Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-21 / 222. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 21. UNIVERSITAS 11 Dr. Falkay György a gyógyszerészkar élén Telítődik a pálya? Kis programok helyett nagy iskolák Átalakul a doktori képzés Doktoranduszok az élettani intézetben. Jövöre már csak az új rendszerben vehetnek fel PhD-hallgatókat. (Fotó: Karnok Csaba) A gyógyszertárak privatizációja miatt egyre több diák tanul gyógyszerésznek. Dr. Falkay György, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának két hónapja kinevezett dékánja szerint néhány év múlva telítődni fog a pálya, és képzési központok között konkurencia alakul ki. A professzor úgy véli, a szegedi intézménynek minden lehetősége megvan arra, hogy a legjobb legyen a négy hazai gyógyszerészkar közül. - A mai állapotokból kiindulva mennyiben volt más a gyógyszerész szakma helyzete akkor, amikor végzett az egyetemen? - A rendszerváltás óta a gyógyszerész szakma óriási változáson ment keresztül Magyarországon, amit a gyógyszertárak privatizációja és a gyógyszerklnálat robbanásszerű bővülése okozott. Ez nemcsak a magyar egészségügyet, hanem az oktatást is új feladatok elé állította. Mivel a forgalomban lévő patikaszerek közel negyven százaléka recept nélkül megvásárolható, magas képzettséget igényel az, hogy ezeket a gyógyszerészek felelősséggel kiadják a betegeknek, és tájékoztatni tudják őket a hatásokról és mellékhatásokról. A privatizáció miatt egyre többen jelentkeznek gyógyszerésznek, és a kereslet növekedése nyomán Budapest és Szeged után beindították a képzést Debrecenben és Pécsett is. Úgy tűnik azonban, néhány év műlva a pálya telítődni fog, a képzési központok viszont megmaradnak, vagyis konkurencia alakul ki közöttük. A szegedi kar stratégiája az, hogy a legjobb legyen a négy intézmény közül. Erre minden lehetőségünk megvan az integrált egyetemen belül. - Eddigi pályafutása alatt mindig tudományos területen dolgozott? - Igen. Mielőtt a gyógyszerésztudományi kar gyógyszerhatástani intézetének vezetői állását megpályáztam volna, a nőgyógyászati klinika laboratóriumának vezetője voltam. Ennek a részlegnek egyrészt a rutin laboratóriumi diagnosztikai ellátás volt a feladata, másrészt a tudományos kutatás, amit most a jelenlegi munkahelyemen folytatok. - Mennyire különbözik a női klinikán végzett munkától az, amivel most foglalkozik? - Egy klinikán a tudományos kutatás mindig betegcentrikus, egy elméleti tanszéken viszont elsősorban állatkísérletekkel lehet olyan kutatásokat folytatni, amilyeneket korábban, a klinikán betegközeiben végeztem. Változatlanul szeretem azokat a kísérletes kutatásokat, amelyek úgymond a betegágy mellől indulnak ki. Most is folyik olyan típusú gyógyszerek kutatása, amelyeket például a koraszülés terápiájában esetleg alkalmazni lehet a jövőben. - A gyógyszerészkaron jobban megtalálta a számításait? - Az intézetvezetői feladat új kihívást jelentett. Igaz, nagyobb felelősséggel jár, ugyanakkor szélesebb körű lehetőséget és önállóságot biztosit. - Milyen elképzelésekkel pályázta meg a dékánságot? - Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a gyógyszerésztudományi kar tanszékei együtt dolgozva, komplex módon tudnának részt venni a gyógyszerfejlesztésben. A kar azt is tervezi, hogy a városban oktató gyógyszertárat alapítana. A képzésben pedig rugalmasan kell alkalmazkodni a szakma által megfogalmazott igényekhez. Itthon is be kell vezetni például a nyugaton már oktatott gyógyszerészi kommunikációt, és fejleszteni kell a klinikai gyógyszerészetet. - Vannak-e olyan fiatalok, akik az idősebb kutatók helyére tudnak állni? - Hallgató koromban ha szigorlat után egy professzor meghívott valakit a tanszékére, az nagy dicsőség volt, és az illető karriert látott maga előtt. Ma a hallgatók ritkán választják ezt a lehetőséget, mert az ipar sokkal nagyobb anyagi karriert biztosít számukra, mint az egyetem. Ez nemcsak a gyógyszerész képzésre vonatkozik, hanem sok más szakmában is így van. Ezért nem biztos, hogy a legjobbak lesznek a jövő oktatói, márpedig ez lenne a kívánatos. Hegedűs Szabolcs Rövidesen megjelenik az a kormányrendelet, amely átalakítja a doktori képzés rendszerét. Az eddigi kisebb, szűkebb tudományágakra koncentráló programok helyett a jövőben csak a 7+1 nagy tudományterületnek megfelelő doktori iskolákat hozhatnak létre az egyetemek, a jelenleginél szigorúbb feltételek mellett. Benedek György tudományos rektorhelyettes szerint a SZTE-n nem okoz majd komoly gondokat az átalakítás; meg tudnak majd felelni az új feltételeknek. A jövőben csak a 7 plusz 1 nagy tudományterületen indíthatók doktori Szeptember első hetében a Hittudományi Főiskolán rendezték meg a 11. biblikus konferenciát, ezúttal Hatalom és Karizma címmel. A találkozó egyik legérdekesebb előadását „A Gonosz az emberben" címmel HansFriedemann Richter berlini teológus professzor tartotta. A gonosz fogalmának sokszínű értelmezési lehetősége az egyik legizgalmasabb kérdése a kultúrfiiozófiának és a teológiának. Dr. Benyik Györgyöt, a Hittudományi Főiskola professzorát a téma kultúrtörténeti kalauzolására kértük fel. A berlini professzor, HansFriedemann Richter előadásában a német szó etimológiai értelmezéséből kiindulva a gonoszt, mint ellenállási hullámot az istennel szemben álló erőként jellemezte. Az előadó által idézett Nobel-díjas Konrád Lorenz agressziónak minősítette ezt az erőt. Richter professzor - vitatkozva a Konrad-féle elmélettel - ennek a kérdéskörnek a zsidó megközelítését mutatta be, mely szerint az agresszió is Isten teremtménye, ezért nem lehet egyértelműen a gonosz kategóriájába sorolni. A zsidó teológiában az emberben lévő gonoszt és az ember ösztönvilágát iskolák az egyetemeken, mégpedig egy intézményben tudományterületenként várhatóan csak egy. A hét tudományterület a következő: természettudományok, műszaki tudományok, orvostudományok, mezőgazdasági tudományok, bölcsészettudományok, társadalomtudományok, hittudományok; a plusz 1 pedig a művészetek. A doktori iskola vezetője az egyetemmel teljes munkaviszonyban álló egyetemi tanár - akadémikus vagy a tudomány doktora - lehet, emellett az iskola tanárai közül még legalább kettőnek nagydoktori, négynek pedig nagydoktori vagy docensi tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Ezeket a feltétesohasem azonosították egymással, hanem külön választották jó és rossz ösztönre. A kultúrtörténet során a gonosz fogalmának meghatározására többféle válaszkísérlet született, mindezek körvonalazására dr. Benyik Györgyöt, a konferencia főszervezőjét, a Hittudományi Főiskola professzorát kértük fel. - A mitológiai magyarázatok közül az egyik legérdekesebb az ősi perzsa világértelmezés, amelyben a gonosz a jóval egyenrangú isteni erő, és e kettő folyamatos harcának eredménye a történelem. - mondja a professzor. Mindezzel szembeheleket a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) fogalmazta meg 1999-ben. Az erről szóló kormányrendeletet a MAB, az Oktatási Minisztérium és az Országos Doktori és Habilitációs Tanács dolgozza ki. A jelenlegi, 1993 óta működő rendszerben utoljára ebben a tanévben vehető fel PhD-hallgató, és a képzés legfeljebb 2003 végéig folytatható. Ezt követően már csak az új, akkreditált iskolákban folytathatók doktori tanulmányok. Azokon a tudományterületeken, ahol az egyetemek 2002 június 30-ig nem szerzik meg a jogosultságot doktori iskola működtetésére, PhD-fokozatot sem adhatnak ki. A Szegedi Tudományüzlet a lyezkedik a zsidó-keresztény felfogás, melyben a gonosz megjelenése a bűnnel és a sátánnal azonos: a gonoszság fejedelme itt az Isten alárendeltje. Az antik sumér kultúrkörben viszont a gonoszt az embertől független hatalomnak minősítették. Mfg a zsidó teológiában az emberben lévő gonoszt és az ember ösztönvilágát nem azonosították, addig ezt a középkori keresztény teológiában megtették. A Szent Pál leveleiben olvasható bűnös testi ember fogalmát félreértették a középkori teológusok és az ember ösztönvilágával azonosították. Benyik professzor elmondáegyetemen elkezdték a felkészülést az új doktori iskolák megalapítására, és az erre vonatkozó szándéknyilatkozatokat elküldték a MAB-hoz. Ez a testület fogja majd elbírálni a pályázatokat - tudtuk meg Benedek György tudományos rektorhelyettestől. A professzor szerint az átalakítások és a korábbinál szigorúbb feltételek várhatóan nem okoznak komoly gondot az egyetemen. A tervezett reformok racionálisak, az új rendszer átláthatóbb és jobban irányítható lesz. Tekintettel arra, hogy a nagy doktori iskolákon belül több tudományági program indítható, megőrizhető a jelenlegi sokszínűség is. Keczer Gabriella sa szerint a gonosz a társadalmon belül irracionális hatóerőként működik. A művészetben, főleg a szépirodalomban, például Dosztojevszkij vagy Bulgakov műveiben találunk példákat a következő kérdések megfogalmazására: Az emberben és a társadalomban hogyan fedezhető fel a gonosz? Hogyan fejlődik ki? Mi működteti és mi szüntetheti meg? A teológus professzor szerint a művészek által megfogalmazott kérdésekre a keresztény válasz egyszerű: a gonoszság misztérium, azaz titok. Ezért nem írható le, és nem fogalmazható meg. Emelkedő bérek Munkatársunktól Januártól egységes bérrendszer lép életbe a felsőoktatási intézményekben és a kutatóintézetekben. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Pálinkás József szerint ehhez módosítani kell a közalkalmazottak jogállásáról szóló és a felsőoktatási törvényt. Jövőre az egyetemeken az úgynevezett garantált professzori bér, illetve a kutatóintézetekben a kutatóprofesszori és tudományos tanácsadói alapfizetés 230 ezer, 2002-ben pedig 245 ezer forint lesz. A docensek, illetve a tudományos főmunkatársak ennek hetven, az adjunktusok, valamint tudományos munkatársak ötven, a tanársegédek és tudományos segédmunkatársak negyven százalékát vehetik fel fizetésként. Az előző években a hazai tudósgárda felső rétegének - az akadémikusoknak és a professzoroknak emelték már a juttatásait, most a kutatások döntő többségét végző fiatalabb szakemberek is többet kapnak majd harminc-negyven százalékkal. Ez a fizetés azonban még (gy is húszharminc százalékkal kisebb lesz a versenyszférában, különösen a nemzetközi nagyvállalatoknál szokásos béreknél, de a kormány reményei szerint már perspektívát nyújt a tudományos pálya folytatásához. Ehhez hozzájárulhat az újdonságnak számító Széchenyi István-ösztöndíj is, amelyet az ország százötven legjobbnak ítélt docense kaphat meg, összege pedig a docensi és professzori fizetés különbsége lesz. A frissen doktorált fiatalok szintén újonnan létesítendő ösztöndíja pedig 250 fő számára az adjunktusi fizetésnek megfelelő plusztámogatást jelent. A gyűlölet vagy gonoszság annál hatékonyabb, minél intelligensebb és tanultabb személyben működik. Benyik professzor szerint korunk jellemzője, hogy bizonyos politikai és gazdasági csoportok a mélylélektan eredményeit az emberek manipulálására használják . Nem ritka, hogy ezek az irányzatok vallási köntösben jelentkeznek. - Örök igazság, hogy az egyik legnagyobb üzlet a lélekben van, (gy aki a lélek fölött megszerzi a hatalmát, az mindenen uralkodik. Ezért minden olyan pszicho-tréning, amely a pénzzel kapcsolatos, finoman fogalmazva: gyanús - vélekedik a professzor. Hangsúlyozza azonban, hogy a keresztény tanítás szerint egyetlen embert sem szabad azonosítani a gonosszal, mindig el kell különíteni magát az embert és a bűnt. Az előbbit védeni, az utóbbi ellen azonban küzdeni kell. Meggyőződése, hogy a XXI. század kultúrája a spiritualizmusról fog szólni. Életminőségünket részben az fogja meghatározni, hogy milyen lelkületű emberek vesznek körül bennünket. Éppen ezért ez a kérdéskör a jövőben kiélezetten aktuális lesz. Választanunk kell a gonosz és ennek alternatívájaként a jó kísértése között. Lévay Gizella Dr. Falkay György: A rendszerváltás óta a gyógyszerész szakma óriási változáson ment keresztül Magyarországon. (Fotó: Schmidt Andrea) Névjegy Munkatársunktól Dr. Falkay György 1943-ban született Szegeden. A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban tett érettségi után 1962 és 1967 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem gyógyszerészhallgatója. Diplomát 1967-ben, gyógyszerész doktori címet 1970-ben szerez. Az egyetem befejezése után rövid ideig orosházi, majd a szegedi városi kórház laboratóriumában dolgozik. Innen kerül 1970-ben tudományos munkatársként a SZOTE női klinikájára, ahol 1977-től tudományos főmunkatárs, 1988-tól pedig egyetemi docensként laboratórium vezető lesz. 1995-ben orvostudományból doktorál és egyetemi tanárként elnyeri a SZOTE Gyógyszerhatástani Intézetének tanszékvezetői állását, amelyet jelenleg is betölt a Szegedi Tudományegyetemen. Ez év július elsejétől a gyógyszerésztudományi kar dékánja. A család többi tagja is az egészségügyben dolgozik: felesége egyetemi főorvos, 28 éves lánya pedig fogorvos. Hans-Friedemann Richter és dr. Benyik György. A gonosz a teológia egyik legizgalmasabb témája. (Fotó: Miskolczi Róbert) A gonosz misztériuma A legnagyobb lélekben van!