Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-25 / 225. szám

14 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 25. Mit mond a kép? Ótott Ildikó tanítványai körében. Meg kell tanítani a gyermekeket a kritikus szemléletmódra. (Fotó: Miskolczi Róbert) Otott Ildikó magyar-történelem szakos tanár két évig tanulta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a mozgóképkultúrát és médiaismeretet. A szegedi pedagógus januártól várhatóan már oktatja is a mozizás kultúráját és históriáját a munkahelyén, a Tabán Altalános Iskolában. - Az általános iskola hetedik vagy nyolcadik osztályában hogyan, mivel kezdené a mozgóképkultúra oktatását? - A mozgóképkultúra oktatását mindenképpen az állóképpel kell elkezdeni, amelynek során fel lehet használni a gyermekek történelmi és rajzművészeti ismereteit. így visszamehetünk például az őskorba és megvizsgálhatjuk a barlangrajzokat, miközben olyan kérdésekre válaszolhatunk, hogy „mit mond maga a kép?, hogyan alakíthatnak történetet az egymás mellett Fuss az életedért! „Azért valami vacak, régi buszra biztos nem szaladtál volna" — mondja csipkelődve a harminc éve még divatosnak számító, szürke vászondzsekit viselő úr a vele szemben ülő aszszonynak. A szépen sminkelt, nyugdíjas hölgy arcán finom „őszi mosoly " suhan át. Épp a régi hídon siklik velük a még mindig föltűnést keltő, vadonatúj sárga autóbuszok egyike. Alacsony padló, citromszínű kapaszkodók, grafitszürke kárpit, halkan csilingelő leszállásjelző. A sárga csodabusz, mint futásra serkentő tényező. Ha a vezető megvárja az ügető utast, akkor az odafönt fújhatja ki magát; ha nem, akkor a hoppon maradt loholó a megállóban kapkodhat levegő után. így kapcsolódik be a busztársaság az egészségmegőrző kocogómozgalomba. Nyilas Péter álló képek?". Fontosnak és lényegesnek tartom, hogy a mozgóképpel és médiával foglalkozó tantárgy más formát öltsön, mint a többi iskolai tárgy. Hogy mennyire fontos ez a téma, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Angliában heti öt órában foglalkoznak médiaismerettel az alapfokú oktatási intézményekben. - Úgy gondolom, hogy a magyar oktatási rendszerben, sajnos, nem kap akkora hangsúlyt a mozgóképkultúra és a médiaismeret, mint a szigetországban. Nemcsak azért, mert nálunk nincs hagyománya, hanem mert sokan nem tarfiák fontosnak. - Az előzetes tervek szerint harminchat óra jutna egy évben erre a tantárgyra, ami annyit jelent, hogy heti egy órában foglalkoznának a diákok a mozival, a médiával. - Ez édeskevés az információs társadalom korában. Mit lehet elmondani negyvenöt perc alatt? - Szerintem is kevés a negyvenöt perc, éppen ezért döntöttem úgy, hogy nem heti egy órában, hanem tömbösítve tanítom a tantárgyat, amely így egy modult képezne az oktatási rendszerben. Az önálló blokkokban intenzívebben foglalkozhatnánk a kép és történet viszonyával, valamint sok-sok manuális, kreatív gyakorlatot végezhetnénk. Készíthetnénk például zootrópot vagy fotópuskát, amelyek mind a filmművészet technikai alapját képezik. Nagyon sok tervem van arra nézve, hogy hogyan ismertessem és szeretessem meg a mozgóképkultúrát a gyermekekkel. - Bár a mai gyermekek már nagyon tájékozottak, sok mindent feltétel nélkül fogadnak el, gondoljunk csak a reklámokra. Mi van, ha nem köti le őket az, amiről beszélt? - Jó, hogy megemlítette a reklámokat, mert ennek a tantárgynak az az egyik legfontosabb célja, hogy megtanítsa a gyermekeket kritikusan szemlélni, kezelni a médiát, amely alatt nemcsak az írott és elektronikus sajtót értem, hanem minden olyan orgánumot, amely információt közöl, így a mozit is. Az Unesco nemrégiben megrendezett konferenciáján elfogadtak egy záródokumentumot. Ebben az áll, hogy a médiaoktatás a demokrácia építésének és fenntartásának eszköze, amely alapvetően szükséges minden államban. Magyarán: meg kell tanítani a gyermekeket a kritikus szemléletmódra, arra, hogy lássák, mi áll a dolgok mögött. A reklámokkal összhangban a multiplex mozik is azt a részét erősítik a médiának, amely globalizációra törekszik. A magyar médiaoktatás zászlóvivői - Kovács András Bálint, Gelencsér Gábor, Hartai László vagy Bajomi Lázár Péter - rendkívül fontosnak tartják, hogy megmentsék nemzeti kultúránkat a dallasztizációtól és kokakolonizációtól, tehát azoktól a mesterséges és csinált dolgoktól, amelyek manapság elárasztják a világot. - Hogyan lehet mindezek ellen védekezni? - Úgy, hogy az ember kritikai szemlélettel bíró, szelektálni tudó, hagyományt tisztelő, műértő közönséget nevel a gyermekekből. Ebben sokat segít a Belvárosi mozi, ahol októberben több filmklubot is szeretnének indítani. Szabó C. Szilárd Alapítványi történet - tanulságokkal A rendszerváltást kővető demokratizálódás folyamata, az állam „atyai" szerepkörének egyre radikálisabb csökkenése sokaknak lehetőséget ad(ott) a zavarosban halászásra. Ennek egyik, igen sajnálatos területe a szociális ellátást érinti. Itt, az emberség, a segítőkészség jegyében végzett tevékenység hátterében gyakran csak a személyes, anyagi vagy pozícióbeli ambíciók érvényre juttatása áll. Úgy tűnik, a Csongrád Megyei Mentái Gondozó Alapítvány háza táján sem mennek rendben az ügyek, hiszen az utóbbi hónapokban egyre „forróbb a levegő" körülöttük. A napokban pedig a megyei bíróság ítéletében elmarasztalta, mint munkáltatót, jóváhagyva ezzel a Szegedi Munkaügyi Bíróság ítéletét - T. A. munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt. A történet részben tanulságként érdemel figyelmet, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy bár ámyat vet más hasonló, de tisztességesen működő szervezetekre - hibás az egyre szélesebb körben terjedő szemlélet, amely az alapítványok létjogosultságát támadja. Az 1998. decemberétől családgondozás-vezetői, majd fél évvel később már megbízott ügyvezetői tisztséget is betöltő T. A. felett a munkáltatói jogokat az alapítvány elnöke gyakorolta. T. A.-nak azonban tavaly szeptember 24-én - több szempontból is - jogellenesen felmondtak. A Munkaügyi Bíróság ítéletében megfogalmazta: a munkáltató a rendkívüli felmondást nem indokolta, illetve nem tudta bizonyítani erre vonatkozó állítását. A felmondás okait csak október 25-én közölte, így az eredeti felmondást jogellenesnek kellett minősíteni. Fellebbezés miatt az ügy a Csongrád Megyei Bíróságra került, amelynek ítélete megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét. Sőt! Kiegészítésként megállapította: a felmondásról szóló dokumentumot aláíró kuratóriumi elnök valójában már korábban — még májusban - lemondott posztjáról, emiatt nem is gyakorolhatta a munkáltatói jogokat. így a rendkívüli fel-' mondás emiatt is jogellenes volt. És ez „csak" égy kicsiny szelete a problémáknak. Igaz viszont, hogy ennek következtében egzisztenciális nehézségekkel kell szembenéznie egy többgyermekes anyának, akinek nem a munkája miatt - hanem mert bizonyos visszásságokra szerette volna felhívni munkáltatója figyelmét kellett gyorsan és az említett módon távoznia állásából. Ráadásul az is kérdés: hozzájut-e T. A. a neki megítélt anyagi kártérítéshez; hiszen az alapítvány pénzügyi helyzete - a hírek szerint - eléggé bizonytalan. N. Rácz Judit Görögországban most is kék az ég Kárpótlás az utasoknak Az utolsó tíz év legnagyobb válságát élte meg a hazai utazásszervezés, mint iparág a HTC-botrány és -csőd kapcsán. Szeptember első felében közel kétezer utas rekedt külföldön és csak a Gazdasági Minisztériumtál kölcsön kapott pénzen sikerült ölcet hazaszállítani. Ám ennél is rosszabbul jártak azok, akik el sem indulhattak, folt esett a HTC-utakat közvetítő kis irodák, valamint az egész szakma becsületén. Szegeden a Jorgos-utak legnagyobb közvetítője saját költségén kárpótolja az ügyfeleket. A HTC összeomlott, az utazásszervező kft.-vei kapcsolatos összes ügy immáron jogi útra terelődött. Elindul majd a felszámolás, a hitelezők - köztük a póruljárt utasok is - pedig csak reménykedhetnek abban, hogy pénzükhöz jutnak. Ezzel párhuzamosan a háttérből olyan híreket hallani, hogy a görög partnerek (akik szintén hitelezők, követelésük több millió márkára rúg), megpróbálják újra feltámasztani a HTC-utak legnagyobb „alirodáját", a romjaiban heverő Jorgos Travelt. Ám mit tehetnek azok a kis irodák, amelyek ártatlanul, közvetítőként keveredtek bele a legnagyobb magyarországi utazásszervezési botrányba? Szegeden a hullámok a leginkább a Gold Sun Travelt, a Jorgos helyi képviseletét csapkodták. Demeter Attila irodavezetőt arról kérdeztük, hogy élték meg a nehéz napokat. - Bennünket is ugyanolyan váratlanul ért a csőd, mint az utasokat - válaszolta Demeter Attila. - Az első órákban azt kellett néznünk, hány utasunk van kint, majd azt, hányan lehetnek azok, akik csak szeptember végén, avagy októberben szerettek volna utazni. Rögtön kiderült: körülbelül húszan lehetnek Görögországban, s mintegy százan várnak arra, hogy befizetett pénzükért utószezonban pihenhessenek. - A kintrekedteket hazahozta a magyar állam. De mi lesz azokkal, akiknek a pénzük is, az útjuk is elúszni látszik? - Ezt döntöttük el a legnehezebben: a legtöbb utasunk ugyanis megalakulásunk, vagyis nyolc év óta az ügyfelünk, visszajártak hozzánk, mert bíztak bennünk. Mivel pénzzel nem tudtuk kárpótolni őket, úgy határoztunk, hogy görög kapcsolatainkra építve 70 utassal elindítunk egy buszt ÉszakGörögországba - a saját költségünkre. Ezt megkívánta a mi jó hírnevünk és a szakma becsülete is. - Hogy sikerült a különféle érdekeket összeegyeztetni? - Könnyebben, mini ahogy első pillantásra látszott. Volt, aki jól járt, mert olcsóbb útra fizetett be, mások viszont rosszabbul, mert esetleg Krétára készültek repülővel. Le a kalappal az utasok előtt, hogy senki se tiltakozott. Soha nem tapasztalt béke volt a buszon az induláskor, nem úgy, mint máskor, amikor mindenki a legjobb helyekre akart ülni. - Mi lesz azokkal, akiknek nem felelt meg ez a megoldás? - Őket más módon, apró lépésekben, de hasonlóképpen szeretnénk kárpótolni saját szervezésű útjainkkal. Lehetőségeinkhez képest próbálunk kedvezményeket adni és a csorbát kiköszörülni. - Hogyan tovább, utazásszervezők? - A történteken az egész szakmának el kell gondolkodnia. Az biztos, hogy az eddigi gyakorlat, a hogyan lehet egy utat a legolcsóbban kínálni, nem mehet tovább. Nincsenek csodák, 40-50 ezer forintból nem lehet repülővel, szállással utakat hirdetni. Szerintem jövőre két okból is fölmennek az árak: a reális költségek, valamint a biztosítóknak kifizetendő díjak miatt. Fekete Klára Új típusú szövetkezések Kistérségi agrárprogram A mórahalmi Homokháti Kistérségi Iroda a környékbeli települések összehangolt fejlődését segíti. Agrárfejlesztési programja az új típusú mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását támogatja. A Mórahalmon tevékenykedő Homokháti Kistérségi Iroda, ötéves működése alatt számos térségfejlesztési programot dolgozott ki. Matula Anikó ügyvezető igazgató és Fodor Csaba irodavezető elmondták: ma már a homokháti térség tizenöt önkormányzata vesz részt az együttműködésben. A kistérségi iroda munkájának egyik kiemelkedő eredménye az ún. „tanyaprogram", amelynek részeként telefonhoz jutottak a tanyán élők, korszerűsítették a tanyai elektromos hálózatot, s karbantartják a földutakat, valamint országosan is egyedülálló tanyafölmérés zajlik. A két esztendeje kidolgozott térségi agrárfejlesztési programhoz az új típusú mezőgazdasági szövetkezetek csatlakoztak: ma már tizenegy szövetkezet vesz részt a közös munkában. Az „új típusú szövetkezés" gyökeresen különbözik egykori, szocialistának nevezett elődjétől: nem termel, „csupán" beszerző és értékesítő szerepet játszik. Az iroda programja a szövetkezések „beindulásához", működéséhez, üzleti tervének összeállításához ad segítséget. A növekvő érdeklődésre tekintettel, a mórahalmi önkormányzattal közösen alkották meg a „térségi agrárintegrációs bázis szakmai programját". A sokat sejtető, ám első hallásra némiképp titokzatos elnevezés a szövetkezetek tevékenységének összefogását jelenti. A program megvalósításában részt vevő Homokkert Kht. a beszerzés, a „méretgazdaságos" termelés és értékesítés, valamint a közös érdekek érvényesítése terén segíti á térség szövetkezeteit. A Homokháti Kistérségi Iroda oktatási programmal egészíti ki a térség mezőgazdaságának fejlesztésére kidolgozott szakmai tervet. Októbertől „őszi-téli estéken" tartanak előadásokat a gazdák számára az uniós csatlakozás utáni termelési föltételek között is ajánlott technológiák, fajták, növényvédő szerek, munkamódszerek témaköreiről. Ny. P. A romániai Csíkszentmárton mezőgazdászainak Hódi Pál, a Mórakert Beszerző és Szolgáltató Szövetkezet elnöke (középen) mutatja be a zöldségválogató és -csomagoló üzemet. (Fotó: Gyenes Kálmán)