátéve, hogy a gazdaság helyzete ma lehetővé teszi ezt a lépést. A szakszervezetek a vitában támogatták a jövő évi 40 ezer forintos minimálbért, de 2002-ben nem a kormányzat által javasolt 50 ezer forintra, hanem 55 ezer forintra tartanának igényt. Ugyanakkor Kádár János terjeszti elő a Rajk László és Péter Gábor között egyre terebélyesedő szervezeti és személyi konfliktus ügyét. Rajk gyengülésével Kádárra egyre több feladatot bíznak, így jelentős szerepet játszik a Szociáldemokrata Párt beolvasztásában. Az események - Kádár Újhelyinek tett jóslatának megfelelően - valóban felgyorsultak. Az 1947-es választásokat követően a minisztertanácsban immár öt kommunista vett részt, míg a kisgazda- és a szociáldemokrata párt négynégy, a parasztpárt két helyet kapott a szeptemberben újjáalakult kormányban. A miniszterelnök Dinnyés Lajos (FKGP) maradt, aki igyekezett a kommunisták érdekeinek megfelelően politizálni. Kádár a Magyar Kommunista Párt Titkárságának ülésén terjesztette elő a belügyminiszter Rajk László és az Államvédelmi Osztályt (ÁVO) vezető Péter Gábor között egyre terebélyesedő szervezeti és személyi konfliktus ügyét. Kettejük ellentétét a politikai rendőrség kérdése okozta. Rajk úgy vélte, ennek irányítása és felügyelete a saját hatáskörébe kell, hogy tartozzon, míg Péter Rákosit tartotta egyedüli felettesének. Az MKP első embere Péter Gábornak adott igazat. firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: „ezt az ügyet nem létezőnek" tartja. Kitért arra is: annak ellenére, hogy többen vitatják, a haderőreform folyamatosan halad. - Én azzal a honvédelmi vezetéssel szeretném befejezni a haderőreformot, amelyikkel elkezdtem - szögezte le Orbán Viktor. hangsúlyozták a megfelelő munkáltatói kompenzáció fontosságát. Végül nem jött létre megállapodás a minimálbér jövőre 40 ezer, majd 2002-ben 50 ezer forintra emeléséről az Országos Munkaügyi Tanács szerdai ülésén, a szakszervezetek és a munkaadói oldal kérésére a testület az illetékes szakbizottságára bízta az egyezség előkészítését. Rajk magatartását egyenesen pártellenesnek bélyegezte és javasolta leváltásának kezdeményezését. Erre majd csak kilenc hónappal később, 1948 augusztusában kerül sor. Rajk helyzetének gyengülésével Kádár emelkedik a hatalmi hierarchiában. A felszabadulást követően „Rajk volt az MKP - Rákosi mellett leginkább futtatott favoritja. Kádár hozzá képest inkább a pártépítés - egyébként kulcsfontosságú - apparátcsikjaként robotolt, de a nyilvánosság számára alig volt saját arca. A korabeli filmhíradókban Rákosi, Rajk - s mellettük leginkább Gerő - szerepelt önálló híranyagként, Kádár legfeljebb az ó környezetükben vágóképként tűnt fel." (Gyarmati György, Rubicon.) Egyre több feladatot kap a párttól. Eddigi megbízatásai mellé (főtitkárhelyettes, a Politikai Bizottság és a Titkárság tagja) 1948 januárban két társával alakíthatja meg a hadsereg toborzásáért felelős bizottságot, míg áprilistól a Katonai Bizottságban Farkas Mihály helyettese. Márciusban nevezik ki az MKP és az SZDP fúzióját Nagy-Budapesten előkészítő egységbizottság vezetőjévé. A koalíció ekkorra már látszattá vált. A szocdemekhez, a kisgazdákhoz és a parasztpárthoz beépített úgynevezett titkos kommunisták igyekeztek mindenben megfelelni az MKP elvárásainak. 1948 januárjától az SZDP-től több tízezren léptek át a kommunista pártba, miközben az új szociáldemokrata vezetés tízezreket zárt ki jobboldaliság vádjával. Az egyesítés előkészítéséből Kádár is kivette a részét: az ÁVO jelentései alapján szelektálta, kik legyenek azok a magasabb rangú szocdemes tisztségviselők és közalkalmazottak, akik nem léphetnek át az új pártba. Az új párt elnevezését és programját illetően Moszkva véleményét is kikérték. Az egyesülési kongresszus első napján, 1948. június 12-én megalakul a Magyar Dolgozók Pártja. Elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás, akinek Farkas Mihály és Marosán György mellett Kádár János a helyettese. Kádárt továbbra is szívesen küldik, kényes helyzetek megoldására, vidékre. A nyírségi Pócspetri községben egy rendőr - véletlen baleset következtében - meghal. Kádár kiszáll a helyszínre, politikailag feltérképezi a falut és az eseményekről ellentmondásos leírást készít. Kétnapos nyomozást követően minden kétséget kizáróan megállapítja: a helyi papság képtelen elviselni az iskolák államosítását, ezért bujtogatnak, aminek hatására a községházán az ügyeletes rendőrt a saját fegyverével megölték. (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila Tőzsdei jelentés Több negatív hatás érte a Budapesti Értéktőzsdét, melyektől a TVK és a Borsodchem további emelkedése ellenére nem tudott függetlenedni. így rég nem látott eséssel (-310 pont) zárta a napot az irányadó index Zárásra 8 042 ponton állt meg. Mindezek ellenére újabb mozgalmas kereskedési nap áll a befektetők mögött. A nap elején napvilágot látott a magyar inflációs adat, mely szerint év/év viszonylatban az infláció mértéke 10,3 % volt. Ez pedig jelentősen eltért a várakozásoktól. A kedvezőtlen adat hátterében az élelmiszerek; az szeszes italok, valamint az energiahordozók átlagnál magaDunainvest TeL: (62) 450 Tőzsdeügynökség Rt. sabb emelkedése áll. Az inflációs adat, és a Nasdaq esése miatt már a nap elején pesszimista hangulat uralta a tőzsdét, amit csak fokozott az OMV azon bejelentése, mely szerint 5 % - ot meghaladó részesedést sikerült szereznie a MOLban. Azonban hozzátette, hogy nem kíván 10 % - nál nagyobb részesedést vásárolni. A hírre, az olajpapír árfolyama 4 720 forintig zuhant. A Borsodchem, illetve a TVK viszont tovább erősödött. A nap vesztesei közé tartozik a Richter és az OTP a közei 5 %-os gyengülésükkel. A nyugati tőzsdéket szintén a pesszimista hangulat jellemezte. ami Részvény neve Nyitóár Záróár Záróár változás Záróár í%\ változás BORSOIX TIEM 6 SOS 7 050 +100 + 1,44 DF.MÁS7. 13 300 13 150 -100 -0,75 ÉGIS 13 030 12 800 -230 -1,77 FOTEX 319 318 -3 -0,93 MATAV 1 369 1 370 -23 -1,65 MOL 4 980 4 720 -460 -8,88 OTP 15 500 14 980 -720 -4,59 PIC'K 8 250 8 160 -140 -1,69 RICHTER 15 500 15 005 -695 -4,43 TVK 4 800 5 100 +165 +3,34 )Szesed,Takaréktár U.l. Tőzsdézzen otthonából! "D-Line Tőzsdeterminál Szegedi kepviselete a Tisza-Invest Kft. Növekszik a kivilel a FÁK-erszágekba Minimálbéróhajek