Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

SZERDA, 2000. SZEPT. 20. HIRDETÉS 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcs újságíróval oszthat­ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20­9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve szem­élyesen a Sajtóházban és hirdetó'irodáinkban. Parkolók. A tegnapi „Csörög"-ben a parkolással kapcsolatban megjelent észrevételekre reagálva Körtvélyesi Csaba, a szege­di polgármesteri hivatal stratégiai irodájának mun­katársa elmondta: rendezett állapotokat kívánnak te­remteni a Belvárosban, és meg akarják szüntetni azt a korábbi rossz döntés nyo­mán kialakult gyakorlatot, hogy az autók a járdán is parkolhatnak. Ennek meg­felelően a Belváros többi utcájában - így a Fekete Sas utcában - is hasonló­képpen megszüntetik a jár­dán parkolás lehetőségét, mint a Tisza Lajos körúton. Arra az észrevételre, hogy kevés helyen árusítanak parkolócédulát. Kerepes Ferenc, az SZKT parkolási irodavezetője elmondta: a városban több mint 300 ér­tékesítőhely van, amelyeket a közeljövőben igyekeznek jobban észrevehetővé tenni ügy, hogy a jelenlegi matri­cánál feltűnőbb zászlókkal jelölik meg ezeket a helye­ket. Arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a klinikák környékén kialakított kék parkolási zónában 80 forin­tos szelvényért akár négy órán keresztül is várakoz­hatnak az autósok. Iskolások veszélyben. Félünk egyedül elengedni alsó évfolyamos gyermeke­inket a Rókusi általános is­kolába, mert a közvetlenül az intézmény mellett lévő Pacsirta utca elején nincs zebra, autóval pedig nem lehet megállni az iskola előtt - telefonált K-né, aki nyugodtabb lenne, ha a rendőrök reggelente ott is személyesen vigyáznának a balesetek elkerülésére, mint ahogy a Ságvári vagy a Madách iskolánál teszik. Fától a lámpát. A lám­patesteket eltakaró, és emi­att az éjszakai látási viszo­nyokat rontó Kereszttöltés utcai fák kivágása ellen til­takozik egyik olvasónk, aki szerint inkább a lámpákat kellene arrébb helyezni. „Égi áldás". A Tisza Lajos körút és a Madách utca sarkán lévő villamos­megállóban tapasztalható galambáradat „ingerelte" arra Hajdú Lászlónét, hogy felhívja lapunkat. A galam­bok tömeges megjelenését szerinte az okozza, hogy az erkélyeken etetik a madara­kat. Emiatt a járda állandó­an tele van a madarak ürü­lékével, a padokra nem le­ülni, és a megállóban vára­kozóknak is nagy esélyük van arra, hogy részesülnek az „égi áldásból". Olva­sónk a városgondnokság il­letékeseinek vagy a lakókö­zösségnek a beavatkozását sürgeti. Önzetlenül. L. Jenő, a „hármaska" köszöni a kör­intenzív áldozatkész orvo­sainak és ápolóinak azt a jó szellemű csapatmunkát, amit önzetlenül a betegek legjobb ellátásáért tesznek. Jótett. Bárkányi Sándor­né köszönetét fejezi ki an­nak a fiatal párnak, akik hétfőn este fél 7-kor haza­kísérték, miután rosszul lett a taijáni víztorony közelé­ben. ..... As *I*»MÍ. • • Szegedi professzor ösztöndíja Az Aba-Novák-freskó üzenete Szeged új kapuja A falfestmény drámai ereje mögött Aba-Novák Vilmos harctéri élményei állnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ki a tulajdonos? Az Aba-Novák Vilmos falfestményének helyreállí­tása eddig több mint 48 millió forintba került, de nem tudni egyértelműen, hogy a mű jogilag kinek a tulajdonában van. Mivel a Hősök Kapuja építészeti­leg sajátos megoldásként egy utcán ivei át, nem szere­pel a városi telekkönyvi nyilvántartásban. Az épület az egyetem vagyonához tartozik, az út pedig közterü­letként a városé. A freskót egykor Szeged városa ren­delte meg, felújítását pedig a kilencvenes években a Aba-Novák-közalapítvány finanszírozta. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó, az önkormányzat kulturális bizottsá­gának elnöke, az Aba-Novák Alapítvány elnöke úgy véli, bár a tulajdonlás jogilag valóban sajátos, a fres­kó és a Hősök Kapuja, mint történelmi emlékhely a városé, annál is inkább, mert annak idején Szeged városi tanácsa rendelte meg; az emlékmű így lehet egész város, az egész nemzet tulajdona. Munkatársunktól Először adták át tegnap Budapesten a Microsoft szoftverfejlesztéssel foglal­kozó vezetője, Charles Si­monyi által idén alapított ku­tatói ösztöndíjakat. Az egyi­ket dr. Sonkodi Sándor, a Szegedi Tudományegyetem I. számú belgyógyászati kli­nikájának egyetemi tanára kapta. Az orvosprofesszor a magas vérnyomás és a ma­gas vérnyomás elváltozásai­nak kutatásával foglalkozik. Járjuk a városi és fel­jegyezzük azokat a he­lyeket, amelyeket alkal­masnak tartunk graffiti­versenyek rendezésére ­nyilatkozta lapunknak Szemenyei Sarolta, a Szegedi Ifjúsági Ház igazgatója. Amint arról már korábban beszámol­tunk, az önkormányzat az IH-t bízta meg a graf­fitiversenyek megszerve­zésével. A direktort arról faggattuk, hogyan állnak a munkával. - A közgyűlés a Szegedi If­júsági Házat jelölte ki ar­ra, hogy graffitiversenye­Munkatársaival fontos meg­figyeléseket tett a hipertóni­ás szív-, vese- és érkóroktan­ról, illetve ezek terápiás be­folyásolásáról. Az ösztöndíj alapítója 25 millió forinttal támogatja a magyar tudományt. Ebből a pénzből három éven át éven­te három kutató 2,5 millió forintot kap. Sonkodi pro­fesszor mellett idén Keserű Katalin művészettörténész és Pósa Lajos matematikus nyert támogatást. ket szervezzen a városban. Meglepetésként érte a megbízás? - Az Aba-Novák-freskó összefirkálása után napirenden volt, hogy valamit tenni kell az illegális falfestészet ügyé­ben, hiszen annyian beszéltek a városban a barbár cseleke­detről. Tímárné Horváth Mag­dolna képviselő javaslata ép­pen időben jött. Nem le­pődtem meg azon, hogy az ön­kormányzat bennünket jelölt Több mint het­ven év után ismét régi nagy­szerűségé­ben látha­tó Aba­Novák Vilmos falfestmé­nye a Hősök Kapuja nagyboltívén. A mű szep­tember 28-29-i ünnep­élyes átadása előtt a freskó jelképeiről, egy­kori és mai üzenetéről dr. Tóth Attila művészeti író, a Szeged szobrai és muráliái című könyv szerzője nyilatkozott la­punknak. - Aba-Novák Vilmos fres­kóját több évtizedig nem láthatták a szegediek, s a képet most úgy kapta vissza város, mintha új művet kapott volna. Mit gondol, a freskó művészi értékéről? - A kép évtizedekre eltűnt a köztudatból, de most, a ki­bontás után már tárgyilago­san is meg lehet állapítani, hogy erős hatású, művészileg értékes alkotásról van szó. Ugyanakkor igen sokrétegű mű: Aba-Novák Vilmosnak zseniális képzelőereje volt hozzá, hogy a háborús tragé­dia témáját lehetőleg minden vonatkozásában kifejtse, és mégis meg tudja őrizni az emlékművekre jellemző sűrí­tettséget, amit azonnal ér­zünk, ha a freskóra pillan­tunk. Aba-Novák a földi és a mennyei létet mesteri módon tudta összehozni, anélkül, hogy az átmenetek zavaróak lennének. A kép hiteles, rop­pant méretű művészi vállal­kozás, amelyhez Aba-Novák Vilmosnak saját harctéri él­ményei voltak. ki a graffitiversenyek meg­szervezésére és lebonyolításá­ra, mert a szegedi köz­művelődési intézmények kö­zül talán mi állunk legköze­lebb a fiatalokhoz, illetve ah­hoz a réteghez, amihez a gra­fittisek is tartoznak. - Hogyan készülnek a fel­adatra? - Körültekintően. Először meg kell találnunk a graffiti­sekhez vezető utat. ugyanis az igazi falfestők rejtőzködő ma­- Hogyan lehet felosztani szimbólumai szerint a ké­pet? - A freskó központjában, a „Jövőbe vetett hit" jelképe­ként az ítélkező Krisztus alakja látszik, lábánál a har­sonás, ítélkező angyalok cso­portjával. A boltozat Tisza felőli oldalán a „Hit" allegó­riája, a szalagot tartó főan­gyalok alakjai és az elesette­kért gyertyát égető barátok csoportja látható, mellettük fiaikat sirató anyák, akiknek fülébe a lélekharang jajgat. Alább a katonasírok és az is­meretlen hőst jelképező ro­hamsisakos mementó találha­tó, míg a másik oldalon özve­gyek és árvák csoportja látha­tó az eskütevő katonákkal. A dongaboltozat város felőli ol­dalán van a „Tett" allegóriá­ja, Horthy Miklós kormányzó lovas alakjával és a parancsra rohamra induló katonák zárt rendű csoportjával. A kép három főszimbóluma, a „Jövőbe vetett hitet" jelké­pező ítélkező Krisztus, a gatartást folytatnak, ami speci­ális helyzetükből is adódik. Mivel az önkormányzat nem határozott a helyszínről, ne­künk kell felfedezni azokat a falfelületeket és épületrésze­ket, amelyek alkalmasak e művészeti ág befogadására. Ennek érdekében böngésszük a térképet és járjuk a várost, s feljegyezzük azokat a helye­ket, amelyeket megfelelőnek tartunk graffitiversenyek ren­dezésére. Amint elkészül a „Tett" és a „Hit" szinte meg­jósolták a második világhá­ború szörnyűségeit. A freskó végső soron arról szól, hogy noha vannak áldozatokat ho­zó háborúk, amelyekben min­dig vannak árvák és veszte­sek, de van egy vigasztaló fó­rum is, a keresztény hit, amely megnyugtatja a hábo­rús Tett és a gyászoló Hit kö­zötti kiáltó ellentétet. - Mit gondol, behódolt-e Aba-Novák Vilmos a ko­rabeli politikai elvárások­nak azzal, hogy megfestet­te Horthy alakját a ké­pen? - Aba-Novák Vilmostól ténylegesen megrendelték azt, hogy „Horthy elindulása" a festményen legyen. Ez ko­rabeli aktuálpolitikai kérdés, és nem tükrözi Aba-Novák Vilmos véleményét. Tudni kell, hogy a Hősök Kapuja a kései első világháborús em­lékművek közé tartozik: míg a húszas években készült em­lékművek elsősorban a gyászt jelenítették meg, a harmincas címlistánk, megkeressük a há­zak tulajdonosait. - Mikor és hol rendezik meg az első graffitiver­senyt? - Erre vonatkozóan semmi konkrétummal nem tudok szol­gálni. Az biztos, hogy az idén még nem szervezünk versenyt. - A képviselő előterjeszté­sében az is szerepelt, hogy a szegedi falfestő-vetélkedő idővel országos rendez­vénnyé is válhatna. Van-e évekbelieknek már a reváns­vágyat kellett sugározniuk. A Hősök Kapuját 1937-ben ad­ták át, és ráadásul Szegeden, amely közelről élte át az or­szág feldarabolását. Igy a Hősök Kapuja nemcsak a gyászra és a hitre van hangol­va, hanem emellett követel­mény volt a „Tett" allegóriája is. Aba-Novák Vilmos abban a korban, abban a helyzetben ezt a feladatot kapta, vagyis tette, ami a művész dolga. - A képről kivehető-e, hogy a művész mennyire azonosult ezzel az elvárás­sal? - Nem maradtak ugyan fenn feljegyzések, amelyek Aba-Novák Vilmos ebbéli véleményét megőrizték vol­na, de elég megnézni a művet, és látható, hogy a festő ebben a monumentális kompozícióban nem szánt je­lentős szerepet a rohamot ve­zénylő kormányzónak. Ha nem tudnánk, hogy Horthyról van szó, lehetne akárki azon a helyen. Ilyen értelemben a freskó semleges, és úgy vé­lem, fontosságát elsősorban művészi ereje adja. - Hol a helye a freskónak a város emlékhelyei kö­zött? - Szeged kincset kapott vissza, amelynek önmagán túlmutató jelentősége van. A freskó nemcsak értékes alko­tás, de Szeged egyik jelképe, történeti kuriózuma, idegen­forgalmi vonzereje is lehet. Ugyanakkor példát mutat: így is lehet a hősökre emlé­kezni, felemelően, ám a tra­gédiát is megmutatva. Egye­dülállóan különleges város­kapu, amely sokat elmond a városról is, főként, ha az ér­kező a freskó történetét is el­olvassa. Panek Sándor arra nézve valamilyen ter­vük, hogy mindezt hogyan érhetnék el? - Az európai nagyvárosok egynémelyikében elismert művészeti ág a graffiti, oly­annyira, hogy szakkiadványok­ban publikálják alkotásaikat a falfestők. Ezeken a helyeken egy igazán tehetséges és krea­tív graffitisnek komoly pénze­ket fizetnek mondjuk egy le­robbant tűzfal dekorálásáért. Ezt a folyamatot Magyarorszá­gon is el lehet indítani. Termé­szetesen nálunk először a köz­ízlés korlátait kell lebontani, módosítani a graffitivel kap­csolatosan. Ezen dolgozunk. Szabó C. Szilárd Szurkálás a dorozsmai temetőben Munkatársunktól A kiskondorozsmai te­metőben délutánonként sem veszélytelen sétálni. K. I. he­lyi lakost ugyanis pénteklen délután hátba szúrták a te­metőben. A könnyű sérülé­seket szenvedett férfi által adott személyleírás alapján az intézkedő rendőrök a Mars téren elfogták a kis­szállási illetőségű K. Z.-t, aki alaposan gyanúsítható a cselekmény elkövetésével. A férfit a rendőrség őrizetbe vette, ellene súlyos testi sér­tés alapos gyanúja miatt in­dult eljárás. Idegenforgalmi szakemberek a megyében Turizmusfejlesztés - régióérdek A Csongrád Megyei Turinform Iroda a dél­alföldi régió vendéglá­tással, turizmussal fog­lalkozó szakemberei­nek szervezett kétna­pos tanulmányutat an­nak érdekében, hogy megismerjék a megye idegenforgalmi értékeit, valamint együtt vitat­hassák meg a térség „eladhatóságának" kérdéseit. Hazánk és benne a Dél­Alföld fejlődése szempont­jából fontos feladat, hogy minél szélesebb körben is­mertté váljanak e régió ide­genforgalmi értékei. A dél­szláv válság, a ciánszennye­zés hatása visszavetette az érdeklődést, az egyébként természeti szépségekben nem eléggé gazdag alföldi tájak iránt. Márpedig itt is számtalan érdekes látnivaló csábításával számolhat az idegen, már ha minderről tudomást szerezhet. Ezért is hangoztatták a vendégfog­adással, turizmussal foglal­kozó neves szakértők, hogy a megye és benne Szeged tranzitjellegű idegenforgal­mi „besorolásán" változtat­ni kell. Ehhez azonban nél­külözhetetlen a turisztiká­ban érdekeltek összehangolt együttgondolkodása. A megyében egyre több településen teremtik meg a falusi és lovas turizmus fel­tételeit, de nő az igény a konferenciaturizmus le­hetőségei iránt is. Mindez pedig színesíti azt a kínála­tot, amelyet Szeged, Ópusz­taszer, Csongrád, Puszta­mérges és a megye más vá­rosai, falvai biztosítanak. Ezekről azonban csak akkor lehet hazai és nemzetközi turisztikai vásárokon - szín­vonalas kiadványok kísére­tében - beszámolni, ha ró­luk garantált programcso­magok készülnek. N. R. J. Sydney Két középkorú asz­szony ül előttem a trolin. Beszélgetnek. - Te, kérdezhetek tőled valamit? - Persze! - Tudod, szégyellem egy kicsit. - Mondjad! - Most mindenhol csak ezt látom, újságban, tévében, de az úristennek sem tudok rájönni, hogy mi az a „sidni" (sic!).' Te tudod, mi az a „sidni"? Sarnyai Tibor Az IH csak jövőre szervez versenyeket A graffitisekhez vezető úton

Next

/
Thumbnails
Contents