Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

12 HIRDETÉS SZERDA, 2000. SZEPT. 27. A védelmi politikáról Munkatársunktól A Press Europe három éve foglalkozik európai uniós kérdésekben magyar újságírók továbbképzésével. Az előadásokat olyan francia riporterek, tollforgatók tartják, akik szakértői a témának. A legutóbbi szemináriumot Budapesten, a Francia Intézetben rendezték meg szeptember 25-26án. A továbbképzésen az európai védelmi politika aktuális kérdéseit boncolgatták. Szóba került a Szovjetunió összeomlása által kiváltott új helyzet, a stratégiai és katonai változások lényege. A fórumon egyebek mellett Stéphane Manier, a Francé 2 tévécsatorna főszerkesztője, az európai védelmi kérdések szakértője tartott előadás. Intelligens régió Munkatársunktól A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) - az uniós csatlakozáshoz kapcsolódóan - felismerte annak fontosságát, hogy a térséget fel kell készíteni az információs társadalom fogadására is. Ezért a DARFT információs kabinetje - Magyarországon elsőként - elkészítette az intelligens régió operatív programját. Az anyag azokra az informatikai fejlesztésekre, projektekre tesz javaslatot, amelyek információközeibe juttathatják a régió lakosságát. Az informatika és a kommunikáció összekapcsolódása ugyanis világjelenség, amelyből hosszabb lávon a Dél-Alföld sem maradhat ki. Uniós pénzek DM-információ A 2000. évi PHARE Nemzeti Program megvalósítását az Európai Unió 65 millió euróval támogatja. A 2000. évi PHARE-program keretében intézményfejlesztést, ehhez kapcsolódó beruházásokat, eszközbeszerzéseket, illetve területfejlesztési projekteket finanszíroznak. tAz Európai Unió 10,6 millió eurós többletkeretet adott Magyarországnak. Ezzel a keretlel hazánk összesen 107 millió eurót (közel 28 milliárd forintot) használhat fel. A pótkeretet egyebek mellett - a dél-magyarországi úthálózat korszerűsítésére lehet fordítani. IMF a bővítésről DM-információ A Nemzeti Valutaalap (IMF) is sürgeti az Európai Unió belső reformjának mielőbbi végrehajtását. Az IMF szerint a tagjelölt kelet-európai országoknak „világos menetrendet" kellene kapniuk a belépésükről. Már csak azért is, mert - állítja az IMF félévente megjelenő Világgazdasági Kilátások című tanulmánya legújabb kötetében - a halogatás gazdasági kárt okoz a tíz jelentkező országnak. Az IMF a cikkben a társulni vágyó országok közül a hazánkra utaló előrejelzéseket külön is elemzi. Oroszlánként harcol a szentesi kórházigazgató Lekörözte a férfiakat Dr. Kovács Ágnes (Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke társaságában) egy orvoslástörténeti kiállításon. (Fotó: Karnok Csaba) Dr. Kovács Ágnes közel tíz esztendeje lett a szentesi kórház vezetője. A rendkívül energikus igazgató főorvos nemrégiben a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke lett, lekörözve egy férfi kollégáját, aki szintén aspiránsa volt a tisztségnek. Azt állítja az igazgatónő: neki semmiről sem kellett lemondania a karrierje érdekében, ám ehhez kellett a biztos családi háttér. Sok európai uniós országban járt a kórházszövetség leendő elnöke, s az ott szerzett tapasztalatai alapján vallja: a magyar egészségügy személyi és tárgyi feltételei szinte megközelítik a fejlett államok színvonalát.. Dr. Kovács Ágnes azon sikeres nők közé tartozik, akinek töretlenül ívelt felfelé a karrierje. Nyilván az eredményeit saját magának köszönheti a szentesi kórház igazgató főorvosa, de a pályája elején azért neki is akadt dilemmája. Gyógyító orvosként kezdett a Kurca-parti település egészségügyi intézményében, csak hát jöltek szép sorban a család szeme fényei, a két fiú meg egy kislány. S neki bizony összeszorult a gyomra, amikor délután 3-kor megállt a mentő a fertőző osztály előtt. Dr. Kovács Ágnes arra gondolt ugyanis, hogy lassan már mennie kellene a gyerekeikért az óvodába. Hamar kiderült: ez nem mehet így tovább. Össze is ült a családi tanács, s úgy határozott, hogy a szülész-nőgyógyász férj ne adja fel hivatását, már csak azért sem, mert az édesapja is az orvostudomány ezen szakterületén munkálkodott. - Én akkor kerültem ki „lánykori nevén" - a Köjálhoz - meséli dr. Kovács Ágnes. Onnan aztán a munkaidő végén mehetett a gyerekekért. Mint mondja: nem azért vállalták gyerekeket, hogy a nagymama vigye haza őket. Sohasem gondolta áldozatnak, hogy feladta a gyógyító orvoslást a család nyugalmáért. Közben több cégnél és intézménynél látott el üzemorvosi feladatokat, így nem szakadt el a gyógyítástól. Bevallja, hogy ez jólesett a lelkének. A rendszerváltozást megelőző öt évben városi főorvos lett, s innen egyenes út vezetett a kórház igazgatói székéig. Pedig ketten pályáztak az állásra, a másik aspiráns férfi volt, aki az intézményen belülről jelentkezett, dr. Kovács Ágnes meg - úgymond - külső embernek számított. Vajon hogyan nyerte el ezt az állást? Azt mondja erre, hogy nem volt ő ott idegen, hiszen városi főorvosként rendszeresen megfordult az intézményben. - Meg hát kicsi ez a Szentes. Ha a férjem ügyelt, a gyerekekkel állandóan mentem, s vittem neki a vacsorát. Mindenki ismert engem - emlékezik. A kinevezése után elvégezte a közgazdasági egyetem egészségügyi menedzser szakát, amire valójában a férje kapacitálta. A továbbképzésen olyan ismeretségeket kötött az ország több mint százhatvan egészségügyi intézményének vezetőivel, amelyeket jól kamatoztathat majd 2002-től a Magyar Kórházszövetség elnökeként. E testület történetében még nem volt rá példa, hogy nőt választottak volna az élére. Ráadásul 2000. március 8-án. a nőnapon. - Talán azért gondoltak rám, mert a túl racionális, sokszor a pártok befolyásától sem mentes férfiak után azt hitték, hogy inkább egy anyáskodó, az emberi kapcsolatokat is ápoló személyre van szükség mondja. Dr. Kovács Ágnes, ha találkozik valakivel, nemcsak odaveti neki, hogy mi van vele, hanem a válaszra is őszintén kíváncsi. Pedig amúgy harcias típus, az Oroszlán jegyében született, s ennek megfelelően hadakozik a céljai elérése érdekében. Azt viszont nem tagadja: női vezetőként neki a férfiakhoz viszonyítva - többet kell letennie az asztalra, hogy elismerjék. Ám mögötte ott a biztos családi háttér, amely erőt ad a mindennapok küzdelmeihez. Mert van tennivaló bőven az egészségügyben még akkor is, ha sok-sok európai uniós országban járva azt tapasztalta dr. Kovács Ágnes: bár a tárgyi feltéteken javítani kell idehaza, de a gyógyításban résztvevők szakmai felkészültsége már EU-konform. Balázsi Irén EU-nézet Elektromos tokánál M

unkába menet szinte minden reggel találkozom a villamoson azzal a fiatal anyukával, aki magával „cipeli" két kisgyermekét. Az egyik kislány elsős, ezt már többször hallottam, mert a szőke copfoska igencsak bőbeszédű, cserfes-hangos, a körülötte állók mindent megtudhatnak az iskoláról, a nehéz hátitáskáról és a tanítónéniről. A másik poronty, a kisfiú, három év körüli, keményen kapaszkodik az édesanyjába, néha fel is veteti magát. A szemrevaló, jól öltözött, amúgy „polgári középosztályba" sorolható anyuka mindig mosolyog, halk szóval terelgeti a kicsiket, mindaddig, amíg le nem szállnak a járműről. Az iskola előtt. Ettől kezdve csak elképzelni tudom a további történéseket: anyuka „leadja" a gyerekeket, azután rohan a villamosra, hogy elérje a központban a csatlakozást. Kissé csapzottan érkezik a munkahelyére, az ajtó előtt megigazítja haját, blúzát, sebtében előveszi a táskájából a tükröt és a sminkjét is ellenőrzi. Belép az irodába, mosolyogva üdvözli a munkatársait. Nyolc órát dolgozik, délután négy felé már idegesen figyeli az órát, szeretne oda érni idejében a gyerekekért. Felcibálja őket a zsúfolt villamosra, leszállnak, hazafelé még betérnek valamelyik boltba tejfölért. Otthon a második műszak: főzés, mosás, lecke ellenőrzés, esetleg egy közös játék a gyerekekkel. A férjnek majd reggel vasal inget... Hogy mire volt jó e terjengős leírás? Mindösszesen arra, hogy - az oldal szerkesztő(nő)jének elvárása szerint - férfi szemmel próbáljam elmondani, miként látom a honi és a külországi lányok, asszonyok érvényesülési lehetőségét a társadalomban. Nos, akkor azt is papírra kell vetnem, hogy több éves külföldi tartózkodásom alatt miként láttam ugyanezt az „érvényesülést" másutt. A svédországi Halmstadban például hasonló korú anyuka, hasonló korú gyermekeiért reggel jön az iskolabusz, s elviszi őket. Anyuka sminkel, beül a kocsijába és frissen, mosolygósan érkezik a munkahelyére. Munka után kocsijába ül, hazatér, várja a gyerekeket. Akik az iskolában már megtanulták a leckét (mindenki napközis!), így a család a nap hátra lévő részét pihenéssel töltheti. Az asszonynak marad ugyan foglalatossága, hasonló, mint a magyarnak, de háztartásának jóval korszerűbb felszereltsége, az olcsó szolgáltatások (mosoda, ruhatisztltás-vasalással - házhoz szállítással stb.) jelentős mértékben könnyítik és gyorsítják ezeket a teendőket. (Még a fakanalat is áram mozgatja, szokta volt mondani egyik ismerősöm.) Hogy mi a közös a két anyuka között? A svéd korábban is, a magyar pedig a kilencvenes évektől ugyannak a szlogennek a hatása alatt óhajt érvényesülni. A szlogen: Tedd! Vedd! Edd! A konzumtársadalom 22-es csapdája. Dr. Bagdy Emőke szociológus, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, a közelmúltban Balatonszárszón egy értelmiségi konferencián, éppen a minden áron való érvényesülési szándékról tartott okfejtést, amikor erre a cselekvési kényszerre is rámulatott. A modern nő ugyanis napjainkban ugyanúgy beáll a sorba, mini férfitársa: rengeteget dolgozik, túlórázik (tedd!), hogy megvásárolhassa családjának, magának, környezetének (vedd!) mindazt, amit fogyaszt (edd!): nem csak élelmei, hanem ruhát, lábbelit, kocsit, lakást, luxusnyaralást. rí bben a, Jelpörgetett" világban a magyar anyuka kétségIli lelenül nehezebben érvényesül. Az előítélet, a bizalmatlanság, a hagyomány (mert ugyebár, gyereket is ő vállal), félre értelmezett menedzser-szemlélet, ezek azok az okok, amiért a nő - tájékunkon - egyelőre még nehezebben ,Jut be", mini a hasonló adottságokkal rendelkező férfi társa. Március 8-án viszont kap egy szál virágot. Kisimre Ferenc Nök az „üvegplafon" alatt Nettó átlagkereset nemek szerint, 1998 (Ft/hó) Gazdasági ág Férfi Nő Gazdasági ág fizikai szellemi összesen fizikai szellemi összesen Mezőgazdaság, vadgazgálkodás és erdőgazdálkodás, halászat 32 590 57 804 36 017 27 802 38 958 31 746 Ipar 42 888 84 567 49 624 31 846 53 667 38 160 Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása 29 213 55 491 35 783 26 385 38 052 31 718 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 34 203 67 052 48 867 24 666 51 140 45 826 Oktatás 29 038 52 708 49 135 24 702 41 169 38 042 Egészségügyi és szociális ellátás 29 358 56 880 43 450 25 717 37 356 34 136 Munkatársunktól Magyarországon az elmúlt évtizedekben a nők gazdasági aktivitásának arányszáma 20%-kal meghaladta az Európai Unió országainak átlagát, s messze felülmúlta a női munkavállalásban hagyományosan élenjáró skandináv országok mutatóit is. Ám a kilencvenes évek elejétől a női népesség egészét nézve drasztikusan. 45%-ról 31%-ra csökkent a foglalkoztatottak részesedése. ami alatta marad az uniós országok 33%-os átlagának derül ki Frey Márta tanulmányából, mely a Szerepváltozások - Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 1999 című kiadványban látott napvilágot. Az ágazati-foglalkozási struktúrában a nők pozíciója rosszabb, ,int a férfiaké, ami úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk. E tényből az is következik, hogy a nőknek a férfiakénál kisebb a jövedelme ' (lásd KSH-táblázatunkat). Annak ellenére, hogy e kereseti előny az 1986. évi 35%-ról 20%-ra mérséklődött. A foglalkoztatottság zsugorodása azonban pozitívumokat is hozott. így például fiatalodott a munkában maradt nők korfája; javult iskolai végzettség szerinti összetétele. A nők között a fizikai és szellemi dolgozók aránya 1992 és 1998 között megfordult: az 53%-47% aránypár helyett 48%-52%-ra változott. A nők aránya a vezető posztokon 33%-ról 37%ra nőtt 1990-93 között; az 1990 után alapított vállalkozásokban pedig 40% fölé emelkedett. A nők azonban - azonos szakmai fölkészültség esetén is - kisebb ívű munkahelyi karriert futnak be. Azt, mikor a karrier megtorpan, de az előrejutás akadályát nem lehet látni, csak érzékelhetőek a külső gátak, a szakirodalom üvegplafon jelenségnek nevezi. Nömüvészet Munkatársunktól Magyarországon eddig csak Szombathelyen, Kecskeméten rendeztek külön bemutatót a honi nőművészetnek, azaz a nők által készített képzőművészeti alkotásoknak. A minap, a budapesti Errwst Múzeumban megnyílt tárlat az elmúlt négy évtized hazai női művészetét és annak különböző vonulatait reprezentálja. A kiállítás címe: A második nem. NO-UNIO A Nő-unió, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében, Phare támogatással jelent meg. A Nő-unió mellékletet szerkeszti: Őjszászi Ilona Phare S