Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-30 / 230. szám
SZOMBAT, 2000. SZEPT. 30. A TORONY ALATT 7 Városházi közlemény „Fel fogunk lépni" Az elnök politikai pályafutása újból lecsap Csapó Balázs 1994 és 1998 között saját színeiben levonult a pártpalettárói. (Fotó: Karnok Csaba) Futottak még... Munkatársunktól A Szegedért Egyesület 6 tagú elnökségében három volt polgármesterjelölt is található. Az elnök, Csapó Balázs 1994-ben a Polgárosuló Szegedért Egyesület színeiben indult a polgármesteri székért a helyhatósági választáson. Az elnökségi tagok közül Molnár Imre 1998-ban függetlenként, Kiss József Géza pedig a MIÉP-KDNP közös jelöltjeként szállt harcba a polgármesteri tisztért az önkormányzati választáson. Csapó és Molnár a harmadik, Kiss József Géza pedig a hatodik helyen végzett a megmérettetésen. „Az emberi aljasság mértéke oly korlátlan, hőfoka oly égető, találékonysága oly eredeti és változatos, megnyilatkozási képletei oly meglepőek, hogy néha meghőkölünk, s úgy érezzük, ez a legnagyobb emberi erő. De később úgy tapasztaljuk, valahányszor az emberi aljasság támad, rögtön jelentkezik az emberi segítség is. Jelentkezik, kérés, és hívás nélkül, néha nagyon szemérmesen, s egyszerre látnod kell hogy az aljassággal szemben az emberi szándék megszervezi a segítséget is. Néha későn. Néha tökéletlenül. De végül diadalmasan." Márai Sándor: Füveskönyv A város vezetőit érintő hamis vádakat mindezidáig nem tartottuk válaszra méltónak. A Szegedért Egyesület 2000. szeptember 28-án tartott sajtótájékoztatója után azonban úgy érezzük, hogy nem tűrhetjük tovább szó nélkül a minden alapot nélkülöző támadásokat. A sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatosan - kizárólag a tényekre szorítkozva az alábbiakat kívánjuk nyilvánosságra hozni: A „Nagy" Virág adásvételi szerződésében nem Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata volt az eladó, hanem a Szervánszky Vendéglátóipari Kft., mivel a város 1994-ben adta el Szervánszky Lás/lóéknak a cukrászdát. A vételárhátralék kifizetését a vevő vállalta, úgy, hogy a 45.000.000 Ft+áfa összeget a Postabanknál, a legkedvezőbb kamatozás mellett az önkormányzat javára visszavonhatatlan letétként elhelyezi azzal, hogy kamataival együtt az önkormányzat részére kifizetésre kerül a perfeljegyzés és a pertől függő hatály jogerős törlésekor. A „Kis" Virág bérleti jogát 23.500.000 Ft+áfa összegért vette meg a város Szervánszky Lászlótól, és 30.000.000 Ft+áfa összegért adta el az Első Ingatlanhasznosító és Ingatlanforgalmazó Kft. részére, profilkötöttség mellett, vagyis az ingatlanok csak és kizárólag cukrászda és kávéházként üzemelhetnek. A „Nagy" Virág szerződésének kelte 2000. április 26., a letét elhelyezésének időpontja pedig 2000. április 28. A feltételek bekövetkeztekor a város számlájára 2000. július 4-én megérkezett 93.750.000 forint, valamint a letét ideje alatt keletkezett 939.042 forint kamat, vagyis a „Nagy" Virág vételárhátraléka, illetve a „Kis" Virág bérleti jogának ellenértéke. A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat végelszámolójának utolsó ténykedéseként a Monarchia Kft. nem a végelszámolótól, hanem másodkézből a Nabro Kft.től vásárolta meg a bérleti jogot. Természetesen az étterem bezárásáról senki sem tehetett, mint ahogy arról sem, hogy a hosszú évek során kb. tízszer meghirdetett es tartozékoktól mentes nagyhírű étteremben csak az "gyes Nabro Kft.-től másodkézből megvásárló Monarchia Kft. látott fantáziát. Az 1994-98-as években önkormányzati képviselő dr. Szilvásy László bizonyára szelektív amnéziában szenvedett, amikor az ő képviselősége idején történt és Básthy Gábor alpolgármester által előterjesztett, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. törzstőkeemeléséről szóló Önkormányzati határozatot 1999. tavaszára helyezte. Az nem elképzelhetetlen, hogy dr. Szilvásy László volt képviselő éppen nem a közgyűlési teremben tartózkodott, hiszen gyakori jelenség volt az ő különcsége. Tehát nem a jelenlegi alpolgármester előterjesztésére emelt törzstőkét az önkormányzat, és nyilvánvalóan nem a törzstőkeemelésből vásárolt a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. a Monarchia Kft.-bői üzletrészt. Bizonyára emlékszik dr. Szilvásy László a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. alapítására és a társaság alapvető regionális fejlesztési, gazdaságélénkítő szerepére. A Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. fő profilját alkalmazva tőkebefektetést eszközölt a Monarchia Kft.be banki kamatra. Ezt a befektetést természetesen hitelbírálat, és 125.000 forintos hitelbírálati díj előzte meg, közel négy hónapos átfutási idő alatt (1998. december 16-tól 1999. április 15-ig). A 18.000.000 forintos tagi kölcsönt, az 1.000.000 forintos törzstőkét, valamint az 1.133.000 forintos kamatot négy hónap elteltével 1999. augusztus 14-én visszafizettük. Természetesen az üzletrész visszavásárlása és a tagi kölcsön visszafizetését követően a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. tagsági viszonya is megszűnt a Monarchia Kft.-ben. Valótlan az az állítás, hogy az étterem felújítása abból az összegből volt fedezve, amit a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. tagi kölcsönként nyújtott, a Monarchia Kft.-nek. Véleményem szerint nincs meglepő abban, hogy a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. a törzstőkéjéből nem székházat újított fel 300.000.000 forintért, hanem az ügyfelei kiszolgálására kiválóan alkalmas, felújított, a piaci bérleti díj feléért talált magának helyet a már bejáratott Széchenyi tér 3. helyett a Széchenyi tér 9. szám alatt a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. közgyűlési döntését kisvetően. Természetesen szintén a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. közgyűlése döntött a Széchenyi tér 3. szám alatti épület eladásáról. Valótlan továbbá az is, mely szerint az ABN-AMRO Bank Rt. a Monarchia Kft.-től bérli a helyiséget. A bank a TÁKISZ-tól bérli a számára szükséges irodákat. A jogos kritikát természetesen elfojtani nem áll szándékunkban, de amennyiben a Szegedért Egyesület a nevének és az alapszabályának megfelelően valóban Szegedért kíván munkálkodni, az elnökség tagjainak félre kell tenniük a politikai kudarcaikból és a személyes érdeksérelmükből eredő alaptalan vádaskodásaikat, mert azok ellen a jövőben minden törvényes eszközzel fel fogunk lépni. Dr. Tintár László Csapó Balázs volt önkormányzati képviselő nemrégiben jelentette meg nagy vihart kavart hírlevelének, röpiratának harmadik számát, amelyben egyebek mellett a jelenlegi városvezetést ostorozza. Ki Csapó Balázs, a Szegedért Egyesület jelenlegi elnöke? Honnan jött, mit miért csinált az elmúlt években? És mit csinál most? Alábbi cikkünk erről szól. A dunántúli születésű Csapó Balázs 1980-ban a JATE-n szerzett diplomát matematikafizika szakon. A nyolcvanas évek elején szamizdat-terjesztésért három napot ült előzetes letartóztatásban. Az úgynevezett Repülő Egyetemek egyik szervezője, mai szóhasználattal élve, vastagon benne volt az ellenzéki dolgokban. A nyolcvanas évek közepén amerikai ösztöndíjasként az Egyesült Államokban és Svájcban tanult, ahonnan sikeres számítástechnikai vállalkozóként tért vissza. A külföldről behozott technikát felhasználva, a rendszerváltó erőknek készített röplapokat, tagkönyveket és egyéb kiadványokat. Többek között a keményen ellenzéki Déli Napló című hetilapot, amelyet ő jegyzett kiadóként, s amely lap azokat a vállalati igazgatókat is leleplezte, akik reklámjaikkal ideig-óráig eltartották az újságot. A rendszerváltás hajnalán Csapó egy időben volt tagja az MDF-nek, az SZDSZ-nek, a Fidesznek és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságnak. Az első közgyűlésbe SZDSZ-támogatott függetlenként került be. Tanács István Ön kormányzó? című könyvében az szerepel, hogy Csapó alpolgármester akart lenni, Tudósítónktól Az augusztus 12-én Németországban hivatalosan közzétett új német kárpótlási törvény értelmében mindazok benyújthatják kárpótlási igényüket, akik a nácizmus időszakában kényszermunkásként dolgoztak Németországban, vagy az általa elfoglalt területen és a jelen kárpótlási alap létrehozásának időpontjában, azaz 1999. február 16-án életben voltak. Ha a jogosult igénylő 1999. február 15. után halálozott el, akkor házastársa, illetve gyermekei jogosultak a kárpótlási igény benyújtására. A német törvény értelmében hadifoglyok nem jogosultak erre a kárpótlásra. Németország budapesti nagykövetsége és az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet ezzel kapcsolatosan az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe. Munkatársunktól A zenei világnap apropóján rendezik meg a Szegedi Nemzeti Színházban a millenniumi Dankó Pista gálakoncertet. Az eseményhez kapcsolódva a Belvárosi miniplex nagytermében október l-jén, vasárnap déCsapó aminek érdekében sorra járta mindazokat a képviselőket, akiknek a szavazatát megszerezni remélte. Csapó ellenségei föltételezték, hogy alpolgármesterként a vállalkozásai számára akar előnyöket szerezni, a barátai viszont megesküdtek volna rá, hogy csak a város érdekében akarta hasznosítani menedzseri tapasztalatait. Csapó Balázst végül is nem választották meg alpolgármesterré, minek következtében a városvezetés, s főként Tűhegyi József SZDSZ-es alpolgármester ellenségévé vált. Azt mondják, hogy dühében közgyűlési szövetséget akart szervezni a város vezetői ellen. Napirend előtti éles és szarkasztikus felszólalásait csak „Csapó lecsap" címen emlegették és emlegetik mind a mai napig a városatyák. Az egyik frakcióhoz sem tartozó független képviselő útja egyenesen az 1994-ben megalakult Polgárosuló Szegedért Egyesületbe vezetett. Csapó Balázs az 1994-es helyhatósági választáson már a PSZE listavezetőjeként és polgármesterjelöltjeként indult el. Bár a PSZE igen komoly és intenzív kampányt folytatott, a remélt tíz-tizenkettő helyett csak öt képviselője jutott be a közgyűlésbe. A polgármesteijelöltek versenyében Csapó Szalay István és Ványai Éva mögött a harmadik helyen végzett. Csapó a Délmagyarországnak nyilatkozva elmondta: ahhoz képest, hogy mások miképpen állították be a múltamat, jellemezték személyiségemet a kampány során, jónak tartom a dobogós helyet. Am ahhoz „Ha Ön 1999. február 16án magyarországi állandó lakcímmel rendelkezett, nem zsidó származású és a II. világháború idején kényszermunkásként dolgozott Németországban vagy az áltata elfoglalt területen, kérjük, minél előbb jelentkezzen telefonon az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet budapesti képviseletén, munkanapokon 10 és 14 óra között vagy levélben értesítse irodánkat, hogy kárpótlási igényét nyilvántartásba vehessük. Budapest, 1065 Révay utca 12. Tel: 06-1-269-0324. Fax: 06-1- 374-0532. E-mail: iom budapes@iom.int Az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet díjmentesen foglalkozik kárpótlási kérelmével. Az erre jogosult személyek 15000 német márkáig terjedő kárpótlásban részesülhetnek. A kérvények benyújtásának határideje: 2001. augusztus 11. Kérjük, ne küldjön eredeti dokumentumokat! Az IOM Nemzetközi Migrációs Szerlelőtt 10 órai kezdettel műsorra tűzik az 1940-ben, a legendás prímás életéről készült, Dankó Pista című filmet. A Kalmár László rendezte moziban a főbb szerepeket Jávor Pál, Lukács Margit és Simor Erzsi játsszák. i képest, hogy mennyire konkrét és jó a programunk, kiváló a szakértői hátterünk, sokkal jobban kellett volna végeznünk. Éppen ezért nagyon remélem, hogy a város vezetése nyitott lesz, s így megvalósulhatnak elképzeléseink. Nem vezet tájékoztatni fogja Önt a kárpótlás folyamatáról. Ha Ön zsidó származású, kérjük, keresse fel a Claims Conference budapesti irodáját (Budapest, 1062 Lendvay utca 17-19. Tel: 06-1 -374 3078). Az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet felelős mindazon nem-zsidó származású kényszermunkások kárpótlási igényéért, akik nem a Belarusz Köztársaságban, Csehországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Moldáviában, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában vagy valamely más volt szovjet tagköztársaság államában élnek. Ha Ön 1999. február 16-án ezen országok valamelyikében élt kérjük, lépjen kapcsolatba az Önhöz legközelebb eső Megbékélési Alapítvány (Reconciliation Foundation) irodájával" - áll a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének és az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet közleményében. Zöld szám Munkatársunktál A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. tartom kizártnak, hogy képviselőink a város vezetésében is szerepet kapjanak." A PSZE képviselői nem kaptak szerepet a városvezetésben. A PSZE-frakció idővel szétesett, atomjaira hullott. Csapót, aki passzivitásával tüntetett a Fiókkönyvtárak Szegeden a Somogyi-könyvtárnak 18 fiókkönyvtára van, melyek számítástechnikai fejlesztését egyik fontos céljaként tűzte ki a nemrég elfogadott kulturális koncepció. A helyzet értékelésére Molnár Máriát, a könyvtár fiókhálózati osztályvezetőjét kértük fel. A szegedi önkormányzat kulturális koncepciója tartalmazza a Somogyikönyvtár 18 fiókkönyvtárával kapcsolatos önkormányzati elképzeléseket, melyek szerint elsődleges feladat a bibliotékák számítástechnikai hálózatának kialakítása. Molnár Mária fiókhálózati osztályvezető elmondása szerint a számítástechnikai fejlesztés egyre fokozottabban jelentkező igény: a számítógépes kölcsönzés és katalógushasználat, az internetes hozzáférés a kor kívánalmainak megfelelően a könyvtári feladatkör kiszélesítését szolgálná. Három éve, 1997-ben látott napvilágot a könyvtári törvény, melynek legfőbb elve, hogy a könyvtár az egyik alapintézmény az információs társadalomban. Molnár Mária szerint a bibliotékák szellemiségének fő pillére az információhoz és tudásanyaghoz történő közgyűléseken, kizárták az egyesületből. Az egyesület 1995-ben új vezetőséget választott, amely ellen a régebbi vezetés ügyészségi vizsgálatot indított. Ennek lezárultával Csapó Balázst „vissza kellett venni" az egyesületbe. Mindeközben a PSZE egyik legfontosabb programeleme, a Világ utcája elnevezésű projekt zátonyra futott. Sokak szerint azért, mert nem volt mögötte erő és nem volt eléggé hiteles. Csapó 1994 és 1998 között saját színeiben levonult a pártpalettáról, s már nem volt politikai tényező. Cége, a média és kommunikációs vonalon mozgó Intermédia Kft. ekkor kapott különböző önkormányzati megbízásokat, buszmegállókat és információs táblákat készített. Utóbbiról a szakemberek alaposan leszedték a keresztvizet. Csapó 1998-ban a Vállalkozók Pártja színében indult az önkormányzati választáson, de nem került be a közgyűlésbe. 1999 februárjában a PSZE tisztújító közgyűlésén Kővári Árpád lemondott az egyesület elnöki posztjáról, annak ellenére, hogy mandátuma még nem járt le. Helyette Csapót választották meg a PSZE elnökének. Rá egy hónapra távozott az egyesületből Katona András és Barcsay István, akik a PSZE színeiben jutottak be a közgyűlésbe. Barcsay azzal indokolta döntését, hogy irányváltás történt a PSZE-n belül. Csapó Balázst hiperaktív, békétlen és öntörvényű embernek tartják azok, akik már régóta ismerik. Olyan impulzív embernek, aki nem tűri, ha ellent mondanak neki. Elemzők szerint a középutas populista Csapó hírleveleivel elindította a választási kampányt... Szabó C. Szilárd szabad hozzáférés biztosítása az olvasóközönség számára. A fiókhálózati osztályvezető elmondása szerint a jelenlegi leromlott állapotok javítása érdekében a könyvtár munkatársai pályázati úton is próbálnak segíteni a financiális háttér megteremtésére. Mindemellett a könyvtár forgalma és szerepe is átértékelődött az idők folyamán, hiszen egy-egy közösség kulturális életének központjává is vált. A városban található 18 fiókkönyvtár rendszeresen ad otthont különböző kulturális eseményeknek, író-olvasó találkozóknak, civil szervezetek összejövetelefnek, illetve a könyvtárba járók igényeinek megfelelően alakítja ki saját profilját. A fiókkönyvtárak egyik legnagyobb erőssége, hogy a lakóhelyhez közel biztosítja a könyvtári és információs ellátást. Ennek ellenére a kihasználtság nem éri el a megfelelő színvonalat, a lakosság körében nem eléggé ismert és népszerű ez a kulturális szolgáltatás. A folyamat orvoslásaként az idén készült el a szegedi fiókkönyvtárak közös, színes képekkel illusztrált prospektusa, mely betekintést ad a jelenlegi gazdag kínálatba. Lévay Gizella NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: Á 62/466-847. Dankó Pista a Belvárosi moziban Úi német kárpótlási törvény Számítógépes háttér nélkül