Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-29 / 229. szám

PÉNTEK, 2000. SZEPT. 29. SZEGED 5 A szegedi áldozatok golgotája csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcs újságíróval oszthat­ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20­^f'HÜ 9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon. illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. „Égi áldás". Tévedésből rosszul tájoltuk be az ugyanezzel a címszóval a szerdai „Csörög"-ben meg­jelent észrevételben sze­replő villamosmegálló he­lyét. Valójában a Károlyi utca és a Tisza Lajos körút sarkán, vagyis a Centrum áruházzal szemben lévő megállóban borítja galamb­ürülék a padokat és a járdát, amit azóta több olvasónk is szóvá tett, a tisztább kör­nyezet megteremtését sür­getve. Ki tud róla? R-nének és egy 18 hónapos kisgyer­meknek nagyon hiányzik az a kétéves bama színű palo­tapincsi, amely Baktón ve­szett el e hónap 11-én. A kutyát azóta sem találták meg, de reménykednek ab­ban, hogy valaki tud róla. Ez esetben a 471-323-as te­lefonszámon lehet jelent­kezni. Zsebesek. A Mars téri piacon „dolgozó" zsebesek elleni hatékonyabb fellépést sürgeti egyik nyugdíjas ol­vasónk, akinek múlt szom­baton lopták el a pénztárcá­ját. A telefonáló szerint a rendszeresen megjelenő tol­vajokat már sokan ismerik, ezért nem érti, miért nem tesznek valamit azért, hogy ne foszthassák ki a vásárló­kat. Hiányoznak. A Mátyás téren tapasztalható több „hi­ányosságra" is felhívja a fi­gyelmet M. P. Bálint Sándor szobrának az orra hiányzik, miután ismeretlen rongálok megcsonkították. A ferences templom szentélyének falán kívül lefektetett kockakövek közül jó néhány fellazult, és több el is tűnt. Katonasír. Pap Sándor egy katonasír miatt aggódik, amely a Hódmezővásárhely felé vezető úton, az egyik benzinkúttal szemben folyó építkezés területén fekszik, s így ki van téve annak a veszélynek, hogy a munká­sok feltúrják. Olvasónk azt szeretné, ha a katona ma­radványai másutt, a hősi ha­lottak között találnának örök nyugalmat, vagy más megoldást találnának a sír megmentésére. INNENKRON Modellautók versenye Kováts Kristóf és Aba-Novák Judit, az Aba-Novák-freskó helyreállításának megálmodói. (Fotó: Nagy László) - Számomra ez a restau­rált freskó személyes elégté­tel - vallja Kováts Kristóf mérnök, Aba-Novák Vilmos unokája. - A diktatúrák, bármilyen bársonyosak le­gyenek is, csak akkor tudnak működni, ha száz százaléko­sak. Ha egy tizedszázaléknyi A művész ereje rés is van, az előbb-utóbb, mint sziklát a víz, szét fogja szedni a zsarnokságot. Ne­künk ez a freskó volt abban a tizedszázalékban. Le lehe­tett vakolni, de eltelt egy em­beröltő, és a festmény újra itt van. Ez a mi üzenetünk vele: a zsarnokok nézzenek rá, és gondoljanak bele, hogy milyen ereje van egy festménynek. Hozzá sem ér­demes fogni levakolni. Szá­momra, túl a háborús emlék­helyen, ezt jelenti a Hősök kapuja. Munkatársunktól Robbanómotoros távirá­nyítású modellautók verse­nyét rendezik meg szeptem­ber 30-án, szombaton egész nap a Rókusi körúti hiper­A Szegedi Vízmű Kft. „közkívánatra" az idén is megnyitja a Szent Ist­ván téri víztornyot. Pén­teken este 7, szombaton délután 5 óráig láthat­juk belülről az ipartörté­neti ritkaságnak számító építményt. A szervezők versenyt hirdettek a to­ronylátogató általános iskolások számára. „A Szent István téri vízto­rony tavalyi megnyitása iga­zi