Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-14 / 216. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 14. A TORONY ALATT 7 EU-nézet Mellbedobás M

ellúszó versenyben első a vörös nő, második a barna és nagysokára célba ér a szőke is. Óvást jelent be (a jellegzetes hanghordozást nem lehet írásban közvetíteni): „Nem azér' mondom, de szerintem a többiek a kezüket is használták!" Na most, mint tudják, a férfiak humorérzéke fejlettebb, általánosságban, különösen pedig abban az esetben, amikor a nők rovására faragják a vicceket. Ezeket a „szőke nő"-poénokat bizonyosan pasik találták ki! Mi nők pedig ugyanúgy nevetünk ezeken, mint a férfiak. Még akkor is, ha szőkék vagyunk. Még akkor is, ha őszintén hiszünk abban, hogy a két nem közötti, létező különbségek (és nem pusztán biológiai különbségek) mellett is egyenrangúak vagyunk, mi, emberek. A vicc „belefér", gondolom, attól a fönti meggyőződés nem sérül, ha együtt nevetünk, mi, gyarló emberek. Az ember, ha nő, mégis könnyen elveszíti a nevető kedvét, ha egy sokkal komolyabb műfaj, a statisztika komor számait-adatait böngészi. Mert fehéren feketén a nők hátrányos megkülönböztetését mutatja, vagyis azt, hogy az emberek társadalmában nem sok változást hozott a civilizáció - az evolúció kezdeti szakaszához képest. Nálam sokkal okosabbak sem tudják az egzakt magyarázatot arra, miért folytatódik a nemek nyílt vagy titkolt harca, de ami még fontosabb, nem lehet tudni, mi a pontos oka a nők objektíven kimutatható hátrányos helyzetének, annak, hogy az élet sokkal több területén kisebbek az esélyeik, mint fordítva. A biológiai megfontolások itt már kiesnek. Hiszen a másság arra való, hogy elfogadjuk, s ha el van fogadva, az egyszersmind azt jelenti: nem származhat belőle hátrány. Mindebből logikai úton az következik, hogy az emberiség nembeli jellemzői között nincs ott a tolerancia. Ebből pedig az, hogy az azonos esélyekért szót emelők - szélmalomharcosok? Lehet. De pont ők nem szokták föladni. /

tt van például a globális világ egyik számottevő része, az Európai Unió, amelynek igenis van nőpolitikája, azaz hivatalból tudomásul van véve, hogy a nők Európa legfejlettebb államaiban sem rendelkeznek azonos esélyekkel és ez ellen tenni kell. A példa, a minta a globális világ másik, még számottevőbb része, az Amerikai Egyesült Államok. S bár a globális világnak a mi kis országunk nem számottevő része, de azért mégis része, s tudjuk magunkról, amit tudunk (lásd a statisztikát!), elfogadjuk mintának az uniós törekvéseket femina-ügyben is, mert az Unióba törekszünk. Hogyne fogadnánk el a segítséget! Most először - és még kilenc alkalommal - napvilágra kerülő, uniós támogatással létrehozott újságoldalainkon megpróbálunk legalább abban segíteni olvasóinknak, maholnap az Unió polgárainak, hogy általában a tolerancia, különösen pedig a nők egyenjogúsága dolgában és uniós ügyekben tájékozódjanak. Hogy egyszer fölszabadultan nevethessünk mondjuk egy „szőke férfi"-viccen. Sulyok Erzsébet Pilla na tfölvó tel a nakral Joaok és terhek fi Engem is érint" Munkatársunktól Az Európai Uniótól szóló magyar nyelvű kiadványok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Újdonságnak a Magyarország európqi integrációjáról és a csatlakozás jelenlegi állásáról áttekintést nyújtó „Engem Is érint" sorozat friss információkkal kibővített brosúrái, valamint az Európáról módszeresen címmel megjelent, középiskolai tanároknak szóló módszertani segédkönyv számít. Az „Engem is érint" sorozat négy új füzete az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, a bel- és az igazságügyi együttműködést, a környezetvédelmet, illetve a fiatalok helyzetét tekinti át. A sorozat immár 20 füzetéből az érdeklődők az ország pillanatnyi felkészültsége mellett tájékoztatást kaphatnak az unió intézményeiről, történetéről, legfontosabb politikai törekvéseiről, A felújított és kibővített brosúrákat az ország valamennyi általános és középiskolája megkapta, a kiadványok eljutottak a megyei, a városi és a felsőoktatási intézményekhez tartozó könyvtárakba/is. '.>-• Az Európáról módszeresen címet viselő, középiskolai tanárok számára készült könyv áz európai, illetve az európai uniós ismeretek tananyagba illesztését kívánja elősegíteni. A kötet számos ötletet ad a pedagógusoknak, egyebek mellett a kommunikációs képességek, a vitakészség fejlesztéséhez, a szövegfeldolgozás módszereinek megtanításához. A javasolt gyakorlatok között euro-barkochba, sajtótájékoztató, vitafórum egyaránt megtalálható. A könyvben szereplő mintaprojektek - mint például a hagyományok együttélése Európában - olyan témákat dolgoznak fel. amelyek elősegítik, de meg is kívánják a különböző tantárgyakat tanító pedagógusok közös munkáját. A kiadvány segítségével lehetőség nyílik a diákok játékos bevonására az Európai Unióról való gondolkodásba. A munkanélküliség eddig a nőket kevésbé sújtotta, mint a férfiakat. (Fotó: Gyenes Kálmán) Sok-sok év, vita és küzdelem kellett ahhoz, hogy a nők és a férfiak azonos jogokkal rendelkezzenek. Am az alkotmányokban és az egyéb törvényekben kimondott jogegyenlőség még az Európai Unió tagországaiban sem jelenti, hogy végképp eltűnt a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés. Az EU politikája nem kizárólag a nőkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. így ezekkel a jogokkal az uniós férfiak ugyanúgy élhetnek, mint a nők. Ám az ilyen ügyek száma Nyugat-Európában is alacsony, az uniós csatlakozásra készülő Magyarországon pedig nem számottevő. Kérdés, ennek oka az-e. hogy Magyarországon nem hajtják végre a törvényeket, vagy az, hogy a nők nincsenek tisztában jogaikkal. illetve azzal, hogy ezek miként érvényesíthetők, vagy arról van szó, hogy tényleges egyenlőség alakult ki. A válasz megfogalmazásában segít az a nőkről készült pillanatfölvétel, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, Klonkai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója és Pálfalvi Zsoltné osztályvezető segítségével állítottuk össze. Közismert, hogy Magyarországon a nemek arányát figyelve a 35 éven aluliak körében férfitöbblet jellemező, az ezen fölüli korosztályokban viszont egyre több a nő. Nálunk átlagosan 9 évvel él tovább egy nő, mint egy férfi. Iskolahódítás Ha az iskolázottság szempontjából vizsgálódunk, akkor' látható, hogy a felnőtt népességben minden 7. férfi és minden 9. nő diplomás. Ellenben a fiatalabbak, például a 25-29 évesek között ezer férfiból 116, ugyanennyi nőből 157 NyoU elv Munkatárunktól Az Európai Unió jogi bázisa az egyenlő lehetőségekkel kapcsolatos lépésekre nyolc direktíván alapul. Ezek a következőkre terjednek ki: egyenlő munkáért egyenlő bér; egyenlő hozzáférés a munkához, a képzéshez és az azonos munkafeltételekhez; szülői szabadság; a bizonyítás kényszere a nemek szerinti diszkriminációval kapcsolatos esetekben; a várandós munkavállalók védelme; egyenlő bánásmód az állami és foglalkoztatási szociális juttatások terén; a kisvállalkozók és házastársi segítők jogállását segítő irányelv. szerez felsőfokú végzettséget. Másfajta aránytalanságokat mutat az aktív népességet jellemző adatsor. Az utóbbi években az aktív népesség állománya csökkent az egész országban, Csongrád megyében 1996-ra ötödével (közel 38 ezer fővel) lett kevesebb, miközben a munkavállalási korú népesség száma, ha minimálisan is, de emelkedett. A nők gazdasági aktivitása a férfiakéhoz hasonló ütemben esett vissza. Ugyanakkor a férfinépesség gazdasági aktivitási szintje jelenleg jóval alacsonyabb, mint a XX. század első fele óta bármikor, a nőké nagyjából az 50-es évek közepét jellemző szintnek felel meg. A nem keresők legnagyobb és egyre növekvő tömegét az inaktívak (a nyugdíjasok, kisebb részben a gyermekgondozási ellátásban részesülők); az eltartottak (gyerekek, nappali tagozatos tanulók); a munkanélküliek alkotják. Hangsúlyozni kell, hogy a munkanélküliek aránya Csongrád megyében kezdettől fogva az országos átlag alatt maradt, s ez az élethelyzet 1996-ig a nőket kevésbé sújtotta, mint a férfiakat. Alulfizetettek A foglalkoztatottsági arányok is hasonló ellentmondást mutatnak. Magyarországon az aktív kereső korú férfiak 60, a nők 44 százaléka vállal munkát. Ezzel szemben az EU-n belül a foglakoztatás aránya a férfiak esetében 70,5 százalék, a nőknél 50,5 százalék, ami viszont jóval az USA-ban feljegyzett 67,5 százalék alatt van. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 1998-ban az országos 45 675 forinttal szemben Budapesten 57 921 forint, megyénkben pedig 41.366 forint volt. Ám a férfiak és nők nettó keresete nem azonos: megyénkben az eresebbnek mondott nemhez tartozók átlagosan 44 824, a gyengébbiknek mondott nembeliek viszont csak 37 900 forintot visznek haza. Tehát 1998-ban hazánkban azonos munkáért a nők a férfiak keresetének 83 százalékát kapták. Nálunk is érzékelhető az a világtendencia, hogy miközben egyes pályák, így például a pedagógus és az egészségügyi, illetve minden irodai munka elnőiesedett, de egyre több lány és asszony épít föl sikeres karriert. Ma a vállalkozók egyharmada nő. Ugyanakkor a cégek elsőszámú vezetői között jóval kisebb az arányuk, mint a férfiaké. Munka a köbön A jogegyenlőség nem tükröződik vissza az időfelhasználásban. A nők leterheltsége nagyobb, mint korábban bármikor. A háztartás gazdasági keretei között végzett munka tömege óriási: míg 1986-ban a kereső-termelő munkához viszonyított aránya 61 százalék volt, addig ez az arány 1999-ben már 76 százalék. A másik változás, hogy a nők körében 7 százalékkal csökkent, a férfiaknál viszont 15 százalékkal nőtt a háztartás gazdasági keretei között végzett munka. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás körében végzett kereső-termelő munkára fordított idő, a férfiaktól eltérően, a nők esetében napi 15 perccel nőtt. Általánosságban kijelenthetjük: ha az asszony ugyanúgy dolgozik. mint a férje, akkor is többnyire egyedül ő viszi a háztartás és a gyermeknevelés összes terhét. Tehát a nők, miközben joguk lett dolgozni, régi kötelességeiket is magukkal cipelik. Kérdés, ez maradhat-e (gy a következő évezredben?! Újszászi Ilona 100" % A nők gazdasági aktivitása Csongrád megyében 100" % \ 80 _ eltartott £ 60 _ inaktív kereső c 0 40_ JÉ c 3 am JÉ c 3 am 20n aktív kereső E j 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1996 | NO-UNIO A Nő-unió, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében, Phare támogatással jelent meg. A Nő-unió mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona Phare Ö Stratégiai terv a régiónak DM/DV-információ Csongrád megyének jelentős szerepe volt abban, hogy létrejött a három szomszédos ország (Magyarország, Románia és Szerbia) határmenti területeinek együttműködését célzó Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió (DKMT). E régió fejlesztésének - mint közösen kitűzött célunknak - átfogó, azaz stratégiai térvét mutatja be dr. Kulcsár László ma 10 óra 30 perctől Szegeden, a megyeházán, a Csongrád teremben. A Phare által is támogatott dokumentum áttekintése előtt köszöntőt mond Caius Parpala, a DKMT soros elnöke, Arad Megye Tanácsa elnöke, továbbá Frank József, Csongrád Megye Közgyűlésének elnöke. Határ mente DM/DV-információ A magyar-román Phare CBC (határ menti együttműködési) program - az érintett négy (Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárBereg) megye területfejlesztési elképzeléseinek keretében 1996-ban 5 millió, 1997-ben 4 millió, 1999-ben pedig 5 millió euró uniós támogatást használt föl. Az idei program az infrastruktúra fejlesztést és a kis projekteket helyezi előtérbe. Az utóbbi témakörben benyújtott pályázatokra több mint 500 ezer eurót osztanak szét. A pályázatról a Phare békéscsabai regionális irodája ad információt. Szakdolgozat és pályázat DM/DV-információ Hagyományteremtőnek szánta a Nőképviseleti Titkárság azt a pályázatot, melyre idén először jelentkezhettek a felsőoktatási intézmények végzős hallgatói olyan szakdolgozattal, mely az esélyegyenlőség témakörét érinti. Az idén választható témák - A nemek közötti esélyegyenlőség az európai gyakorlatban; A nők különböző társadalmi rétegeinek, életmódcsoportjainak vizsgálata; A nőmozgalmak története a XX. században Európában vagy Magyarországon; A nemek közötti esélyegyenlőség Magyarországon a családban, a gazdaságban és a társadalomban - alapján számos pályázat születetett. A zsűri a legjobb dolgozatok szerzőinek november közepén azon a tanácskozáson adja át a dijakat, mely a nőknek a tudományban játszott szerepét vizsgálja. Mádl jóslata DM/DV-információ Legkésőbb három év múlva el kell jönnie annak az időpontnak, amikor Magyarország az Európai Unió tagjává válik - jelentette ki a németországi vasárnapi újságnak adott interjújában a Magyar Köztársaság elnöke. Mádl Ferenc szerint a tárgyalások teljes gőzzel folynak, s Magyarország három éven belül megoldja az uniótól kapott házi feladatait. A magyar államfő kijelentette: „Ha (Nyugaton) komolyan gondolják a nagy, egyesült Európáról szóló álmot, akkor Magyarországnak 2003-ban vagy 2004-ben ott kellene lennie az első öt új EU-tag között. Nálunk is erre számítanak az emberek."