Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

10 KUTATÁS - FEJLESZTÉS SZOMBAT, 2000. SZEPT. 23. Mire jó a mikrohullám? Ameri­kában a háztartá­sok több mint 60 százaléká­ban van mikrosütö, és a kényelmes konyhai eszköz nálunk is gyor­san terjed. A mikrohul­lámról - előnyeiről, ve­szélyeiről, és számos al­kalmazási lehetőségéről - mégis keveset tudunk. Dr. Szabó Gábort, az élelmiszeripari főiskola tanszékvezető egyetemi tanárát arra kértük, be­széljen saját kutatási te­rületéről, a mikrohullám­ról. - A mikrohullámot, mint minden egyebet a hadi­iparban alkalmazták először. Hogyan merült fel az élelmiszeripari, háztar­tási alkalmazás lehetősé­ge? - A mikrohullám élelmi­szeripari alkalmazásának le­hetőségét Percy Spencer ame­rikai kutató fedezte fel 1946­ban, miközben haditechnikai céllal magnetron fejlesztéssel foglalkozott. Ez a berendezés a mikrohullám előállításának a lelke. Amikor kísérletei so­rán kipróbálta a magnetronját, a zsebében levő bőr pénztárca elkezdett melegedni. Másnap a készüléke mellé kukoricát rakott, és azt vette észre, hogy kis idő múlva a kukorica ki­pattogzik. Harmadnap már kollégákat is hívott, és egy to­jást tett a magnetron cső mel­lé. A tojás egyszer csak fel­robbant. így született a gondo­lat, hogy miért ne lehetne a mikrohullámot az élelmiszer­iparban is alkalmazni. Hama­rosan elkészült az első, igen nagy méretű készülék. A ke­zelőtér, ahová a terméket be­helyezték, nem volt nagyobb egy fél íróasztalnál, de az energiaellátó rendszer egy kis szobányi helyet foglalt el. Tö­meges méretben az első hasz­nálható és eladható háztartási mikrohullámú készülék a het­venes évek elején jelent meg Amerikában és Japánban, majd folyamatos fejlesztés után a nyolcvanas évekre Amerikában a háztartások több mint hatvan százaiéká­Dr. Hotya Líviuszné tanszéki mérnök és dr. Szabó Gábor professzor a főiskola laboratóriumában. A mikrohullámnak vannak veszélyei, de a készülékek biztonságosak. (Fotó: Gyenes Kálmán) nak alapvető konyhai eszköze lett. A hő forrása - Hogyan működik a „mik­rosütő"? - A zárt készülékben elekt­romágneses tér jön létre - eb­ben helyezzük el az élelmiszer­ipari terméket, amelynek ren­delkeznie kell valamilyen dipó­lus, vagyis pozitív és negatív sarokkal rendelkező molekulá­val, leginkább vízzel. A mele­gedés annak a következménye, hogy a molekulák a hullámvál­tozás hatására mozogni kezde­nek az elektromágneses térben, a mozgás súrlódással, az pedig felmelegedéssel jár. - Milyen előnyei, esetleg hátrányai vannak a mikro­hullámú technológiának? - A legnagyobb előnye a gyorsaság. A mikrohullám na­gyon rövid idő alatt, és az anyag eredeti minőségét jól megtartva dolgozik. Persze, vannak a mikrohullám alkal­mazásának veszélyei is, hiszen az emberi test jelentős része is nedvesség, de ma már olyan biztonsági rendszerrel készül­nek ezek a berendezések, hogy nincs mitől félni. A rács meg­akadályozza a „kisugárzást", mert a hullámhossz negyedénél kisebb résen nem távozhat el energia. A mikrohullám 12 centiméteres hullámhossznál ez 3 centiméteres rést jelent. Ettől függetlenül nem javaslom, hogy nézegessük a mikro­sütőben készülő az ételt, a be­rendezés magától dolgozik, jobb, ha magára is hagyjuk. Gyakorlati tapasztalataim sze­rint ezeket a készülékeket leg­inkább a hagyományosan elké­szített ételek felmelegítésére és felengedésére célszerű használ­ni. Mikrosütőben nem lehet olyan gasztronómiai ízeket kapni, mint amit a magyar konyha megszokott. Azt is tud­ni kell. hogy éppen a gyorsasá­ga miatt nincs olyan sterilező hatása, mint amit egy hosszan tartó főzési folyamat során a cstrák vagy a baktériumok el­szenvednek. A csírák elpusztí­tásához ugyanis nemcsak hő, hanem idő is kell. Ezért tej forralására, különösen kisgyer­mek számára, semmiképpen nem tudom ajánlani a mikro­sütőt. Olvaszt, főz, puffaszt - Mire használja az élelmi­szeripar a mikrohullámot? - Elsősorban fagyasztott hú­sok felengedtetésére. Hagyomá­nyos módon nagyon hosszú időbe telik, és komoly minőség­romlással jár a fagyasztott árut felengedtetni, hiszen a teteje megolvad, utána kiszárad. Mik­rohullám alkalmazásával mini­málisra csökkenthetők a veszte­ségek, és az eredeti állapotnak megfelelően marad meg a szfn és az (z. Használják a mikrohul­lámú technikát enzimek inakti­válására a könnyebb emészt­hetőség érdekében. Nagyon jól alkalmazható a mikrohullám szeletelt kenyerek tartósítására, zöldségfélék előfőzésére is. Eredményesen használható minden olyan szárítási művelet­nél, hol a száradás utolsó fázisá­ban a nedvességtartalom eltávo­lítása nehézkes. Kutatást foly­tattunk a fűszerpaprika végszá­rításával kapcsolatban, mert a hagyományos szalagos szárítón a magas hőmérséklet és a hosszú kezelési idő színromlást, bámulást okoz. Mikrohullám­mal ez elkerülhető, és a végned­vesség eredményesen eltávolít­ható. A puffasztott termékek előállítása is a mikrohullám egyik felhasználási területe, vá­kuumcső alkalmazásával. Ami­kor a termék keresztülmegy a mikrohullámos vákuumcsövön és kijön, felpuffad, és egy na­gyon laza szerkezetű, aromáját megtartó termék keletkezik. A tudományhoz közelebb álló al­kalmazás a kémiai analitika. Bi­zonyos alkotórészek feltárása és kivonása hagyományos mód­szerekkel sok oldószert igényel, és elég hosszadalmas. Ha a fel­tárási műveletet mikrohullámú térben végezzük, akkor lénye­gesen lecsökken a feltárási idő, és lényegesen nagyobb száza­lékban tudok kivonni alkotó­részt a termékből. A gabona gombafertőzése például igen nagy károkat tud okozni. Miu­tán a termék minősítéséhez nagyszámú mintavétel és vizs­gálat szükséges, óriási dolog az, ha a fertőzöttség megállapításá­ra rendelkezésre áll egy olyan eszköz, amely nagyon gyors. Ennek kidolgozásával foglalko­zunk most. Intelligens szárítás Hozzá kell tennem, hogy a mikrohullám ipari alkalmazása nem az élelmiszeriparban a leg­általánosabb, hanem a fa- és a kerámiaiparban. A faiparban a mikrohullámú készülékeket le­mezek szántására használják. A hagyományos meleg levegős szárítás során ugyanis egyenet­lenül távozik el a nedvesség, és hullámos lesz a lemez. A mik­rohullám ezzel szemben szelek­tíven nyelődik el: ahol több a nedvesség, ott jobban, fgy ho­mogén nedvességeloszlást biz­tosít. A kerámiaiparban a ned­vesség eltávolítása hagyomá­nyos módszerekkel nehézkes, mert az összezáródó pórusok miatt nem tud kijönni a nedves­ség. A mikrohullám viszont be­lülről kifelé mozog. - Milyen irányban, milyen céllal folynak ma kutatások a mikrohullám élelmiszer­ipari alkalmazásával kap­csolatban? - A legnagyobb, a mai napig fennálló probléma ezekkel a be­rendezésekkel az, hogy nem egyenletes bennük az elektro­mágneses téreloszlás. Ezért van a modern mikrosütőkben forgó­tányér. Az egyenetlen eloszlás oka, hogy a készülékbe egy he­lyen lép be a mikrohullámú energia. Ha viszont több forrás­ból vezetjük be. meg kell oldani a magnetronok védelmét a visszaverődött hullámok káros hatásától. Ez az egyik kiemelt kutatási témám: hogyan lehet a mikrohullámú készülékben biz­tosítani az elektromágneses tér­eloszlás egyenletességét. Ez az alfája és ómegája annak, hogy még tökéletesebb legyen a mik­rohullám alkalmazása. Keczer Gabriella Félidőben az Eli 5. keretprogramja Tudományos értelem­ben hazánk már tagja az Európai Uniónak, hiszen a magyar kutatóműhelyek ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt a közös­ség ötödik kutatási és technológia-fejlesztési ke­retprogramjában, mint az EU-tagállamok társas­ágai. A tapasztalatok sze­rint a bonyolult pályázási eljárás azonban gyakran visszariasztja a tudóso­kat. A gazdasági fejlődés bizto­sítása, az életminőség javítása hatékonyan csak az európai erőforrások koncentrált ki­használása révén valósulhal meg. Ez az alapfilozófia hívta életre az Európai Közösség négy-öt éves keretprogramjait, amelyek segítségével 1984 óta igyekeznek összeurópai szin­ten kiaknázni és koordinálni a kutatás-fejlesztési erőforráso­kat. Mfg a 16 évvel ezelőtt in­dult első keretprogramra közel 3,3 milliárd ECU-t fordítottak, addig az 1998-ban elfogadott, négyéves futamidejű ötödik keretprogram költségvetési Zsebre megy Magyarország tudományos értelemben tavaly óta tagja az Európai Uniónak. Ez azt jelenti, hogy mi is fi­zetjük nemzeti „tagdíjunkat". Ha ügyesek vagyunk és jól pályázunk, ennél többet is visszanyerhetünk az 5. keretprogramból. Ha nem: mások tudományos fejlődé­sét finanszírozzuk. Az első mutatók kedvezőek, azt bizo­nyítják, nem fizettünk rá a belépésre. Nem árt azonban az óvatosság. Figyelembe kell venni, hogy az újonnan érkezőknek nyújtott kedvezményeket már nem sokáig élvezhetjük. Tavaly még csak a tagdíj 40 százalékát kel­lett befizetnünk, idén hatvanat, 2002-ben pedig már a teljes összeget. Évről évre többet kell tehát visszapályáz­ni ahhoz, hogy pénzünknél maradjunk. Az sem elha­nyagolható körülmény, hogy 2003-ig a tagdíj egy részét Phare-pénzbői fizethetjük, ami azt jelenti, hogy az EU az egyik zsebéből a másikba teszi át a magyar tarifát. Ezt követően viszont már a saját zsebünk bánja, ha gyengén szerepelünk a pályázatokon. Valószínű az is, hogy az első kör sikeres magyar pályázói azok voltak, akik kész elképzelésekkel, megfelelő versenyrutinnal rendelkeztek. Kétséges viszont, hogy a második körre is ki tudunk-e állítani ugyanennyi ütőképes projektet és pályázót. K. G. kerete majdnem 15 milliárd ECU. A prioritások az éppen aktuális kihívásoknak, problé­máknak megfelelően változ­nak. Az első keretprogramban még az energiával kapcsolatos kutatások voltak túlsúlyban, ma már elsősorban az infor­matikai és kommunikációs technológiai kutatások, a kör­nyezetvédelem, az egészség­ügy és a kutatási, fejlesztési eredmények elterjesztése kap egyre nagyobb hangsúlyt. Az Európai Unió Kutatási Bizottságának döntése alapján Magyarország és a többi kö­zép-kelet-európai ország, va­lamint Ciprus 1999-ben pályá­zóként csatlakozhatott az ötö­dik keretprogramhoz, és a ha­zai jogi személyiséggel be­jegyzett társaságok ugyano­lyan feltételekkel vehetnek részt a projektekben, mint az Európai Unió tagországainak társaságai. A lehetőség azon­ban még nem jelenti azt, hogy tömegesen élnének vele a ma­gyar kutatók. - Tapasztalata­im szerint a bonyolult pályá­zási eljárás gyakran visszari­asztja a tudósokat - mondja dr. Hampel György, a Szegedi Tudományegyetem pályázati osztályának vezetője. A keret­programban való részvételt to­vább bonyolítja, hogy pályá­zatot legalább három, külön­böző országban működő tudo­mányos műhely által alakított konzorcium nyújthat be. Az osztályvezető úgy véli, a sze­gedi egyetem számos kutató­csoportja vagy intézete képes lenne bekapcsolódni a keret­programba, ennek ellenére csupán négy pályázat benyúj­tásáról tud. - Fel kellene olda­ni a pályázással kapcsolatos fenntartásokat, mert itt nem egy-két millió forint, hanem akár tízmillió euró elnyeré­séről lehet beszélni - fejezi ki számokkal a tét nagyságát Hampel György. A pályázás technikai és jogi részletkérdé­seinek tisztázására csütörtök óta három napon át Szegeden tanácskoznak a hazai tudósok, valamint európai egyetemek és kutatóintézetek, illetve nagyvállalatok képviselői. Az EU ötödik keretprog­ramjának elveit és működését jobban megismerhetik a Sze­gedi Tudományegyetem inter­netes oldalán (www.u-sze­ged.hu). Hegedűs Szabolcs Az oldal az Oktatási Minisztérium támoga­tásával készült. Szer­kesztette: Keczer Gabriella Hatmilliárdra lehet pályázni K+F költségvetési támogatása A jövő évi költségve­tésben hatmilliárd forin­tot állítottak be arra az új pályázati rendszerre, melyet Nemzeti kutatási és fejlesztési programok címmel indítanak a Szé­chenyi-tervvel összhang­ban. A programot hét­főn, a meghirdetés nap­ján sajtótájékoztatón is­mertette Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Szabó Gábor, a tárca kutatás-fejlesztési állam­titkár-helyettese. A Széchenyi-terv egyik stratégiai elemeként a kor­mány kutatási, fejlesztési és innovációs program megvaló­sításáról döntött annak érde­kében, hogy ezek eredményei hozzájáruljanak az ország versenyképességének növelé­séhez. Az erről szóló kor­mányhatározatnak megfe­lelően az Oktatási Minisztéri­um (OM) pályázatokat indít Nemzeti kutatási és fejleszté­si programok (NKFP) megje­löléssel, melynek anyagi fe­dezete a 200l-es költségve­tésbe erre a célra beállított 6 milliárd forint. A pályázato­kat öt témakörben hirdetik meg; ezek a következők: az életminőség javítása, infor­mációs és kommunikációs technológiák, környezetvé­delmi és anyagtudományi ku­tatások, agrárgazdasági és bi­otechnológiai kutatások, a nemzeti örökség és a jelenkor társadalmi kihívásainak kuta­tása. A pályázati rendszer az első kiíráskor kétlépcsős. Az első lépcsőben, 2000. október 31-ig előpályázatokat kell be­nyújtani a pályázati szándé­kok felmérése érdekében. Ezek november 30-ig szak­mai bírálaton esnek át, mely­nek eredményét és az indok­lást a pályázók a második forduló előtt megkapják. (A bírálat negatív eredménye nem zárja ki, hogy a pályázók a második fordulóban újra próbálkozzanak.) A második forduló kiírása 2001. január­jában jelenik majd meg. A pályázatok elbírálása április 30-ig, a szerződéskötés a nyertesekkel június 30-ig megtörténik. Szabó Gábor az időzítéssel kapcsolatban el­mondta: a cél az. hogy már a jövő évben elkezdődhessen a munka érdemi része. A pro­jektek futamideje legalább 2, legfeljebb 4 év. Újdonság a korábbi kuta­tás-fejlesztési (K+F) támoga­tásokhoz képest, hogy meg­szabják a pályázati projektek­re igényelhető összeg alsó ha­tárát; ez az első négy témakör esetében 100 millió, az ötö­diknél 10 millió forint. Mint Pálinkás Józseftől megtudtuk, ennek oka az, hogy az NKFP keretében olyan nagy ívű, in­terdiszciplináris és integráló kutatás-fejlesztési programo­kat kívánnak támogatni, ame­lyek komoly áttörést hozhat­nak egy-egy területen. Újdon­ság az is, hogy a pályázaton (az ötödik témakör kivételé­vel) csak jogi személyből és jogi személyiség nélküli gaz­dasági társaságból alakult konzorciumok vehetnek részt, melyek közül előnyt élveznek azok, amelyeket vállalkozások és közcélú kutatóhelyek hoz­nak létre. Ezzel az akadémiai és a gazdasági szféra közötti együttműködést kívánják ösz­tönözni, és olyan tudományos programokat támogatni, me­lyek konkrét gazdasági fej­lesztésekhez vezetnek. Pálinkás József a sajtótájé­koztatón elmondta: az állami költségvetésből 1999-ben több mint 37 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztés­re. A kétéves költségvetésben 2001-ben 17,5 milliárd, 2002­ben pedig 19,5 milliárd forint többlettámogatással számol­nak. Az államtitkár kiemelte: 20-30 éve nem volt arra pél­da, hogy a K+F céljaira ekko­ra összeget irányzott volna elő a magyar büdzsé. A kor­mány a kutatás-fejlesztést a magyar gazdaság nemzetközi felzárkózását, versenyképes­ségét hosszú távon megalapo­zó tevékenységként kezeli. Szabó Gábor kutatási-fejlesz­tési helyettes államtitkár sze­rint a kormány döntése mö­gött annak felismerése áll, hogy csak azok az országok lehetnek sikeresek az elkövet­kező évek versenyében, ame­lyek magas színvonalú inno­vációt alkalmazva, új és ma­gas szellemi értékekkel jelent­keznek a nemzetközi piacon. A Nemzeti kutatási és fej­lesztési programok előpályá­zati felhívása és részletes le­írása megtalálható az OM Ku­tatás-fejlesztési Helyettes Ál­lamtitkárságán. illetve a tárca honlapján. K. G. Szabó Gábor és Pálinkás József államtitkár: Előnyt élveznek a vállalati-kutatóintézeti együttműködések. (DM-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents