Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

SZERDA, 2000. OKT. 11. BELFÖLD 3 Adatok Munkatársunktól Presztízskérdéssé vált a földgáz bevezetése a mi tér­ségünk településein azután, hogy Algyő határában rá­bukkantak az „égő aranyra". Szegeden például 1964­ben kezdődött, s egészen 1991-ig tartott a jelentős la­kossági erőt is mozgósító földgázvezeték-építés. A kor­szerűnek és sokáig olcsónak mondott energiahordozóra való áttérés dinamizmusát mutatja az az adatsor, hogy gázellátással megyénk települései közül 1980-ban 8, 1990-ben 42, 1997-ben 54 rendelkezett. Ezzel együtt a települési gázvezeték-hálózat hossza is meghétszerezű­dött. A gázfogyasztók döntő többsége (a KSH adatai szerint például 1997-ben 149 ezer 941-ből 141 ezer 699) a lakosság köréből kerül ki. A földgáztól mint energia­hordozótól valló függőség is növekedett: míg 1980-ban 984, addig 1997-ben 1223 köbméter gázt fogyasztott el egy háztartás. Orbán Viktor a szövetkezetekről Budapest (MTI) Orbán Viktor miniszterel­nök a kabinet keddi ülését kö­vető sajtótájékoztatón jelezte, várhatóan négy-öt nap múlva egyeztet Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszterrel az Ország­gyűlés előtt fekvő szövetkeze­ti törvényjavaslatról. A kor­mányfő fontosnak nevezte, hogy megszűnjön az az alkot­mányellenes helyzet, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok nem rendelkeznek tulajdonuk fölött. A holland gazdák bete­lepítésével kapcsolatos híresz­telésekről szólva Orbán Vik­tor elmondta: a kormány szá­mos háttérintézménye készít elemzéseket, ezek jelentős ré­sze soha nem kerül tárgyalás­ra, mivel nincs lehetőség a megvalósítására, vagy mert ­mint ebben az esetben - szö­ges ellentétben áll a kormány­programmal. Gyárvásárlás Székesfehérvár (MTI) A Pannonplast Műanyag­ipari Rt. megvette a brüsszeli tőzsdén jegyzett Punch Inter­national cég magyarországi fi­ókját. A vételárat azonban nem közölték. A Punch Ma­nufacturing Székesfehérvár műanyag- és fémalkatrészeket gyárt a Philips részére. Éves forgalma mintegy 4 milliárd forint (15 millió euró). A Grundfos terjeszkedik Tatabánya (MTI) Az ország gazdasági életé­ben, de különösen az új tech­nika behozása és a foglalkoz­tatottság tekintetében nagy a jelentőségük a külföldi befek­tetőknek - hangsúlyozták a dániai székhelyű Grundfos-vi­lágcég új, szivattyúmotorokat készítő gyárának avató-ün­nepségén. A Grundfos-cég ti­zennyolc millió dolláros zöld­mezős beruházást valósított meg Komárom-Esztergom megye székhelyén. A 14,5 ezer négyzetméter alapterüle­tű gyár már megkezdte részle­ges működését. Ebben az év­ben száz dolgozót, jövőre há­romszázat foglalkoztat. Kádár János élete egy fatális eset követ­keztében veszélybe kerül, majd az újabb választási hadjárat során Újhelyi Szilárd nép­jóléti államtitkárral együtt járják a gyűléseket. Ká­dár szerint a szociálde­mokraták gátolják a kommunistákat a hata­lom megszerzésében. A kommunista párt gőzerő­vel készült az 1947. augusztus 31-i választásokra. A kampány során a vezetésben egyre sta­bilabb helyet kiharcoló Kádár a népjóléti államtitkár Újhelyi Szilárddal járta a gyűléseket, szemináriumokat, ankétokat. A nyolcvanas évek első felé­ben Újhelyi így emlékezik vissza arra az időszakra: „Ak­kor csodáltam meg először, hogy milyen közvetlenséggel tud beszélni. Nagyon nagy si­kere volt. Nem is. a gyűlésen, hanem a gyűlések után a vá­lasztásban részt vevő aktivis­ták között. Én azelőtt nem hal­lottam, csak az illegális tevé­kenységét ismertem, de ez az A góz­közműva­gyon sor­sát az or­szág közel 300 tele­pülésén csak mos­tanában sikerül rendezni. Annak ellenére, hogy e problémakör megoldására '90-ben, '93-ban és '95­ben is született törvény. Am ezek egyikét sem le­hetett igazán végrehajta­ni, illetve az ezek alapján kierőszakolt megoldás is tele volt ellentmondások­kal. Ezért a „gázos ügy­ről" 1998 őszén állásfog­lalásra kényszerült az Al­kotmánybíróság. Az en­nek nyomán kialakult helyzetről, illetve a kor­mány által kidolgozott megoldásról Dávid Ibolya igazságügy-minisztert kér­deztük akkor, amikor me­gyénkben, a Homokháti kistérség hat települése polgármesterének elhozta a „kárpótlást" lezáró megállapodást. - Az Alkotmánybíróság döntése nyomán két megoldás kínálkozott - jelentette ki a miniszter asszony. - Az egyik, hogy mindenki perrel érvényesíti követeléseit. Ez a bíróságok leterheltségét és az eljárás hosszadalmasságát is figyelembe véve, nem volt célravezető. Ezért a törvényi megoldást választottuk. - Mégis korábbi, rossz em­lékeket idézett föl, hogy a gázközművagyon nagy­ságának megállapítását egy külső cégre, a Price Waterhouse Copersre bíz­ták. - Nagy tanulság volt szá­munkra a Tocsik-ügy. Éppen ezért a gázközművagyon nagyságát fölmérő eljárásban nem volt, nincs és nem is lesz „egyezkedés". Az Igazságügyi Minisztérium által készített a törvény előkészítése elhúzó­dott ugyan másfél évig, mert bekapcsoltunk egy nemzetközi céget, mely egy konzorciumot hozott létre, hogy a valós érté­kek alapján elvégezze a fölmé­rést, azaz nem „egyezkedett" az önkormányzatokkal. Meg­emberközelség, ahogyan frázi­sok nélkül, reálisan tudta az egész választási kampányát folytatni, nagyon imponáló volt." Újhelyit 1951-ben elíté­lik, három év múlva, szabadu­lását követően a Nagy Imre körüli pártellenzék tagja, 1956-ban a Nagy Imre cso­porttal Romániába deportál­ják. Kevésen múlott Kádár rész­vétele a választási hadjáratban. Még 1946^17 fordulóján Far­kas Mihállyal Georgi Dimit­rovhoz, a bolgár miniszterel­nökhöz, a kommunista párt vezetőjéhez utaztak. Jugoszlá­vián keresztül, vonattal indul­tak haza. Ez még nem az a bi­zonyos „Kádár-vonat" volt, a nagy hidegben a kocsit nem fűtötték, a két magyar politi­kus semmilyen külön ellát­mányt nem kapott. „Az egyik vasútállomáson - ahol hosz­szabban látszott időzni a sze­relvény - dideregve szálltak le, hogy valami lélekmelegítő­höz jussanak - írja le a fatális esetet Gyarmati György. A állapításaik képezik annak a törvénynek a mellékletét, me­lyet 2000 őszén nyújtottunk be az országgyűlésnek. - Mit mond a törvényter­vezet a „gázos kárpótlás­ról"? - Javaslatunk az, hogy a szakértő cég által jogosnak tartott követelését 10 millió forintig mindenki készpénz­ben kapja meg. Az azon fölüli összeg 20 százalékát szintén készpénzben, az azt meghala­dó részt pedig egy 10 éves, hosszú lejáratú, kamatozó köt­vényben egyenlítjük ki. vonat meg közben elindult. Ők még felkapaszkodtak a peron­ra, de a kocsi ajtaja belülről zárva volt. Noha szélfogóként a már akkor is jobban zsírpár­názott Farkas állt kívül, a vé­konyabb dongájú Kádár ön­magát is alig bírta tartani az éjszakai fagyban. Mire a vonat ismét megállt, segítség nélkül már a kupéjukba sem volt ké­pes visszakecmeregni." A választási előkészületek feszült légkörben folytak. A voksolás előtt egy hónappal a nemzetgyűlés elfogadta a vá­lasztójog módosítását tartal­- A törvény mellékletét ké­pező adatok alapján úgy tűnik, az a település járt jól, amelyik a kilencvenes évekig halogatta a gázve­zeték építést, ugyanis a ko­rábban lefektetett hálózat értékét szinte minden érin­tett vitatja. Az ellentmon­dást jelzi, hogy míg példá­ul Szombathely 1 milliárd 300 millió forintot, a csöpp Sándorfalva pedig 350 millió forint kárpótlásra számíthat, addig Szeged mindössze 600 millió fo­rintot kapna. Milyen jog­mazó törvényjavaslatot, így 1945-höz képest kevesebben járulhattak az urnák elé. Ki­zárták a választójogból - töb­bek között - a Horthy-rend­szer jobboldali pártjainak és szervezeteinek megyei vá­lasztmányi tagjait, a politikai okokból B-listára kerülteket, a kitelepítésre kijelölt némete­ket vagy a Csehszlovákiából áttelepült magyarokat. Az Or­szágos Nemzeti Bizottság több párt, így a Magyar Sza­badság Párt indulását sem en­gedélyezte. A koalíciós pártok (Független Kisgazdapárt, Szo­orvoslati lehetőség adó­dik? - Még az országgyűlési vi­tában is ván arra lehetőség, hogy a kifogásokat érvényesít­sék. A jogszabály törvényessé­gét lehet vitatni. De ez nem egy bírósági ítélet vagy vég­zés, mely ellen fellebbezéssel lehetne élni. - Fölfoghatjuk „különal­ku-sorozatnak", hogy bár a honatyák elnapolták a törvény vitáját, mégis el­kezdődött a kormány dön­tése alapján az önkor­mányzati igények egy ré­szének kielégítése? - Nem. Ez az arányokból is látszik: 61 milliárd forintba ke­rül a teljes kifizetés, ehhez ké­pest az 50 millió forint alatti követeléseket 4 milliárd forint­ból ki tudja elégíteni a költség­vetés. Körülbelül 20 települé­sen jártam az elmúlt néhány hétben, s látom, hogy a néhány százezer forinttól a 15 millió forintig terjedő készpénz pél­dául egy ezer fős községben milyen nagy dolog, mert egy­egy beruházás megkezdéséhez vagy befejezését, illetve a le­gégetőbb feladatok megoldását teszi lehetővé. Ezért erre az esetre mindenképpen igaz a népi bölcsesség: kétszer ad, aki gyorsan ad. Újszászi Ilona ciáldemokrata Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt) felújították vá­lasztási szövetségüket, bár el­lentéteik nyilvánvalóak vol­tak. Az MKP és az SZDP a választási bizottságok összeté­tele és a választói névjegyzék­ből való kihagyások miatt nem tudott megállapodni egy­mással. A harmincas évek végén az SZDP-ben működő Kádár szo­-ciáldemokrata-ellenessége ezekből az évekből ered. Az MKP fenyegetéssel, csalással, zsarolással érte el, hogy az üzemi bizottságokban létszám­arányukat meghaladó módon képviseltessék magukat. Ká­dár úgy vélte, hogy a szocde­mek gátolják a kommunistákat a hatalom megszerzésében. Az azóta kék cédulásnak nevezett választásokon az MKP aratott győzelmet (100 mandátum), megelőzve a kis­gazdapártot (68) és az SZDP-t (67). Ma már nem lehet tudni, hányan szavaztak kék cédulá­val, azaz névjegyzékkivonat­tal. (A törvény szerint erre azért volt szükség, hogy a la­kóhelyüktől távol lévők is szavazhassanak.) Péter Gábor, az AVO főnökének korabeli jelentése szerint majdnem 63 ezren, míg kutatók 100 és 200 ezer közé teszik ezt a számot. A Kádár által megkedvelt Újhelyi Szilárd a választások után nem sokkal egy UNES­CO-program keretében fél év­re Genfbe utazott. Az államtit­kár visszaemlékezése szerint Kádár megkérdezte tőle: „Mi­ért utazol te most el, amikor olyan izgalmas idők jönnek?" Újhelyi nem tudta miért jön­nek „izgalmas idők", de a kö­vetkező évre minden világos­sá vált. (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila Ezer betegből száz meggyógyulhat? Munkatársunktól Évente közel ezer petefé­szekrákos megbetegedést regisztrálnak az orvosok Magyarországon. Az ilyen rákban szenvedő nőknek csak akkor van esélyük az öt évnél is hosszabb ideig tartó túlélésre, ha a műtét után gyógyszeres kezelés­ben is részesülnek. Egy-egy gyógymód közel másfél millió forintba kerül, ám az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) a 2000­ben mindössze 165 millió forintot (vagyis alig több, mint száz beteg gyógyításá­hoz elegendő) különített el a petefészek-daganatosok gyógyszeres kezelésére. így fordulhatott elő, hogy augusztus elejére elfo­gyott az e célokra felhasz­nálható keretösszeg, s az azóta feltárt betegségek gyógyításra nincs pénz ­közölte Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga fő­titkára egy sajtóbeszélgeté­sen. röviden A „gázos kárpótlásból" nem lesz Tocsik-ügy Kétszer ad, aki gyorsan ad(?) HH - \mr m • ! 1 ;l ír* v n'iitfl f R M Dávid Ibolya: A gázközművagyon privatizálásának végére pontot téve 61 mil­liárd forintot fizet ki az állam az önkormányzatoknak. (Fotó: Schmidt Andrea) jegyzet Rákkeret y alamikor nem sokat adtunk a cicomára. Az illetékes fő­vezető bejelentette: nincs rá pénz. Aztán amikor az ár­emelésből árrendezés (magyarul korrekció...) lett, az üres kasszáról is kiderül, hogy „mindössze időleges az anyagi háttér hiánya", netán „a jelenlegi költségvetési struktúra nem kínál lehetőséget arra, hogy átmeneti gondok nélkül történhessen a financiális finanszírozás". De lehetett bármilyen kacifántos a fogalmazás, a lényeg, persze nem változott: Magyarországról ma kiderül, egyes területein szegénység uralkodik. No, ez a terület nem iga­zán a budai villanegyed környékén keresendő, még csak i azokban a lakóparkokban sem, ahova csupán olyan ingat­lanvásárlót engednek be, aki garantálja, hogy 100 millió fo­rintnál olcsóbb házat pedig nem fog fölépíteni. Annál könnyebben nyakon csíphető a nyomorúság honi egészség­ügyünkben. Vagy arról hallunk, hogy műszerből van kevés, s az sem működik, vagy azt panaszolják a kórházak, a klini­kák vezetői: már gyógyszerre sincs pénz, a betegek zsebben hozzák magukkal a pirulákat. Ez utóbbit aztán igyekszünk nem elhinni (mert hogy ef­félék csak nem történhetnek...), majd nyakunkba zuhan a legfrissebb hír: Magyarországon, a dolgok jelenlegi állása szerint, több száz daganatos asszony azért retteghet a halál­tól, mert - bár betegségét orvosolhatnák - abból a keret­összegből, amit a petefészekrák gyógyításra különítettek el, csak száz sorstársuk gyógyszerezésére jut forint ebben az esztendőben. S bár megint előbukkant egy illetékes, aki megnyugtat ­jövőre még egyszer ez a gond nem gyötörheti ezer sebből vérző egészségügyünket -, a tényen ez vajmi keveset változ­tat. Furcsán szegény országunkban, ahol bankok konszoli­dálására azért mindig kerül valahonnan tucatjával a milli­árd, megint a betegek várnak hiába a medicinára. S törté­nik mindez zászlólengetős millenniumi esztendőben, amikor minden magára valamit is adó politikus hetente legalább háromszor bejelenti: márpedig hazánk felzárkózott a fejlett európai nemzetek sorába. Gazdaságunk pedig oly' rettene­tes ütemben fejlődik, hogy maholnap azt se tudjuk, hova dugjuk el a sok dzsídípínket a sárga irigységben fetrengő svájciak, meg amerikaik elől. Tját igen, maholnap talán valóban hibátlanul szép lesz Lí ez a magyar élet. Ám ezt azok is szeretnék még látni ­bármilyen meglepő is a keretmegállapitóknak - akiknek 2000 őszén azt mondják: gyógyszerre pedig, drága asszo­nyom, sajnos nem maradt... f Romlik a mérleg Budapest (MTI) A magyar gazdaság általá­nos fejlődése folytatódott az év első nyolc hónapjában, a magas olajárak miatt azonban romlott a külkereskedelmi mérleg. Január-augusztusban a magyar kivitel euróban 30 százalékkal, míg a behozatal 31,7 százalékkal nőtt. A dol­lárban számított előzetes ada­tok ugyanakkor 14,7 százalé­kos export és 16,3 százalékos importnövekedést mutatnak. Augusztus végére 2,5 milliárd dollárra nőtt, ami 570 millió dollárral haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A világ­piaci energiaár-növekedés azonban önmagában 630 mil­lió dollárral járult hozzá a de­ficit emelkedéséhez. Az ismeretlen Kádár János (7.) Kék cédulák, lélekmelegítövel A Magyar Kommunista Párt hatalmas győzelmét csak az angliai munkáspárt 1945­ös nagy győzelmével lehet összehasonlítani, amelyet az egész világsajtó földcsuszam­lásnak nevezett. A Magyar Kommunista Párt rövid két év alatt kisebbségi pártból első helyre küzdötte fel magát. Ez a győzelem éppen olyan vá­Lapszemle ratlan, mint amilyen jól meg­érdemelt. Váratlan, mert az ország közvéleménye nem szá­molt ekkora győzelemmel és megérdemelt, mert a nemzet nagy többsége elismerte, hogy pártunk a fejlődés motorja és egyre inkább benne látja azt az erőt, amely a hároméves terven keresztül képes a rom­ba döntött országot a lehető legrövidebb időn belül helyre­állítani és a dolgozó nép szá­mára olyan életfeltételeket biztosítani, amelyet az úgyne­vezett békeidőkben sem élve­zett. (Délmagyarország, Rendkívüli kiadás, 1947. szeptember 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents