Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-06 / 209. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. SZEPT. 6. kommentár Daike dáké G

heorghe Eunarról az volt a legutóbbi hír, hogy le akarja szedetni a magyar főkonzulátus épületéről a magyar zászlót. A kolozsvári polgármester ennek érdekében levelet Irt a megyei prefektusnak, akit arra kért: ugyan távolítássá már el a szerinte „dualista elmert" viselő lobogót. A megyei elöljáró, nagyon helyesen, elengedte a füle mellett a kérést. Nem ez volt az első alkalom, hogy nem teljesttette Funar kívánságát. Talán még a levelet sem iktatta. Minek? Hiszen Kolozsvár első embere szinte naponta tesz kísérletet arra, hogy gyűlöletet szítson a várost lakó románok és magyarok között. A magyar diplomácia vezetői szerint Funar ismétlődő próbálkozásai fényévnyi távolságra vannak a magyar és a román kormány, valamint a két nép közös, jó szomszédi kapcsolatokon, európai értékeken és célokon alapuló törekvéseitől. Szépen hangzik a kinyilatkoztatás, ami globálisan igaz is (lehet), ám itt, mármint Kolozsvárott, felőrlik az idegeket a lokális problémák, harcok. Az állandó feszültséget jelentő ügyek többsége mondvacsinált. Itt van példának okáért a gödör, amelyet hat évvel ezelőtt Funar kezdeményezésére ástak ki a város főterén azzal a szándékkal, hogy igazolják a dákó-román kontinuitás elméletet. Az ásatások mindezidáig semmit sem bizonyítottak. Lyukas garas nem sok, annyit sem találtak, ami igazolná a románok latin eredetét. Ez azonban nem érdekli Funart, mint ahogy a tudományos vélemények sem, így aztán dafke ásat tovább. Nem enged a gödörből, helyesebben: nem engedi a gödör betemetését hat év eltelte után sem. rjogy mi lesz a gödörrel? A hercehurca után én még 11 azt is el tudom képzelni, hogy Funar strgödreként fog szolgálni. Pompás temetés, vasgárdisták és síró nagyrománok nézik majd, ahogy Funar alászáll. Putyin és a cselgáncs Kolozsvári gödörháború MM MM Kolozsvár (MTI) Ujabb „gödörháborúra" készül Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, mivel Bogdán Cerghizan Kolozs megyei prefektus utasítást adott a Kolozsvár főterén éktelenkedő két régészeti ásatási gödör betemetéA prefektus utasításának alapján hétfőn a kolozsvári közterület fenntartó vállalat munkásai hozzá akartak kezdeni a munkálatokhoz, de a polgármester ellenőrei kiszálltak a helyszínre és az utasítás törvényellencsségére hivatkozva leállították a terep előkészítését. Funar felszólítására a téren megjelent a csendőrség és a rendőrség számolt be keddi számában az erdélyi Krónika című napilap a történtekről. A lap értesülései szerint a Kolozs megyei prefektus nem tágít szándékától, s mindenre elszánt Gheorghe Funar is. A kolozsvári főtéren 1994ben kezdtek Gheorghe Funar kezdeményezésére nagyszabású ásatásokba, hogy megtalálják a Kolozsvár helyén egykoron állt római település, Napoca fórumát. A dákó-román kontinuitás elmélet igazolását szolgáló ásatások kevés tudományos eredménnyel jártak, a régészek mindössze egy római kori épület alapjaira bukkantak rá. A kolozsvári polgármester régészeti akciója azonban súlyos etnikai feszültséget okozott a városban, mivel az ásatások ürügyén Funar szerette volna eltávolíttatni a főtérről Mátyás király lovas bronzszobrát. A magyar király emlékművének eltávolítását a város magyar lakosai megakadályozták. Tavaly a Kolozs megyei kulturális felügyelőség, a kolozsvári Történelmi Múzeum, a román kulturális minisztérium történelmi emlékművek bizottsága arra az eredményre jutott, hogy az ásatásokat nem érdemes tovább folytatni, a) addig feltárt szerény értékű leletek megőrzésének legjobb módja az, ha a gödröket betemetik. Már akkor tettek egy tétova kísérletet erre, de miután Funar utasítására az éj leple alatt elhordták a gödrök feltöltéséhez kiszállított földet, minden maradt a régiben. Idén augusztusban a helyi román sajtó helyi civil szervezetekkel közösen aláírási akciót kezdett a fótéri gödrök eltüntetése érdekéhen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezete melegen támogatta a kezdeményezést. A kolozsvári polgármester azonnal válaszolt: közleményben Ítélte el. hogy az RMDSZ „politikai nyomást gyakorol és a zsarolástól sem retten vissza annak érdekében, hogy elföldeltesse a román nép folytonosságát és latin eredetét bizonyító leleteket". Funar arra szólított fel minden pártot, hogy nyilvánosan foglaljon állást „az RMDSZ praktikáival, a románok történelmének elfóldelésével szemben". - Az ásatások elkezdődtek, s persze, kiderült, hogy Kolozsvár nem Róma, és kiderült az is, a feltárt eredmények nem annyira értékesek, hogy azokat állandó jelleggel vitrinben kelljen tárolni és mutogatni. A gödröket tehát be kell tömni, s hogy Kolozsvár valóban visszanyerje korábbi európai színét és becséi, minél harmonikusabb városkép kialakításán kellene fáradozni nyilatkozta a vita kapcsán Ioan Vida-Simiti kolozsvári parasztpárti képviselő. A Kolozsvári Történelmi Múzeum igazgatója, Ioan Piso úgy fogalmazott: a polgármesteri hivatal nem foglalkozhat archeológiával, hanem be kell tartania az ügyben illetékes országos fórumok döntéseit. A városháza nem tarja be a törvényeket és az az érzésem, hogy elnézik neki a törvényes rendelkezések megszegését. Vlagyimir Putyint nem kellett kétszer kérni: a Kodokan Központban bemutatta „földbe döngölös" cselgáncstudását. (MTI Telefotó/EPA/Anatolij Malcev) Tokió (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mori Josiro japán kormányfő kedden kötelezettséget vállalt a két ország közötti békeszerződés megkötését célzó tárgyalások folytatására. Ezt maga Mori jelentette be kedden Tokióban. Az orosz-japán csúcstalálkozó végén tartott sajtókonferencián Putyin úgy vélekedett, hogy erőfeszítéseket tettek egy kompromisszumos rendezés érdekében, de egyelőre nem találtak megoldást a II. világháború óta, a Kuril-szigetek hovatartozásának kérdése miatt hivatalosan még mindig meg nem kötött kétoldalú békeszerződés tető alá hozására. Az orosz államfő úgy látta viszont, hogy mindkét félben megvan a jóakarat. A tárgyalások folyamán a japán fél ismét felvetette azt a két évvel korábbi javaslatát, amely szerint terjesszék ki Japán felségvizeit a Kurilszigetekig úgy, hogy közben megtartják az ottani orosz közigazgatást, de Putyin ezt elutasftotta. A japán miniszterelnök kijelentette, hogy Tokió támogatni fogja az orosz gazdasági reformokat, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben kedvezőbb befektetési körülmények várják Oroszországban a külföldi vállalkozókat. Prodi és a bővítés Brüsszel (MTI) Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke eltökélten törekszik arra, hogy az első belépők valóban még a mostani bizottság mandátumának lejárta, azaz 2004 vége előtt bekerülhessenek az EU-ba. - Nem lehet semmi kétség afelől, hogy ez a bizottság megfelel a kihívásnak: egyesíteni Európát az elkövetkező években mondta Prodi Brüsszelben kedden, a bizottság külképviselőinek értekezletén. Az elnök megerősítette, hogy az EU végrehajtó testületének két fő programja van: a szervezet bővítése és a bizottság reformja. Az Európai Bizottságnak 123 országban és nemzetközi szervezetnél van külképviselete. Nem adnák ki... Belgrád (MTI) A legesélyebbnek tartott szerb ellenzéki elnökjelölt választási győzelme esetén nem adná ki a hágai ENSZ-törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics hivatalban lévő elnököt. A dpa jelentése szerint Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) elnökjelöltje azt mondta, hogy a hágai ENSZ-törvényszék .jogilag diszkvalifikálja magát, mert egyre inkább amerikai intézmény, nem pedig nemzetközi bfróság". Egy helyi rádióadóban beszélve az ellenzéki elnökjelölt ugyanolyan értelmetlennek nevezte a Milosevics elleni vádemelést, mint Jugoszlávia tavalyi bombázását. Bírálta, hogy Oroszország nincs képviselve a hágai törvényszékben, amely a volt Jugoszlávában elkövetett háborús bűnöket vizsgálja. játíjiA sáraM/Ma jgc ®íg íéwa ( 7451 Ft 4 6687jr j fmm • • 'v •• ÍOS^JBÉI MdB mP|Hy 1 /60 FtJl w- AÉ 4 ÉU- Ar 4^65 000 F^ SZEGED, POZSONYI IGNÁC U. <A BÖRTÖN MÖGÖTT). TEL.: 62/425-822 BÚTORAINKAT LAPRA SZERELTEN ÁRUSÍTJUK. • NYITVA TARTÁS: H-P: 9-17., szo.: 8-12 ÓRÁIG Az iráni kapcsolat Minszk (MTI) Vlagyimir Jermosin fehérorosz miniszterelnök kijelentette kedden, hogy hazája számára kiemelten fontosak az Iránhoz fűződő kapcsolatok. A kormányfő fogadta kedden azt az iráni küldöttséget, amely Muhammad Sariatmadari kereskedelmi miniszter vezetésével részt vesz Minszkben az iráni-fehérorosz. gazdasági együttműködési vegyes bizottság ülésszakán. A belorusz kormányfő hangsúlyozta iráni vendégei előtt, hogy megítélése szerint biztatóan fejlődnek a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is, de az iráni-fehérorosz viszony alapját a magas szintű politikai együttműködés jelenti. November 11.: referendum Kassa (MTI) Rudolf Schuster szlovák államfő az ellenzék kezdeményezte aláírásgyűjtésre alapozva kiírta a népszavazást, amely azt lesz hivatott eldönteni, hogy tartsanak e Szlovákiában előrehozott parlamenti választásokat. A referendum időpontját az államfő november 11 -ében határozta meg. Azt, hogy a Dzurinda-kormány megbízatásának felezőidején túl Szlovákiában idő előtti parlamenti választások legyenek, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt és ellenzéki partnere, a Szlovák Nemzeti Párt szeretné elérni. Az előzetes felmérések szerint a népszavazáson csak az arra jogosultak 29 százaléka vesz majd részt és ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy az előrehozott választások megvalósuljanak. Bush elszólta magát Naperville (MTI) George Bush texasi kormányzó, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje óvatlanul, nem a nyilvánosságnak szánva szavait - súlyosan sértő megjegyzést tett a The New York Times egyik újságírójára. Az eset az Illinois állambeli Naperville-ben, Chicago közelében történt, ahol egy nagygyűlésen Bush - nem tudván, hogy az előtte levő mikrofont már bekapcsolták - odahajolt alelnökjelöltjéhez, Dick Cheney-hez, és azt súgta a fülébe: ,',Ott van Adam Clymer, első ligás seggfej a New York Times-tól". Clymer bíráló cikksorozatot írt lapjában Bush texasi kormányzói teljesítményéről. KI esti I követelése Bécs (MTI) Thomas Klestil osztrák szövetségi államfő határozottan követeli az Ausztria ellen az Osztrák Szabadságpárt kormányba való bekerülése miatt meghirdetett EUszankciók haladéktalan feloldását a „bölcsek" jelentésének elkészülte után, mert az intézkedések veszélyeztetik Ausztria érdekeit. „Ausztriának központi szerepet kell játszania a kibővített Európában, és szövetségesekre kell szert tennie a közép-európai államok csoportjában" hangsúlyozta egyébként az államfő.