Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-20 / 221. szám

SZERDA, 2000. SZEPT. 20. EGY SZÁZALÉKIII. Régiók és lakások Délen tágasabb DM/DV-információ A legjobb minőségű és tartós fogyasztási cikkekkel legjobban ellátott lakások a nyugat-dunántúli, míg a legrosszabb állapotú otthonok Budapestnek köszönhetően a közép-magyarországi régióban, valamint Észak-Magyarországon vannak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. A KSH A lakásviszonyok regionális jellemzői című kiadványában rámutat, hogy a közép-magyarországi régió lakásai rossz állapotuk ellenére jól felszereltek, ÉszakMagyarország ebből a szempontból is hátrányos helyzetben van. Az ellátottság összefüggésben van a háztartások összetételével. Ahol többen lakják a lakásokat, ott általában a felszereltség is jobb, hiszen az aktív kereső tevékenységet végzők anyagi javaikból többet tudnak áldozni lakásuk felszereltségére. Rossz helyzetben vannak azonban az egyedülállókon kívül a sokgyermekes családok. A régiók közül az Észak-Alföldön, valamint Pest megyében haladja meg a régiós átlagot a több családnak otthont nyújtó rossz minőségű lakások aránya. A KSH a lakásállomány mennyiségi mutatói alapján megállapítja, hogy az ország déli részén laknak a legnagyobb alapterületű lakásokban, a legsűrűbben pedig az észak-alföldi településeken élnek. Kamarai hírek Informatikai és Logisztikai Klub Szeptember 27-én (szerdán) 14 órakor a kamara rendezvénytermében (Tisza L. krt. 2-4. II. emelet) lesz az Informatikai Klub következő rendezvénye. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Távközlési és Informatikai Kabinetje és a kamara Euró Info Központja közötti együttműködési megállapodás aláírása kapcsán a régió kis- és középvállalkozásainak közös projektekbe való bevonási lehetőségeiről, források felkutatásáról valamint az „intelligens régió" kialakításával kapcsolatos elképzelésekről, feladatokról beszélgetünk a DARFT, a RITEK Rt. és a Kamara képviselőjének vezetésével. További információ és jelentkezés: Szabó Béla (486-987/132), szabo.be la@csmkik.hu INCOTERMS A kamara 'INCOTERMS 2000, a külkereskedelemben használt fizetési módok kockázati szempontú bemutatása' címmel, Bendigné dr. Csánky Hayna, a Külkereskedelmi Főiskola docense közreműködésével szeptember 27-én 10 órától szakmai napot szervez. Jelentkezési lap és további információ kérhető Sárközy Helgától a 62/486987/142-es melléken. Az INCOTERMS 2000 kiadvány a helyszínen megvásárolható lesz. Közlekedési konferencia Szegeden A Kereskedelmi és Iparkamara október 5-én„ „Közúti közlekedési szolgáltatások piacra jutásának és piacon maradásának szabályozása az Európai Unióban" címmel nemzetközi konferenciát szervez Szegeden. A személyszállítási, logisztikai, árufuvarozási, szállítmányozási szolgáltatások EU-szabályozásáról, az EU-csatlakozási tárgyalások közlekedési vonatkozásairól, valamint az infrastruktúra magyarországi helyzetéről hallhatnak neves külföldi és hazai előadókat az érdeklődők. További informáeió kérhető a kamarában Sárközy Helgánál, a kereskedelemfejlesztési igazgatóságon telefon: 486-987/142. Spanyol delegáció Budapesten Október 5-6-án spanyol delegáció egy orvosi műszereket gyártó spanyol szakszövetség szervezésében látogat Magyarországra. Az érkező cégek a következő termékeket kínálják magyar partnereik számára: kórházi ágyak, nőgyógyászati eszközök, orvosi bútorok, lámpák, diagnosztikai műszerek, hallásvizsgáló kabin, fogorvosi szék, fogorvosi anyagok (csapokhoz, hidakhoz, protézisekhez), fogtechnikai berendezések, laboratóriumi anyagok (szűrőpapírok, membránok, vizsgálati anyagok, tápok, kultúrák), kötöző anyagok, katéterek, drainek, kardiológiai műszerek, védőfelszerelések, rögzítők (könyék, térd), sportruházat. További információ kérhető a kamarában kereskedelemfejlesztési igazgatóságon, tel: 486-987/143. Üzletembertalálkozó Marosvásárhelyen, október 16-án, az ITDH és Marosvásárhely Város Önkormányzata üzletembertalálkozót szervez. Halász János, a Bukaresti Kereskedelmi Szolgálat vezetője rövid tájékoztatást fog adni a román-magyar gazdasági kapcsolatokról és befektetési lehetőségekről. Ezt követően a résztvevők kétoldalú üzleti tárgyalásokat folytatnak. A rendezvény jelentkezési lapja a CSMKIK Kereskedelmi Igazgatóságán elérhető (telefon: 62/ 486-987/143). Go West! Go Berlin! 2000. október 5-én egy, az információtechnika, software- és multimédia szakágazatok vállalatvezetéséből álló delegáció érkezik Budapestre, melynek tagjai az alábbi területekről szeretnének megismerni együttműködés iránt érdeklődő magyar vállalatokat: - Programozás, adatkezelés - Multimédia-ügynökségek, szolgáltatók - Reklámügynökségek - Videofilmgyártás, művészeti, zenei, grafikai stúdiók, fotóügynökségek. További információ: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, 1024 Budapest, Lövőház u. 30, H.- Joachim Straub, Balogh Ilona. Telefon: 345-7624; 345-7631. (x) Réz András a tehén lepényről és a polgári fogyasztásról A pénz rossz úr, de jól számolható Az elmúlt héten a kamarai Reklámklub vendége volt Réz András filmesztéta, reklámszakember, aki a vizuális kommunikáció terjedéséről, annak minőségéről és hatékonyságáról beszélt az érdeklődőknek. Az előadás után, a témát kissé szűkítve többek között arról faggattuk, diktatórikuson uralkodik-e a pénz a mai magyar média felett. - Mi az, amit a tévénéző, az újságolvasó, a reklámokkal bombázott fogyasztó elfogad, s mi az, ami nem felel meg a mai közízlésnek? - Sajnos, azt kell mondanom, mindent megeszünk. Nem lehet olyan borzasztó dolgot kitalálni, ami egy bizonyos ismétlési sor után ne lenne elfogadható és eladható. Furcsa dolog, de ma Magyarországon mondjuk egy nagy tehénlepényt nyilvánosság elé viszek, akkor az egész ország föl van háborodva. Ha ott tartom a népek orra alatt, akkor megszokják, s mikor lekerül a képernyőről, vagy az óriásplakátról, mindenki azt kérdezi, hová lett? Bármit el lehet adni, terméket, szolgáltatást, kommersz televízióműsort, mindent... A rendszeres jelenlét - lehetőleg főműsoridőben, színes oldalon, forgalmas utcán - a lényeg, nem pedig az ízlés. - Napvilágot látnak jó minőségű reklámok, s jó műsorok is, vagy tényleg ilyen sötét a képernyő? - Tud erre példát? Ha mondana párat, nem kellene válaszolnom. Na, komolyan Réz András: a jelenlét hoz profitot, nem az ízlés. (Fotó: Schmidt Andrea) nézzük meg például az egyik legnagyobb reklámforgalmú területet, a kereskedelmi televíziós csatornákat, s azok vezető műsorait. A Dáridótól a Péntek Esti Vigadóig, az őrületes gyorsasággal gyarapodó kvízműsorokon át - az utóbbiakról sokan azt hiszik, műveltebbek lesznek, ha ezeket nézik - nagyon széles a jelentős nézettségű műsorok száma. Az a televíziózás tehát, amit nap mint nap látunk, tökéletes szinkronban áll a tőkés gazdaság logikájával: amit el lehet adni, adjuk is el. így a tévé, főként a kereskedelmi adók hatalmas médiaértéket képviselnek, s ezt a „vagyon szavának hívására" maximálisan ki is használják a tulajdonosaik. Mindjárt fényévekre vagyunk ugye attól, hogy kinek mi tetszik. Egyébként hozzáteszem, hogy én még olyan tőkést nem láttam és nem is akarok látni, aki ennek a logikának ellentmond és nem akar profitot. Igen, határozottan állítom, hogy a pénz rossz gazda, ám van egy kiváló tulajdonsága: számolható. Persze lehet fanyalogni, hogy így az értelmiségi ízlés, és úgy a tartalom, meg amúgy a mondanivaló. - A rendszerváltás után hamarabb teremtődött meg a fogyasztót kiszolgáló médiagépezet, mint ahogyan kialakulhatott volna maga az új fogyasztó? - Valami ilyesmiről van szó. A reklámpiacon is - és a kereskedelmi csatornák megjelenésével - a televízióban is gyakorlatilag minden átmenet nélkül újdonságokkal, újszerű képekkel, a vizuális kommunikáció tökéletesen vadonatúj elemeivel bombázták az embereket. Ma is folyamatosan ez megy, mert mindig az új az érdekes. Ezt lehetetlen megemészteni. A rendszerváltás, ha úgy tetszik, azzal mérhető, hogy belépett egy új gazdasági struktúra, amelyben bocsánat, de - a tetszési indexre mindenki magasról tesz. A nézettség számít, a minőség másodlagos. Mondok még valamit: manapság a „sztárcsinálás" az egyik legalattomosabb és leghatékonyabb dolog. - A sztár nem több, mint egy jó termék? - Rosszabb a helyzet. Tulajdonképpen nem termék, hanem egy plusz, ami segíti az értékesítést. Kiválóan, hiszen mindent el lehet velük adni. Véleményem szerint sztárvendégnek lenni a legsötétebb társadalmi státusz, ami csak manapság létezik. - Ezt hogy érti? - Egy műsorban fellépő szárvendég produkciója nem számít, a centrumba állított műsorvezető nagyságát hivatott emelni. Ez a funkciója. A műsor nem az övé, és nem róla szól. Neki az a dolga, hogy ott legyen és nevetgéljen. Neki ugyanis ezért fizetnek. A személyiségnek nincs szerepe. Mint ahogyan az ízlésnek sincs, ha pénzről, profitteremtésről beszélünk. Ám igen szép nézettséget, s később igen sok pénz terem e produkció - Megszokható egy ilyen állapot? - A fogyasztók, a nézők, az újságolvasók többsége megszokta. Túl vagyunk már azon, amikor vacsoraidőben nem akarunk intimbetét-reklámot nézni, vagy éppen a híradó véres jeleneteit kívánjuk máshová. Magas lett az ingerküszöb minden területen, s ebből az következik, hogy fokozatosan, nagyobb intenzitással fogják az embereket ilyen kommunikációs bombákkal dobálni. Bármennyire nem teszik nekem, mégis azt kell mondanom, hogy ez így van rendjén, hiszen a reklám akkor a leghatékonyabb, ha túljut a bizonyos ingerküszöbön és felfigyel rá a közönség. - A fővárosi, vagy inkább a vidéki fogyasztó ingerelhető jobban? - Nagyon fontos gazdasági, életszínvonalbeli, szokásbéli különbség van e két pólus között, pláne egy ilyen főváros-centralizált országban. Egy termék, vagy szolgáltatás eladásának sikere attól is függ, jól értelmezzük-e mit értünk vidéken. Egy nagyvárosban lakó, középkorú, középmagas és középbarna - vidékinek tekinthető - polgár fogyasztási attitűdje például nem sokban tér el pesti társáétól, ám jelentősen különbözik egy falusi emberétől. Eladásnál nem véletlenül említettem a televíziót, ezen keresztül megy ma minden, innen kapjuk reklám szempontjából a leghatékonyabb bíztatást, a műsor szempontjából pedig a - ha úgy tetszik - a legpopulárisabb csomagokat. Ez mindenkinek jó pénzt jelent, ilyen egyszerű... Katkö Krisztina A Vertikál Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. székhelyén - a volt textilművek központi irodaépületében - „inkubátortalálkozót" hívott össze a múlt héten. Az összejövetelre a Straub Örökség Alapítvány, a (szervező) Vertikál Kft., valamint Makó, Szentes, Kistelek és Mórahalom önkormányzata kapott meghívót. Ennyi volt az újsághír, ám az esemény mögött koncepciók, hosszú távú együttműködések vannak születőben. Az országban 112 ipari park működik, legalábbis ennyien kapták meg az elmúlt évek során a Gazdasági Minisztériumtól a címet. Az idén viszont már szűkmarkúbban bánt a tárca a cím és a pénzek osztogatásával, mondván: a meglévők is csak üresen állnak, előbb azokat kellene „tartalommal", vagyis vállalkozásokkal megtölteni. Ezért aztán az idén tavasszal útjára indított Széchenyi-terv, a kormányzati társadalom- és gazdaságfejlesztési koncepcióból újra előbújtak az ipari parkokat és kistestvérüket, az inkubátorházakat támogató újszerű gondolatok. A tervben a régiAz ipari parkok kistestvérei Kitekintés az inkubátorból A volt textilművek, ma inkubátorház. A kihalt ipari ingatlanokban nagyobb a fantázia. (Fotó: Karnok Csaba) ókat „kvázi nagyvállalatként" jellemzik, fölvázolva azt az elképzelést, hogy a nagy cégek ellenpontjai, versenytársai nem is annyira a kis- és középvállalkozások lehetnek, hanem az ugyanezen „kicsik" termelési, innovációs és információs hálózatára épülő régió. Ennek gyakorlati megvalósulása pedig az ipari parkok és az inkubátorházak együttműködő rendszere. Ezen koncepció nyomán aztán a Gazdasági Minisztérium olyan pályázatot írt ki augusztus végi beadási határidővel, amely a parkok közötti együttműködésre sarkallta az érintett feleket. Csongrád megyében is összefogott három ipari park (Makó, Szentes és Mórahalom), amelyek ezt a címet már korábban megkapták és a Vertikál Kft. A SZÜV Rt. vezetésével közösen készítik el az együttműködésüket szolgáló informatikai rendszerüket. További friss hír az is, hogy az új inkubátorházak létesítésére kiírt tavalyi GM-es pályázaton Csongrád megye ismét „túlteljesített", hatan jutottak túl az előminősítésen. (Az országból különben velük együtt csak 31 -en voltak méltóak az elnevezésre a 62 indulóból). A hatok a múlt heti megbeszélésre azért jöttek össze mondta el Volford László pályázati tanácsadó, a Step & Vals Consulting Kft. ügyvezetője -, hogy egymás között innovációs, informatikai, avagy marketing kapcsolódási pontokat találjanak. Például közös prospektusokat készíthetnének, valamint olyan informatikai összeköttetésre léphetnének, amelynek segítségével közös betelepítési politikával támogathatnák egymást." Volford szerint nem szabad lebecsülni a kihalt ipari ingatlanok szerepét - különösen Szegeden nem -, amelyek könnyebben benépesíthetők, mint a „zöldmezősként" létrehozott új ipari parkok. Á hat inkubátorház hamarosan egyenként (riválisként?) indul egy olyan pályázaton, amelyen az infrastruktúra kiépítésére lehet pénzhez jutni. Ám ez nem zárja ki azt, hogy közös célok mentén összefogjanak. Sőt: az összefogásra azért van szükség, mert a Gazdasági Minisztérium pályázatán túl az Európai Uniós források, mint például a Phare 2000 megszerzésének is feltétele az, hogy a jelentkezőnek „kapcsolódási pontjai" legyenek a régión belül a többiekhez. Fekete Klára