Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

10 UNIVERSITAS PÉNTEK, 2000. SZEPT. 1. Hogyan tervezzünk karriert? A diploma ingyen van, de az élet drága Mennyit költenek az egyetemisták? A diákok spórolhatnak a tankönyveken, ha azokat a könyvtárban olvassák el, vagy kikölcsönzik. (Fotó: Schmidt Andrea) A felső­oktatásban tanulóknak havonta legalább harminc­ezer forin­tos, de akár az ötvenezret is túllépő ki­adással kell számolniuk. El­vileg nem kizárt, hogy a jól tanuló és hátrányos szoci­ális helyzete miatt támoga­tásban részesülő hallgató a havi kiadásait teljes egé­szében fedezni tudja az egyetemi juttatásokból. A jelenlegi magyar kor­mány a tandíj fizetésérc vonat­kozó szabályok megváltoztatá­sával ingyenessé tette ugyan az elsó egyetemi vagy főiskolai oklevél megszerzését, a fel­sőoktatásban eltöltött diákévek alatt azonban egyáltalán nem elhanyagolható mértékű kiadá­sok terhelik a hallgatók, illetve szüleik pénztárcáját. Az ország más részeiről Szegedre került hallgatók havonta 3-4000 fo­rintot fizetnek a kollégiumi el­helyezésért. Azok, akik albér­letet vesznek ki, legalább 8-10 ezer forintos havi költséggel számolhatnak, az albérleti dí­jak felső halárát már nehezebb meghúzni, de nem ritka a 30 ezer forintos díj sem, ami per­sze megoszlik, ha többen köl­töznek össze. A hazautazás költsége az al­bérleti áraknál kevésbé terheli a családi kasszát. Ez persze an­nak köszönhető, hogy a diák­igazolvánnyal rendelkező uta­sok esetében a teljes árú me­netjegy 67,5 százalékát elenge­dik mind a vasúti, mint a közú­ti személyszállításban. Egy soproni diák például vonattal 1772 forintért teheti meg az Egyetemi tanévnyitók Munkatársunktól A Szegedi Tudományegye­lem ünnepélyes tanévnyitóját szeptember 9-én, szombaton, 11 órai kezdettel a Nemzeti Színházban tartják. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar tanévnyitója szeptember 11-én, hétfőn, 11 órától a Bel­városi moziban lesz. Az Élel­miszeripari Főiskolai Kar tan­évnyitója pedig szeptember 18-án hétfón. 15 órakor kezdődik az Ifjúsági Házban. Nyílt nap Munkatársunktól A DFT-Budapest elneve­zésű egyetemi előkészítő szer­vezel, amely az ELTE Állam­és Jogtudományi Karának épületében működik, térítés­mentes központi felvételi nyílt napot rendez a karon. A ren­dezvény aktualitását az Orszá­gos Felsőoktatási Felvételi Iroda által a most kezdődő tanévre megújított pontszámí­tási rendszer adja, amelynek ismerete elengedhetetlen a je­lentkezési lap helyes kitöltésé­hez és a sikeres felvételihez. A nyílt napra a magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, il­letve matematikából és köz­gazdaságtanból a 2000/2001­es tanévben felvételizőket vár­ják. A szervezők szerint a részvétel az ország bármelyik oktatási intézményébe felvéte­liző diákok számára hasznos lehet. Mivel a résztvevők szá­ma korlátozott, a nyílt napon a 06/30/223-6103-as telefonszá­mon lehet jelentkezni minden nap 14 és 20 óra között. egyetem és a lakóhelye közötti oda-vissza utat. míg egy buda­pesti hallgatónak 904, egy kecskemétinek pedig mind­össze 398 forintot kell fizetni a jegypénztárban. Az utazás havi költsége a „honvágy" erőssé­gétől is függ, hiszen a minden hétvégén hazalátogató soproni diáknak valamivel több mint hétezer forintot kell kiadnia havonta. Az egyetemi évek múlásával általában lazul a szülők és gyermekük közötti kötelék, ritkábbá válnak a csa­ládi vizitek, ami némi spóro­lásra ad módot. A gyakoribb hazautazások magasabb költségét kompen­zálhatja, hogy a minden hétvé­ge után élelmiszerrel teletö­mött táskával visszaérkező di­áknak kevesebbet kell költenie A szegedi jogi karon bővíteni kell a tovább­képzési, szakképzési le­hetőségeket, mert a de­mográfiai hullámvölgy miatt feltehetően csökken majd az AJTK alapképzé­seire jelentkezők száma. Minél előbb meg kell ta­lálni annak módját, hogy enyhítsenek a jelenlegi tanterem-hiányon, az ugyanis nem tartható hosszú távon, hogy a hallgatók fele nem jut be az előadásokra. Ezek a jogi kar nemrég elkészült stratégiai tervének leg­fontosabb elemei. A felsőoktatási törvény szerint az űj, integrált egyete­meknek a jövő év elejére el kell készíteniük stratégiai ter­vüket. Ennek értelmében a SZTE karai megalkották saját jövőképüket, melyekből egy bizottság állítja majd össze az egyetem hosszú távú elképze­léseit. A jogi kar nemrég elké­szült stratégiájáról Besenyei Lajos dékán tájékoztatta la­punkat. Az oktatási kínálat tekinte­tében a kar nem áll rosszul, hi­szen az egyetemi szintű jo­gászképzés mellett két főisko­lai szakon, ezen kívül német és francia nyelven is folyik az oktatás. Ezek azonban alap­képzések, illetve az alapkép­zésben résztvevők számára el­érhető lehetőségek. A demog­ráfiai hullámvölgy pedig felte­hetően a jogi kart sem kíméli, várhatóan csökken majd az táplálkozásra, mint annak, aki csak havonta egyszer tölti fel a hűtőjét otthonról kapott finom­ságokkal. Ha azzal számolunk, hogy az egyetemista minden nap valamelyik menzán ebé­del, akkor a 250-280 forintos menü elfogyasztása négyszer hét napon keresztül 7000-7840 forint havi kiadással jár. Amennyiben naponta 300-400 forintból „kihozza" a reggelit és a vacsorát, akkor havonta további 8400-11 ezer 200 fo­rinttal számolhatunk. Vagyis napi háromszori étkezés ha­vonta legalább 15 ezer forintba kerül, ha nem vesszük figye­lembe. hogy a diák a hónap egy részét otthon tölti. A hallgatók kiadásait terhe­lik még a kultúrára, mozira, szórakozásra szánt költségek. alapképzésekre jelentkezők száma. Ezért az ÁJTK bővíte­ni kívánja a továbbképzési, szakképzési lehetőségeket a kar égisze alatt működő inté­zet felállításával. Erre azért van különösen nagy szükség, mert a kar a jelenlegi működé­si szintet is csak úgy tudja biz­tosítani, ha a hallgatók után já­ró normatív költségvetési tá­mogatás mellett évente 40-50 millió forint saját bevétele is van. A személyi állomány tekin­tetében a szegedi jogi kar igen jó helyzetben van, mert a ge­nerációváltás az elmúlt évek­ben lezajlott, a következő öt évben mindössze két pro­fesszor vonul majd nyugdíjba. A kar a jövőben is nagy hang­súlyt fektet az oktatói gárda stabilitásának megőrzésére, arra, hogy a docensek közül minél többen szerezzék meg a amelyek a pénztárca vastagsá­ga mellett jelentős mértékben függnek az adott személy tár­sasági életének intenzitásától. Ha tudjuk, hogy egy mozijegy ára 600. egy korsó söré 200 fo­rint körül mozog, akkor nem túlzás azt állítani: ezek az egyéb kiadások 15-20 ezer fo­rintra is rúghatnak. Havonta egy-két könyv megvétele to­vábbi 1000-3000 forinttal csa­polhatja meg a diák pénztárcá­ját, és akkor még nem beszél­tünk a ruházkodásról. Miből fedezhető ez a leg­alább harmincezres, de az akár ötvenezer forintot is túllépő ki­adás? A szülők anyagi támoga­tása mellett a diák tanulmányi ösztöndíjra, szociális és lakha­tási támogatásra számíthat. A Szegedi Tudományegyetem professzori címet, az adjunk­tusok pedig az első tudomá­nyos fokozatot. Fontos lenne biztosítani, hogy minél több tehetséges fiatal maradjon ta­nársegédként a karon, ehhez azonban a kezdő egyetemi fi­zetéseket kellene rendezni. Évek óta égető probléma a szegedi jogi karon a teremhi­ány. Megfelelő méretű elő­adótermek hiányában a hall­gatóknak legfeljebb a fele jut be az előadásokra, sokan a földön ülnek, úgy jegyzetel­nek. Ugyancsak a teremhiány az oka annak is, hogy az olyan kiscsoportos gyakorlati foglal­kozásokat, mint a jogeset­elemzés, az ideális 15 helyett 30-as hallgatói létszámmal kell tartani. Ezeket a problé­mákat a jogi kar önállóan nem tudja megoldani, mint aho­gyan a kar omladozó épületé­nek felújítását sem. Besenyei