Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. SZEPT. 2. A jövő nemzedék ombudsmanja Budapest (MTI) A jövő nemzedék országgyűlési biztosi intézményének felállítását célzó törvényjavaslat-tervezet szakmai kérdéseiről rendez konferenciát a Védegylet mozgalom szeptember 8-án a Magyar Tudományos Akadémián - közölte Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, a szervezet vezetőségének tagja pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. A tanácskozás védnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök. Sólyom László, a májusban nyilvánosságra hozott törvényjavaslat-tervezet normaszövegének kidolgozója elmondta: a politika felől eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett kezdeményezésükre. Ezért jelenleg az elképzelés elméleti kérdéseivel foglalkoznak, illetve igyekeznek azt minél szélesebb körben megismertetni. - A millennium szerencsés pillanat abból a szempontból, hogy a politika ennek az intézménynek a felállításával is kifejezze a jövő nemzedékek iránti egységes elkötelezettségét - fogalmazott Sólyom László. - Amennyiben azonban tartós marad a politikai érdektelenség, a Védegylet vállalja, hogy a nyilvánosság előtt fellép a jövő nemzedék ombudsmanjának szerepében - közölte. Az Alkotmánybíróság volt elnöke elmondta: az elképzelés elméleti megalapozásával foglalkozó szeptember 8-i tanácskozáson a többi között olyan problémákal vitatnak meg, mint hogy lehetnek-e jogalanyok az ezután világra jövő generációk, azaz rendelkeznek-e jogokkal, illetve kötelezettségeket ruháznak-e ránk. Ki tud a macis takaróról? Hívást vár a rendőrség Az újszülöttet takaróba csavarták, ez az embléma díszítette a plédet. (DM-DV-fotó) Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztálya folytat nyomozást annak az újszülöttnek a halála ügyében, akit augusztus 19-én a gyálaréti Tisza-parton találtak meg. Mint már korábban is adtunk róla hfrt: a megtalálás előtt 2-3 órával korábban született kisfiút egy világos színű, a Kenguru Gold Kft. állal gyártott világos plédbe tekerték bele. A takaró egyik sarkában egy 10x10 centiméteres embléma volt, amely egy macit ábrázolt. A rendőrség kéri, hogy aki az üggyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, az az ingyenesen hívható telefonszámon (06-80821-92) tegyen bejelentést. A készülők üzenetrögzítős, bármikor tárcsázható. Az egyetemi felvételi nem ésszerűen válogat Mekkorák a pingvinek? Szegedi középiskolások. A felvételin „megtizedelik" éket. (Fotó: Schmidt Andrea) Az idei felsőoktatási felvételi tapasztalatok értékelésekor több helyréi elhangzott: az alacsony, 60-70 pontos felvételi ponthatárokért jelentés részben a középiskolai oktatás a felelés. A gimnáziumok viszont évek óta bírálják a felvételi rendszert. Kánitz Józsefet, a SZTE Ségvári Endre Gyakorló Gimnáziumának igazgatóját arra kértük, mondja el véleményét. - Manapság a felsőoktatási felvételi rendszert is a kercslet-kínálat alakítja. A felvételi túljelentkezések alapján pontosan meghatározható azoknak a szakoknak a köre, amelyek slágernek számítanak; ilyen a jogi és a közgazdasági pálya, olyan speciális szakok, mint a pszichológia vagy a kommunikáció, és részben ide tartozik az orvosés gyógyszerészképzés is. E szakok esetében, különösen az elit intézményekben a felvételi vizsgának az elsődleges célja az, hogy minél inkább „megrostálja" a jelentkezőket. A hihetetlenül nehéz, aprólékos, részletekbe menő tesztekre és szóbeli vizsgákra nem lehet megfelelően felkészíteni a diákokat a középiskolai órák keretében, még a legjobb iskola és tanár esetében sem. Ezért a középiskolák felkészítő tanfolyamokat szerveznek, emellett magántanárok egész hada foglalkozik a gyerekekkel - a szülők pénztárcájának rovására. Igaz ugyan, hogy elvileg csak a középiskolai tananyagot lehet a felvételi vizsgán számon kémi, de mindenki tudja, hogy ez a szabály milyen szabadon értelmezhető. A 10. osztályos biológia könyvben például van egy ábra, amely azt mutatja, hogyan változik a pingvinek mérete az egyenlítőtől a sarkokig. Ennek az ábrának a lényege a relatív testfelület-változás szemléltetése, ugyanakkor - mivel benne van a könyvben - akár azt is meg lehetne kérdezni a felvételin, mekkorák a pingvinek a déli sarkkörön. Az idei központi biológia írásbeli megoldását a televízió műsorvezetője azzal vezette be, hogy bármennyire is úgy tűnik majd, nem a matematika teszt megoldását fogják hallani. A tesztben ugyanis elvont matematikai műveleteket kellett a diákoknak végrehajtaniuk. A matematika központi frásbeli pedig olyan nehéz volt az idén, hogy 6 pontos átlaga körülbelül tíz ponttal vitte lejjebb a felvételi ponthatárokat a tavalyiakhoz képest. Ezek a vizsgák bizonyára alkalmasak arra, hogy alaposan megrostálják a jelentkezőket, de nem biztos, hogy arra is jók: kiderüljön, kiből lesz jó orvos vagy pszichológus. A helyzetet tovább ronthatja a középiskolai kerettantervek bevezetése, amely csökkenti a természettudományos tárgyak óraszámát, így az ott elsajátftható ismereteket is. Mindez egy humán pályára készülő diák esetében kedvező változás lehet, mert a lényeges dolgokat alaposabban meg lehet tanítani. A természettudományos pályákra készülők esetében viszont tovább növelheti a szakadékot az egyetemek elvárásai és a középiskolában szerezhető ismeretek között. - Remélem, a felsőoktatásban figyelembe fogják venni a középiskola tananyag változását. Ellenkező esetben tovább nő a felvételiző gyerekek szellemi, és a szülők anyagi terhelése - szögezi le az igazgató. A kevésbé népszerű szakok alacsony felvételi ponthatáraival kapcsolatban az igazgató elmondta: a gyerekek ma már akár tíz helyre is beadhatják a jelentkezési lapot, és sokuknak csak az számít: kerüljenek be valahova. A felsőoktatási intézmények egy része pedig kényszerhelyzetben van: bizonyos szakjaikra annyira kevés a jelentkező, hogy évek óta nem tudják betölteni a keretszámot. A központi költségvetési támogatást pedig a hallgatók után kapják, így anyagilag érdekeltek abban, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, akár olyanokat is, akik más helyre nem jutottak be. így fordulhat elő, hogy olyan alacsony ponttal is egyetemi hallgatóvá válhat valaki, amilyennel néhány évvel ezelőtt még jelentkezni sem próbált volna. Az igazgató nem tapasztalja a középiskolás diákság képességeinek, teljesítményének romlását, ám hozzáteszi: a Ságvári olyan iskola, ahova komoly felvételi vizsgák után veszik fel a jelentkezőket, vagyis a náluk lévő gyerekek a legjobbak közül kerülnek ki. Nem véletlen, hogy a gimnáziumban a továbbtanulási arány 90 százalék. Arra kérdésre, hogy a középiskoláknak mennyire van beleszólásuk a felvételi rendszerébe illetve a kérdésekbe Kánitz József elmondta: tíz éve minden évben jelzi, hogy a biológia szóbeli tételek között van egy, amelyik az új (már 10 éves) tankönyvben nincs benne. Ennek ellenére a szóban forgó tétel évről évre visszaköszön. Véleményt mondani tehát lehet, de nincs sok foganatja. Az egyetemek autonóm intézmények, maguk döntik el, mit kérdeznek a jelentkezőktől. A központi frásbeli dolgozatokat a minisztérium állítja össze, az igazgató szerint nem mindig kellő körültekintéssel. Idén például a tavalyi olasz tesztet küldték ki a középiskoláknak... Keczer Gabriella Egyre jobban terjed Csongrád megyében is a postai úton történó áruértékesítés. A csomagküldő szolgáltatásnak azonban vannak árnyoldalai is, mint azt a hozzánk is eljutott panaszok tanúsítják. A meg nem rendelt termékekkel kapcsolatos tortúra ugyanis sok bosszúság forrása. Bár kényelmes megoldás, hogy a fotelben ülve, látványos prospektusokból választunk ruhát, háztartási eszközt vagy esetleg bizonyos kozmetikumokat, az mégis akkor előnyös, ha valóban a kért terméket kapjuk meg a csomagban. Ám, ha a nyaralásból arra érkezünk haza, hogy gyermekünk - jóA csomagküldés árnyoldalai Figyeljünk a részletekre! hiszemúen - átvett egy küldeményt, amelyet nem vártunk, a kapott holmikat látva sokkal inkább mérgelődünk, sem hogy örülnénk azoknak, így járt egyik olvasónk, aki bosszúságát velünk is megosztotta. Kérdéseire pedig a Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatójától, Pálkúti Istvánnétól kértünk választ: - Hozzánk mintegy két esztendeje nem futott be hasonló panasz, de korábban volt rá példa - hangsúlyozta az igazgató. - Tavaly áprilisban lépett életbe az erre vonatkozó jogszabály, amely kiemelten védi a fogyasztó érdekeit. Érthető ugyanis, hogy a vevő bosszankodik, ha nem kifogástalan minőségű, vagy nem az elvárásainak megfelelő árut kap kézhez. Arról nem is szólva, ha a csomagban érkezett terméket meg sem rendelte. A reklamálás pedig pénzbe kerül, akár telefonon, akár levélben kerül arra sor. A törvény értelmében azonban a csomagküldő szervezet köteles az adás-vétel előtt tájékoztatni a vevőt - többek között - a nevéről, székhelyéről, címéről, a fizetési feltételekről, a szállítás költségeiről. Erre minden csomagküldő szolgáltatás igénybevétele előtt célszerű gondolni, éppen a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében. Jó tudni azt is, hogy a jogszabály értelmében a vásárló 8 munkanapon belül indoklás nélkül - néhány kivételtől eltekintve - elállhat vásárlási szándékától. Ez esetben a gazdálkodó szervezet nem követelhet ellenszolgáltatást, hiszen olyan árut akar értékesíteni, amelyet meg sem rendeltek. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem vélelmezhető az ajánlat hallgatólagos elfogadása. N. Récx Judit Eötvös-emlékérem Lovász Ferencnek „A diákot célba kell juttatni :## Az Eötvös József Emlékérem arany fokozatával tüntette ki nemrégiben a Pedagógusok Szakszervezete Lovász Ferencet, a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanárát. A műszaki tárgyakat oktató pedagógust, aki harmincöt éve van a pályán, a szakmunkásképzésről és a szakszervezeti munkáról kérdeztük. - Hogyan indult a tanári pályája? - 1965-ben szereztem diplomát a Szegedi Tanárképző Főiskola műszaki ismeretek szakán, majd mostani iskolámban László Nándor igazgatónál jelentkeztem dolgozni, aki megígérte, amint lesz üres állása, szól. Az egyik kiskunhalasi általános iskolában kezdtem tanítani, majd márciusban kollégiumi nevelőtanári munkára hívtak a Mórába. Azóta, vagyis 1966. április 1-je óta itt dolgozom. Közben levelezőn a műszaki tanári diplomát is megszereztem, (gy azután már a szaktárgyakat tanítottam. Akkoriban még rengeteg szakmát oktattunk, (gy hasznát vettem az autóvillamossági szerelő szakmámnak is, amit ugyan kitanultam, de sohasem gyakoroltam. Az évek során a műszaki tantárgyak közül a fémipari szakrajz lett a specialitásom, legnagyobb óraszámban ma is ezt tanítom. - Mennyit változott ez az iskola az elmúlt 34 év alatt? - Rengeteget! Amikor ide kerültem, még nem volt meg az új épületszárny, az edzőterem, az új kollégium. A legnagyobb változást azonban a hozzánk érkező diákok felkészültségében és magatartásában tapasztaltam. Régebben felkészültebben jöttek a diákjaink az általános iskolából, fegyelmezettebbek voltak, könnyebb volt számukra megtanítani a szakmai ismereteket, önállóbban tudtak dolgozni. Olyan feladatokat is el tudtunk végeztetni velük, amelyek ma már szinte elképzelhetetlenek. Akkoriban nagyobb becsületük volt az ipari szakmáknak, aki például autóvillamossági szerelőnek vagy esztergályosnak iratkozott be, az meg is akarta tanulni a mesterséget. Hajdani igazgatónk sokszor mondta nekünk: a tanulókat célba kell juttatni. Ez húsz-huszonöt évvel ezelőtt könnyebben ment, szó sem volt munkanélküliségről, szinte kapkodtak a nálunk végzett szakmunkásokért a nagyobb vállalatok. - Ma milyenek az elhelyezkedési esélyek? - Pontos statisztikákat nem tudok. Legutóbbi osztályom vízvezeték szereld, gázvezeték szerelő és géplakatos szakcsoportjában összesen harmincnyolcan végeztek, de csak egyharmaduknak volt biztos munkahelye. Régen toborzó osztályfőnöki órákat tartottunk a nagyvállalatok képviselőinek részvételével. Manapság elvétve fordul elő ilyesmi. A kedvezőtlen kilátások ellenére mégiscsak az a feladatunk, hogy a nihilizmusból, a céltalanságból felrázzuk a gyerekeket, perspektívát adjunk nekik, elmondjuk, hogy manapság egy szakma nem szakma, nyelvet, számítástechnikai ismereteket is kell tanulniuk, ha boldogulni akarnak. Szerencsére iskolánknak számítógépes szaktantermei is vannak, ahol például a legmodernebb rajztechnikát is megtanulhatják a diákok. - Mióta vesz részt a szakszervezeti munkában? - Már 1963-ban a főiskolán Riesz Béla tanár úr „beszervezett" bennünket a Vasas Szakszervezetbe. Később, tíz éven át ifjúsági szakszervezeti titkár is voltam az iskolában. Olyan időszakra is emlékszem, amikor több mint 900 tagunk volt. - Mennyit változott a szakszervezet mozgástere az elmúlt évtizedekben? - Ma már a Pedagógusok Szakszervezetének tagjai vagyunk, úgy érzern^ nincsenek már olyan lehetőségeink az érdekvédelemre, mint korábban. Régebben másképpen álltak a munkaadók egy szakszervezeti tag problémájához. Mára sokan kiléptek a szakszervezetből, mint ahogyan a különböző pártokból is, mert mindenki semleges szeretne lenni. Pedig szerintem valahova tartozni kell, nem árt, ha áll az ember mögött egy szervezett közösség. - Milyen téren lenne szükség erősebb érdekérvényesítésre? - A pedagógusok megbecsülése és anyagi helyzete minden kormányzat idején örökzöld téma. Talán nem ér el látványos eredményeket, de ezeket az égető kérdéseket folyamatosan napirenden tartja a szakszervezetünk. Ha többen felismernék a szervezettségben rejlő erőt, országos szinten is biztosan nagyobb hatékonysággal működhetnénk. H. Z*. Lovász Ferenc: Az a feladatunk, hogy a nihilizmusbál, a céltalanságból felrázzuk a gyerekeket. (Fotó: Karnok Csaba)