Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-25 / 225. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 25. Gógl Árpád fizetésemelést ígér A szárazság nem hizlalta a kukaricát Tengeritörésen Hatrongyoson „ * 'r« j J f- v , mtífc ' • lísi : v » Gyenge az idei termés - állapítja meg Szabó Ferenc kombájnos és Törők Miklós fömezögazdász. (Fotó: Schmidt Andrea) EH < •Ü * A hatrongyosi határból visszafelé, az igási úton ta­lálkoztunk össze Gilicze La­jossal és családjával, akik egy közeli tanyából jöttek az út mentén lévő tengeri táblá­jukba, kukoricát törni. El­mondásuk szerint valódi „bioterméket" takarítanak Igáson kövérebb be, mert a vegyszer már olyan drága, hogy a kisgaz­daságokban legtöbbször nem is használják. A nézelő­dőnek mégis az volt az érzé­se, a kis parcellán kövérebb a kukorica, mint a nagy gaz­daságok tábláin. Úgy tűnt, a növény meghálálta a család gondoskodását. Giliczéék 18 láncon vetettek az idén ku­koricát, amit most csotrogá­nyukra rakva vittek haza a jószágoknak. A hat­rongyosi határ csendjét a makói Kossuth Szövetke­zet négy kombájnja veri fel már napok óta. Az idei kuko­ricatörés szerényebb a szokottnál, a szövetkezet két Claas Dominátora ugyanis a telephelyen pi­hen. Nincs szükség több gépre, hogy a szerény termést betakarítsák. Ta­vasszal a belvíz pusztítot­ta a tengeritáblákat, nyá­ron meg a hőség tizedelte a veteményt. Ami maradt, azt reggeltől estig beta­karítják néhány hét alatt. Az idén nem tartanak éj­szakai műszakot a kom­bájnosok. - Májusban itt még halastó volt - mutat körbe a határban Török Miklós fömezögazdász. - Most meg repedezik a föld, porzik a talaj. A kukoricát alig lehet levágni, olyan mélyre kell ereszteni a kombájnok vágófe­jét. Alacsonyak a szárak, meg­dőlt a termés a szárazságtól. A makói Kossuthban 759 hektáron vetettek tengerit az idén. Mivel a szövetkezetnek saját földje egy négyzetcenti­nyi sincs, így bérli a területet. Nem régiben még ezer hektá­ron termeltek kukoricát, ám a maszek termelők ráígérnek a szövetkezet bérleti díjaira, s így zsugorodik a közös termő­terület. - Most aranykoronánként 20 kiló kukoricát adunk an­nak, aki öt évre ide ígéri a földjét, aki nyolcra szerződött, az 22 kilót kap a bérlet fejé­ben. Vagy ennek az augusztusi tőzsdei árát. Eddig hektáron­ként 20 ezer forintot kellett fi­zetnünk, most jóval többet, mert máris 30 ezer forint felett jár a kukorica tonnánkénti ára. így egyre inkább borotvaélen táncol a téesz. Felhajtás Örül az ember, ha farmert vásárolva a ga­tya hosszát azonnal hoz­zá is igazítják, vagyis in­gyér rászabják. Az egyik szegedi bevásárlóköz­pont szolgáltatásának is tapsol a vásárló. Aztán gyorsan kiderül, azért nem olyan egyszerű a dolog. Előbb álljon sor­ba a vevő, fizesse ki, hoz­za vissza, próbálja fel, majd egy nappal később jöjjön vissza érte a blok­kal. Ha valaki Sándor­falvárói utazott a megye­székhelyre, akkor azért már nem annyira jó buli az ingyenes felhajtás, mivel túl nagy felhajtás­sal jár. Mindegy: fizetés, próba, a holnapi viszont­látásra. Másnap megy a far­merért a gatyatulajdo­nos. Az alkalmazott kere­si, hová is lett az a nad­rág, amit persze éppen akkor akart felvarrni. El­tűnt. De hová? Bizonyá­ra a takarítók lopták el, mivel a riasztást jelző mütyürt a fizetéskor eltá­volították - gondolkodik hangosan. Akkor talán próbáljon fel egy mási­kat, levesszük a méretet, azonnal felhajtjuk... Kösssz... V. F. S. Ám még a létminimum kö­rüli keresetek is többet érnek annál, mintha segélyért kelle­ne sorba állniuk a tagoknak, jegyzi meg a fömezögazdász. Közben a kombájnok kiérnek a tábla elejére, s megszólítjuk a legilletékesebbet, Szabó Fe­rencet, ő milyennek látja a ha­talmas gép tetejéről a termést. - Már a Leninben is kom­bájnos voltam, de ilyen gyönge kukoricával még nem találkoz­tam. A termés nagyon apró, a A Kárász utcai antikvá­rium és a Könyvmoly an­tikvárium november 11 ­én meglepetést tartogat a gyűjtőknek és a könyv szerelmeseinek: a Somo­gyi-könyvtárban megren­dezik az első szegedi könyvárverést. A Tisza parti várost is elér­te az a nosztalgiahullám, amely évek óta jellemzi a ré­giségpiacot. Nevezetesen, hogy nem zárt körben adnak­vesznek, hanem a magántulaj­donban álló értéket hangulatos és elegáns módon mérettetik meg. Miközben a fővárosban egymást érik a nemcsak a gyűjtők, hanem a nagyközön­DM-informóció A minőséget, a teljesít­ményt támogató két ösz­töndíj elindítását tervezi jövő szeptembertől az új felsőoktatási életpálya­modell keretében az Ok­tatási Minisztérium - kö­zölte a tárca felsőoktatási főosztályvezető-helyette­se. Szövényi Zsolt rámuta­tott: az elmúlt években az egyetemi oktatói pálya von­zereje nagymértékben csök­kent, az egyre szűkülő lehe­csőtörőt olyan lent kell járatni, hogy porzik az egész tábla. A négy kombájn reggel nyolckor kezdi a műszakot, s este hétkor térnek pihenőre. Az idén nincs szükség arra, hogy éjszaka, lámpafénynél arassanak. Míg máskor egy­másfél óra alatt fordult meg ebben a táblában a kombájn, most jó fél óra alatt megjárja a kukoricás két végét. Igaz, rit­kábban kell a teherkocsira ürí­teni a levágott tengerit, mert tőségek megrendítették az utánpótlást. Számos felsőok­tatási intézményben az okta­tók életkor szerinti megosz­lása eltolódott az idősebb korosztály felé. Ezzel párhu­zamosan egyfajta minőségi kontraszelekció tapasztalha­tó, vagyis a tehetséges fiata­lok egyre nagyobb hányada talált hivatást a vállalkozói szféra, a menedzsment, illet­ve az államigazgatás terüle­tén. - A tárca ezért a garantált bérrendszeren túl két olyan új ösztöndíj elindítását tervezi csak lassan szaporodik a teher a kombájn gyomrában. - Makó alatt van egy száz­hektáros területünk, ahol ön­töztük is a veteményt - veszi vissza a szót Török Miklós. ­A drága vizet meghálálja a ter­més, ott száz mázsán fölül jön össze hektáronként. Itt, a hat­rongyosi határban jó, ha a har­minc mázsa meg lesz az idén, pedig ez a térség egyik leg­jobb kukoricatermő területe. Nem is csoda, hogy nem jövő szeptembertől, amely le­hetőséget teremt a minőségi tevékenység, a „kiválóság" elismerésére - ismertette a főosztályvezető-helyettes. A három évre elnyerhető Békésy György posztdoktori és adjunktusi ösztöndíjban összesen 250, harmincöt éves­nél fiatalabb oktató és a dokto­ri iskolát PhD fokozattal vég­ző hallgató részesülhet. Az ösztöndíj 30 hónapra külföldi kutatás céljából felfüggeszthe­tő. Összege a posztdoktorok esetében a 230 ezer forintos garantált professzori bér 70, nőttek nagyra a szemek, hi­szen április óta összesen nem hullott itt 60 milliméternyi csapadék. Hogy mi lesz a learatott ter­méssel? A Kossuthban úgy vé­lik, egyelőre jobb várni, a ga­bonatőzsdén az árak ugyanis folyamatosan emelkednek. A termés nagyját most közrak­tárba szállítják, s majd csak jö­vőre értékesítik, bízva benne, hogy magasabb árat kapnak érte, mint most. A teljes ter­mőterületről 4 ezer tonna ten­gerire számítanak, amiből 2500 tonnát eladnak, a többit a szövetkezet saját állatállomá­nya fogyasztja el. Az idén ugyanis még inkább igaz lesz a tétel, állatot hizlalni csak sa­ját takarmánnyal éri majd meg, akinek venni kell, az csillagászati áron juthat a gyenge terméshez. Rafai Gábor és a szegedi, helytörténeti je­lentőségű kötetekre. Egyelőre elsősorban a szépirodalmi ki­adványok kerülnek licitre, s bár a szervezők gondolkodtak a lexikon-aukción is, most megvárják, milyen eredményt hoz a novemberi esemény. Az aukciók hagyományos menete szerint a vásárra bocsátott da­rabokat az árverés előtt két­három héttel a Kárász utcai Antikvárium kirakatában te­kinthetik meg az érdeklődők, s október közepén már az licit katalógusát is kézbe lehet majd venni. Az aukcióra szep­tember harmincadikáig még mindkét antikváriumban lehet felajánlásokkal jelentkezni. O. K. K. adjunktusok esetében pedig 20 százaléka lesz. - A Széchenyi István Ösz­töndíjra a felsőoktatási intéz­ményekben dolgozó egyetemi docensek, főiskolai tanárok pályázhatnak majd - ismertet­te Szövényi Zsolt. A juttatás célja, hogy a legkiválóbb okta­tókat felkészítse a professzori pályázatuk elkészítésére. A négy évre szóló ösztöndíjban 150-en részesülhetnek. Össze­ge a tervek szerint az egyetemi docensek esetében a garantált professzori bér 30, főiskolai tanároknál 25 százaléka lesz. Az el­múlt hét vé­gén Szege­den tartot­ták a dél­magyaror­szági régió három megyéjének ágy­számegyeztetö fórumát. A megbeszélésen jelen levő egészségügyi miniszternek bemutatták a megyék ágy­számajánlataikat, míg a szaktárca vezetője arról beszélt, hogy csak indo­kolt, szakmailag alátá­masztott és a tényleges la­kossági igényeknek megfe­lelő ágymennyiséget fogad be az OEP finanszírozás­ra. A fórum után nemcsak az ágyszámokról, hanem a bérek­ről, valamint a fekvőbeteg-in­tézmények és a szakrendelők privatizációjával kapcsolatos miniszteri vétóról is kérdeztük Gógl Árpád egészségügyi mi­nisztert. - Miniszter úr, ön hangsú­lyozza, hogy nem ágyszám­csökkentésről, hanem a kór­házi ágyak arányainak meg­változtatásról van szó a jövő évi kórházi ágystruktúra ki­alakításakor. - Ma Magyarországon az úgynevezett aktív ágyakon is el­látnak szociális és ápolási fel­adatokat, azaz ezeken nem a célnak megfelelő tevékenység folyik. Ezért az arányokon kell változtatni: csökkenteni az aktív ágyak számát, s növelni az ápo­lásra, szociális gondozásra szol­gálókét. Olyan ágyakat nem ve­szünk el, amelyekre valóban szükség van, viszont egyetlen felesleges ágy működését sem finanszírozza a biztosító. - Csongrád megye a szak­tárca által előírt ágyszámnál többet kíván működtetni a jövő évben. A megengedett 3209 helyett 3626 ágyra tett a megye ajánlatot. Mi történik ebben a helyzet­ben? - Minden megyére érvényes, hogy amennyiben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár el­utasítja az ágyszámajánlatukat, akkor fellebbezhetnek, s kérhe­tik a normatíván felüli ágyak fi­nanszírozását. Amennyiben szakmailag megindokolják, ér­vekkel alátámasztják többletigé­nyüket, a tárca mérlegelés után dönthet úgy, hogy javaslatot tesz ezeknek az ágyaknak a fi­nanszírozására. - Egyik napilapunkban je­lent meg, hogy az egészség­ügyi miniszter vétójogot kér az önkormányzati tulajdon­ban levő egészségügyi intéz­mények eladásáról szóló döntésekben. Szakértők sze­rint ehhez a kétharmados parlamenti többséget igény­lő önkormányzati törvény módosítása szükséges. - Ehhez semmiféle parla­menti döntés nem szükséges mert ebben az esetben alkotmá­nyos kötelezettség megvalósítá­sáról van szó. Egy országban a biztonságos egészségügyi ellá­tás felelőse - az alkotmány szintjén - a kormány. Ebből adódóan, ha az ellátás szerkeze­tét, illetve finanszírozhatóságát egy esetleges eladás kockáztat­ja, akkor ehhez nem lehet hoz­zájárulni. Sem a kormány, sem a egészségügyi tárca nem akaija átvenni az ellátás felelősségét a tulajdonos önkormányzatoktól, s nem is akarjuk önálló döntésü­ket befolyásolni, de az alkotmá­nyos kötelezettségnek eleget kell tenni. - E vétójog megvalósulása esetén leállítható lenne a Szegeden már elkezdődött kórházi és a rendelőintézeti privatizáció. - Örülök annak, amit Bartha polgármester úr kezdeményezett, mert olyan önkormányzati kísér­let, ami az új helyzethez és az új célokhoz megkísérel alkalmaz­kodni. A polgármester úr ponto­san tudja, hogy a szegedi önkor­mányzat is egy feladattal terhelt tulajdont birtokol, és attól, hogy keresi az optimális működtetési lehetőséget az önkormányzat számára a feladat megmarad. Az, hogy egy szerződéssel opti­málisabb formát keresnek a sze­gedi kórházak, a rendelőintézet működtetésre, üdvözlendő. - Ön többször ígért már az egészségügyiek számára bér­emelést, legutóbb 20 száza­lékról beszéli. Ebből az ígé­retből valóság lesz? - Az egészségügyiek egysze­ri béijuttatására szánt 15 milliárd forintból körülbelül 5 milliárd maradt, aminek kifizetése még hátra van. A kiosztás elveinek kimunkálásába bevonjuk az or­vosi kamarát és a 15 szakdolgo­zói egyesületet tömörítő fóru­mot. Velük egyeztetjük, hogy melyik lesz az a preferált teriilet, amelyen dolgozók között a pénzt szétosztjuk. - Ez ismét csak egyszeri jut­tatás, én a béremelésről kér­dezem, amiről a minap már szót ejtett az egyik országos médiumban. - Az OEP és a tárca jövő évi költségvetése tartalmazza a 20 százalékos béremelést. A legha­tározottabb szándékunk, hogy ezt megkapják az egészségügyi­ek. Ennek egy része bekerül a rendszerbe, mint a minimálbér 40 ezer forintra történő emelése, másik része a közszféra 8,75 százalékos kötelező béremelése, és a többlet 20 százalékos közal­kalmazotti szorzó lesz. Az eme­lésre 2001. január elsejétől szá­mithatnak az egészségügyi dol­gozók. Kalocsai Katalic Könyvárverés Szegeden ség körében is népszerű árve­rések, addig a vidéket ez idáig csend jellemezte. Mint azt Bo­ross Zsuzsa, a Kárász utcai antikvárium munkatársa el­mondta, évek óta próbálják a könyvrégiségpiacot egy kicsit itt is megmozgatni. A Lazi könyvkiadót is működtető Könyvmoly antikvárium ré­széről dr. Lázár István és Do­bos Tamás úgy számltja, hogy legalább három könyvaukciót kell megrendezniük, ahhoz, hogy meghonosodjék a vállal­kozás, és némi üzleti sikert is elérhessenek. Sikernek egyelő­re az számítana, ha jó anyag jönne össze és a hozzáértő gyűjtők szívesen jönnének legközelebb is. Az eseményen több, mint kétszáz kötet kerül majd kala­pács alá. Ezek többnyire a ti­zenkilencedik században, s a századfordulón láttak napvilá­got. A szervezők számítanak az újonnan felbukkanó köny­vekre is, ezek közül elsősor­ban a háború előtt kiadottakra Új ösztöndíjak a jövö évtől Gógl Árpád: „Az OEP és a tárca jövö évi költségvetése tartalmazza a 20 százalékos béremelést." (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents