Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

KEDD. 2000. OKT. 10. BELFÖLD 3 röviden Almatelepítés - német támogatással Vásárosnamény (MTI) Négyezer hektár ipari alma telepítését támogatja az elkövetkező négy-öt évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a német érdekeltségű vásárosnaményi Wink B Mezőgazdasági Beszerzési és Igazgatási Kft. A telepítés már az idén megkezdődik, október-november hónapban 66 nyírségi termelő 360 hektáron hoz létre almáskertet a társaság segítségével. Úgynevezett rezisztens almafajtát ültetnek. így lényegesen csökken a növényvédelem költsége, ami a termesztés gazdaságosságát teszi majd lehetővé. Gyümölcskutatök jubileuma Fertőd (MTI) A növénynemesítés 90., a gyümölcskutatás 50. évfordulójáról emlékeztek meg a különleges málna és szederfajtáiról ismert Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató-Fej lesztö Intézet Kht. jubileumán. Felavatták idős Porpáczy Aladár Kossuth-díjas egyetemi tanár emléktábláját. Beliczay Mária képzőművész alkotását. A nemzetközi hírű kertészeti növénynemesítő évtizedeken át Fertődön végezte kutató tevékenységét: emléktábláját az intézet korábbi székhelyén, az Esterházy-kastély homlokzatán helyezték el. Történelemtanárok véleménye Budapest (MTI) A Történelemtanárok Egylete aggasztónak tartja, hogy az új tankönyvek egyes esetekben nem tükrözik kellően az összeurópai szemléletet, elhanyagolják a kelet- és közép-európai történelmet, és nem sikerült megszabadulniuk a vulgármarxista szemlélet maradványaitól - közölték állásfoglalásukban. Azt javasolják, hogy az oktatási tárca, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pulszky Társaság és a Történelemtanárok Egylete hozzon létre közös munkacsoportot. Agrárkamarai választás, minisztériumi nyomás? Tasnádi visszalépett A múlt héten írtuk meg, hogy Csongrád megyében ketten indultak az elnökségért az agrárkamarai választásokon: Futó Tamás jelenlegi elnök, valamint Tasnádi Gábor, az FVM-hivatal volt vezetője. Mára a kettős jelölés a múlté, Tasnádi ugyanis pénteken, október 6-án viszszalépett. Október 5-én megjelent cikkünkben annak próbáltunk utána járni, a gazdajegyzőknek írt különös levelében vajon befolyásolni kívánta-e a szakembereket Antal József, az FVM-hivatal vezetője. Hiszen azt írta a leendő önkéntes alapon létrehozandó közjogi testületről: ..hisszük azt, hogy a jövőben önös érdekeinket fogja szolgálni". A hivatalvezető azt állította, mindössze azt szerette volna elérni, hogy az érdekeltek komolyan vegyék az agárkamarai választásokat, mások viszont a „nyomásgyakorlás" sajátos módszerét fedezték föl benne. Előző írásunk azt is jelezte, Tasnádit, az új jelöltet a nyáron egyszer már kihagyták a választói névjegyzékből, vagyis nem lett volna jelölhető. Az elnökaspiráns akkor kifogást emelt, amire azt a választ kapta: véletlenül maradt ki a neve. Hajas László, a választási bizottság elnöke pedig kijelentette: „néhányan az apparátusból, illetve kívülről is azt szeretnék elérni, hogy ne legyen többes jelölés az elnöki posztra". Utalt arra, hogy a Földművelésügyi Minisztériummal, mint a választásokat felügyelő szervvel már többször leveleztek Tasnádi jelölésével kapcsolatban. S hogy valószínűleg október 9-én ez ügyben Budapestre utazik. Nos, erre az útra már nem volt szükség. Az FVM jogi főosztályától ugyanis tegnap, hétfőn fax érkezett, amelyben immáron végérvényes leszögezték: Tasnádi nem jelölhető. Tasnádi Gábor: A kamara nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintett. (Fotó: Nagy László) mivel nem szerepelt a június 30-án lezárt tagjegyzéken. Erre Futó Tamás hívta föl a figyelmet „dr. Torgyán József miniszter úrhoz írt levelében" - olvasom az indoklást. Mi is az a választói névjegyzék, és mit értünk tagjegyzék alatt? A kamarai törvény értelmében küldöttnek, valamint tisztségviselőnek csak az választható, aki június 30-áig jelezte, tagja kíván-e lenni az új kamarának. Az ő nevük egyrészt a tagjegyzékbe, másrészt a választói névjegyzékre is fölkerül. A nevek tehát ugyanazok, ám két listát készítenek belőlük. Hogy történhetett az, hogy Tasnádi Gábor nevét csak az egyikre írták föl? - Amikor Antal Józsefet hivatalvezetőnek nevezték ki az FVM-hivatal élére, nekem helyettesi állást ajánlottak föl - kezdi a történetet kissé messzebbről a volt elnökjelölt. - Akkor úgy döntöttem, nem fogadom el és vállalkozó lettem. Az életem megváltozott, harmincéves, a mezőgazdaságban eltöltött múltam ellenére kivonultam az agráriumból. A kamarai választások előtt azonban megkerestek, vállaljam el az elnökjelöltséget. Ezért június 29-én beléptem az agrárkamarába és kifizettem az éves tagdíjat. Mégsem kerültem föl se a tagjegyzékbe, se a választói névjegyzékbe. Mikor kifogást emeltem a választási bizottságnál, azt mondták, véletlenül maradtam le a névsorról. Akkor nem is vettem észre, hogy csak az egyikre írtak föl, a másikra nem. S ezt most az FVM ellenem fordította azzal az érvvel, hogy nem nyilatkoztam írásban, tagja szeretnék-e lenni az agrárkamarának. De ha nem akartam volna tagja lenni, miért léptem volna be 29-én...? (Az már csak hab a tortán. hogy a kamarai tagok június 30. előtt olyan levelet kaptak, amelyből az derült ki. aki nem jelez vissza, annak a tagságát meghosszabbítják. Sokan emiatt nem írtak alá nyilatkozatot. Később derült ki, mégiscsak kell papír...) - Amióta a nevem szóba került - folytatja Tasnádi -, az intfikálás és a gyűlölet légköre vett körül. A kamara nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintett, s úgy tűnt. a jelenlegi elnök nem vállalja a megmérettetést. Visszaléptem, mert azt éreztem, a politika beleszól a választásokba, én pedig távol akartam maradni. Ráadásul számomra nem egzisztenciális kérdés az elnökség, mivel csak társadalmi megbízatásként vállaltam volna. Futó Tamást, az agrárkamara jelenlegi elnökét és immáron egyetlen elnökjelöltjét lapzártánkig nem sikerült szóra bírni. Fekete Klára A kommunista párt az 1945-ös választásokon a vereséggel felérő harmadik helyet szerzi meg a kisgazdák és a szociáldemokraták mögött. Kádár János bekerül a parlamentbe és az országházban a közigazgatás megtisztításáról terjeszt elő törvényjavaslatot. A párt vezetői közül Kádár viszonylag kevés közszereplést vállalt. Ha mégis ilyen utasítást kapott, akkor nem esett túlzásokba, fegyelmezetten képviselte a Magyar Kommunista Párt aktuális álláspontját. Egyénisége miatt politikailag kényes ügyeket bíznak rá, például a kunmadarasi pogrom elsimítását vagy a sztrájkkal fenyegetőző hajógyári munkások lecsendesítését. Az utóbbiak előtt elmondott beszédére Kelen Béla. a MADISZ budapesti titkára. később húsz éven át az Esti Hírlap főszerkesztője, egy 1987-ben készült interjúban úgy emlékezett, hogy azt a szónoklatot senki sem tudta volna úgy elmondani. A beszéd végén néma csönd volt, az embereket meggyőzte a pártközpontból Az ismeretlen Kádár János (6.) Munkások nyelvén Szombaton délben kenyérmegállapító értekezletet tartottak a kereskedelmi és iparkamarában. Az értekezlet az új gabonaárakra való tekintettel 15 millió pengőben szabta meg a kenyér árát. Az új ár hétfőn lép életbe. Ennek ellenére Szegeden már szombaton akadtak sütőiparosok, akik Lapszemle ezen az áron mérték ki a kenyeret. A Távirati Iroda híradása alapján ugyanis elterjedt a híre, hogy Budapesten felemelték a kenyér árát. A szegedi sütők tudták, hogy ezt Szegeden is követi majd az áremelés, de csak délben. Erre reggel és délelőtt nem sütöttek, hanem csak délutánra, mert úgy spekuláltak, hogy ekkor már az új áron adhatják a kenyeret. Ez természetesen jogosulatlan haszonszerzés és a hatóságok a törvény szigorával fognak eljárni az árdrágító pékek ellen. (Délmagyarország, 1946. május 12.) küldött Kádár, aki, munkás lévén. tudott az ö nyelvükön szólni. Az más kérdés, hogy Kelen emlékezete szerint két-három hét múlva nagy sztrájk söpört végig a kerület üzemeiben, Igy a hajógyárban is. Az egyre gyorsuló ütemű infláció politikai feszültséget keltett, ráadásul 1945-46 telére Budapest fűtőanyag, míg a vidék villanyvilágítás nélkül maradt. Az MKP az állami beavatkozás szükségességét hangsúlyozta a gazdaságban. Célját a párt a Gazdasági Főtanács megalapításával elérte. A gazdaság irányítása gyakorlatilag kikerült a kormány hatásköréből és a kommunista párthoz ment át. Ezzel együtt az 1945. november 4-i választásokon az MKP a szavazatok 16.95 százalékát kapta, mellyel az 57 százalék fölött teljesítő kisgazdák és a 17,41 százalékos eredményt elért szociáldemokraták mögött a harmadik helyet szerezte meg. A vereséget követően Vorosilov marsall hathatós közreműködésének köszönhetően a kommunisták többek között - megszerezték a belügyminiszteri tárcát. Ezzel, a hatalom megragadásának korabeli közép-európai taktikájátkövetve, felügyeletük alá vonták a közigazgatást és a rendőrséget. Kádár a választásokat követően egyike a kommunista frakció hetven képviselőjének. Az éberség már ekkor meghatározta a hatalomra törő párt gondolkodását. Az „éberség elmulasztása" miatt dorgálásban részesíti az apparátus tagjait, akik hivatali naptáraikat és határidőnaplóikat a munkaidő végeztével íróasztalaikon hagyják, a papírlapokat és indigókat anélkül dobják a szemetesbe, hogy előtte apró darabokra vágták volna. A Központi Vezetőség titkársági jegyzőkönyvében olvasható, hogy Kádár értékelése szerint a .jobboldali fajtából" való szociáldemokraták az államapparátusban a kommunistáknál jóval több pozíciót birtokolnak - olvasható Gyarmati György Rubiconban megjelent tanulmányában. Valójában a háború előtt is a közszolgálatban dolgozók nagyobb szimpátiát éreztek a Szociáldemokrata Párt, mint az MKP iránt. A kommunista pártba inkább azok léptek, akik képzetlenségüket a politikai előmenetellel igyekeztek ellensúlyozni. Mégis, elsősorban a kisgazdák ellen határozták el 1946 tavaszán a közigazgatás megtisztítását, amit az országházban Kádár terjesztett elő. A hivatalos indoklás gazdasági megfontolással magyarázta a közalkalmazotti létszám csökkentését. Az úgynevezett B-lista végrehajtásáról 1946. május 6-án döntöttek pártközi értekezleten, mivel a kisgazda többségű parlamenten a kommunisták nem tudták volna keresztülvinni akaratukat. A rendelet kiadását követően 60 ezer embert, köztük 5 ezer rendőrt bocsátottak el állásukból. A tisztogatás politikai okairól csak egyszer esett szó: egy vita hevében éppen Kádár szólta el magát. Az év őszén, az MKP III. kongresszusán főtitkárhelyettessé választották, így a párthierarchiában Farkas Mihály mellé került. Az egykori hazai kommunisták közül kettejük mellett Rajk László volt az, akit Rákosi Mátyás kitüntetett figyelmével. (Folytatjuk.) Töth-Szenesi Attila jegyzet A mi emberünk F

olt egyszer egy kamara. Mindegy, minek, kézművesnek, agrárnak, vagy iparkamarának hívták. Törvény hozta létre, hat évvel ezelőtt, a semmiből. Felépítette magát: lett székháza, számítógépe, volt feladata, jogköre. A tagság pénzéből - tette hozzá az az oldal, amelyik nem akart fizetni, adónak tekintette a zsebéből kötelezően és tagdíj gyanánt kihúzott forintokat. Csak abból a szempontból volt igaza, hogy messze álltunk még az EU-tól, messze az ottani, kamara nélkül nem működő gazdaságtól. Volt egy kamaránk, amely alól tavaly év végén egy törvénymódosítással kihúzlak a feladatokat, jogköröket. És kihúzták a pénzforrást is: gazdasági kamarába ugyanis november l-jétől már nem kötelező belépni, csak az lesz a tagja, aki akar. A kamara - bármennyire is küzd - megroggyan, pontosabban megroggyanhat. Nem lesz akkora lehetősége a vállalkozók és vállalkozások érdekeinek képviseletére, mint amekkora volt, vagyis olyan, hogy gazdasági ereje megkerülhetetlen legyen. Ezen a héten pénteken mindkét megmaradt Csongrád megyei kamara (az ipari és az agrár) választásokat tart. Azt hihetnénk, a teljes érdektelenség kíséri ezeket a küldöttgyűléseket. Hát nem. Kardcsörgés ugyan csak az agrárkamara felöl hallatszik, de valójában egyik pályán se mindegy, ki lesz az elnök, kiket választanak az elnökségbe. Egyre többször hallok ismert emberekről (másik ismert által) úgy beszélni, ez a mi emberünk, az nem a mi emberünk. Az esélyeket latolgatják. M

égiscsak tét lenne a kamara? Úgy tűnik, igen. Míg a jelenlegi, módosított kamarai törvény a gazdasági önkormányzat elsorvasztása jegyében született, a háttérben nem csökkent iránta az érdeklődés, még az ellehetetlenülést szorgalmazó kormányzati oldalról sem. Ha jóindulatú lennék, azt mondanám, a jövőbe látnak a kamarához önkéntesen csatlakozók. Új törvényben, uniós csatlakozásban bíznak, amikor majd nem lesz mindegy, „kié" a kamara. Ha rosszindulatú lennék, azt mondanám, csak azért ez a fenenagy érdeklődés, hogy ne a más embere kerüljön közelebb a tűzhöz. Ha választhatnék, inkább jóindulatú maradnék. Kovácsot ajánlják Eger (MTI) Az MSZP kongresszusi jelölő bizottságához eddig beérkezett kilenc javaslat mindegyike Kovács Lászlót ajánlja a pártelnöki tisztségre közölte Keleti György Egerben. A jelölő bizottság elnöke, aki a kongresszusi előkészületek kapcsán kereste fel pártja Heves megyei szervezetét, hozzátette, ebből egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni egy-egy szocialista politikus támogatottságának mértékét illetően, hiszen a jelöltállítás kezdeténél tartanak, az alapszervezetek, illetve a párttagok egyénileg is október 25-éig tehetnek javaslatot a tisztségek betöltésére. High-tech Szegeden Munkatársunktól Október 10-1 l-én Szegeden rendezik meg az első digitáltehnikai kiállítást, melynek a Novotel Hotel ad otthont és a Procontrol lesz a házigazdája. A kétnapos eseményt olyan előadások színesítik majd, amelyek a technika újdonságait, illetve azok mindennapokban való használatát mutatják be, az otthonunktól az munkahelyünkig. Program során olyan nagy cégek segítségével kaphatnak friss információt a látogatók, mint például a Panasonic, a Thomson a JVC, a szolgáltatási ágazatot pedig többek között Matáv, a UPC Direkt képviseli. Az előadások között szó esik majd a házimozi és audio rendszerek újdonságairól, a digitális műsorszórásról, a legújabb digitális kamerákról, lesz WEB-butik és internet, valamint a résztvevők megismerhetik az önműködő otthont is. A program második napja elsősorban a távközlés és az irodatechnika jegyében telik majd. Dorozsmai nagybani piaci árak (Október 9.) Termény Ar Albatök 50 Ft/kg Alma 40-60 Ft/kg Burgonya 40 Ft/kg Citrom 170-200 Ft/kg Cukkini 80 Ft/kg Fokhagyma 240 Ft/kg Gyökér' 150-170 Ft/cs Karfiol 80 Ft/kg Káposzta 30 Ft/kg Kelbimbó 200 Ft/kg Kelkáposzta 70 Ft/kg Körte 80 Ft/kg Padlizsán 100 Ft/kg Paprika (TV) 160 Ft/kg Paprika (hegyes, erős) 15-20 Ft/db Termény Ár Paradicsom 25-70 Ft/kg Patisszon 1(M) Ft/kg Retek 20 Ft/cs Saláta 20 Ft/db Sárgarépa 60 Ft/kg Sóska 80 Ft/kg Spenót 80 Ft/kg Szilva 60 Ft/kg Szőlő 100 Ft/kg Tojás 18 Ft/db Uborka 1 kígyó) 120 Ft/kg Uborka 1 fii rt ős l 100 Ft/kg Vöröshagyma 70 Ft/kg Zeller 30-40 Ft/db