hallgatói önkormányzatától ka­pott információ szerint kiváló tanulmányi eredményre a ter­mészettudományi karon havi 12 ezer 500, a tanárképző főis­kolai karon akár 19 ezer forin­tot is fizetnek, a legkiemel­kedőbb teljesítményért járó köztársasági ösztöndíjban ré­szesülő hallgatók pedig ezen kívül 22 ezer 500 forintot kap­nak jelenleg. A szociális támo­gatás 1000 és 10 ezer, az albér­letben lakók támogatása pedig 2500 és 7000 forint között vál­tozhat. Elvileg nem kizárt te­hát, hogy a jól tanuló és hátrá­nyos szociális helyzete miatt támogatásban részesülő hallga­tó a havi kiadásait teljes egé­szében fedezni tudja az egyete­mi juttatásokból. Hegedűs Szabolcs Lajos szerint központi költ­ségvetési segítséget kellene nyújtani az egyetemeknek az oktatás tárgyi feltételeinek ja­vításához, különösen akkor, ha a kormányzat tovább kí­vánja növelni a felsőoktatásba bekerülő hallgatók számát. Kérdésünkre válaszolva a dékán elmondta: nem tart at­tól, hogy rövid időn belül jo­gásztúlképzés lesz Magyaror­szágon. - A jogi végzettség számtalan elhelyezkedési le­hetőséget kínál, ez egy szabad pálya. Az uniós csatlakozás önmagában több ezer jogi is­meretekkel rendelkező szak­embert kíván majd - véli Be­senyei Lajos. A dékán szerint érthető, hogy a kormányzat a társadalmi-gazdasági igények­nek megfelelően alakítja ki az államilag finanszírozott keret­számokat, azt viszont nincs ér­telme adminisztratív eszkö­zökkel szabályozni, hogy a hallgató a saját pénzén, költ­ségtérítéses képzésen mit ta­nuljon. Ha a jövőben felmerül a jogász munkanélküliség ve­szélye, illetve csökken a szak­ma presztízse, automatikusan visszaesik majd a jelentkezők száma is - ez máskor, más szakok esetében is így történt. - Bízzuk a szülőkre és a hall­gatókra annak megítélését, ér­demes-e majd egymillió forin­tot áldozni egy jogászdiplo­máért. Ha évről évre több szá­zan gondolják úgy, hogy érde­mes, feltehetően jól megtérülő befektetésről van szó - véli a szegedi jogi kar dékánja. Keczer Gabriella Az évente megrende­zett szegedi felsőoktatási állásbörzét megelőző fel­készítő programsorozat mintájára idén ősztőn ön­álló karriertervezési kur­zus indul a Szegedi Tudo­mányegyetemen. A bárki által felvehető előadásso­rozaton olyan témákról lesz szó, mint például nők a munkaerőpiacon, állás­keresési technikák pálya­kezdőknek, vagy a mun­kahelyi beilleszkedés fo­lyamata. Milyen elvárásokat tá­masztanak a cégek a diplomás munkavállalókkal szemben? Hogyan kell tárgyalni a mun­kaadóval? Miként lehet könnyen beilleszkedni egy új munkahelyen? Ezekre a kér­désekre eddig elsősorban az évente egyszer megrendezett szegedi felsőoktatási állásbör­zét megelőző egy hetes felké­szítő tanfolyam előadásain kaphattak választ a végzős egyetemisták. Az előkészítő programsorozaton szereplő té­mákról idén ősztől olyan kur­zus keretében tartanak előadá­sokat. amelyet a Szegedi Tu­dományegyetem bármely hallgatója felvehet. A Karrier­tervezés cfmű kurzust a szep­tember közepén kezdődő ta­névben indítják el, az előadá­sokat a munkaügyi központ munkatársai, a dél-alföldi ré­gió cégeinek képviselői, sze­mélyzeti tanácsadók és az SZTE Gazdaságtudományi Karának oktatói tartják. Az előadássorozaton belül olyan témákról lesz szó, mint példá­ul nők a munkaerőpiacon, ál­láskeresési technikák pálya­kezdőknek, önéletrajzok egyénre szabott elemzése, a munkahelyi beilleszkedés fo­lyamata, kiválasztási módsze­rek, valamint próbainterjúk. A JATE Bálint Sándor Táncegyüttes egykori tagjai a hét végén a Sze­gedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának nagyelőadójá­ban, az Auditórium Ma­ximumban találkoztak. A szombati nap beszél­getéssel, visszaemléke­zéssel telt, a vasárnapot pedig a sziksóstói stran­don töltötték a volt nép­táncosok. Szombat délután, két óra körül folyamatosan érkeznek a JATE Bálint Sándor Tánc­együttes egykori tagjai Sze­gedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kará­nak nagyelőadójába. Rég nem látott ismerősök kö­szöntik egymást, akad, aki mosolyogva, van, aki könnyeivel küzdve. Az egyik padsor szélén egy édesanya és lánya emlék­könyvet nézegetnek, együtt nevetnek. Tálos Zsuzsa egy­kori tag büszkén mutatja lá­nyának, Gabriellának a fotó­kat, lejegyzett vidám törté­neteket. A most húszéves Gabriella tíz évvel ezelőtt édesanyja hatására kezdett el táncolni. Jelenleg a budapes­ti Közgáz Táncegyüttes tag­ja­Simoncsics János 1969 és 1981 között volt a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes tagja. Saját megfogalmazása szerint háttéremberként te­vékenykedett, „egy csöndes ideológus volt". - A tánc­együttes múltja a homályba A karriertervezésről szóló egyetemi kurzus kezdemé­nyezője, az Universitas-Sze­ged Diákszolgáltató Kht. ok­tóbertől szakemberek bevoná­sával egyénre szabott tanácsa­dást indít az általa működte­tett hallgatói állásközvetítő és karrier irodán. - Ezekkel a programokkal szeretnénk a diákokat tudatos karrierépítés­re ösztönözni azért, hogy az egyetem után minél hamarabb sikerüljön megtalálni az ideá­lis munkahelyet - tájékoztat az 1998 óta működő iroda céljáról annak egyik munka­társa, Kis-Sebestyén Beatrix. A hallgatók nemcsak tanácsot kaphatnak az irodán, hanem elhelyezkedési lehetőségekről is tájékozódhatnak az általá­nos és középiskolás tanári, va­lamint a gazdasági társasá­goknál betölthető állásokat tartalmazó adatbázisból. - Az állásajánlatok folyamatos fris­sítéséhez fontos, hogy a régió közép- és nagyvállalatai felé információs csatornát épít­sünk ki - beszél a továb­bi teendőkről Kis-Sebestyén Beatrix. A cégekkel való együttműködés érdekében vállalják, hogy az irodában és az egyetemi épületekben elhe­lyezik a vállalkozásokról szó­ló információs anyagokat, nyílt napokat szerveznek, a cégeknek bemutatkozó elő­adásokra adnak lehetőséget. Az iroda a jelentkező cégek állásajánlataival kibővíti adat­bázisát, illetve az abban sze­replő, munkalehetőséget ke­reső hallgatókat értesíti a vál­lalkozások által kínált üres ál­láshelyekről. A Boldog­asszony sugárút 6. szám alatt található állásközvetítő és kar­rier iroda a 62/544-780-as te­lefonszámon, illetve a karri­er@mail.tiszanet.hu e-mail cí­men érhető el. H. Sz. vész - kezdi a beszélgetést -, feltehetően a háború után alakult. Kezdetben egyszerű néptánccsoport volt, majd később, a hetvenes évek ele­jén a magyar táncházmozga­lom metódusát kezdtük el követni. Ennek megfelelően először megtanultuk az adott tájegység összes táncát, olyan szinten, hogy improvi­zálni tudjunk. Csak ezután lehetett bármilyen más kore­ográfiával foglalkozni. - Az együttes javarészt egyetemistákból állt, de a főiskoláról, az orvosegye­temről is sokan jártak hoz­zánk, sőt gimnazisták, vala­mint szakmunkások is csat­lakoztak. A legnagyobb nemzetközi sikerünket a di­joni világfesztiválon értük el, ahol 1986-ban ezüstlán­cot nyertünk. Ez nagy dicsőség volt, hiszen a ma­gyar együttesek közül senki sem ért el ennél jobb ered­ményt - tudom meg Simon­csics Jánostól, aki jelenleg a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója. - A mostani hét végi talál­kozó programja nincs előre meghatározva. Először csak beszélgetünk, visszaemléke­zünk, örülünk egymásnak, majd eszünk, iszunk egy ki­csit. A vasárnapot a sziksós­tói strandon töltjük, és ha igény van rá, akkor a külön­böző korosztályok képviselői elvonulhatnak egy nyugodt sarokba és felidézhetik régi koreográfiáikat - teszi hozzá az egyik szervező. Arany T. János Az ÁJTK jövőképe: bővülő szakképzések A jogászdiploma jó befektetés Néptáncos találkozó Dr. Besenyei Lajos: 40-50 millió saját bevételünk van. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents