Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-27 / 227. szám
SZERDA, 2000. SZEPT. 20. HIRDETÉS 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcs újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-209432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetó'irodáinkban. Parkolók. A tegnapi „Csörög"-ben a parkolással kapcsolatban megjelent észrevételekre reagálva Körtvélyesi Csaba, a szegedi polgármesteri hivatal stratégiai irodájának munkatársa elmondta: rendezett állapotokat kívánnak teremteni a Belvárosban, és meg akarják szüntetni azt a korábbi rossz döntés nyomán kialakult gyakorlatot, hogy az autók a járdán is parkolhatnak. Ennek megfelelően a Belváros többi utcájában - így a Fekete Sas utcában - is hasonlóképpen megszüntetik a járdán parkolás lehetőségét, mint a Tisza Lajos körúton. Arra az észrevételre, hogy kevés helyen árusítanak parkolócédulát. Kerepes Ferenc, az SZKT parkolási irodavezetője elmondta: a városban több mint 300 értékesítőhely van, amelyeket a közeljövőben igyekeznek jobban észrevehetővé tenni ügy, hogy a jelenlegi matricánál feltűnőbb zászlókkal jelölik meg ezeket a helyeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a klinikák környékén kialakított kék parkolási zónában 80 forintos szelvényért akár négy órán keresztül is várakozhatnak az autósok. Iskolások veszélyben. Félünk egyedül elengedni alsó évfolyamos gyermekeinket a Rókusi általános iskolába, mert a közvetlenül az intézmény mellett lévő Pacsirta utca elején nincs zebra, autóval pedig nem lehet megállni az iskola előtt - telefonált K-né, aki nyugodtabb lenne, ha a rendőrök reggelente ott is személyesen vigyáznának a balesetek elkerülésére, mint ahogy a Ságvári vagy a Madách iskolánál teszik. Fától a lámpát. A lámpatesteket eltakaró, és emiatt az éjszakai látási viszonyokat rontó Kereszttöltés utcai fák kivágása ellen tiltakozik egyik olvasónk, aki szerint inkább a lámpákat kellene arrébb helyezni. „Égi áldás". A Tisza Lajos körút és a Madách utca sarkán lévő villamosmegállóban tapasztalható galambáradat „ingerelte" arra Hajdú Lászlónét, hogy felhívja lapunkat. A galambok tömeges megjelenését szerinte az okozza, hogy az erkélyeken etetik a madarakat. Emiatt a járda állandóan tele van a madarak ürülékével, a padokra nem leülni, és a megállóban várakozóknak is nagy esélyük van arra, hogy részesülnek az „égi áldásból". Olvasónk a városgondnokság illetékeseinek vagy a lakóközösségnek a beavatkozását sürgeti. Önzetlenül. L. Jenő, a „hármaska" köszöni a körintenzív áldozatkész orvosainak és ápolóinak azt a jó szellemű csapatmunkát, amit önzetlenül a betegek legjobb ellátásáért tesznek. Jótett. Bárkányi Sándorné köszönetét fejezi ki annak a fiatal párnak, akik hétfőn este fél 7-kor hazakísérték, miután rosszul lett a taijáni víztorony közelében. ..... As *I*»MÍ. • • Szegedi professzor ösztöndíja Az Aba-Novák-freskó üzenete Szeged új kapuja A falfestmény drámai ereje mögött Aba-Novák Vilmos harctéri élményei állnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ki a tulajdonos? Az Aba-Novák Vilmos falfestményének helyreállítása eddig több mint 48 millió forintba került, de nem tudni egyértelműen, hogy a mű jogilag kinek a tulajdonában van. Mivel a Hősök Kapuja építészetileg sajátos megoldásként egy utcán ivei át, nem szerepel a városi telekkönyvi nyilvántartásban. Az épület az egyetem vagyonához tartozik, az út pedig közterületként a városé. A freskót egykor Szeged városa rendelte meg, felújítását pedig a kilencvenes években a Aba-Novák-közalapítvány finanszírozta. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, az Aba-Novák Alapítvány elnöke úgy véli, bár a tulajdonlás jogilag valóban sajátos, a freskó és a Hősök Kapuja, mint történelmi emlékhely a városé, annál is inkább, mert annak idején Szeged városi tanácsa rendelte meg; az emlékmű így lehet egész város, az egész nemzet tulajdona. Munkatársunktól Először adták át tegnap Budapesten a Microsoft szoftverfejlesztéssel foglalkozó vezetője, Charles Simonyi által idén alapított kutatói ösztöndíjakat. Az egyiket dr. Sonkodi Sándor, a Szegedi Tudományegyetem I. számú belgyógyászati klinikájának egyetemi tanára kapta. Az orvosprofesszor a magas vérnyomás és a magas vérnyomás elváltozásainak kutatásával foglalkozik. Járjuk a városi és feljegyezzük azokat a helyeket, amelyeket alkalmasnak tartunk graffitiversenyek rendezésére nyilatkozta lapunknak Szemenyei Sarolta, a Szegedi Ifjúsági Ház igazgatója. Amint arról már korábban beszámoltunk, az önkormányzat az IH-t bízta meg a graffitiversenyek megszervezésével. A direktort arról faggattuk, hogyan állnak a munkával. - A közgyűlés a Szegedi Ifjúsági Házat jelölte ki arra, hogy graffitiversenyeMunkatársaival fontos megfigyeléseket tett a hipertóniás szív-, vese- és érkóroktanról, illetve ezek terápiás befolyásolásáról. Az ösztöndíj alapítója 25 millió forinttal támogatja a magyar tudományt. Ebből a pénzből három éven át évente három kutató 2,5 millió forintot kap. Sonkodi professzor mellett idén Keserű Katalin művészettörténész és Pósa Lajos matematikus nyert támogatást. ket szervezzen a városban. Meglepetésként érte a megbízás? - Az Aba-Novák-freskó összefirkálása után napirenden volt, hogy valamit tenni kell az illegális falfestészet ügyében, hiszen annyian beszéltek a városban a barbár cselekedetről. Tímárné Horváth Magdolna képviselő javaslata éppen időben jött. Nem lepődtem meg azon, hogy az önkormányzat bennünket jelölt Több mint hetven év után ismét régi nagyszerűségében látható AbaNovák Vilmos falfestménye a Hősök Kapuja nagyboltívén. A mű szeptember 28-29-i ünnepélyes átadása előtt a freskó jelképeiről, egykori és mai üzenetéről dr. Tóth Attila művészeti író, a Szeged szobrai és muráliái című könyv szerzője nyilatkozott lapunknak. - Aba-Novák Vilmos freskóját több évtizedig nem láthatták a szegediek, s a képet most úgy kapta vissza város, mintha új művet kapott volna. Mit gondol, a freskó művészi értékéről? - A kép évtizedekre eltűnt a köztudatból, de most, a kibontás után már tárgyilagosan is meg lehet állapítani, hogy erős hatású, művészileg értékes alkotásról van szó. Ugyanakkor igen sokrétegű mű: Aba-Novák Vilmosnak zseniális képzelőereje volt hozzá, hogy a háborús tragédia témáját lehetőleg minden vonatkozásában kifejtse, és mégis meg tudja őrizni az emlékművekre jellemző sűrítettséget, amit azonnal érzünk, ha a freskóra pillantunk. Aba-Novák a földi és a mennyei létet mesteri módon tudta összehozni, anélkül, hogy az átmenetek zavaróak lennének. A kép hiteles, roppant méretű művészi vállalkozás, amelyhez Aba-Novák Vilmosnak saját harctéri élményei voltak. ki a graffitiversenyek megszervezésére és lebonyolítására, mert a szegedi közművelődési intézmények közül talán mi állunk legközelebb a fiatalokhoz, illetve ahhoz a réteghez, amihez a grafittisek is tartoznak. - Hogyan készülnek a feladatra? - Körültekintően. Először meg kell találnunk a graffitisekhez vezető utat. ugyanis az igazi falfestők rejtőzködő ma- Hogyan lehet felosztani szimbólumai szerint a képet? - A freskó központjában, a „Jövőbe vetett hit" jelképeként az ítélkező Krisztus alakja látszik, lábánál a harsonás, ítélkező angyalok csoportjával. A boltozat Tisza felőli oldalán a „Hit" allegóriája, a szalagot tartó főangyalok alakjai és az elesettekért gyertyát égető barátok csoportja látható, mellettük fiaikat sirató anyák, akiknek fülébe a lélekharang jajgat. Alább a katonasírok és az ismeretlen hőst jelképező rohamsisakos mementó található, míg a másik oldalon özvegyek és árvák csoportja látható az eskütevő katonákkal. A dongaboltozat város felőli oldalán van a „Tett" allegóriája, Horthy Miklós kormányzó lovas alakjával és a parancsra rohamra induló katonák zárt rendű csoportjával. A kép három főszimbóluma, a „Jövőbe vetett hitet" jelképező ítélkező Krisztus, a gatartást folytatnak, ami speciális helyzetükből is adódik. Mivel az önkormányzat nem határozott a helyszínről, nekünk kell felfedezni azokat a falfelületeket és épületrészeket, amelyek alkalmasak e művészeti ág befogadására. Ennek érdekében böngésszük a térképet és járjuk a várost, s feljegyezzük azokat a helyeket, amelyeket megfelelőnek tartunk graffitiversenyek rendezésére. Amint elkészül a „Tett" és a „Hit" szinte megjósolták a második világháború szörnyűségeit. A freskó végső soron arról szól, hogy noha vannak áldozatokat hozó háborúk, amelyekben mindig vannak árvák és vesztesek, de van egy vigasztaló fórum is, a keresztény hit, amely megnyugtatja a háborús Tett és a gyászoló Hit közötti kiáltó ellentétet. - Mit gondol, behódolt-e Aba-Novák Vilmos a korabeli politikai elvárásoknak azzal, hogy megfestette Horthy alakját a képen? - Aba-Novák Vilmostól ténylegesen megrendelték azt, hogy „Horthy elindulása" a festményen legyen. Ez korabeli aktuálpolitikai kérdés, és nem tükrözi Aba-Novák Vilmos véleményét. Tudni kell, hogy a Hősök Kapuja a kései első világháborús emlékművek közé tartozik: míg a húszas években készült emlékművek elsősorban a gyászt jelenítették meg, a harmincas címlistánk, megkeressük a házak tulajdonosait. - Mikor és hol rendezik meg az első graffitiversenyt? - Erre vonatkozóan semmi konkrétummal nem tudok szolgálni. Az biztos, hogy az idén még nem szervezünk versenyt. - A képviselő előterjesztésében az is szerepelt, hogy a szegedi falfestő-vetélkedő idővel országos rendezvénnyé is válhatna. Van-e évekbelieknek már a revánsvágyat kellett sugározniuk. A Hősök Kapuját 1937-ben adták át, és ráadásul Szegeden, amely közelről élte át az ország feldarabolását. Igy a Hősök Kapuja nemcsak a gyászra és a hitre van hangolva, hanem emellett követelmény volt a „Tett" allegóriája is. Aba-Novák Vilmos abban a korban, abban a helyzetben ezt a feladatot kapta, vagyis tette, ami a művész dolga. - A képről kivehető-e, hogy a művész mennyire azonosult ezzel az elvárással? - Nem maradtak ugyan fenn feljegyzések, amelyek Aba-Novák Vilmos ebbéli véleményét megőrizték volna, de elég megnézni a művet, és látható, hogy a festő ebben a monumentális kompozícióban nem szánt jelentős szerepet a rohamot vezénylő kormányzónak. Ha nem tudnánk, hogy Horthyról van szó, lehetne akárki azon a helyen. Ilyen értelemben a freskó semleges, és úgy vélem, fontosságát elsősorban művészi ereje adja. - Hol a helye a freskónak a város emlékhelyei között? - Szeged kincset kapott vissza, amelynek önmagán túlmutató jelentősége van. A freskó nemcsak értékes alkotás, de Szeged egyik jelképe, történeti kuriózuma, idegenforgalmi vonzereje is lehet. Ugyanakkor példát mutat: így is lehet a hősökre emlékezni, felemelően, ám a tragédiát is megmutatva. Egyedülállóan különleges városkapu, amely sokat elmond a városról is, főként, ha az érkező a freskó történetét is elolvassa. Panek Sándor arra nézve valamilyen tervük, hogy mindezt hogyan érhetnék el? - Az európai nagyvárosok egynémelyikében elismert művészeti ág a graffiti, olyannyira, hogy szakkiadványokban publikálják alkotásaikat a falfestők. Ezeken a helyeken egy igazán tehetséges és kreatív graffitisnek komoly pénzeket fizetnek mondjuk egy lerobbant tűzfal dekorálásáért. Ezt a folyamatot Magyarországon is el lehet indítani. Természetesen nálunk először a közízlés korlátait kell lebontani, módosítani a graffitivel kapcsolatosan. Ezen dolgozunk. Szabó C. Szilárd Szurkálás a dorozsmai temetőben Munkatársunktól A kiskondorozsmai temetőben délutánonként sem veszélytelen sétálni. K. I. helyi lakost ugyanis pénteklen délután hátba szúrták a temetőben. A könnyű sérüléseket szenvedett férfi által adott személyleírás alapján az intézkedő rendőrök a Mars téren elfogták a kisszállási illetőségű K. Z.-t, aki alaposan gyanúsítható a cselekmény elkövetésével. A férfit a rendőrség őrizetbe vette, ellene súlyos testi sértés alapos gyanúja miatt indult eljárás. Idegenforgalmi szakemberek a megyében Turizmusfejlesztés - régióérdek A Csongrád Megyei Turinform Iroda a délalföldi régió vendéglátással, turizmussal foglalkozó szakembereinek szervezett kétnapos tanulmányutat annak érdekében, hogy megismerjék a megye idegenforgalmi értékeit, valamint együtt vitathassák meg a térség „eladhatóságának" kérdéseit. Hazánk és benne a DélAlföld fejlődése szempontjából fontos feladat, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak e régió idegenforgalmi értékei. A délszláv válság, a ciánszennyezés hatása visszavetette az érdeklődést, az egyébként természeti szépségekben nem eléggé gazdag alföldi tájak iránt. Márpedig itt is számtalan érdekes látnivaló csábításával számolhat az idegen, már ha minderről tudomást szerezhet. Ezért is hangoztatták a vendégfogadással, turizmussal foglalkozó neves szakértők, hogy a megye és benne Szeged tranzitjellegű idegenforgalmi „besorolásán" változtatni kell. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a turisztikában érdekeltek összehangolt együttgondolkodása. A megyében egyre több településen teremtik meg a falusi és lovas turizmus feltételeit, de nő az igény a konferenciaturizmus lehetőségei iránt is. Mindez pedig színesíti azt a kínálatot, amelyet Szeged, Ópusztaszer, Csongrád, Pusztamérges és a megye más városai, falvai biztosítanak. Ezekről azonban csak akkor lehet hazai és nemzetközi turisztikai vásárokon - színvonalas kiadványok kíséretében - beszámolni, ha róluk garantált programcsomagok készülnek. N. R. J. Sydney Két középkorú aszszony ül előttem a trolin. Beszélgetnek. - Te, kérdezhetek tőled valamit? - Persze! - Tudod, szégyellem egy kicsit. - Mondjad! - Most mindenhol csak ezt látom, újságban, tévében, de az úristennek sem tudok rájönni, hogy mi az a „sidni" (sic!).' Te tudod, mi az a „sidni"? Sarnyai Tibor Az IH csak jövőre szervez versenyeket A graffitisekhez vezető úton