Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-13 / 215. szám

Metrótánc M ost akkor épüljön az a 4-es, vagy törődjünk bele, nincs rá pénz? Esetleg nyújtózkodjék hosszabbra a 2-es, mert ez lenne az olcsóbb megoldás? Egyáltalán, mennyibe is kerül az a föld alatt száguldozó vasút, amiről egyszer azt hallani, 200 milliárd forintnál kevesebbért meg sem moccanhatnának a kocsijai, máskor meg 90 milliárdos költségvetést tart túl soknak az, aki szerint akár húszmilli­árdból is épülhetne? Ugye, már kitalálták - ezekben a kusza mondatokban csak és kizárólag egyetlen vitát igyekezlem feleleveníteni. AzI a metróháborúi, amely egyre élesebb csatabárdok beve­tésével zajlik a kormány (vezeti: Orbán Viktor) és a fővárosi önkormányzat (főpolgármestere: Demszky Gábor) között. Lényegét talán annyiban foglalhatnánk össze, hogy Demszky úr mindenáron meg szeretné építtetni ama bizo­nyos 4-es jelzésű metrót, míg Orbán úr, s kabinetje úgy vé­lekedik: erre a beruházásra most nincs elég pénze az or­szágnak. Legyen hál szerényebb igényű fővárosunk. S mi­közben a főpolgármester és a miniszterelnök járja üzenge­tés harci láncát, nem hallgat a magyar vidék sem. Mert azt ugyan elfogadja mindenki: metró pedig kell, hi­szen a magyar fővárosban kaotikus állapotok uralkodnak. De gyorsan azt is hozzáteszik a metróvitát figyelgetők: eb­ben az országban még sok mindenre szükség lenne. Például rettenetes nagy örömet okozna, ha Budapest határától délre nemcsak kettő darab híd ívelne ál a Dunán, ha a Tisza partján élők is új hidaknak örülve felejthetnék el végre a kézzel cibált kompokat, ha az autósztrádák elérnének végre Szegedig, Debrecenig, Nyíregyházáig, Miskolcig, ha új utak vezetnék el a forgalmat kamionbűzös városaink mellett. No, persze Demszky úr ezzel vajmi keveset törődik a mil­liárdos követelések megfogalmazása közben. De miért is tenné? Az ő feladata minél több pénzt kisajtolni a nemzeti költségvetésből fővárosa számára, hiszen ezzel bízták meg választói. S valljuk meg, remekül teszi dolgát. Küzd, agitál, panaszkodik, érveket sorol, belemondja a világ képébe, hogy Budapest bedugul, ha nem kap új metróvonalat, mert hogy a főváros határába már most is kilehetnék a „Meg­telt!" táblát. Ne is Demszky Gáborra haragudjon hát a vidéki polgár. Sokkal inkább azokra a választott vezetőire, akik nem tud­ják épp ilyen míves és hangos szavakkal felsorakoztatni ér­veiket annak érdekében, hogy az Országházban is meghall­ják a vidék panaszait. S netán még az is kiderüljön a köz­ponti pénzelosztók számára, hogy ha végre az infrastruktu­rális beruházások eredményeként két egymástól távol eső magyar várost elérhetnénk, mi, vidékiek, tisztességes (út)körülmények között, öt órán belül is, dehogy kormá­nyozná kocsiját a Miskolcra igyekvő szegedi polgár Pest irányába. S ha már utakról esik szó, valami még hadd szerepeljen a kívánságlistán. Például egy olyan sztráda, aminek hasz­nálati díját ki is lehet fizetni anélkül, hogy az anyagi bázis megteremtéséhez el kelljen adni magát, a kocsit. Az Ml-esen, az M3-ason autózók ezt már megérhették. A Sze­gedről Budapestre igyekvők viszont csak a „Miért nem lehet olcsóbb?" vita érveit hallgathatják. így aztán ne lepődjön meg senki ama fővárosi önkormányzatban, ha mondjuk a Kistelekről Pestre piacozó parasztember azt kérdezi: „A 4-es metrót miért nem lehet koncessziós alapon megépíte­ni? Hiszen, ha én fizetek az útért, talán a Budáról Pestre metrózó is kicibálhatna több pénzt a bugyellárisából..." F ad ötlet? Persze hogy az. A Dél-Budán élők ne is ret­tegjenek attól, hogy - mai árakon számolva - valaha is egy ötszázasért kell tömegközlekedniük a Duna alatt. Mint ahogy abban is biztosak lehetnek, hogy metrójuk felépül. Ha nem jövőre, hát öt év múlva. Ami pedig mondjuk a ke­let-magyarországi városokat összekötő autópályát illeti... Nos, ez sem hiányzik a távlati tervekből. De árulja már el végre valaki, hány évet is jelent mifelénk egy darab táv­lat?... Bátyi Zoltán INGÓÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Hely Idő Sorszám Darab Tárgy 1 Becsénők Prim Invest Kft. 6800 Hmv-hely. Makói út 2000. IX. 21. 9 óra 1. 1 ELS-J79 írsz Mercedes tehergép­kocsi. 1975. évj. for­galmi egedélve leiárt 5 000 000 Ft 2. 4001 Extra könnyű fűtőolaj 400 000 Ft 6800 Hmv.-hely Tanya 1234 2000. IX. 22. 10 óra 1. 8. Hangszóró BTAG 4 000 Ft 2. 2 Térerősítő BTAG keverő 6000 Ft 3. I Sanyo magnó (üzemképtelen) 3000 Ft 4. 1 Lemezjátszó Tesla (üzemképtelen^ 1000 Ft 5. 2 írógép Erika tfp. 3000 Ft 6. 5 Vas öltözőszekrény 5000 Ft 7. 1 Villanyrezsó (üzemképtelen) 2000 Ft 8. 1 Mikrofon Tesla 500 Ft 9. 2 Kengyel 1000 Ft 10. 1 Hűtőszekrény (601. 15 éves. Lehel) 6000 Ft 11. 1 Videolejátszó (Orion. 15 éves) 6000 Ft 12. 1. Autórádió (audioton. javítandó) 5000 Ft 13. 1 Fűnyíró (szegélynyltó) 5000 Ft 14. 1 Külsőgumi (teherautóra) 6000 Ft 15. 1 Hősugárzó ETA 1500 Ft 16. 1 Kantár 2500 Ft Szőkkutas, Marx u. 29. 2000. X. 5. 10 óra 1. 1 Warinsky rakodó­gép, gyártm: Ursus cseh. Opus: K-406-A sárga színű. 1978-ban gyártották. Széríasz.: 2633. Rendszáma nincs. forg. eng. nincs. 1 000 000 Ft 6600 Szentes. Budai N. A. u. 19. 2000. X.9. 14 óra 1. 1 Lady tfp. 3 q teher­bírású kis után­futó frsz.: XHG-579 Erősen használt 32 000 Ft Az ingóságokat a fenti helyeken az első tétel vonatkozásában 8-9 óra. a második tétel vonatkozásában 9.30-10.00 óra. a harmadik vonatkozásásban 9.00-10.00 óra között, a negyedik vonatkozásában pedig 13.30-14.00 óra között lehet meg­tekinteni. Az árverés részletes feltételeit és az ingóságokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csongrád Megyei igazgatósága ügyfélszolgálatának (Szeged. Bocskai u. 14. fszt.J hirdetőtábláján kifüggesztett ingóárverést hirdetmény tartalmazza. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága Bénié: Műszaki tudomány Lakásépítések Devizaárfolyam Heti gazdaság A hajósok a kukoricára várnak Októberig pihen a kikötő A szegedi medencés kikötóböl késő tavaszig szállítottak gabonát Jugoszláviába. (Fotó: Karnok Csaba) Két év­tizednyi pihenő után ta­valy télen ébredt fel Csipke­rózsika álmából a szegedi kikö­tő. A mesterséges me­dence partján december közepétől - szinte na­ponta - rakodtak tonna­szám gabonát. A szege­di kikötői élet a szerb háború után mozdult meg, mert a lebombá­zott hidak miatt Bajáról már nem lehetett végig­hajózni a Dunán. Félévi próbaüzem után március közepén hivatalosan is megnyitották a hattyas­telepi kikötőt. Ám nem sokáig tartott a szorgos ki-berakodás, mert má­jussal a gabonaszezon véget ért. Hónapok óta ismét csend honol a me­dence partján... Éppen két évtizede, 1980 óta van kikötője a városnak, s lassan tíz esztendeje, hogy a 3 és fél ezer négyzetméte­res betonozott rakodótér és egy 3 ezer négyzetméteres raktárépület is felépült. Az igazi hasznosításhoz azon­ban kellett egy háború: a le­bombázott Duna hidak miatt ugyanis a bajai kikötő elve­szítette hegemóniáját. Az agrártárca államtitkára, dr. Szabadi Béla kora tavaszi szegedi látogatásakor nagy reményeket fűzött a város kikötőjéhez. Akkor azt mondta, Szeged szerepe a hazai mezőgazdasági termé­kek vízi szállításában felér­tékelődött. Márciusban úgy tűnt, sikeres agrároffenzívá­ba kezdett a mezőgazdasági tárca, hogy a magyar gabona végállomása ne Konstanca, hanem valamelyik távol-ke­leti kikötő legyen. Május végén azonban megtorpantak a kiszállítá­sok. A gabonaszezon véget ért, egyelőre az idei kukori­catörésre várnak a hajósok, hogy ismét legyen munká­juk. Az elmúlt télen ugyanis összesen 45 ezer tonna ten­gerit vittek a tengerig a sze­gedi uszályok. A búza, a túlzottan is me­leg időjárás miatt, nem ho­zott rekordtermést az idén. Magas ára miatt egyelőre panganak a piacok, minden­ki arra vár, hogy megnyu­godjanak a kedélyek és per­sze az árak is. Igaz, a mes­terséges kikötőt a mai ala­csony vízállás mellett nem is lehetne használni. A meden­cés megoldás hátránya ugyanis a folyami kikötővel szemben, hogy alacsony víz­szint esetén nem hajózható. Értesüléseink szerint erre az évre még 60 ezer tonna ga­bonának kellene elhagynia a szegedi kikötőt, természete­sen csak akkor, ha lesz ele­gendő termés kukoricából. - Már folynak a tárgyalá­sok a kiszállításokról, ám egyelőre meg kell várnunk, milyen lesz a termés ­mondta Dávid Attila, az Ad­miralitás Kft. vezetője. Becslése szerint októberben már biztosan megindulhat­nak a kiszállítások a szegedi kikötőből. A kukorica érése egyszer­re hozhat megoldást és ko­moly gondokat a területet üzemeltető Tartalékgazdál­kodási Közhasznú Társaság­nak. A tervek szerint ugyan­is szeptember végére két. ötezer négyzetméteres rak­tárépületnek kellett volna felépülni. A közbeszerzési pályázatot kiírták, a nyertes szegedi építőipar vállalat tenderét versenytársai meg­támadták, a több mint két­száz milliós szegedi beruhá­zás így most áll. Bíró Gyula, a TIG főmérnöke szerint leghamarabb jövő év köze­pén készülhetnek el az épü­letek, hiszen űj pályázatot kell most kiírniuk, ami leg­kevesebb féléves veszteséget jelent a megvalósításban. Márpedig mihamarabb szükség lenne a tárolókapa­citásra, hiszen a magyar ga­bona egyre keresettebb a vi­lágpiacon. Rafai Gábor A francia blokád ára Párizs (MTI) A közúti szállítók és más szervezetek vasárnap befeje­ződött országos blokádmoz­galma hárommilliárd fran­kos pótlólagos terhet ró idén és jövőre a francia büdzsé­re, ez azonban „elviselhe­tő" - vonta meg az egyhetes tiltakozássorozat pénzügyi mérlegét Laurent Fabius. A pénzügyi, gazdasági és ipari miniszter szolidaritást vállalt kormányának a válság keze­lésében tanúsított magatartá­sával is. Az Európai Unió pénzügyminiszterei hét végi versailles-i tanácskozásu­kon arról győzték meg fran­cia kollégájukat, Fabiust, hogy az egyes szektorokban tapasztalt elégedetlenség okát nem az üzemanyag adójában, hanem a nyersolaj­ár nemzetközi méretű növe­kedésében kell keresni. Nagyvárad-Szeged-Fiume Kiegyenesített" vasútvonal ii DM/DV-információ Mind a magyar, mind a román vasúti szakem­berek egyetértettek az al­föld-fiumei vasútvonal Nagyvárad, Nagyszalon­ta, Kötegyán, Sarkad, Gyula, Békéscsaba, Sze­ged szakaszán a forga­lom újraindításában Sar­kadon, a magyar-román vasúti egyeztető fóru­mon. A tanácskozáson Románia és Magyarország közlekedési tárcájának, vasúti, vám- és ha­tárőrizeti szerveinek képvise­lői és a határmenti kistérségek vezetői vettek rész. A megbe­szélés előzménye, hogy Tóth Imre, a sarkadi térség ország­gyűlési képviselőjen másfél éve kezdeményezte, az alföld­fiumei vasútvonal Nagyvárad­tól Szegedig tartó szakaszán a forgalom újraindításáról szóló tárgyalásokat. A sarkadi egyezető fórum célkitűzése volt, hogy a Nagy­várad, Nagyszalonta, Köte­gyán, Sarkad, Gyula, Békés­csaba, Szeged útvonalon az elképzelések szerint még az idei évtől legkevesebb napi egy pár szerelvénnyel, nappali forgalommal a nemzetközi va­súti teherforgalom újraindul­jon. A fórum után a kötegyán i vasútállomáson megtartott sajtótájékoztatón Vasile Tul­bure, a Román Államvasutak Kolozsvári Vasúti Kirendelt­ségének vezérigazgatója el­mondta: a magyar és a román vasutak között már körvonala­zódik az az együttműködési megállapodás, melyet szep­tember 15-éig kíván a két va­Kiskun-napok Vetőmagról Munkatársunktól Szeptember 12-15. között a kiskunhalasi Füzespusztára várnak minden olyan gazdál­kodót, aki érintett a jó minő­ségű vetőmag-ellátásban. Az ősz eleji. Kiskun-napoknak keresztelt program minden napján elhangzik majd egy­egy szakmai előadás, lesz faj­tabemutató, s a gazdasági szakemberek számára konzul­tációs lehetőséget is biztosít az eseményt szervező Kiskun Kutatóközpont. A legújabb kutatási eredményekről és a vetőmagellátásról Prof. Dr. Samir Rady főigazgató tart majd igényes szakmai elő­adást az érdeklődők számára. Számviteli változások Munkatársunktól Az új számviteli törvény­ről hallgathatnak meg az ér­deklődők előadást Borzáné Botka Erikától, a Pénzügy­minisztérium Számviteli Fő­osztályának osztályvezetőjé­től szeptember 19-én, ked­den a Megyeháza (Rákóczi tér 1.) földszinti nagytermé­ben. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén a számviteli szabályozás változásairól esik szó. A részvétel a ka­marai tagok részére ingye­nes. súttársaság ratifikálni. Az el­képzelések szerint első lépés­ként a Nagyvárad és Békés­csaba közötti szakaszon indul­na újra a személy és teherfor­galom. Nagy Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium vasúti közlekedési főosztályá­nak helyettes vezetője hangsú­lyozta: a határmenti térségek gazdasági egységet alkotnak, és a tárca egyetért a régióban felmerült igényekkel. Az al­föld-fiumei vasútvonal Nagy­várad és Szeged közötti sza­kaszának újraindításának fon­tosságát jelzi, hogy a 44-es fő­út gyulai elkerülő szakaszának II. ütemének megépítéséhez Romániából 20 ezer tonna kö­vet szállítottak Magyarország­ra vasúton, a szerelvényeknek azonban Lökösháza felé kel­lett kerülniük. FELVESSZÜK A RITM USÁT & CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 BETFL) KAKÁTOK VÁLLÁLKOZÁSOK RÉSZÉRE aiiaa t* aMraaMm 1 hét 5.750 (5,83) 2-8 hát 7250 (7,35) 1-2 hó 8250 (836) 3hó 8000 (8.11) a hó 7.750 (7.86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2.000 (2.05) 1 hó 8.500 (8.62) 8.825 18.74) 8.750 (837) 3 hó 8250 (836) 8375 (849) 8500 (862) 6 hó 8.250 (836) 8375 (8.49) 8,500 (8.62) 12hó 7.750 (7.86) 7,875 (7,98) 8.000 (8,11) IRM e/M -suavakas Katari • karnM a 4RM 08 Classc Magánaln* Usó kamataávRval raguért CIB Classlc Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL'Clasjlc 0-100 E Ft-ig 100 E Ft-t M FI 1 M FI teleti 2.500 3.000 8.000 CIB TaKaiákszámla (min. 50 E Ft) 0-50 E Rág 50 E Ft-1 M Ft ÍM Ft teleti 2500 6.500 8500 2.58/2.56 3,08/3,08 6.26/6.22 256 6 79 8.97 KINCSEM betát kamata magánszemelyek részére (min. 50 E R) 3 hónap 6.500 6 hónap 8,500 12hónap 8000 URisl eWa nsszavSÉN eesMn a tart, iumaas rw KINCSEM 2000 kötvény |mm. 10 E R) 8,62 811 Ingattanladezet melett nyújtott - lakascelu hitel kamata 16.00 -egyébcéki hitet kamata '18.00 CIB Otthonteremtő Hitet 1 éves kamatperiódus 12.80 5 éves kamatperiódus 10.50 CIB Ú| Otthon hitel 6.75 CIB Személyi kólósón 25,00 THM: 30,93-36.84%. 3%-os kezelási kóltság melleit Ért» kamatOR HUF prime rate 13,25 CIB^ 06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA I

Next

/
Thumbnails
Contents