Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

6 FÓKUSZ SZERDA, 2000. OKT. 11. Csanytelek-Erzsébetbánya: testvértelepülések (2.) Arany és munkanélküliség Maga ellen fordult a gyilkos Munkatársunktól Hétfő délelőtt Csongrád külterületén - amint tegnap megírtuk - egy 27 éves nő gyilkosság áldozata lett. A bűncselekménnyel az áldozat volt élettársát, a 49 éves B. Lászlót gyanúsítja a rendőrség. A férfi Csongrád határában, egy tanyához vezető bekötőúton szóváltásba keveredett R. Z.-vel. A vita odáig fajult, hogy a feldühödött B. László több késszúrással megsebesítette fiatal élettársát, majd elmenekült a helyszínről. A férfi saját tanyáján ezután öngyilkosságot kísérelt meg. Egyik ismerőse talált rá a súlyosan megsebesült szurkálóra. Azonnal értesítette a mentőket. Mikor kiértek, elmondta nekik, hogy B. László és R. Z. között megromlott a viszony. A nő egy héttel korábban elköllözött a férfitől, s azóta haragos viszonyban vannak egymással. A telefonáló és a mentősök a nő keresésére indultak. Meg is találták a tanyájához közeli földúton, de már nem tudtak rajta segíteni, belehalt sérüléseibe. B. Lászlót a szentesi kórház traumatológiai osztályára szállította a mentő. A férfi ellen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indított. Sepsy Károly orgonaestje Munkatársunktól Ma 19 órakor a szeged-rókusi római katolikus plébániatemplomban Sepsy Károly orgonaestjével folytatódik a templom és a Rókusi Orgonaesték Zeneművészeti Alapítvány őszi hangversenysorozata. Sepsy Károly lelkész, orgonaművész 1930-ban született, 1963 óta a debreceni református nagytemplom orgonistája. Három évtizeden át a Debreceni Református Teológia ének-zene tanára volt, részt vett az országos kántorképzésben, számos orgona építését és felújítását irányította. A ma esti műsorban Stanley-, J. S. Bach-, Böhm-, Guilmant-, Zwart- és Gárdonyi Zoltán-műveket játszik. A koncerten elhangzik Louis Vierne Les Angélus című énekhangra és orgonára komponált műve Hadobásné Bálint Zsuzsanna (ének) és Kiss Mariann (orgona) előadásában. Debreceniek mesejátéka a nagyszínházban Matyi - libanézetböl Csongrád megye települései közül legalább tucatnyi választott magának testvért Romániában. Természetesen főleg Erdélyből, a magyarok lakta települések közül. A kapcsolat többnyire az önkormányzati küldöttségek, művészeti csoportok csereutaztatásából áll, a delegációtagok ismerősei pedig az élménybeszámolókkal, az apró ajándékokkal lesznek gazdagabbak. Munkatársaink örömmel vállalkoztak arra, hogy néhány település felkeressenek, ízelítőt adva azok életéből. Csanytelek Erzsébetbányával barátkozik. Nagybánya neve ismerősen csenghet. (Tudják, a ciánszennyezés az ottani gátszakadásból fakadt!) Tőle mintegy 20 kilométerre fekszik Erzsébetbánya, amelyet a Csongrád megyei Csanytelek választotta testvérfalunak. A település román neve: Baiut. A Lápos-hegység ércgazdag területén járunk, ahol az 1770-es években a nagybányai bányakamara áldását adta a kitermelés megindítására, majd pedig feldolgozó üzemet is nyitott. Évente mintegy 2-300 kiló aranyat szednek ki ma is a hegy gyomrából - árulta el az egyik bányász. Kátyús, tócsákkal tarkított utakon haladtunk, lépésben. Szamarakkal, bivalyokkal vontatott szekereket kerülgettünk. A volt polgármestert kerestük. (A választásokon nem ő kapta a legtöbb voksot, ám a csanyteleki polgármester. Veres János azt mondta, Vilhelm Butuza mindent tud a településről, biztosan segíteni fog.) Persze, mindenki tudta a 2 ezres lélekszámú faluban, merre lakik az egykori első ember. Betegen feküdt, két napja már a feleségével sem tudott szót váltani. Mire kifaroltunk a portáról, az autónál már vártak bennünket. Klottgatya és bányavirág - Magyarból jöttek? - köszöntött egy klottgatyában, trikóban didergő ember. - Onnan. - Azt azért nem mondanám... - válaszoltam. - Tudja, mit köszönhetek Ceausescunak? - kérdezte. - Na, erre kíváncsi vagyok... - Azt, hogy a szocializmusban ingyen tanulhattam a nyelveket és szakmákat, így talán meg bírok majd élni ezután is. Gondoljon bele, a nagyanyám 350 ezer lej nyugdíjat kap. (Az árak közelítik az ittenieket, az összeg 4-5 ezer forintnak felelne meg!) Ha nem segíteném, éhen halna. Coc Viorica a frissen megválasztott polgármester. Az egykori könyvelőnő miként Vaum úr már jelezte -jól beszélt magyarul. Hivatali szobája egyszerűen berendezett: román zászló a háttérben, számítógép az asztalon, néhány „fapados" szék. Kávéval kínálja a vendéget, a jövőről beszél: infrastrukturális fejlesztések kellenek. Víz, gáz - ezek a legfontosabbak. Utána pedig a kultúrházak - több falué is idetartozik - felújítása van soron. A falu plébánosa. Vízi Zakariás fogadott be bennünket éjszakára. Hosszan beszélgettünk, mondhatni, politizálgattunk. Egyebek mellett megtudtuk tőle, hogy a régi magyar nevek helyett Mária, Borbála... - inkább a Tímeát, Diánát választják mostanában a kereszteléskor. Az atya egyébként a helyi focicsapat edzője is. Hajrá: Erzsébetbánya! V.Fekete Sándor Munkatársunktól Tegnap délelőtt a Szegedi Nemzeti Színház Hapci bérletében mesejáték-premiert tartottak: Fazekas Mihály elbeszélő költeményének, a Ludas Matyinak Schwajda György által készített színpadi változatát mutatta be Jámbor József rendezésében a Debreceni Csokonai Színház színészeiből és a Szép Színház stúdiójának növendékeiből álló alkalmi társulat. A debreceni csapat az előző évadban már sikert aratott Szegeden a Csizmás Kandúrral, a Ludas Matyiből ezen a héten összesen nyolc gyermekbérleti előadást játszanak a nagyszínházban. Az örökzöld mese Schwajda György jóvoltából keretjátékot kapott: a történetet a libák szemszögéből láthatják a nézők, így a mesejáték egyik főszereplője Galiba, az éneklő liba, aki Dóka Andrea személyesít meg. A címszereplőt Vranyecz Artúr, Döbrögit Jámbor József, az ispánt Erdei Péter játssza, a további szerepekben Hajdú Péter, Tamás Geoffrey Zsolt, Bálint Mária, Csáky Szabolcs, AngaKakszi István, Dóka Tilda, Porcsin Rózsa lép fel. Jelenet a Ludas Matyi tegnap délelőtti előadásából. (Fotó: Nagy László) Fával fűtenek, készülnek a télre a faluban - Mit kerestek Butuzánál, a bukott polgármesternél? - Őt javasolták, hogy segít nekünk eligazodni. - Aha - bólintott. Vaum Andrásnak hívták a nyugdíjas bányamestert, akiben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi elnökét tisztelhettük. Tőle aztán mindent megtudhattunk. Például azt, hogy az előző, „fél román" polgármestert nem sokra tartotta. Végre, sikerült őt leváltani, igaz, a néhány hónapja polgármesterré választott asszony teljesen román, de beszéli a magyart és a férje is az. Az egykori főbányász elmesélte, hogy az utóbbi néhány évben az 1500 munkás felét elbocsátották. Kit nyugdíjaztak, kinek megköszönték az addigi közreműködést. Pedig a hegy nem csak az erzsébetbányaiaknak adott kenyeret, hanem a környező településen élő családoknak is. Ami pedig a legszörnyűbb: vízzel árasztottak el bányákat, bennük a milliárdokat érő berendezésekkel együtt... Nincs magyar iskola Vaum Kálmán (miközben bányavirágokat, kibányászott, mutatós ércdarabokat keresett a fészerben, hogy megajándékozza velük a messziről jött vendéget) megosztotta velünk szívfájdalmát: Erzsébetbányán a lakosság 70 százaléka magyar, viszont az iskolában 1986ban megszűnt az oktatás magyar nyelven. Hogy miért? Azért, mert a gyerekek könnyebben boldogulnak, ha román nyelvű iskolába jelentkeznek szakmát tanulni, ezért nem is igénylik.azt. Erzsébetbányán keresztül folyik egy patak. Vize olyan sárga, mintha festéket áztattak volna benne. Holott: sokba kerülne a szűrő csatornák üzemeltetése, ezért inkább egyenesen engedik bele a patakba a bányavizet. Mit ér a nyugdíj? A kövek között csordogáló sárga lét bámulva köszönt ránk egy negyvenes férfi. - Szép, ugye? - így ironizált. Magyarul és románul is miséznek Erzsébetbányán. (Fotó: Gyenes Kálmán) A vadkapitalizmus és a szakszervezetek Kinek jó ax unió? Előadás Mórahalmon Munkatársunktól Október 12-én, csütörtökön 19 órai kezdettel Mórahalmon, a Művelődési Házban a minőségi vetőmagtermesztés szabályairól tartanak előadást a Szegedi Tudományegyetem Szaktanácsadási Központja rendezésében. Tejtermelés Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Szaktanácsadási Központja rendezésében október 12-én, csütörtökön 17 órakor Ásotthalmon, a Művelődési Házban a minőségi tejtermelésről és forgalmazásról tartanak előadást. Jótékony hatással lesz a magyarországi munkavállalókra, ha itthon is az uniós szabályok érvényesülnek. E sokat hangoztatott tételről, a munkajogi szabályozásról Sándor László, az MSZOSZ elnökének véleményét kérdeztük. - A Munka törvénykönyvének koncepcionális átalakításáról már másfél éve megegyeztek a szakszervezetek a kormánnyal. E feladat megoldásán dolgozik is egy ad hoc bizottság. Miért lett mégis vitatéma a jogharmonizáció? - A szakszervezetek álláspontja egységes abban, hogy a Munka törvénykönyvének változtatása ne terjedjen tűi az uniós jogharmonizációs kötelezettségeken. A csatlakozási tárgyalások korai szakaszában, a delegáció vezetői között született egy olyan egyezség, melyben a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra. hogy hat uniós alapelvet még a 2000. évi törvényhozással törvénybe iktat. Ilyen például a nemek közötti megkülönböztetés problémaköre, diszkrimináció esetén a bizonyítási teher megfordítása, a fiatalkorúak munkaegészségügyi védelme. Ez mind fontos a magyarországi szakszervezetek számára is. - A szakszervezetek által összeállított Civil országjelentés című dokumentumban is rögzítették: bár a munka világára vonatkozó jogszabályok megfelelnek az EU-s mintának, az elmúlt években mégis a munkavállalók rovására változtak. - A munkavállalók számára hátrányos, hogy például lehetővé tették a felmondást keresőképtelenség alatt is; megszűnt a kötelező egyeztetés a munkaügyi jogvitában; lehetővé vált a munkaviszony indoklás nélküli felmondása a nyugdíjra jogosultak esetében. - Ezzel szemben a munkáltatók úgy fogják fái, hogy az uniós harmonizáció a munkavállalói jogokat erősíti. A munkaadók pozícióik erősítésének egyik lehetőségeként kezelik a munka törvénykönyv átalakítását? - Az uniós szabályok egy része csak a csatlakozás évében léptetendő hatályba a nemzeti törvény előírásai között. Ezek közül egy a munkaidő beosztás (túlmunka, pihenőidő) kérdésköre. Itt és az ehhez hasonló esetekben az a cél, hogy a munkavállalóra hátrányos változásokat összekapcsoljuk előnyös intézkedésekkel, mint ahogy azt az uniós országokban is teszik. így például ebben a konkrét esetben a heti munkaidő csökkentése, vagy bérezési reform, esetleg olyan többlet juttatás, mint a felmondási védettség és a végkielégítés növelése. Az ilyenfajta „kiegyensúlyozás" viszont csak hosszabb tárgyalássorozat eredménye lehet. - Az EU-ra pillantva olyan modelleket is szívesen támogatnának a szakszervezetek, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás? - Európa nyugati felén a nyolc órás munkanapra jutó bér jócskán fedezte a megélhetési költségeket. Ezzel szemben Magyarországon olyan a minimálbér amilyen, így itt még ma is kényszerűség a kétkeresős családmodell. De ezen kívül kedvezőbbé kéne tenni a törvényi környezetet is, így például a munkajogi és társadalombiztosítási terhek, például a szolgálati idő, vagy az egészségügyi járulék meghatározásakor. - A minimálbér összegének emelését sokan azért is köszöntötték, mert annak jeleként fogják föl, hogy Magyarország csatlakozásának egyik föltétele az uniós színvonalú bérrendszer kialakítása. - Sajnos egyetlen uniós szabály se vonatkozik arra, hogy milyen béreknek kell lenniük a csatlakozni vágyó országok munkavállalóinál. Mi azt reméljük, hogy a piac szabályai kikényszerítik, hogy előbb-utóbb itt is elérjük az uniós országokban élők jövedelemszintjét! Ú. I.