Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-21 / 222. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 21. Szemle százezer kémény felett Adói szednek-e a mesterek? s» í ajánló MA Rutinmunka a magasban. Piac van, piaci díjszabás nincs. (Fotó: Nagy László) miről írt a DM? 75 éve A rövid és hosszú hullámok A rádió-telefonálásnak ma a legnagyob, legfontosabb kérdése: a rövid és hosszú hullámok harca. Szédítő megtakarítást jelent a rövid hullám energia megtakarításban. Egy ilyen leadó felépítése és üzemben tartási költségei körülbelül egyötödét teszik ki a hosszú hullámokkal dolgozó leadó-állomásokénak. Németország is teljes erővel vetette magát a harcba, s a kísérletezések teljes erővel folynak. A rádiótelefonálás legnagyobb problémája a rövid hullám, s a közel jövő fogja megmutatni, helyes-e Reinartz elmélete, vagy pedig mégis csak meg kell maradni a hosszú hullámú adók rendszerénél. (1925) 50 éve Új védőnők Szegeden Az újszegedi Állami Védőnőképző Intézetben a most végzett 49 új védőnő ünnepélyes keretek között vette át az oklevelét. Kedvenc jelenete volt az ünnepségnek, amikor az egyik védőnő úttörő kislánya szólalt fel és köszönetet mondott a Pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy édesanyja tanulhatott. Az oklevél- ünnepség az új védőnők fogadalomtételével és az Internacionáléval ért véget. Este színvonalas kultúrműsorral és tánccal ünnepeltek az intézet tagjai, majd másnap elhagyták az iskolát, hogy elfoglalják új munkahelyüket, ahol az eddig tanultakat dolgozó népünk szolgálatába állíthatják. " (1950 25 éve A partfal építése Amióta hozzákezdtek a szegedi partfal újjáépítéséhez, szinte periódusszerűen követték egymást a Tisza magas árhullámai, amelyek lassították, sót hátravetették a munkát. Ennek ellenére az 1975-re tervezett munkával elkészül a kivitelező. Szeged lakossága élénk figyelemmel kíséri a partfal építését. A szemlélőnek egyelőre kétségei támadnak, hogy az épülő lépcső vajon megfelele majd az esztétikai követelményeknek is. A partfal teljes építésével 1978-ban készülnek el, ha nem szólnak közbe magas, tartós árhullámok. " (1975) Veszélyek Nemcsak akkor alhatunk nyugodtan fűtési idó'szakban, ha átnézettük a gázkészülékeinket, hanem ha kémény-ügyekben is rendben vagyunk. Kevesen tudják, hogy a technika legújabb vívmányai, a tökéletesen szigetelő' nyílászárók is életveszélyesek lehetnek. A gázkészülékeknek ugyanis szükségük van levegőre. Ha elfogyasztják a helyiségben, akkor jön a fizika: bent csökken a nyomás, míg kint ugyanakkora marad, vagyis a kémény huzata megfordul. A levegővel együtt az égéstermék is a lakásba jut. Nem egy haláleset emiatt következett be az országban (Szegeden még nem, ám Szentesen a közelmúltban történt egy ilyen tragikus esemény). A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 9 órától jóga nyugdíjasoknak, 14 órától kézimunka szakkör (a nyugdíjasklub programja), 18 órától versmondó stúdió. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK SZÖVETSÉGÉNEK szegedi szervezete 14 órakor tartja összejövetelét a Kazinczy u. 2. sz. alatti klubhelyiségében. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30-tól 18 óráig a Technika Házában. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423474) jogi tanácsadója, dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi tanácsadást tart. A BIBLIOTÉKA KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 17.30 órától: A brahmanikus kultúra és védikus filozófia magyarországi ismertetéséről tart előadást Bakos Attila író-filozófus és Egedi-Kovács Melinda. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ az Ifjúsági Házban 18 órakor: Régi nóta, híres nóta... Beszélgetés Ürmös Ica és Fejes Sándor népdalénekesekkel. Vendég: a Szegedi Cigányzenekar Czutor Zsolt vezetésével. Díszvendég: Gyimesi Kálmán operaénekes. Házigazda. Kiss Emő népművelő. A RÉGI ZSINAGÓGÁBAN (Hajnóczy u. 12.) Hommage á Pilinszky János - Vattay Elemér fotókiállítása. Megtekinthető naponta 15-től 19 óráig. 20.30 órától Balog József kabaré. A JATE-KLUBBAN 21 órától Student-est Varga B. Lászlóval és Poór Zsolttal. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR I. emeletén Bach emlékkiállítás, amely a zeneszerzőt és az összegyűjtött dokumentumokat mutatja be. Megtekinthető: október 18áig. A SZIN-KEP GALERIAN (Szentháromság u. 34.) Kucsora Márta képkiállítása. Megtekinthető: október 4-éig, hétköznap 10től 18 óráig. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN a szegedi Waltner család hagyatékának kiállítása. Megtekinthető: október 23-áig. A FEKETE HÁZBAN (Somogyi u. 3.) „Toronyórák lánccal" fejezetek a szegedi órásművesség történetéből, kiállítás. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték klub. A KÉPTÁRBAN (Horváth Mihály u. 5.) 16.30 órakor Bánvölgyi László szobrászművész kiállításának megnyitója. A tárlatot dr. Nagy Imre művészettörténész nyitja meg. A BAROSS-VEDRES esték keretében a Horváth Mihály u. 2. szám alatt 17 órakor: „Pályám emlékezete" sorozatban prof. dr. Tandori Károly akadémikus beszámol életéről és munkásságáról. A SZERB PRAVOSZLÁV TEMPLOMBAN (Somogyi u. 3.) 19 órakor a zsicsai egyházmegye (Szerbia) papi kórusa egyházi koncertet tart. MÓRA-BULI 20.30 órától az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) , AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 17 óráig tekinthető meg a népművészeti- és kézműves-kiállítás és bemutató. Ma: 16 órától tehetségkutató kézműves szakkör gyermekeknek, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek. Holnap: 14 órától: szövő szakkör. Pratix Informatikai Kft. SZAKEMBEREKET KERES szegedi munkahelyre a következő profilok valamelyikével: - Linux, Apache WebServer, PHP4 - Windows NT, C/C++. COM/COM+ Jelentkezni: pratix@pratix.hu Tel.: 62/425-263^ Kéményseprőt látni jót, fekete macskát előttünk átfutni hagyni rosszat jelent. Ezekhez a babonákhoz még az is tartja magát, aki máskülönben azt állítja, nem ad az efféle hiedelmekre. Manapság azonban, ha kéményseprő csönget be a lakásunk ajtaján, nemcsak a gombjainkhoz, hanem a pénztárcánkhoz is kapkodunk. Törvény írja elő ugyanis, hogy éves díjunkat befizessük. A kéményseprő általában nem akkor jön, amikor baj van, hanem amikor ellenőriz, amikor a mi otthonunk sorra kerül az ő éves tervében, menetrendjében, így működik manapság a kéményseprés (ellenőrzés), tudom meg Szenkovszky Istvántól, a Szegedi Kéményseprő-ipari Kft. ügyvezető igazgatójától. - Mivel a kéményseprőt manapság alig látjuk a szó szoros értelmében „seperni", az emberek úgy érzik, megadóztatják őket, amikor az éves díjat beszedik tőlük. - Van egyfajta kettőség a dologban - válaszolja Szenkovszky István. - Ha nincs baj Munkatársunktól Ha már diákváros Szeged, miért ne legyen itt diákfesztivál? - morfondírozott a kérdésen barátaival a harmadéves egyetemista, Pisch Norbert. Év eleje óta szerveztek, kilincseltek, a hétvégén pedig látható és hallható lesz az eredmény. Vidámpark, kirakodóvásár, internetsátor és számos koncert várja az érdeklődőket. A diákok kedvezményes belépővel vehetnek részt a fesztiválon. A szegedi diákfesztivál szeptember 22-én, pénteken délután három órakor tárja ki kapuját, azaz az SZVSE-pálya bejáratát. A színpadon folyamatosan zajlanak a különféle vetélkedők, a fellépők sorát az Indigó együttes nyita kéménnyel, akkor a díjat egyértelműen adónak tekintik az emberek, ellenben ha elhárítjuk az életveszélyt, akkor nagyon hálásak nekünk és sokkal többet is hajlandóak lennének fizetni. - Életveszélyt hárítanak el...? - Minden évben 40-50 olyan eldugult kéményt találunk, amely üzemel, azaz használják, mert gázkészülékeket kötöttek bele. Továbbá százas nagyságrendben találkozunk szabálytalan bekötéssel. - Hányszor ellenőriznek egy évben? - A szénnel, olajjal fűtő háztartásokba évente kétszer, a gázt használókhoz egyszer látogatunk el. Ekkor kérjük el azt a díjat, amely családi házaknál nem éri el az ezer forintot, társashája, majd a Volvox, este 9-kor a Bikini következik. Szombaton már reggel kilenctől várják az érdeklődőket, a középiskolás diákokat, főiskolásokat, egyetemistákat és persze a fiatalabb és idősebb korosztály képviselőit is. Ezen a napon lesz rendőrségi bemutató, mesejáték, Roy és Ádám énekel, ezt követően pedig a közönség is dalra fakadhat a színpadon a kareoke-showban. Vasárnap tánc- és aerobik-bemutatóval kezdődik a program, a közönség láthat néptáncosokat, aikidósokat. Egyetemi zenekarok is a húrok közé csapnak, majd 21 órától élő koncertet ad Ganxsta Zolee és a Kartell. A diákfesztivál 22 óra 30 perckor tűzijátékkal zárul. zaknál pedig lakásonként az ötszázat - évente. Mégsem „szeretnek" bennünket. - Hogy állapítják meg a díjakat? - Az önkormányzat hatásköre, hogy döntsön a fizetnivalókról, a díjakat tehát mindig a képviselőtestület szavazza meg. Ezért nem kérhetünk „piaci" árat a szolgáltatásért, holott óriásiak a költségeink. Elég csak arra utalni, hogy a nyilvántartásunk nagysága, a számlák mennyisége csaknem akkora, mint egy Dégázé. Hozzánk tartozik Szeged mellett 27 falu is, tehát összesen 100 ezer kéményt felügyel 15 kéményseprő. - Nincs piaci ár, de nincs konkurenciájuk sem... - Ezt törvény írja elő: ahogy Budapest (MTI) Utak. és lehetőségek a szegénység visszaszorítására címmel rendez a Szociális Tanács a Szociális és Családügyi Minisztériummal (SZCSM) közösen konferenciát pénteken és szombaton az Országházban. A rendszerváltás óta ez lesz az első olyan konferencia, amelyet a szociális területen tevékenykedő társadalmi szervezetek kezdeményezésére tartanak. A tanácskozáson pénteken délelőtt elsőként Stumpf István kancelláriaminiszter a kormány szociálpolitikájáról tart előadást. Majd Tóth István György, a TÁRKI igazgatója mutatja be az ezredforduló Magyarországának szociális helyzetét. Lakner Zoltán, az SZCSM helyettes államtitkára Utak és a mentőknek, tűzoltóknak nincs versenytársuk, úgy a kéményseprőknek sincs. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet „mazsolázni" a munkákban, minden feladatot el kell tudni végezni. A mindenkori önkormányzat kötelezettsége, hogy kéményseprésről gondoskodjon, a munkát pedig pályázat útján mi nyertük el. - Az utóbbi időkben csak makulátlan tisztaságú egyenruhában, hófehér sállal érkező kéményseprővel találkoztam. Van-e még „klasszikus", kormos arcú mester is? - Nem fogja elhinni, a háztartások egyharmada még szénnel fűt. Kérdésére a válaszom: igen. - Mi történik, ha valaki megköti magát és nem hajlandó „adót" fizetni? - A háztartások legnagyobb hányada rendesen fizet, aztán persze akadnak olyanok, akiket többször is fel kell szólítani. A gond az ágynevezett „kemény maggal" van: ezek az emberek be sem engedik a kéményseprőt a lakásukba. Ha azonban emiatt valamilyen tragikus esemény bekövetkezik, már nem a miénk a felelősség, hanem az önkormányzaté. Utoljára különben nyolc évvel ezelőtt fordult elő ilyen: Szőregen meghalt valaki amiatt, hogy nem engedte ellenőrizni a kéményét. Fekete Klára töréspontok a hazai szociálpolitika utolsó évtizedében címmel tart előadást. A bevezető előadássort Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök zárja, aki az egyházak szociálpolitikai szerepét ismerteti. Ezt követően kutatók és társadalmi szervezetek képviselői fejtik ki véleményüket a szociális párbeszédről. A szekcióüléseket pénteken délután és szombaton délelőtt nyolc témakörben rendezik. Szó lesz egydbek között a hajléktalanságról, a családpolitikáról, a foglalkoztatás és a lakhatás problémáiról, a gazdasági és a szociális szféra kapcsolatáról. A nyolc szekcióban elhangzottakról összefoglaló jelentés készül, amelyet a szombat délutáni záró ülésen ismertetnek. Panaszlap Különút Nyílt levelet írt a Szegeden készített, de országos terjesztésű válási kalauz, a Különút szerkesztősége a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Nyilvánosság Klubnak és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának. A kétségbeesett lépés a lappiac törvényszerűségei érvényesülésének, a nyilvánosság erejének, az esélyegyenlőség mértékének kimutatását szolgálja. Hiánypótlónak, segítő szándékúnak minősíti a Különút című válási kalauzt a felelős szerkesztő és kiadó, Rózsa Imre András. A negyedévenként megjelenő folyóirat ugyanis a válási kultúra humanizálását, a családi kötelékek védelmezését szolgálja. Szükség is van erre Magyarországon, ahol minden második házasság zsákutcába jut, ahol az utóbbi tíz évben negyedmillió kiskorú gyerek élte át szülei kapcsolatának szétesését. Ebből következően a válás nem csupán „magánügy", hanem súlyos társadalmi gond is, hiszen a negatív következmények hosszan sorolhatók. Kezdve a csonka családok nyomorúságos helyzetétől, a válási árvákra leselkedő deviáns veszélyeken át, a válás miatt diszkriminált felnőttek sorsáig. A Különút fölvállalta, hogy empátiával és szolidáris hangnemben szól az elrontott életsorsú, egzisztenciális válságba jutott leszakadókról, a lelki sebeket hordozókról, a magányosok érzelmi gondjairól, a szétszakadt kapcsolatok miatt perifériára sodródottakról. Eltökéltük - így a felelős szerkesztő -, hogy civil kontrollként nyomon követjük a törvénykezési gyakorlatot is, s fölhívják a figyelmet az elavult jogszabályokra. vagy...? Nemes céljait nem nyereségre orientáltan, hanem pályázati és szponzori pénzekből óhajtja megvalósítani a Különút. Ebből következően a lap szervezői számos helyre benyújtották elképzeléseiket, cikkterveiket és gazdasági számításaikat. Azt kellett tapasztalnia a felelős szerkesztőknek, hogy hazánkban egyetlen jelentős alapítvány, de szakminisztérium sem tartja fontosnak a százezreket érintő népbetegség, a válás okainak civil szemszögű vizsgálatát, a tényfeltárást és a megelőzést szolgáló folyóirat támogatását. Ellenben a válással foglalkozó újság ötlete kiszivárgott. A Különút első számának megjelenését követő hónapban elárasztotta a hírlapárus pavilonokat egy másik, címében is a válásra utaló újság. Erre a Különút szerkesztősége panaszlapot nyitott internetes honlapján azoknak, akik hasonlóan jártak, mint a konfliktuskezelő magazin létrehozói. Vagyis a nagyobb tőkével rendelkezők büntetlenül eltulajdonították és megvalósították ötleteiket. A válási magazin ötletgazdái nem a versenytárs megjelenése ellen tiltakoznak. Azt fájlalják, hogy annak a másik újságnak a kiadója visszaélt gazdasági erőfölényével a Különút című magazint kiadó vagyontalan egyesülettel és „csak" szellemi tőkevei rendelkező civil csapattal szemben. Annak sem örülnek, hogy nemtelen versenyben a válás problematikáját cinikusan csak üzleti lehetőségnek tekintő bulvárlappal kellene „megmérkőznie" a szegedi válási kalauz' nak. Annak a folyóiratnak, melynek szerkesztő és szerzőgárdája Benedek Elek üzenetét tette magáévá: „Állj a védtelenek, gyengék közé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus!" ú. i. Koncertek, kirakodóvásár, bemutatók Diákfesztivál az SZVSE-pályán Konferencia a szegénységről