Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-07 / 210. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 7. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Nyilas Péterrel újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-számon. El­veszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondan­dójukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között az 06-80-820-220-as, díjtalanul hívható, „zöld" számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkhan. Fő fasori gaz. A keddi Cső­rögben írtunk az újszegedi Fő fasor egyik elhagyott telken vi­ruló dudváról. A leírtakból min­den megfelel a valóságnak, „csupán" a gazos porta házszá­ma szerepelt pontatlanul - hívta föl a figyelmünket egy olva­sónk. A gyimgyomos házhely pontos címe: Fó fasor 29. Állatvédők. „Dr. T.-né" ál­latbarát, ezért különösen fájlal­ja, hogy őszidő jöttén egyre több utcára lökött kutya kószál Szegeden. Hívónk az állatvédő egyesület szegedi csoportját ke­reste volna az elhagyott ebek ügyében, ám sehol sem lelte nyomukat. Olvasónk örömmel venné, ha a gazdátlan kutyák a gyepmesteri telep helyett az ál­latvédők menhelyére kerülné­nek. Füstmentesen. 1. Sarnyai István (rendszeres hívónk) hely­teleníti vendéglátó-helyeket érintő dohányzási tilalom beve­zetését. Olvasónk szerint a „szórakozáshoz az is hozzátar­tozik, hogy a dohányosok rá­gyújthassanak." Sarnyai úr sze­rint a „képtelen ötlet" megaka­dályozná a cigarettázókbó! és antinikotinistákból álló társa­ságot a közös étteremlátogatás­ban. 2. Nevének és telefonszá­mának titokban tartását kérő hölgyolvasónk viszont a do­hányzástilalom miatt panaszko­dó vendéglősökre neheztel; hí­vónk nem dohányzik, s alkal­manként mégis kénytelen füst­felhőbe burkolva elkölteni a vendéglői kosztot - ráadásul a dohányfüsttől még a feje is megfájdul. Sebességkorlátozás. Név­vel, telefonszámmal jelentkező hívónk szerint meg kellene fé­kezni a Hősök kapuja környé­kén száguldozókat: a közelben két iskola is működik, s a regge­li tumultusban életveszély lesel­kedik a suliba igyekvő gyere­kekre. Biciklis a hídon. Előbbi ol­vasónk a Belvárosi hídon kerék­pározók érdekében is tett javas­latot. Véleménye szerint a híd egyik járdáját átadhatnák a bi­cikliseknek, mert a kerekezők előtt mos két lehetőség áll: vagy őket gázolják el az autók, vagy - a járdán - ők ütik el a gyalo­gosokat... Visszapillantó. Gyuris Zsoltné autójának visszapillan­tó-tükrét a dorozsmai nagybani piachoz közeli benzinkút mel­lett csapta le egy fekete Audi­100-as, amely ráadásul hívónk kocsijának oldalát is meghúzta. Olvasónk reménykedik a káro­kozó jelentkezésében, s a 20/ 9854-980-as mobiltelefonon váija az. audis hívását. Baka-novella - tévéfilmen Munkatársunktól A szekszárdi városháza dísztermében tegnap sajtótá­jékoztatón jelentették be, hogy a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója té­véjátékot forgat Baka István Szekszárdi mise című novel­lájából. Az alkotók, Bodnár István rendező, Bubryák Ist­ván dramaturg pályázattal 12,5 millió forintot kaptak a film elkészítésére, az. összeg felét az ORRT, felét az. MTV biztosítja. A Szekszár­di mise nem életrajzi ihleté­sű történet. Baka István két fő kérdést járt körül ebben az írásában: Vannak-e deter­mináltan sikeres és sikerte­len emberek? valamint Ki a magyar? Mindkét problémát Liszt Ferenc és Séner (Sché­ner) János példáján illuszt­rálja. Mint Bubryák István­tól megtudtuk, a forgatás fő helyszíne Szekszárdon kívül Szeged és Budapest. A tévé­film főszerepeit Schell Judit (Angyal), Mészáros István (Séner) és Kenderesi Tibor (Liszt) játsszák, mellettük láthatják még a nézők Feke­te Gizit. Karczag Ferencet és Orbán Györgyöt. A forga­tás várhatóan október végére befejeződik, a filmet a ter­vek szerint az. MTV-1 a ka­rácsonyi ünnepek idején tűz­né műsorra. 62 ezer néző, 107 milliós jegybevétel a szabadtérin Jövöre Evita, Bartók és Szörényi Korognai Károly az évadzáró-évadnyitó sajtótájékoztatón. (Fotó: Nagy László) A szegedi teátrum veze­tői tegnap a Royal Szálló­ban szabadtéri évadzáró és kőszínházi évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak, amelyen értékelték a nyá­ri szezont, ismertették az új színházi évad és a jövő nyár műsortervét. Büszke a szabadtéri millen­niumi évadának sikerére ­kezdte tegnapi sajtótájékoztató­ját Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok főigazgató-főrendező­je. A nyári fesztiválra idén 62 ezer fizető néző volt kíváncsi, az eladott belépőjegyekből 107 millió forint folyt be, ami szép eredmény, hiszen az előző év­ben már a 70 millió forintos bevétellel is elégedettek voltak. A direktor részletesen elemez­te, értékelte az egyes produk­ciókat, kiemelve, hogy a két legnagyobb érdeklődéssel kí­sért darabból, az István, a ki­rályból és a West Sidc Storyból akár több előadást is el tudtak volna adni. A Hunyadi László a szabadtérin sokkal szebb és sikeresebb volt mint a kőszín­házban, A cigánybáróról pedig bebizonyosodott, hogy időről­időre elővehető repertoárdarab a Dóm téren. Cserháti Zsuzsa koncertje azt a műfaji határvonalat jelölte ki, ameddig még elmehetett a szabadtéri, bár azok a könnyű­zenei koncertek, amelyeken „csápolási igény jelentkezhet", a jövőben inkább majd a felújí­tott újszegedi szabadtéri szín­padra kerülnek. A Tragédiát igazi örömmunkának nevezte a színigazgató, aki úgy látja, a jövőben is kell prózát - például Shakespearc-darabokat - ját­szani a szabadtérin. A sok kriti­kát kapott hangosítással kap­csolatban elhangzott: a világ élvonalába tartozó profi beren­dezést vettek bérbe, amelyről az ország egyik legjobb zenei hangmérnöke, Szörényi Sza­bolcs is elismerően nyilatko­zott. Azért voltak mégis a han­gosítás terén technikai hibák, mert nem maradt elegendő idő a hangtechnikai próbákra. A jövőben erre nagyobb figyel­met fordítanak. Olvasóink telefonhívásaiból tudjuk, a szabadtéri még sok közreműködőnek tartozik ho­noráriummal. Kérdésünkre Ko­rognai Károly, majd Bárányi Irén gazdasági igazgató is el­mondta, hogy körülbelül 30 millió forintot még nem kaptak meg az elnyert pályázatokból, támogatásokból és az ÁFA­visszaigénylésből. Ezeknek a pénzeknek az átutalása folya­matos, ezzel párhuzamosan a honoráriumok kifizetése is megtörténik. Háromnegyed év után me­gint új marketingvezetője van a színháznak. Az egykori tánc­művész Kiss Lászlót Herczeg Tamás üvegszobrász váltotta fel ezen a poszton. A kőszínház műsortervét múlt heti írásunk­ban már részletesen ismertet­tük, a színház teljesítőképessé­gét is figyelembe véve ebben az évadban háromszáz körüli előadást terveznek, amelyből kettőszázat a nagyszínházban, százat pedig a felújításra váró kisszínházat kiváltó Kamara­Tantuszban játszanak. Az évad október l-jén a nagyszínházba adaptált West Side Storyval in­dul. Korognai Károly a szabad­téri jövő évi programjáról el­mondta, a nagy produkciók szervezését már megkezdték. Nyolc előadásban láthatjuk majd a Dóm téren az Evitát, egymást követő három hétvé­gén 3-3 estén szerepel a műsor­ban a Szörényi-trilógia (Atilla, Isten kardja; István, a király és a nemrégiben Esztergomban bemutatott Veled, Uram). Ter­veznek egy Bartók-estet is: két nemzetközi operasztár. Polgár László és Komlósi Ildikó fősze­replésével mutatják be A kék­szakállú herceg várát, a Fából faragott királyfit pedig Juronics Tamás koreografálásával a Szegedi Kortárs Balett viszi színre. Hallási Zsolt Muxeolégus­konfferencia Munkatársunktól Ma és holnap kétnapos or­szágos történész-muzeológus konferenciát rendez Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum dísz­termében a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma tá­mogatásával a Csongrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósága. Legutóbb 1989-ben volt ha­sonló rendezvény a Fekete házban, így egy régi hagyo­mány újjáélesztéseként érté­kelhető a mostani rendezvény. A konferencia szakmai prog­ramja ma délután 14 órakor Vörös Gabriella megyei mú­zeumigazgató köszöntőjével és Marosvári Attila, a Csong­rád Megyei Közgyűlés alelnö­ke megnyitó előadásával in­dul. Ezt követően neves szak­emberek tartanak előadásokat a történeti muzeológia hazai és nemzetközi helyzetéről, a különböző kiállítások tapasz­talatairól. Pénteken reggel 9 órakor folytatódnak a szakmai előadások, amelyek sorában többek között Szlovákiából, Szlovéniából, Romániából, Jugoszláviából, Horvátország­ból és Ausztriából érkezett szakemberek is beszámolnak arról, saját országukban mi­lyen helyzetben van a történe­ti muzeológia. Hecker­emlékünnepség Munkatársunktól Hccker Henrik halálának 50. évfordulója alkalmából tartanak 9-én, szombaton fél II-tői emlékünnepséget Sze­geden, a Honvéd téri reformá­tus templomban. A magyaror­szági metodista egyház szege­di gyülekezetének alapító lel­készére emlékezők felidézik Heckcr Henrik életének, szol­gálatának részleteit. Ezt követően a református temetőben megkoszorúzzák a lelkész síiját, majd a résztve­vőket - a Londoni krt. 30 szám alatti, metodista gyüle­kezeti teremben - a 14 órakor kezdődő szeretetvendégségbe váiják. napló Ma HINGL LÁSZLÓ, a 6-os számú választókerület (Újsze­ged-Odessza) képviselője 16.30 órától fogadóórát tart, a Somo­gyi Könyvtár Korondi utcai Fi­ókkönyvtárában. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője fog­adóórát tart 16.00-17.00 óráig a Klebelsbergtelepi könyvtárban, az iskola mellett. Holnap „PRIVATIZÁCIÓ lehetősé­gei az egészségügyben" címmel az MDF nyilvános fórumot tart 2000. szeptember 8-án, 18 órai kezdettel, a Bartók Béla Műve­lődési Központban (Vörösmarty u. 3.). Vendégünk: dr. Csáky András országgyűlési képviselő, a parlament egészségügyi bi­zottság tagja. Mindenkit szere­tettel várunk. Hiányoznának-e az úszóházak? Fogynak az Európa-szer­te ritkaságnak számitó sze­gedi úszóházak: az 1999 te­lén összeroppant „Tisza" már csak csonkán szolgált az idei szezonban, a „Béke" pedig ki sem úszott a rak­parthoz. A „Szabadság" ál­lapota is egyre válságo­sabb. Bár nem úszóház, de hiányzik a végleg elköszönt Szőke Tisza étterem- és disz­kóhajó is. E héten annak jártunk utána, szivükön vi­selik-e a szegediek az úszó­házak sorsát. Kopasz Andrásnc (könyv­táros): - Magam nem látogat­tam az úszóházakat, de megje­lenésük, hangulatuk hozzátarto­zik a városhoz. Sajnálnám, ha végleg eltűnnének a Tiszáról. A fiaim viszont rendszeresen le­járnak a Fokára fürödni; ők ko­Kopasz Andrásné, Béleczki Imre, Vorzsák Noémi (Fotó: Somogyi Károlyné) a hét kérdése molyan fontolgatták: ha lenne pénzük, befektetnék, s fölújíta­nák az egyik úszóházat. Bcleczki Imre (szociális gon­dozó): - Harminc éve élek Sze­geden, s szeretem a Tiszát, min­dig elgyönyörködtem az úszóhá­zak látványában is. Természete­sen megmentésük mellett va­gyok. hiszen ha a Tiszát „Szeged főutcájának" tekintjük, akkor az úszóházak védelemre szoruló, városképi jelentőségű „építmé­nyek", méltók a megőrzésre. Vorzsák Noémi (ügyvédje­lölt): - Az úszóházak jelenléte Szeged arculatához tartozik. Bár magam nem jártam az úszóházakra, mégis hiányozná­nak. Egy társasággal elmentünk egyszer a Szőke Tiszára, amely különleges szórakozóhely; föl­újítására akár közadakozással is gyűjthetnének pénzt. Ny. P. Regionális rádióhálózatban gondolkodnak Közszolgálat a kereskedelmin Az ORTT Műsorszol­gáltatási Alapja az év elején írt ki pályázatot közszolgálati műsorok támogatására, amelyen a szegedi és ceglédi Rá­dió 88-at üzemeltető Te­lekom Kft. - a Magyar Rádió mögött - a máso­dik legtöbb megvalósí­tásra érdemes pálya­munkát nyújtotta be. A műsorok többsége a mil­lenniumhoz kötődik, de akad közöttük olyan is, amelyik világzenével, környezetvédelemmel és pályaválasztással foglal­kozik. Az ORTT összesen 320 millió forintot osztott ki a közszolgálati műsorok támo­gatására a már működő rádi­ók között — tudtuk meg Né­meth Genscher Attilától, a Rádió 88 programigazgatójá­tól és Vass Imre hírigazgató­tól. A Telekom Kft. har­minchat nyertes pályázatára 25 millió forintot kapott. Ez az összeg a műsorok megva­lósítási költségének egyhar­madát teszi ki. A közszolgá­lati műsorok többségét ­amelyek között akad 1 éves időtartamú is - ebben a hó­napban kezdik el sugározni Szegeden és Cegléden. A kí­nálat gazdag és színes. A műsorfolyam során például tudósítások, beszélgetések hangoznak el a rádió hullám­hosszán a szegedi millenniu­mi eseményekről, de lesz közlekedésbiztonsági és kör­nyezetvédelmi magazin, s a rádió munkatársai bemutat­ják a helytörténeti értékeket, a dcl-alföldi lanyavilágot és a különleges zenei csemegé­ket is, hogy csak néhányat említsünk az újonnan induló programokból. A programigazgató beszá­molt lapunknak az ORTT frekvenciapályázatáról is. El­mondta: a legutóbbi pályáza­ti kiírásban Nagykőrösön, Kecskeméten, Békéscsabán és Budapesten szállt harcba frekvenciáért a Telekom Kft., ugyanis a cég hosszú távú üzleti stratégiájának ré­sze, hogy 3-5 éven belül lét­rehozzon egy 5-10 állomás­ból álló rádióhálózatot. - El­képzeléseink szerint ezek sa­ját műsort sugárzó állomá­sok lesznek, egységes arcu­lattal, de mihdenhol a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazodó stratégiával. A Te­lekom Kft. Nagykőrösön holtversenyben szerezte meg a második helyet. Kecske­méten négyen pályáztak a frekvenciáért, de az ORTT nem hozott döntést. Ponto­sabban úgy határozott, hogy érvényteleníti a pályázatot, s újat (r ki. Ez azonban a mai napig nem történt meg. Bé­késcsabán hatan pályáztak, s a szegedi cég egy ponttal le­maradva végzett a második helyen. Budapesten két frek­venciára is pályáztak, s mindkét esetben a második helyet szereztek meg a 11 és 12 aspiráns közül. - Bár nem szereztünk újabb frekvenciát, a futball nyelvén szólva: győzelemmel felérő vereséget szenvedtünk a második he­lyekkel - mondta Németh Genscher Attila. Megtudtuk: a nyertesek a műsorszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 120 napon belül kötelesek meg­valósítani a pályázatban fog­laltakat. Ha ebből kifutnak, lehetőségük van a hosszabbí­tásra, ami azonban a végte­lenségig nem folytatható. Az ORTT végső szankcióként szerződést is bonthat a nyer­tessel, s akkor a második he­lyezett kapja meg a frekven­ciát. Erre azonban eddig még nem volt példa. A program­igazgató elmondta: ha ilyen történne, akkor ők a rendel­kezésre álló határidőn belül be tudnák indítani a rádióál­lomást, hiszen kellő tőkével és szakmai tapasztalattal ren­delkeznek. Szabó C. Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents