Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-16 / 218. szám

Orbán Viktor Magyarcsanádon járt (3. oldal) SZOMBAT, 2000. SZEPT. 16., 90/218. O <c' ül SLAM JR BUDAI TOMMYBOY rcsident: JoeR QQQ Olimpiai \X/ különkiadásunkat szombaton és vasárnap délután is keresse a rikkancsoknál, az újságárusoknál! ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) sok Taxis droszt: a teher a fuvarozókon van és nem a platón. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól - Aki nem terheli túl a járművét és bejelenti az alkal­mazottját, az most már szinte biztosan lehúzhatja a rolót. Ráadásul az egész gazdasá­gon ismét végig fog söpörni az üzemanyagárak emelkedé­se - mondja Kelemen Ferenc, a kamara közlekedési osztá­lyának vezetője. Tegnap ugyanis a dízelolaj árának „ugrása" rekordot ért el: 11 forinttal többet kérnek egy li­terért, mint eddig. A közleke­désben dolgozók többsége mégis úgy véli, idehaza nem lenne eredményes az Európa szerte felállított blokádokkal próbálkozni. A fuvarozóknak ugyanis már eddig is alig akadt munkájuk, egy újabb ta­rifaemelés egyenlő lenne az öngyilkossággal. Olyanok is akadnak, akik az idén a tava­lyi fuvardíjak alatt szállítanak, mert a piac képtelen megfizet­ni a folyton emelkedő üzem­anyagárakat. (írásunk lapunk 6. oldalán.) Csaltak az egykori APEH-vezetök? Közokirat-hamisítással és hitelezési csalással vá­dolják az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságá­nak egykori vezetőit. La­punk információi szerint dr. V. László és dr. B. Ká­roly a közismert szegedi vállalkozónak, B. Imré­nek olyan igazolásokat adtak ki, melyek segítet­ték gazdasági ténykedé­sét, ám az iratokban rögzítettek nem fedték a valóságot. Lezárult a nyomozás, megtörtént a vádemelés ab­ban az ügyben, amelynek szereplője dr. V. László az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának egykori ve­zetője, helyettese, dr. B. Ká­roly és B. Imre szegedi vál­lalkozó. Az előzményekről: a Tisza Téglaipari Kft.-nek je­lentős adótartozása volt, ezért az APEH tavaly februárban végrehajtást rendelt el a cég­gel szemben. Ennek megfe­lelően a kft. székhelyén két lépésben 15 millió forint ér­tékű ingóságot foglaltak le, ám még így is mintegy 25 milliós tartozása maradt. Tavaly júliusban a Tisza Téglaipari Kft. tulajdonjogát B. Imre szerezte még. A nyo­mozás adatai azt tükrözik, hogy két nap múlva az APEH megyei igazgató-he­lyettese, dr. B. Károly a sze­gedi földhivatalhoz hivatalos levelet írt, amelyben kérte, hogy a téglagyári ingatlanról töröljék a végrehajtást. Az új tulajdonost pedig arról tájé­koztatta, hogy az ingóságok lefoglalását feloldotta, holott az adótartozás még fennállt. Az ügy másik szála pedig - a nyomozás adatai szerint ­B. Imrétől az APEH első szá­mú megyei emberéhez veze­tett. A vállalkozó a Buda­lakk-Titán Festékgyártó Kft. ügyvezetőjeként tavaly már­ciusban folyószámla hitelke­ret szerződést, megbízási szerződést és kölcsönszer­ződést kötött az OTP-vel. A leírtakban az állt, hogy az adósnak negyedévente be kell mutatnia az APEH- és a TB-igazolásait. A kezességet a Tisza-Mega 2000 kft. vál­lalta, amelyet ugyancsak B. Imre jegyzett. A vád szerint március ele­jén dr. V. László hamis iga­zolást adott ki, amelyben va­lótlanul állította, hogy a Bu­dalakk-Titánnak nincs adó­és társadalombiztosítási tar­tozása nincs. Néhány hónap­pal később hasonló tartalmú iratot jegyzett dr. B. Károly is, kiegészítve azzal, hogy a Tisza-Mega 2000 is makulát­lan. Ezzel szemben a két cég­nek tízmilliókra rúgott a hát­raléka. A hamis igazolások­nak köszönhetően B. Imre 50 milliós hitelt, 330 milliós vállalkozói folyószámlát nyithatott a banknál. Az ügyészség az adóhiva­tal egykori vezetőit, dr. V. Lászlót és dr. B. Károlyt kö­zokirat-hamisítással, hitele­zési csalással vádolta meg, az utóbbinál hivatali vissza­élésről is szó van. B. Imrének hitelezési csalás és hivatalos személy által elkövetett kö­zokirat-hamisítás bűntettére való felbujtás miatt kell majd a szegedi bíróság elé állnia. K. V. A kenyeret is megdrágítja a benzinár emelése Dízelolaj: sokk, ami Kórházi „ajánlatok" Munkatársunktól A szegedi járó- és fekvő­beteg-ellátás átalakítására kért ajánlatokat a szegedi önkormányzat. Tegnap, pén­teken déli 12 órakor járt le az ajánlattételek beküldésé­nek határideje, s dél után né­hány perccel a városháza sajtószobájában megkezdő­dött a beérkezett ajánlatok felbontása.""- Összesen 5 ajánlat érkezett a városi ön­kormányzathoz, ezek közül három felel meg a formai követelményeknek - tájé­koztatta lapunkat dr. Bartha László polgármester, a bírá­ló bizottság elnöke. A ver­senyben maradt ajánlat­tevők: egy orvosokból álló kht., a szegedi rendelőinté­zet, illetve a Fúsió-Med Kft. A bíráló bizottság - amely­nek tagja az Egészségügyi Minisztérium, az OEP, az ANTSZ, a Magyar Orvosi Kamara képviselője, a sze­gedi közgyűlés delegált tag­jai. az önkormányzat egész­ségügyi és tulajdonosi bi­zottságának elnökei, vala­mint a polgármester - szep­tember 25-én ül össze, hogy megkezdje az ajánlatok, tar­talmi, szakmai értékelését. Mai születésnapi ajánlatunk: Bingo citromos, kókuszos keksz, 250 g Chipsletten paprikás, chilis, tejfölös, 100 g Szeged Nagyáruház, Coop Maxi Kényszerfelújítás az Oskolában A Szeged Városi Szé­pítő Bizottság 1861-ben hagyta jóvá Bozsits János kérelmére az Oskola utca 7-es számú telekre épí­tendő ház terveit. Akkor még senki sem tudhatta, hogy az épület azon ke­vés ház közé tartozik majd, amely túléli az 1879-es nagyárvíz pusztí­tó erejét. Az 1985-ben műemléki védettség alá helyezett épület - ahe­lyett, hogy büszkesége lenne - ma az Oskola ut­ca szégyenfoltja. Közel száznegyven esz­tendő hagyott nyomot az Os­kola utca 7-es számú épület homlokzatán. A ház a nagy szegedi árvizet is átvészelte, úgy tűnik azonban, hogy az utolsó 15 esztendő viselte meg leginkább. A másfél évti­zeddel ezelőtti fotókon még vakolat takarja a téglákat, nem rozsdásodtak örökre he­lyükre a fémredőnyök, s a nagylakat sem fityeg a bejára­ti ajtón. Az épület '83-ban cserélt gazdát, új tulajdonosa - aki azóta is birtokolja - panziót alakított volna ki belőle. Ám a szomszédos telken tervezett építkezés miatt kisajátították a foghíj-parcella egy részét. A tulajdonos ezt sérelmezte, s a ház átalakításához hozzá sem A város szégyene is az árvizet átélt ház romos állapota. (Fotó: Gyenes Kálmán) kezdett. Az épületre '85-ben terjesztették ki a műemlékek­nek járó védelmet. Az épület gazdája '90-ben átépíttette a tetőteret, s bár a ház műemlék jellege ezzel nem sérült, lát­szott, hogy nem halogatható tovább a homlokzat rekonst­rukciója sem. A Műemlékvé­delmi Felügyelet erre '93-ban fel is szólította a háztulajdo­nost, s mivel az a kirótt bírsá­gok ellenére sem tett eleget kötelezettségének, meg­kezdődött a nyolc éve tartó pereskedés. A legfelsőbb bí­róság '93-ban helybenhagyta, '95-ben pedig jogerőre emelte a végzést, amely '98 február­jától végre is hajtható. Azaz: a házat a Műemlékvédelmi Fel­ügyelet felújíthatja, s a bíró­ság a „munkálatok tűrésére", majd a költségek megtérítésé­re kötelezheti a tulajdonost. A felügyelet szakemberei bíznak abban, hogy elkerülhe­tik a felújítási kötelezettség kényszervégrehajtását, ilyen ugyanis a hivatal történetében még nem fordult elő. Ha azonban másként nem megy. elkészíttetik a terveket, és jövőre - 5 és 10 millió forint közötti összegért - elkészül­het az épület új homlokzata. Ahogyan eddig a pert. úgy a továbbiakban a kényszerfe­lújítás végrehajtását is várha­tóan lassítja majd, hogy bár a ház tulajdonosa állandó lak­helyeként az Oskola utca 7-es számú épületet jelölte meg, ott azonban eddig még egy­szer sem tudták kézbesíteni a neki címzett leveleket. Kéri Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents