Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30 / 230. szám

SZOMBAT, 2000. SZEPT. 30. A TORONY ALATT 7 Városházi közlemény „Fel fogunk lépni" Az elnök politikai pályafutása újból lecsap Csapó Balázs 1994 és 1998 között saját színeiben levonult a pártpalettárói. (Fotó: Karnok Csaba) Futottak még... Munkatársunktól A Szegedért Egyesület 6 tagú elnökségében három volt polgármesterjelölt is található. Az elnök, Csapó Balázs 1994-ben a Polgárosuló Szegedért Egyesület színeiben indult a polgármesteri székért a helyható­sági választáson. Az elnökségi tagok közül Molnár Imre 1998-ban függetlenként, Kiss József Géza pedig a MIÉP-KDNP közös jelöltjeként szállt harcba a pol­gármesteri tisztért az önkormányzati választáson. Csapó és Molnár a harmadik, Kiss József Géza pedig a hatodik helyen végzett a megmérettetésen. „Az emberi aljasság mértéke oly korlátlan, hőfoka oly égető, találé­konysága oly eredeti és változatos, megnyilatko­zási képletei oly meg­lepőek, hogy néha meghőkölünk, s úgy érezzük, ez a legna­gyobb emberi erő. De később úgy tapasztal­juk, valahányszor az emberi aljasság támad, rögtön jelentkezik az emberi segítség is. Je­lentkezik, kérés, és hí­vás nélkül, néha nagyon szemérmesen, s egy­szerre látnod kell hogy az aljassággal szemben az emberi szándék meg­szervezi a segítséget is. Néha későn. Néha töké­letlenül. De végül dia­dalmasan." Márai Sándor: Füveskönyv A város vezetőit érintő hamis vádakat mindezidáig nem tartottuk válaszra mél­tónak. A Szegedért Egyesü­let 2000. szeptember 28-án tartott sajtótájékoztatója után azonban úgy érezzük, hogy nem tűrhetjük tovább szó nélkül a minden alapot nél­külöző támadásokat. A saj­tótájékoztatón elhangzottak­kal kapcsolatosan - kizáró­lag a tényekre szorítkozva ­az alábbiakat kívánjuk nyil­vánosságra hozni: A „Nagy" Virág adásvé­teli szerződésében nem Sze­ged Megyei Jogú Város Ön­kormányzata volt az eladó, hanem a Szervánszky Ven­déglátóipari Kft., mivel a vá­ros 1994-ben adta el Szer­vánszky Lás/lóéknak a cuk­rászdát. A vételárhátralék kifizeté­sét a vevő vállalta, úgy, hogy a 45.000.000 Ft+áfa összeget a Postabanknál, a legkedvezőbb kamatozás mellett az önkormányzat ja­vára visszavonhatatlan letét­ként elhelyezi azzal, hogy kamataival együtt az önkor­mányzat részére kifizetésre kerül a perfeljegyzés és a pertől függő hatály jogerős törlésekor. A „Kis" Virág bérleti jo­gát 23.500.000 Ft+áfa össze­gért vette meg a város Szer­vánszky Lászlótól, és 30.000.000 Ft+áfa összegért adta el az Első Ingatlanhasz­nosító és Ingatlanforgalmazó Kft. részére, profilkötöttség mellett, vagyis az ingatlanok csak és kizárólag cukrászda és kávéházként üzemelhet­nek. A „Nagy" Virág szerző­désének kelte 2000. április 26., a letét elhelyezésének időpontja pedig 2000. április 28. A feltételek bekövetkez­tekor a város számlájára 2000. július 4-én megérke­zett 93.750.000 forint, vala­mint a letét ideje alatt kelet­kezett 939.042 forint kamat, vagyis a „Nagy" Virág véte­lárhátraléka, illetve a „Kis" Virág bérleti jogának ellen­értéke. A Csongrád Megyei Ven­déglátó Vállalat végelszá­molójának utolsó ténykedé­seként a Monarchia Kft. nem a végelszámolótól, hanem másodkézből a Nabro Kft.­től vásárolta meg a bérleti jogot. Természetesen az ét­terem bezárásáról senki sem tehetett, mint ahogy arról sem, hogy a hosszú évek so­rán kb. tízszer meghirdetett es tartozékoktól mentes nagyhírű étteremben csak az "gyes Nabro Kft.-től másod­kézből megvásárló Monar­chia Kft. látott fantáziát. Az 1994-98-as években ön­kormányzati képviselő dr. Szilvásy László bizonyára szelektív amnéziában szen­vedett, amikor az ő képvi­selősége idején történt és Básthy Gábor alpolgármes­ter által előterjesztett, a Du­na-Tisza Regionális Fejlesz­tési Kft. törzstőkeemeléséről szóló Önkormányzati határo­zatot 1999. tavaszára helyez­te. Az nem elképzelhetetlen, hogy dr. Szilvásy László volt képviselő éppen nem a közgyűlési teremben tartóz­kodott, hiszen gyakori jelen­ség volt az ő különcsége. Tehát nem a jelenlegi al­polgármester előterjesztésére emelt törzstőkét az önkor­mányzat, és nyilvánvalóan nem a törzstőkeemelésből vásárolt a Duna-Tisza Regi­onális Fejlesztési Rt. a Mo­narchia Kft.-bői üzletrészt. Bizonyára emlékszik dr. Szilvásy László a Duna-Ti­sza Regionális Fejlesztési Rt. alapítására és a társaság alapvető regionális fejleszté­si, gazdaságélénkítő szerepé­re. A Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. fő profilját al­kalmazva tőkebefektetést eszközölt a Monarchia Kft.­be banki kamatra. Ezt a be­fektetést természetesen hitel­bírálat, és 125.000 forintos hitelbírálati díj előzte meg, közel négy hónapos átfutási idő alatt (1998. december 16-tól 1999. április 15-ig). A 18.000.000 forintos tagi köl­csönt, az 1.000.000 forintos törzstőkét, valamint az 1.133.000 forintos kamatot négy hónap elteltével 1999. augusztus 14-én visszafizet­tük. Természetesen az üzlet­rész visszavásárlása és a tagi kölcsön visszafizetését kö­vetően a Duna-Tisza Regio­nális Fejlesztési Rt. tagsági viszonya is megszűnt a Mo­narchia Kft.-ben. Valótlan az az állítás, hogy az étterem felújítása abból az összegből volt fe­dezve, amit a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. ta­gi kölcsönként nyújtott, a Monarchia Kft.-nek. Véleményem szerint nincs meglepő abban, hogy a Duna-Tisza Regionális Fej­lesztési Rt. a törzstőkéjéből nem székházat újított fel 300.000.000 forintért, ha­nem az ügyfelei kiszolgálá­sára kiválóan alkalmas, felú­jított, a piaci bérleti díj felé­ért talált magának helyet a már bejáratott Széchenyi tér 3. helyett a Széchenyi tér 9. szám alatt a Duna-Tisza Re­gionális Fejlesztési Rt. közgyűlési döntését kis­vetően. Természetesen szin­tén a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. közgyűlése döntött a Széchenyi tér 3. szám alatti épület eladásá­ról. Valótlan továbbá az is, mely szerint az ABN-AM­RO Bank Rt. a Monarchia Kft.-től bérli a helyiséget. A bank a TÁKISZ-tól bérli a számára szükséges irodákat. A jogos kritikát természe­tesen elfojtani nem áll szán­dékunkban, de amennyiben a Szegedért Egyesület a ne­vének és az alapszabályának megfelelően valóban Szege­dért kíván munkálkodni, az elnökség tagjainak félre kell tenniük a politikai kudarca­ikból és a személyes érdek­sérelmükből eredő alaptalan vádaskodásaikat, mert azok ellen a jövőben minden tör­vényes eszközzel fel fogunk lépni. Dr. Tintár László Csapó Balázs volt ön­kormányzati képviselő nemrégiben jelentette meg nagy vihart kavart hírlevelének, röpiratának harmadik számát, amely­ben egyebek mellett a je­lenlegi városvezetést os­torozza. Ki Csapó Balázs, a Szegedért Egyesület je­lenlegi elnöke? Honnan jött, mit miért csinált az elmúlt években? És mit csinál most? Alábbi cik­künk erről szól. A dunántúli születésű Csa­pó Balázs 1980-ban a JATE-n szerzett diplomát matematika­fizika szakon. A nyolcvanas évek elején szamizdat-terjesz­tésért három napot ült előzetes letartóztatásban. Az úgyneve­zett Repülő Egyetemek egyik szervezője, mai szóhasználat­tal élve, vastagon benne volt az ellenzéki dolgokban. A nyolcvanas évek közepén amerikai ösztöndíjasként az Egyesült Államokban és Svájcban tanult, ahonnan si­keres számítástechnikai vál­lalkozóként tért vissza. A kül­földről behozott technikát fel­használva, a rendszerváltó erőknek készített röplapokat, tagkönyveket és egyéb kiad­ványokat. Többek között a ke­ményen ellenzéki Déli Napló című hetilapot, amelyet ő jegyzett kiadóként, s amely lap azokat a vállalati igazgató­kat is leleplezte, akik reklám­jaikkal ideig-óráig eltartották az újságot. A rendszerváltás hajnalán Csapó egy időben volt tagja az MDF-nek, az SZDSZ-nek, a Fidesznek és a Bajcsy-Zsi­linszky Endre Baráti Társas­ágnak. Az első közgyűlésbe SZDSZ-támogatott független­ként került be. Tanács István Ön kormányzó? című könyvé­ben az szerepel, hogy Csapó alpolgármester akart lenni, Tudósítónktól Az augusztus 12-én Németországban hivata­losan közzétett új német kárpótlási törvény értel­mében mindazok benyújt­hatják kárpótlási igényü­ket, akik a nácizmus időszakában kényszer­munkásként dolgoztak Németországban, vagy az általa elfoglalt terüle­ten és a jelen kárpótlá­si alap létrehozásának időpontjában, azaz 1999. február 16-án életben voltak. Ha a jogosult igénylő 1999. február 15. után halálozott el, akkor házastársa, illetve gyer­mekei jogosultak a kárpótlási igény benyújtására. A német törvény értelmében hadifog­lyok nem jogosultak erre a kárpótlásra. Németország bu­dapesti nagykövetsége és az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet ezzel kapcsolatosan az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe. Munkatársunktól A zenei világnap apropó­ján rendezik meg a Szegedi Nemzeti Színházban a mil­lenniumi Dankó Pista gála­koncertet. Az eseményhez kapcsolódva a Belvárosi miniplex nagytermében ok­tóber l-jén, vasárnap dé­Csapó aminek érdekében sorra járta mindazokat a képviselőket, akiknek a szavazatát megsze­rezni remélte. Csapó ellensé­gei föltételezték, hogy alpol­gármesterként a vállalkozásai számára akar előnyöket sze­rezni, a barátai viszont meges­küdtek volna rá, hogy csak a város érdekében akarta hasz­nosítani menedzseri tapaszta­latait. Csapó Balázst végül is nem választották meg alpol­gármesterré, minek következ­tében a városvezetés, s főként Tűhegyi József SZDSZ-es al­polgármester ellenségévé vált. Azt mondják, hogy dühében közgyűlési szövetséget akart szervezni a város vezetői el­len. Napirend előtti éles és szarkasztikus felszólalásait csak „Csapó lecsap" címen emlegették és emlegetik mind a mai napig a városatyák. Az egyik frakcióhoz sem tartozó független képviselő útja egye­nesen az 1994-ben megalakult Polgárosuló Szegedért Egye­sületbe vezetett. Csapó Balázs az 1994-es helyhatósági választáson már a PSZE listavezetőjeként és polgármesterjelöltjeként in­dult el. Bár a PSZE igen ko­moly és intenzív kampányt folytatott, a remélt tíz-tizen­kettő helyett csak öt képvi­selője jutott be a közgyűlésbe. A polgármesteijelöltek verse­nyében Csapó Szalay István és Ványai Éva mögött a har­madik helyen végzett. Csapó a Délmagyarországnak nyilat­kozva elmondta: ahhoz képest, hogy mások miképpen állították be a múltamat, jelle­mezték személyiségemet a kampány során, jónak tartom a dobogós helyet. Am ahhoz „Ha Ön 1999. február 16­án magyarországi állandó lak­címmel rendelkezett, nem zsi­dó származású és a II. világhá­ború idején kényszermunkás­ként dolgozott Németország­ban vagy az áltata elfoglalt te­rületen, kérjük, minél előbb je­lentkezzen telefonon az IOM ­Nemzetközi Migrációs Szer­vezet budapesti képviseletén, munkanapokon 10 és 14 óra között vagy levélben értesítse irodánkat, hogy kárpótlási igé­nyét nyilvántartásba vehessük. Budapest, 1065 Révay utca 12. Tel: 06-1-269-0324. Fax: 06-1- 374-0532. E-mail: iom budapes@iom.int Az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet díjmente­sen foglalkozik kárpótlási ké­relmével. Az erre jogosult sze­mélyek 15000 német márkáig terjedő kárpótlásban részesül­hetnek. A kérvények benyújtá­sának határideje: 2001. au­gusztus 11. Kérjük, ne küldjön eredeti dokumentumokat! Az IOM ­Nemzetközi Migrációs Szer­lelőtt 10 órai kezdettel műsorra tűzik az 1940-ben, a legendás prímás életéről készült, Dankó Pista című filmet. A Kalmár László rendezte moziban a főbb szerepeket Jávor Pál, Lu­kács Margit és Simor Erzsi játsszák. i képest, hogy mennyire konkrét és jó a programunk, kiváló a szakértői hátterünk, sokkal jobban kellett volna végez­nünk. Éppen ezért nagyon re­mélem, hogy a város vezetése nyitott lesz, s így megvalósul­hatnak elképzeléseink. Nem vezet tájékoztatni fogja Önt a kárpótlás folyamatáról. Ha Ön zsidó származású, kérjük, keresse fel a Claims Conference budapesti irodáját (Budapest, 1062 Lendvay utca 17-19. Tel: 06-1 -374 3078). Az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet felelős mindazon nem-zsidó szárma­zású kényszermunkások kár­pótlási igényéért, akik nem a Belarusz Köztársaságban, Csehországban, Észtország­ban, Lettországban, Litvániá­ban, Moldáviában, Lengyelor­szágban, Oroszországban, Uk­rajnában vagy valamely más volt szovjet tagköztársaság ál­lamában élnek. Ha Ön 1999. február 16-án ezen országok valamelyikében élt kérjük, lépjen kapcsolatba az Önhöz legközelebb eső Megbékélési Alapítvány (Reconciliation Foundation) irodájával" - áll a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének és az IOM Nemzetközi Migrá­ciós Szervezet közleményé­ben. Zöld szám Munkatársunktál A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi pol­gárok az önkormányza­tot, ha kérdéseik, javas­lataik vannak a várost érintő ügyekben. A tele­fonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség ese­tén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. tartom kizártnak, hogy képvi­selőink a város vezetésében is szerepet kapjanak." A PSZE képviselői nem kaptak szere­pet a városvezetésben. A PSZE-frakció idővel szétesett, atomjaira hullott. Csapót, aki passzivitásával tüntetett a Fiókkönyvtárak Szegeden a Somo­gyi-könyvtárnak 18 fi­ókkönyvtára van, me­lyek számítástechnikai fejlesztését egyik fon­tos céljaként tűzte ki a nemrég elfogadott kulturális koncepció. A helyzet értékelésére Molnár Máriát, a könyvtár fiókhálózati osztályvezetőjét kér­tük fel. A szegedi önkormány­zat kulturális koncepciója tartalmazza a Somogyi­könyvtár 18 fiókkönyvtá­rával kapcsolatos önkor­mányzati elképzeléseket, melyek szerint elsődleges feladat a bibliotékák szá­mítástechnikai hálózatá­nak kialakítása. Molnár Mária fiókháló­zati osztályvezető elmon­dása szerint a számítás­technikai fejlesztés egyre fokozottabban jelentkező igény: a számítógépes köl­csönzés és katalógushasz­nálat, az internetes hozzá­férés a kor kívánalmainak megfelelően a könyvtári feladatkör kiszélesítését szolgálná. Három éve, 1997-ben látott napvilágot a könyv­tári törvény, melynek legfőbb elve, hogy a könyvtár az egyik alapin­tézmény az információs társadalomban. Molnár Mária szerint a biblioté­kák szellemiségének fő pillére az információhoz és tudásanyaghoz történő közgyűléseken, kizárták az egyesületből. Az egyesület 1995-ben új vezetőséget vá­lasztott, amely ellen a régebbi vezetés ügyészségi vizsgálatot indított. Ennek lezárultával Csapó Balázst „vissza kellett venni" az egyesületbe. Minde­közben a PSZE egyik legfon­tosabb programeleme, a Világ utcája elnevezésű projekt zá­tonyra futott. Sokak szerint azért, mert nem volt mögötte erő és nem volt eléggé hiteles. Csapó 1994 és 1998 között sa­ját színeiben levonult a párt­palettáról, s már nem volt po­litikai tényező. Cége, a média és kommunikációs vonalon mozgó Intermédia Kft. ekkor kapott különböző önkormány­zati megbízásokat, buszme­gállókat és információs táblá­kat készített. Utóbbiról a szak­emberek alaposan leszedték a keresztvizet. Csapó 1998-ban a Vállal­kozók Pártja színében indult az önkormányzati választáson, de nem került be a közgyűlés­be. 1999 februárjában a PSZE tisztújító közgyűlésén Kővári Árpád lemondott az egyesület elnöki posztjáról, annak ellen­ére, hogy mandátuma még nem járt le. Helyette Csapót választották meg a PSZE el­nökének. Rá egy hónapra tá­vozott az egyesületből Katona András és Barcsay István, akik a PSZE színeiben jutot­tak be a közgyűlésbe. Barcsay azzal indokolta döntését, hogy irányváltás történt a PSZE-n belül. Csapó Balázst hiperaktív, békétlen és öntörvényű em­bernek tartják azok, akik már régóta ismerik. Olyan impul­zív embernek, aki nem tűri, ha ellent mondanak neki. Elemzők szerint a középutas populista Csapó hírleveleivel elindította a választási kam­pányt... Szabó C. Szilárd szabad hozzáférés biztosí­tása az olvasóközönség számára. A fiókhálózati osztályvezető elmondása szerint a jelenlegi lerom­lott állapotok javítása ér­dekében a könyvtár mun­katársai pályázati úton is próbálnak segíteni a finan­ciális háttér megteremté­sére. Mindemellett a könyv­tár forgalma és szerepe is átértékelődött az idők fo­lyamán, hiszen egy-egy közösség kulturális életé­nek központjává is vált. A városban található 18 fiókkönyvtár rendsze­resen ad otthont külön­böző kulturális esemé­nyeknek, író-olvasó talál­kozóknak, civil szerveze­tek összejövetelefnek, il­letve a könyvtárba járók igényeinek megfelelően alakítja ki saját profilját. A fiókkönyvtárak egyik legnagyobb erőssége, hogy a lakóhelyhez közel biztosítja a könyvtári és információs ellátást. Ennek ellenére a ki­használtság nem éri el a megfelelő színvonalat, a lakosság körében nem eléggé ismert és népszerű ez a kulturális szolgálta­tás. A folyamat orvoslása­ként az idén készült el a szegedi fiókkönyvtárak közös, színes képekkel il­lusztrált prospektusa, mely betekintést ad a je­lenlegi gazdag kínálatba. Lévay Gizella NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: Á 62/466-847. Dankó Pista a Belvárosi moziban Úi német kárpótlási törvény Számítógépes háttér nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents