Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

4 KRÓNIKA SZOMBAT, 2000. SZEPT. 23. Új műfaj: az autópálya-régészet E g y szerre jelentenek különös lehetőségeket és szorító kényszereket a múzeumi szervezet számára az utóbbi évek nagyberuházásai. Az autópályák építése kapcsán elvégzett ásatások tapasztalait összegezték a régészek a közelmúltban megtartott konferencián, amelynek ötletgazdája és szervezője dr. Horváth Ferenc egyetemi docens volt, a rendezését pedig a Szegedi Akadémiai Bizottság Embertani és Régészeti Munkabizottsága vállalta magára. - Az MS-ös autópálya még nem ért Szegedre, de a Csongrád megyei múzeumoknak már rengeteg munkát adott. Mi volt a meneterend? - Már 1991-ben azt kérte tőlünk az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt., hogy mondjuk meg, hol vannak régészeti lelőhelyek az. M5-ös út kijelölt nyomvonalán. Most csak Csongrád megyéről beszélek, ám természetesen nagyjából ugyanez lehetett a munkamódszer Pest és Bács megyében is. Hogy a régészek válaszolhassanak erre a kérdésre, annak sok előfeltétele van. - Gondolom, pénz kell. - Az is. de ezúttal nem a pénzhiány hátráltatta a munkakezdésünket. A nyomvonal mentén ki kellett sajálftani számos területet és ez lassú folyamat. Tény. hogy 1998-ban kezdtük a munkát, amit a szerződésünk szerint az idén. május 31-ig he kellett Dr. Horváth Ferenc most a szegedi várnál vezeti a föltárást. (Fotó: Nagy László) fejeznünk. Csongrád megyében 48 • kilométeres nyomvonalat két kilométer széles sávban jártunk be, mintegy csatárláncban, elvégeztük az előzetes felderítést. kalkuláltunk, menynyibe kerül a feltárás, a pénzt biztosította a koncessziós társaság és elkezdtünk ásni. Öt múzeumi csoport dolgozott, mindegyikben két régész, egyetemi hallgatók és munkások. Rohammunka volt, a 50 régész hallgató nélkül nem tudtuk volna elvégezni. Összesen 61 lelőhelyet tártunk fel. Mivel az ilyen nagyságrendű kampányfeladatokra egyetlen múzeumi szervezet sincs felkészülve, nincs annyi szakember és nincs olyan infrastruktúra, úgy gondoltuk. a megszerzett szervezési és szakmai tapasztalatok értékesek és érdemesek arra, hogy átadjuk. Ezért szerveztük meg a regionális konferenciát. - Esély vagy kényszer? - ez volt a konferencia címe. Ez amolyan költői kérdés? - A régészet történetében „új műfaj" született, az autópálya-régészet. Az ilyesmi természetesen nem történhet meg, csak akkor, ha nagy tőkebefektetéssel nagyberuházások indulnak. A Monarchia múlt századi felvirágzásának idejéhez tudnám hasonlítani mindazt, ami az utóbbi években Magyarországon történik. A múlt század 70-es, 90-es éveinek építési konjunktúrájához köthető a régészet születése, akkor épültek meg a múzeumok is. Ma, amikor ugyancsak óriási pénzeket fordítanak építkezésekre, rég nem látott lehetőségek nyílnak a régészet előtt. De ha ezt a lehetőséget bármi miatt nem tudjuk kihasználni, alighanem egyszer s mindenkorra elveszítjük a szakmai esélyünket, elpusztulnak a föld mélyének értékei. Esély és kényszer. Óriási nyomás nehezedik a múzeumokra: most kell dolgozni, akkor is, ha hiányosak a feltételek, erőn felül is. Szomorú, hogy éppen akkor kezdenék egyes önkormányzatok a múzeumi szervezet leépítését, amir kor ezzel az irgalmatlan teherrel kell küzdenünk. - Mit találtak az utak mentén? Kifizetődik az erőfeszítés? - Abban az esetben, ha azt a rengeteg leletet, amit most sikerült begyűjtenünk, fel tudjuk dolgozni, restaurálni, be tudjuk mutatni, leírni, közkinccsé tenni. Ez hosszú évek tudományos munkáját jelenti. Ha a cikkek, könyvek, kiállítások tömege előáll, akkor mondhatjuk, hogy volt érteleme... Ha ez nem sikerül, akkor elfüstöltük azt a sok pénzt is, amit a feltárásokra fordíthattunk. Rengeteg honfoglaláskori, avarkori, sőt a Duna-Tisza közén eddig ritka őskőkori anyagunk lett, felbecsülhetetlen értékek. Köztük kifejezett szenzációk, mint az első hitelesen föltárt kun vezér sir, amit nemsokára kiállításon mutatunk be. Ezért legyen elég róla most annyi, hogy ilyet eleven régész Magyarországon még nem látott... Valószínűleg soha nem került volna elő, ha nem épül az 5-ös út és ezt nem előzi meg ilyen szisztematikus régészeti feltárás. A „normális" ásatások mindig kis területekre redukálódnak, most viszont szinte átszeltük a Duna-Tisza közét, nagy felületet, összesen 132 ezer négyzetmétert ástunk. Úgy tessék elképzelni, hogy kivettük a földből két megyényi terület keresztmetszetét. Ebből hitelesen következtethetünk elmúlt korok történeti tényeire, településszerkezetre és -sűrűségre. Mindent egybevetve azt mondhatjuk, akár a múlt század végi múzeumalapítókra, ránk is emlékezni fognak, ha sikerül átadnunk a nagyközönségnek a most begyűjtött értékeket. De ha a múzeumok polcain maradnak, kidobtuk a pénzt az ablakon. Sulyok Erzsébet A tűzoltóság egymilliót költött a kalandvágyókra Védelem a hídmászók ellen Hétfőn A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 204. I. 122.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. DR. MÉCS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület (Móraváros, Béketelep) képviselője lakossági fórumot tart 18 órától a Napos Úti Általános Iskolában. Téma: Dorozsmai út és Kassák utca csatornázása. Vendége: Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója. KATONA GYULA, a 13as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart I7ÓI8 óráig a Somogyikönyvtár Móravárosi fiókkönyvtárában (Móra utca 21.). TÓTH JÓZSEF, a 16-os választókerület (Kiskundoro/sma) képviselője fogadóórát tart 16 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az EZUSTJUHAR BT. vodászés fegyvervizsgára felkészítő tanfolyamot indít szeptember 30-án, reggel 8 órakor az erdészeti szakközépiskolában t Szeged. József A. sgt. 26.y Tájékoztatás a 30/9-459-362-es telefonon. Idén több esetben riasztották már a tűzoltókat, rendőröket és mentősöket azért, mert valaki vagy valakik felmásztak a régi hid tetejére. A tapasztalatok azt mutatják: a hídmászókat elsősorban a kalandvágy hajtja, s csak ritkán akarnak valóban öngyilkosságot elkövetni. Mibe kerül az ilyen mutatvány nekünk, adófizetőknek, akiknek a pénzéből vonulnak ki a helyszínre a hivatalos szervek? Van-e megoldás a megannyi embernek bosszúságot okozo bemutató roegakadalyozasara? A mentősök és a rendőrök nem végeznek konkrét számításokat arra nézve, hogy mibe kerül nekik egy-egy ilyen kiszállás. Nagy Zsolt, az Országos mentőszolgálat megyei Mentőszervezetének vezető tisztje lapunknak elmondta: a hídmászókhoz minden esetben rohamkocsival mennek, aminek közel 20 millió forint értékű a teljes felszereltsége, s addig tartózkodnak a helyszínen, amíg a tűzoltók le nem hozzák a híd felső ívéről az illetőt. Márton István alezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője azt tartja a legnagyobb problémának, hogy a hídmászók A tervek szerint így néz majd ki a műszaki akadály a régi hídon. Ember legyen a talpán, aki átmászik a vas kapun. (Fotó: DM-montázs) máshonnan vonják el a rendőri erőt, veszélyeztetve ezzel a rendőrség reagáló képességét. „Mi ritkán számolunk rendőri munkát forintban, annál is inkább, mert ilyenkor életmentő feladatot hajtunk végre, ugyanúgy, mint a mentők vagy a tűzoltók." A híd teljes szélességű lezárását és a forgalom elterelését általában négy-hat rendőr végzi. Azt már Kakuszi Sándor hadnagytól, a városi tűzoltóság szolgálatparancsnokától tudtam meg, hogy ők legkevesebb két kocsival - amiből az egyik emelőkosaras - és nyolc emberrel vonulnak ki a helyszínre. „A nyolc ember munkája nagyon sokat számítana, ha ugyanabban az időben komoly lakástúzzel kellene megbirkóznunk." A tűzoltóknak egyébként I órás hídmászás akár 100 ezer forintba is kerülhet, attól függően, hogy hány autóval és személlyel vonulnak ki. A városi tűzoltók idén eddig közel egymillió forintot költöttek arra, hogy a régi hídról leszedjék az embereket. Tóth István Tibor, az SZKT igazgatója lapunknak elmondta: a rövid ideig tartó, 30-60 perces hídmászás nem okoz nekik különösebben nagy anyagi veszteséget, ám egy óra elteltével pótjárműveket kell beállítaniuk, amely már több tízezer forintjába is kerülhet a közlekedési cégnek. Az újságbéli tudósítások rendszerint úgy érnek véget. hogy a hídmászókat a pszichiátriára szállították a mentők. Boncz István pszichiáter elmondta: akadt olyan, aki tényleg öngyilkos akart lenni, s komoly problémákkal küszködött. a többség azonban - sokszor alkohol befolyása alatt csupán diliből, kalandvágyból mászik fel a régi hídra. Mit lehet lenni? Van-e megoldás a mutatványok megakadályozására? A március elseje óta hatályban lévő új szabálysértési törvény értelmében a hídmászás rendzavarásnak minősül, s az elkövető elzárással vagy 150 ezer forintig teijedő pénzbírsággal is sújtható. A rendőrség már megtette az első feljelentésekét a bíróságnál, ám ítélet még egyik ügyben sem született. Született viszont egy terv, amiről Seregi János számolt be lapunknak. A városgondnokság igazgatója elmondta: megvan a pénzük arra, hogy még az idén felszereljék a régi hídra azokat a műszaki akadályokat, amelyek meggátolnák a hasonló bemutatók létrejöttét. Seregi szerint a hegyes -vaselemekból álló, legyezőszerű akadót csak egy artista tudja kikerülni. Márton Istvánnak erről más a véleménye. Az alezredes szerint az akadó nem akadály, ugyanúgy lesznek hídmászók a jövőben is, csak valószínűleg kevesebben. C. Szilárd miről írt a DM? 75 éve Magyarok a kubai halálhajókon Jelentés érkezett Budapestre, hogy a soproni állomáson szolgálatatot teljesítő útlevélellenőrző államrendőrség több magyar állampolgárt tartóztatott fel, akik hamis útlevéllel Kubába akartak utazni. A rendőrség azt gyanítja, hogy tervszerű embercsempészetről van szó. Miután az Egyesült Államokba meghatározott számú magyar állampolgár vándorolhat ki. bizonyos társaságok azzal kecsegtetik a magyarokat, hogy Kanadán keresztül bejuttatják őket az Államokba. Ezen az úton többeknek sikerült kijutniuk Kubába, s csak ott tudták meg, hogy onnan senki sem kerülhet át az Államokba. A Havannában rekedt magyarok feleségei és leányai általában a bennszülöttek kezébe kerülnek, s keresztet vethetnek az életükre. (1925) 50 éve Új már a városháza Szegeden is A dolgozók félve, vagy gyűlölettel léptek be a múltban az elnyomás éveiben a szegedi városházára. Ez az érzés gyakran párosult undorral és keserűséggel. Szinte más még a levegő is az új városházán. Nem rontják meg az élősdiek, illatos egyiptomi szivarkáikkal, fi25 éve nom patfümös illatokkal. A folyosókon jelszavak hirdetik, hogy ez a városháza már a tiéd, neked ma már jogaid vannak, szabad független ember vagy. A városháza ma már a dolgozó népből kikerült tanács székhelye. Büszkén tekints ezután a városházára, mert a Tiéd. (1950) Tilos a Balatonon motorcsónakázni Rendelettel szabályozták egyes vízijárművek balatoni közlekedését. 14-16 óra és 21-6 óra között a Balatonon motorcsónakkal közlekedni, a mentés és segélynyújtás kivételével, tilos. Korlátozza a rendelet a motorcsónakok napközbeni használatát is, vízisízni csak a hatóság által kijelölt pályán szabad, vízisárkány vontatása az egész tavon tilos. A rendelet, amelynek előírásait már július elseje óta ideiglenes érvényesítették, a környezetvédelem, a Balatonnál üdülők zavartalan pihenése, a balesetek elkerülése érdekében született. (1975) ajánló MA A SZEGEDI NŐK KLUBJA EGYESÜLET irodájában (Jósika u. 4.), 9-től 11 óráig dr. Újvári Márta tanácsadást tart ..Női jogok" témában: Szilágyi Árpádné de. 10-től 12 óráig a Tisza Lajos krt. 83. I. em. 26. „Zöld Föld" irodában környezetvédelmi témában tarl tanácsadást. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI a Régi Zsinagógában és a Régi Hungária Szállóban 10-tól 19 óráig (holnap is), melynek keretében a két. belülről ritkán megtekinthető épület egész nap várja az érdeklődőket. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN 10 órától gyermekeknek maüné: ..A művészet kezdetei". Képzőművészeti foglalkozás Rácz Ildikó vezetésével. A RÉGI ZSINAGÓGÁBAN (Hajnóczy u. 12.) Hommage á Pilinszky János - Vattay Elemér fotókiállítása. Megtekinthető naponta 15-től 19 óráig. 20 órától az olasz TealroPoeticoPopolare „Ey de Nét" színházi ünnepe. A JATE-KLUBBAN 22 órától mi-csoda buli Almával és Molnár Lajossal. A KÉPTÁRBAN (Horváth Mihály u. 5.) Bánvölgyi László szobrászművész kiállítása. A tárlat megtekinthető november 19ig. naponta 10-től 17 óráig, kedden lOtől 15 óráig, hétfőn szünnap. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR I. emeletén Bach emlékkiállítás, amely a zeneszerzőt és az összegyűjtött dokumentumokat mutatja be. Megtekinthető: október 18-áíg. Az aulában: Magyarország és a nagyvilág - könyvritkaságaink tükrében. A kiállításon régi és ritka, hazai és magyar vonatkozású, külföldön megjelent dokumentumokat láthatnak az érdeklődők. Különlegességet jelentenek a Vasváry-gyűjtemény darabjai „Magyar Amerika" címmel. A kiállítás szegedi vonatkozású részében kiemelt helyet kapnak az árvíz pusztítása utáni külföldi segítség dokumentumai. Megtekinthető: október 20-ig. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN a szegedi Waltner család hagyatékának kiállítása. Megtekinthető: október 23-áig. A FEKETE HÁZBAN (Somogyi u. 3.) „Toronyórák lánccal" fejezetek a szegedi ótásművesség történetéből, kiállítás. A NAGYÁLLOMÁS Resti éitermében Proszka Gyöngyi festőművész kiállítása. Megtekinthető az év . végéig, naponta 10-tól 20 óráig. ÓPUSZTASZEREN az emlékparkban Palay László festőművész gyűjteményes kiállítása megtekinthető az év végéig a Honfoglalás és az. Attila-teremben. VASÁRNAP AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. I.) minden vasárnap 7-től 13 óráig lemezbörze és bolhapiac. ÉREM ÉS TELEFONKÁRTYAGYŰJTŐK KLUBJA (Tisza L. krt. 14.) vasárnap de. 8-12 óráig, szerdán du. fél 3 és fél 5 között. HÉTFŐN KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor Arcok a szegedi közművelődésből. Vendégek: dr. Pálfy Miklós az új francia szótár megalkotója és Borbás László a Grimm Kiadó képviselője. Házigazda: C zené né Vass Mária népművelő. A SZÍN-KÉP GALÉRIÁN (Szentháromság u. 34.) Kucsora Márta képkiállítása. Megtekinthető: október 4-éig. hétköznap 10-től 18 óráig. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN megnyílt a „Tisza Volán 50 éves" kiállítás. Megtekinthető: szeptember 29-ig. naponta 10-től 17 óráig • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 17 óráig tekinthető meg a népművészeti- és kézműves-kiállítás és bemutató. Hétfőn: 16 órától fafaragó és gyékényszövő szakkör.