közönségsikert hozott, így az idén már mintegy közkí­vánatra tárjuk ki ismét a to­rony kapuját az érdeklődők előtt" - tájékoztatta lapunkat Kecse Nagy Sándor, a víz­tornyot üzemeltető Szegedi Vízmű Kft. minőségügyi és pr-vezetője. Egy éve az európai örök­ség napja alkalmából mutat­ták be a nagyközönségnek Szeged országosan is csak­nem páratlan, ipartörténeti emlékét, amelyet - Margit­szigeti „társával" együtt ­hazánk első vasbeton szerke­zetű építményeként tartanak számon. Az 1904-ben befejezett, Zielinszky Szilárd tervei szerint épült, 1000 köbméte­res, s ma is működő torony műemlékké nyilvánítása fo­lyamatban van; a polgármes­teri hivatal 1999-ben „ön­market parkolójában. A ver­seny egyben a modellautók magyar bajnoki futamának döntője, amelyen várhatóan huszonöt-harminc versenyző indul. kormányzati védettség" alá helyezte a városképet meg­határozó épületet. „Társaságunk működésé­nek fontos alapelve a nyi­tottság; ennek jegyében mu­tattuk be a szegedieknek víz­tornyainkat, laboratóriumun­kat, s a szennyvíztisztítót is" - mondta Kecse Nagy Sán­dor. Hozzátette: a Szegedi Vízmű Kft. különösen fon­tosnak tartja a gyerekek ér­deklődésének fölkeltését: ezért idén versenyt hirdettek az általános iskolások szá­mára. Azok az osztályok, amelyek legalább nyolcvan százalékos létszámmal meg­látogatják a Szent István téri víztornyot, pályázaton ve­hetnek részt. A fődíj: egyna­pos kirándulás az Opuszta­szeri Nemzeti Történeti Em­lékparkba, belépővel, uzson­nával. Az iskolai oktatásban is hasznát vehetik a vízmű tár­saság megújult számítógépes honlapjának (www.szegedi­vizmu.hu), amelyen a vízto­ronyról, valamint a szegedi vízellátás történetéről is talá­lunk adatokat. A Szent István téri vízto­rony ma (pénteken) 10-19 óráig, holnap (szombaton) 10-17 óráig látogatható. Az ünnepélyes megnyitó ma délelőtt 11 órakor kezdődik. Nyilas Péter Az res­taurált Aba-No­vák - fa I ­festmény felavatá­sára Sze­gedre ér­kezett a művész lánya, Aba-Novák Judit, és uno­kája, Kováts Kristóf. 1992-ben ők voltak azok, akik több mint 20 millió forintot ajánlottak fel a freskó restaurálásá­ra, döntő inditást adva ezzel a Hősök kapuján lévő freskó felújításának. A ma 11 órakor kezdődő ünnepélyes freskóavatás előtt Aba-Novák Judit nyilatkozott lapunknak. - Közel tíz évvel az ön és fia felajánlása után ma át­adják Aba-Novák Vilmos festményét a Hősök kapu­ján. Mit érzett, amikor megpillantotta a restaurált képet? - Mérhetetlen örömet. Ahogy Szegedre érkezve gép­kocsival szép lassan átgurul­tunk a Hősök Kapuja alatt, azt láttuk, hogy az emberek meg­állnak és felszegett fejjel szemlélik, magyarázzák a fest­ményt. Boldog vagyok, mert ezeknek az embereknek az édesapjuk, a nagyapjuk szere­pel a hősi emlékművön, s biz­tosan megelevenednek a csalá­di legendáriumok is. Úgy lá­tom, a festményt visszakerül a szegedi köztudatba, és lehet, hogy azok az évtizedek, ame­lyek alatt vakolat alatt volt, kü­lön is hozzájárulnak a fest­mény hatóerejéhez. - Önnek van-e emléke a harmincas évekből a fres­kóról? A kecskeméti Katona József Színház Kama­raszínházában szom­baton este ősbemuta­tója lesz az utóbbi években színháztörté­neti kutatásaival is el­ismerést szerzett Sán­dor János rendezőnek. Gyurkovics Tibor Há­ború, hármasban című „hipnózisát" állit ja színpadra Hegedűs Zoltán, Danyi Judit és a szegedi Flórián Antal főszereplésével. Szege­di a díszlet és a jelme­zek tervezője is: Mol­nár Zsuzsa. Szegeden élő érdemes művész rendezőnk, Sándor János az utóbbi években színháztörténeti munkáival is felhívta magára a figyel­met. Hiánypótló kutatásait azt képes csak igazán érté­kelni, aki tudja, mennyire kevés alaposan megírt, pontosan rendszerezett és olvasmányos írás áll ren­delkezésére annak, aki a szegedi teátrum történetét szeretné áttekinteni. Sán­dor János most írja a Sze­gedi kőszínház története című hiánypótló munka első kötetét, amely 1883­tól 1944 októberéig dol­gozza fel a magánkézben lévő teátrum históriáját. A - Nyolcéves kislány korom­ból emlékszem rá, s noha a festészet természetesen még nem kötött le, azt nagyon érde­kesnek találtam, hogy édes­apám ott fenn dolgozik, s egy olyan városban vagyok, ahol addig nem jártam. - Remélte, hogy a fest­ménynek ilyen szépen vissza­adja művészi erejét a restau­rálás? - A legelső restaurátori napjainkig eljutó második kötetre dr. Gyémánt Csilla főiskolai docenst, színház­történészt kérte fel, mert úgy gondolta, nem lenne szerencsés, ha azt a kor­szakot is, amelynek tevé­szondázás után, amit még a kisboltíven végeztek, kétség­beestem, mert ott rettenetes ál­lapotban volt a freskó. El sem tudtam képzelni, hogy meg le­het oldani a feladatot. Forrai Kornélia azonban rendkívüli műnkét végzett, és szerencsére a nagy boltíven már több épen maradt felület segítette ebben. Azért volt különösen fontos, hogy a freskó minél jobb álla­potban kerüljön elő, mert a fal­keny résztvevője volt, ön­maga láttatná és értékelné. Sándor János persze ren­dezőként sem lett hűtlen a színjátszáshoz, az elmúlt évad végén Galkő Bencé­vel közösen vitte színre DM-információ A szegedi orvosegyetem Népegészségtani Intézete a British Council támogatá­sával és a manchesteri Metropolitan University szakértőinek részvételével holnap, szombaton works­hopot rendez az otthonápo­festményről egykor még nem készülhettek színes felvételek. A múzeumban kitűnő fényké­pek maradtak fenn, de a freskó színeit az előkerülő maradvá­nyokból és festékszemcsékből kellett rekonstruálni. A restau­rálás különlegesen magas szín­vonalú lett, örülök, hogy For­rai Kornéliát bízták meg ezzel a feladattal. - A festményt aligha kapta volna vissza Szeged az ez­Karinthy Frigyes monodrá­mává alakított regényét, az Utazás a koponyám körült. Most a kecskeméti kamara­színházban Gyurkovics Ti­bor néhány éve írt három­szereplős darabját, a Hábo­rú, hármasbant állította színpadra. Bár június 2-án már volt egy zártkörű házi bemutató, az igazi premi­ert, ami egyben az ősbemu­tató is, szombaton este 8 órakor tartják. Sándor Já­nos azt mondja, Gyurko­vics darabja mostani éle­tünk rákfenéjéről szól: az ember szeretne kiszakadni a világból, megépíteni a maga bárkáját, amellyel bármilyen viharos tengeren el tud hajózni, de mire el­készül, tönkremennek az emberi kapcsolatai. A világ a rádión, a televízión, a mobiltelefonon keresztül beleszól az életünkbe, és a felépftett hajónkat, várun­kat úgy szétbombázza, mintha el sem készüli vol­na. Sándor Jánost Bodolay Géza hívta Kecskemétre rendezni. Némi vacillálás után igent mondott, mert úgy érzi, a mai napig szín­házfüggőséggel küzd: mint egy drogosnak a napi adagra, úgy van neki is szüksége naponta a szín­házra. Hollós! Zsolt lásról a Deák gimnázium­ban. A délelőtt 9 óra 50­kor kezdődő szakmai ese­ményre ápolók, védőnők, gyógytornászok, szociális munkások, valamint házi­orvosok, rendelőintézeti és kórházi orvosok részvételét várják. redfordulóra, ha ön és unokája, Kováts Kristóf nem ajánlja fel örökségét ­és nem mond le arróL hogy gazdagok legyenek. - Erről sokat beszéltünk már, a nyilvánosság előtt is, Kristóf fiammal is. Felajánlá­sunkban semmi meghökkentő nincs. Természetesnek tartom, hogy annak a műteremháznak az árát, ahová édesapám mo­numentális művei megalkotá­sára akart visszavonulni, a freskó kibontására költsük. Amikor a nyolcvanas évek vé­gén érzékeltük, hogy Szegeden foglalkoztatja az embereket a Hősök kapuján lévó freskó, Kristóf javaslatára elhatároz­tuk, hogy erre szánjuk majd a pénzt. Boldog vagyok, hogy így tettünk. - Ön szerint édesapja mi­lyen értelmezést szánt a Hősök kapuja freskójá­nak? - Édesapám a háború áldo­zatairól festette ezt a képet, férfiakról, akiket kidobtak a háborúba, mindenféle lelkesítő szónoklatokkal indították el őket, ott azonban egy irtózatos, kegyetlen húsdarálóba kerül­tek, és elpusztultak vagy meg­rokkantak. Gondoljuk el, 1936-ban, amikor országszerte gyarapodtak az első világhábo­rús emlékek, ezek legtöbbje a 19. századi formális patetikát követte. Édesapám azonban az összerogyó katona és a leha­nyatló zászló kiürült jelképei­nek korszakában megfestette a katona nyomorát, golgotáját és pusztulását, az özvegyek és az árvák elhagyatottságát. Erről akkor nem is illett beszélni. A kor számára ők a hősök özve­gyei voltak. Apám viszont em­berek özvegyeinek látta őket. Panelt Sándor Ú\ elnök a SZAB-ban Munkatársunktól Dr. Solymosi Frigyes ké­miaprofesszort választotta meg tegnap az MTA Szege­di Akadémiai Bizottságának 37 tagja a testület új elnö­kévé. Azért került most új vezető a SZAB élére, mert a tavaly októberben elnökké választott dr. Burger Kálmán professzor idén júniusban el­hunyt. Solymosi Frigyes az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Termé­szettudományi Kara Szilárd­test- és Radiokcmiai Tanszé­kének egyetemi tanára, az akadémia reakciókinctikai kutatócsoportjának vezetője. Mostani elnöki megbízatása két évre szól. Tudományos ülés Munkatársunktól A vese-verőérszűkület okozta magas vérnyomás té­makörében rendeznek tudo­mányos szimpóziumot ma délután két órától a Szegedi Akadémiai Bizottság szék­házában. Az ülésen szó esik a betegség diagnosztizálásá­ról és kezeléséről is. A szim­pózium szervezője a Magyar Hypertónia Társaság és a SZAB. fix YJ napló Ma A MUNKÁSPÁRT Szeged városi vezetősége 15 órai kez­dettel értekezletet tart a Hüvelyk u. 1. alatti volt barakkóvodában. Ünnep a zsinagógában Munkatársunktól A Szegedi Zsidó Hitközség a világ zsidóságához hasonló­an az elkövetkező napokban ünnepli az 5761. zsinagógai év beköszöntő ünnepeit. Az isten­tiszteleteket a hitközség új, ál­landó rabbija, Markovits Zsolt tartja Biczó Tamás kántorjelölt közreműködésével a szegedi zsinagógában: szeptember 29­én, pénteken Erev Ros Hásáná 18.30-kor, szeptember 30-án, szombaton Ros Hásáná I. nap­ja reggel 9 órakor, Ros Hásáná II. napja 18.30-kor, október 1­jén, vasárnap Ros Hásáná II. napja reggel 9 órakor. Pénteken, a Szent István téren Ismét megnyílik a víztorony! Gyurkovics-ősbemutató Kecskeméten Háború, hármasban Sándor János: Minden színházi szakember szá­mára tanulsággal szolgálhat, ha megismeri annak a teátrumnak a múltját, ahol alkotómunkát végez. (A szerző felvétele) Az otthonápolásról

Next

/
Thumbnails
Contents