Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

10 KUTATÁS - FEJLESZTÉS SZOMBAT, 2000. SZEPT. 23. Mire jó a mikrohullám? Amerikában a háztartások több mint 60 százalékában van mikrosütö, és a kényelmes konyhai eszköz nálunk is gyorsan terjed. A mikrohullámról - előnyeiről, veszélyeiről, és számos alkalmazási lehetőségéről - mégis keveset tudunk. Dr. Szabó Gábort, az élelmiszeripari főiskola tanszékvezető egyetemi tanárát arra kértük, beszéljen saját kutatási területéről, a mikrohullámról. - A mikrohullámot, mint minden egyebet a hadiiparban alkalmazták először. Hogyan merült fel az élelmiszeripari, háztartási alkalmazás lehetősége? - A mikrohullám élelmiszeripari alkalmazásának lehetőségét Percy Spencer amerikai kutató fedezte fel 1946ban, miközben haditechnikai céllal magnetron fejlesztéssel foglalkozott. Ez a berendezés a mikrohullám előállításának a lelke. Amikor kísérletei során kipróbálta a magnetronját, a zsebében levő bőr pénztárca elkezdett melegedni. Másnap a készüléke mellé kukoricát rakott, és azt vette észre, hogy kis idő múlva a kukorica kipattogzik. Harmadnap már kollégákat is hívott, és egy tojást tett a magnetron cső mellé. A tojás egyszer csak felrobbant. így született a gondolat, hogy miért ne lehetne a mikrohullámot az élelmiszeriparban is alkalmazni. Hamarosan elkészült az első, igen nagy méretű készülék. A kezelőtér, ahová a terméket behelyezték, nem volt nagyobb egy fél íróasztalnál, de az energiaellátó rendszer egy kis szobányi helyet foglalt el. Tömeges méretben az első használható és eladható háztartási mikrohullámú készülék a hetvenes évek elején jelent meg Amerikában és Japánban, majd folyamatos fejlesztés után a nyolcvanas évekre Amerikában a háztartások több mint hatvan százaiékáDr. Hotya Líviuszné tanszéki mérnök és dr. Szabó Gábor professzor a főiskola laboratóriumában. A mikrohullámnak vannak veszélyei, de a készülékek biztonságosak. (Fotó: Gyenes Kálmán) nak alapvető konyhai eszköze lett. A hő forrása - Hogyan működik a „mikrosütő"? - A zárt készülékben elektromágneses tér jön létre - ebben helyezzük el az élelmiszeripari terméket, amelynek rendelkeznie kell valamilyen dipólus, vagyis pozitív és negatív sarokkal rendelkező molekulával, leginkább vízzel. A melegedés annak a következménye, hogy a molekulák a hullámváltozás hatására mozogni kezdenek az elektromágneses térben, a mozgás súrlódással, az pedig felmelegedéssel jár. - Milyen előnyei, esetleg hátrányai vannak a mikrohullámú technológiának? - A legnagyobb előnye a gyorsaság. A mikrohullám nagyon rövid idő alatt, és az anyag eredeti minőségét jól megtartva dolgozik. Persze, vannak a mikrohullám alkalmazásának veszélyei is, hiszen az emberi test jelentős része is nedvesség, de ma már olyan biztonsági rendszerrel készülnek ezek a berendezések, hogy nincs mitől félni. A rács megakadályozza a „kisugárzást", mert a hullámhossz negyedénél kisebb résen nem távozhat el energia. A mikrohullám 12 centiméteres hullámhossznál ez 3 centiméteres rést jelent. Ettől függetlenül nem javaslom, hogy nézegessük a mikrosütőben készülő az ételt, a berendezés magától dolgozik, jobb, ha magára is hagyjuk. Gyakorlati tapasztalataim szerint ezeket a készülékeket leginkább a hagyományosan elkészített ételek felmelegítésére és felengedésére célszerű használni. Mikrosütőben nem lehet olyan gasztronómiai ízeket kapni, mint amit a magyar konyha megszokott. Azt is tudni kell. hogy éppen a gyorsasága miatt nincs olyan sterilező hatása, mint amit egy hosszan tartó főzési folyamat során a cstrák vagy a baktériumok elszenvednek. A csírák elpusztításához ugyanis nemcsak hő, hanem idő is kell. Ezért tej forralására, különösen kisgyermek számára, semmiképpen nem tudom ajánlani a mikrosütőt. Olvaszt, főz, puffaszt - Mire használja az élelmiszeripar a mikrohullámot? - Elsősorban fagyasztott húsok felengedtetésére. Hagyományos módon nagyon hosszú időbe telik, és komoly minőségromlással jár a fagyasztott árut felengedtetni, hiszen a teteje megolvad, utána kiszárad. Mikrohullám alkalmazásával minimálisra csökkenthetők a veszteségek, és az eredeti állapotnak megfelelően marad meg a szfn és az (z. Használják a mikrohullámú technikát enzimek inaktiválására a könnyebb emészthetőség érdekében. Nagyon jól alkalmazható a mikrohullám szeletelt kenyerek tartósítására, zöldségfélék előfőzésére is. Eredményesen használható minden olyan szárítási műveletnél, hol a száradás utolsó fázisában a nedvességtartalom eltávolítása nehézkes. Kutatást folytattunk a fűszerpaprika végszárításával kapcsolatban, mert a hagyományos szalagos szárítón a magas hőmérséklet és a hosszú kezelési idő színromlást, bámulást okoz. Mikrohullámmal ez elkerülhető, és a végnedvesség eredményesen eltávolítható. A puffasztott termékek előállítása is a mikrohullám egyik felhasználási területe, vákuumcső alkalmazásával. Amikor a termék keresztülmegy a mikrohullámos vákuumcsövön és kijön, felpuffad, és egy nagyon laza szerkezetű, aromáját megtartó termék keletkezik. A tudományhoz közelebb álló alkalmazás a kémiai analitika. Bizonyos alkotórészek feltárása és kivonása hagyományos módszerekkel sok oldószert igényel, és elég hosszadalmas. Ha a feltárási műveletet mikrohullámú térben végezzük, akkor lényegesen lecsökken a feltárási idő, és lényegesen nagyobb százalékban tudok kivonni alkotórészt a termékből. A gabona gombafertőzése például igen nagy károkat tud okozni. Miután a termék minősítéséhez nagyszámú mintavétel és vizsgálat szükséges, óriási dolog az, ha a fertőzöttség megállapítására rendelkezésre áll egy olyan eszköz, amely nagyon gyors. Ennek kidolgozásával foglalkozunk most. Intelligens szárítás Hozzá kell tennem, hogy a mikrohullám ipari alkalmazása nem az élelmiszeriparban a legáltalánosabb, hanem a fa- és a kerámiaiparban. A faiparban a mikrohullámú készülékeket lemezek szántására használják. A hagyományos meleg levegős szárítás során ugyanis egyenetlenül távozik el a nedvesség, és hullámos lesz a lemez. A mikrohullám ezzel szemben szelektíven nyelődik el: ahol több a nedvesség, ott jobban, fgy homogén nedvességeloszlást biztosít. A kerámiaiparban a nedvesség eltávolítása hagyományos módszerekkel nehézkes, mert az összezáródó pórusok miatt nem tud kijönni a nedvesség. A mikrohullám viszont belülről kifelé mozog. - Milyen irányban, milyen céllal folynak ma kutatások a mikrohullám élelmiszeripari alkalmazásával kapcsolatban? - A legnagyobb, a mai napig fennálló probléma ezekkel a berendezésekkel az, hogy nem egyenletes bennük az elektromágneses téreloszlás. Ezért van a modern mikrosütőkben forgótányér. Az egyenetlen eloszlás oka, hogy a készülékbe egy helyen lép be a mikrohullámú energia. Ha viszont több forrásból vezetjük be. meg kell oldani a magnetronok védelmét a visszaverődött hullámok káros hatásától. Ez az egyik kiemelt kutatási témám: hogyan lehet a mikrohullámú készülékben biztosítani az elektromágneses téreloszlás egyenletességét. Ez az alfája és ómegája annak, hogy még tökéletesebb legyen a mikrohullám alkalmazása. Keczer Gabriella Félidőben az Eli 5. keretprogramja Tudományos értelemben hazánk már tagja az Európai Uniónak, hiszen a magyar kutatóműhelyek ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt a közösség ötödik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramjában, mint az EU-tagállamok társaságai. A tapasztalatok szerint a bonyolult pályázási eljárás azonban gyakran visszariasztja a tudósokat. A gazdasági fejlődés biztosítása, az életminőség javítása hatékonyan csak az európai erőforrások koncentrált kihasználása révén valósulhal meg. Ez az alapfilozófia hívta életre az Európai Közösség négy-öt éves keretprogramjait, amelyek segítségével 1984 óta igyekeznek összeurópai szinten kiaknázni és koordinálni a kutatás-fejlesztési erőforrásokat. Mfg a 16 évvel ezelőtt indult első keretprogramra közel 3,3 milliárd ECU-t fordítottak, addig az 1998-ban elfogadott, négyéves futamidejű ötödik keretprogram költségvetési Zsebre megy Magyarország tudományos értelemben tavaly óta tagja az Európai Uniónak. Ez azt jelenti, hogy mi is fizetjük nemzeti „tagdíjunkat". Ha ügyesek vagyunk és jól pályázunk, ennél többet is visszanyerhetünk az 5. keretprogramból. Ha nem: mások tudományos fejlődését finanszírozzuk. Az első mutatók kedvezőek, azt bizonyítják, nem fizettünk rá a belépésre. Nem árt azonban az óvatosság. Figyelembe kell venni, hogy az újonnan érkezőknek nyújtott kedvezményeket már nem sokáig élvezhetjük. Tavaly még csak a tagdíj 40 százalékát kellett befizetnünk, idén hatvanat, 2002-ben pedig már a teljes összeget. Évről évre többet kell tehát visszapályázni ahhoz, hogy pénzünknél maradjunk. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy 2003-ig a tagdíj egy részét Phare-pénzbői fizethetjük, ami azt jelenti, hogy az EU az egyik zsebéből a másikba teszi át a magyar tarifát. Ezt követően viszont már a saját zsebünk bánja, ha gyengén szerepelünk a pályázatokon. Valószínű az is, hogy az első kör sikeres magyar pályázói azok voltak, akik kész elképzelésekkel, megfelelő versenyrutinnal rendelkeztek. Kétséges viszont, hogy a második körre is ki tudunk-e állítani ugyanennyi ütőképes projektet és pályázót. K. G. kerete majdnem 15 milliárd ECU. A prioritások az éppen aktuális kihívásoknak, problémáknak megfelelően változnak. Az első keretprogramban még az energiával kapcsolatos kutatások voltak túlsúlyban, ma már elsősorban az informatikai és kommunikációs technológiai kutatások, a környezetvédelem, az egészségügy és a kutatási, fejlesztési eredmények elterjesztése kap egyre nagyobb hangsúlyt. Az Európai Unió Kutatási Bizottságának döntése alapján Magyarország és a többi közép-kelet-európai ország, valamint Ciprus 1999-ben pályázóként csatlakozhatott az ötödik keretprogramhoz, és a hazai jogi személyiséggel bejegyzett társaságok ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt a projektekben, mint az Európai Unió tagországainak társaságai. A lehetőség azonban még nem jelenti azt, hogy tömegesen élnének vele a magyar kutatók. - Tapasztalataim szerint a bonyolult pályázási eljárás gyakran visszariasztja a tudósokat - mondja dr. Hampel György, a Szegedi Tudományegyetem pályázati osztályának vezetője. A keretprogramban való részvételt tovább bonyolítja, hogy pályázatot legalább három, különböző országban működő tudományos műhely által alakított konzorcium nyújthat be. Az osztályvezető úgy véli, a szegedi egyetem számos kutatócsoportja vagy intézete képes lenne bekapcsolódni a keretprogramba, ennek ellenére csupán négy pályázat benyújtásáról tud. - Fel kellene oldani a pályázással kapcsolatos fenntartásokat, mert itt nem egy-két millió forint, hanem akár tízmillió euró elnyeréséről lehet beszélni - fejezi ki számokkal a tét nagyságát Hampel György. A pályázás technikai és jogi részletkérdéseinek tisztázására csütörtök óta három napon át Szegeden tanácskoznak a hazai tudósok, valamint európai egyetemek és kutatóintézetek, illetve nagyvállalatok képviselői. Az EU ötödik keretprogramjának elveit és működését jobban megismerhetik a Szegedi Tudományegyetem internetes oldalán (www.u-szeged.hu). Hegedűs Szabolcs Az oldal az Oktatási Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Keczer Gabriella Hatmilliárdra lehet pályázni K+F költségvetési támogatása A jövő évi költségvetésben hatmilliárd forintot állítottak be arra az új pályázati rendszerre, melyet Nemzeti kutatási és fejlesztési programok címmel indítanak a Széchenyi-tervvel összhangban. A programot hétfőn, a meghirdetés napján sajtótájékoztatón ismertette Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Szabó Gábor, a tárca kutatás-fejlesztési államtitkár-helyettese. A Széchenyi-terv egyik stratégiai elemeként a kormány kutatási, fejlesztési és innovációs program megvalósításáról döntött annak érdekében, hogy ezek eredményei hozzájáruljanak az ország versenyképességének növeléséhez. Az erről szóló kormányhatározatnak megfelelően az Oktatási Minisztérium (OM) pályázatokat indít Nemzeti kutatási és fejlesztési programok (NKFP) megjelöléssel, melynek anyagi fedezete a 200l-es költségvetésbe erre a célra beállított 6 milliárd forint. A pályázatokat öt témakörben hirdetik meg; ezek a következők: az életminőség javítása, információs és kommunikációs technológiák, környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások, agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások, a nemzeti örökség és a jelenkor társadalmi kihívásainak kutatása. A pályázati rendszer az első kiíráskor kétlépcsős. Az első lépcsőben, 2000. október 31-ig előpályázatokat kell benyújtani a pályázati szándékok felmérése érdekében. Ezek november 30-ig szakmai bírálaton esnek át, melynek eredményét és az indoklást a pályázók a második forduló előtt megkapják. (A bírálat negatív eredménye nem zárja ki, hogy a pályázók a második fordulóban újra próbálkozzanak.) A második forduló kiírása 2001. januárjában jelenik majd meg. A pályázatok elbírálása április 30-ig, a szerződéskötés a nyertesekkel június 30-ig megtörténik. Szabó Gábor az időzítéssel kapcsolatban elmondta: a cél az. hogy már a jövő évben elkezdődhessen a munka érdemi része. A projektek futamideje legalább 2, legfeljebb 4 év. Újdonság a korábbi kutatás-fejlesztési (K+F) támogatásokhoz képest, hogy megszabják a pályázati projektekre igényelhető összeg alsó határát; ez az első négy témakör esetében 100 millió, az ötödiknél 10 millió forint. Mint Pálinkás Józseftől megtudtuk, ennek oka az, hogy az NKFP keretében olyan nagy ívű, interdiszciplináris és integráló kutatás-fejlesztési programokat kívánnak támogatni, amelyek komoly áttörést hozhatnak egy-egy területen. Újdonság az is, hogy a pályázaton (az ötödik témakör kivételével) csak jogi személyből és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságból alakult konzorciumok vehetnek részt, melyek közül előnyt élveznek azok, amelyeket vállalkozások és közcélú kutatóhelyek hoznak létre. Ezzel az akadémiai és a gazdasági szféra közötti együttműködést kívánják ösztönözni, és olyan tudományos programokat támogatni, melyek konkrét gazdasági fejlesztésekhez vezetnek. Pálinkás József a sajtótájékoztatón elmondta: az állami költségvetésből 1999-ben több mint 37 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. A kétéves költségvetésben 2001-ben 17,5 milliárd, 2002ben pedig 19,5 milliárd forint többlettámogatással számolnak. Az államtitkár kiemelte: 20-30 éve nem volt arra példa, hogy a K+F céljaira ekkora összeget irányzott volna elő a magyar büdzsé. A kormány a kutatás-fejlesztést a magyar gazdaság nemzetközi felzárkózását, versenyképességét hosszú távon megalapozó tevékenységként kezeli. Szabó Gábor kutatási-fejlesztési helyettes államtitkár szerint a kormány döntése mögött annak felismerése áll, hogy csak azok az országok lehetnek sikeresek az elkövetkező évek versenyében, amelyek magas színvonalú innovációt alkalmazva, új és magas szellemi értékekkel jelentkeznek a nemzetközi piacon. A Nemzeti kutatási és fejlesztési programok előpályázati felhívása és részletes leírása megtalálható az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárságán. illetve a tárca honlapján. K. G. Szabó Gábor és Pálinkás József államtitkár: Előnyt élveznek a vállalati-kutatóintézeti együttműködések. (DM-fotó)