Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-12 / 214. szám

KEDD, 2000. SZEPT. 12. SZEGED 5 napló MA JUHÁSZ Miklós, a 3-as választókerület (Tarján, Felsőváros) képviselője fog­adóórát tart 16.00-17.00 óráig, a Kemes utcai Óvodá­ban. PAPP Zoltán, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője fogadóórát tart 17.00-18.00 óráig, a Gyálaréti Nyugdíjas Klubban. G1LA Ferenc, a 24-es vá­lasztókerület (Baktó, Petőfi­telep) képviselője fogadó­órát tart 17 órától, a Balaton utcai Iskolában. A Munkáspárt Belvárosi Alapszervezete 16 órakor taggyűlést tart a Hüvelyk u. 1. sz. alatti volt barakkóvo­dában. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvá­ria sgt. 14.) 14 órától 16 órá­ig az MSZOSZ tagjai részé­re (a tagságot hitelt ér­demlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosí­tást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyug­díjasok részére. HOLNAP DR. VÁNYAI Éva alpol­gármester, a 18-as választó­kerület (Belváros) képvi­selője fogadóórát tart 15.00 -16.30 óráig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11., fszt.). TÓTH András, a 19-es választókerület (Felsőváros, Fodorkert) képviselője fog­adóórát tart 18.00-19.00 óráig, a Deák Ferenc Gimná­ziumban (József A. sgt.). FARKASNÉ Tocsai Blanka, a 8-as választókerü­let (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 16.30-17.30 óráig a Fő fasori Általános Iskolában. DR. Berekné dr. Petri Il­dikó, a 11 -es választókerület (Belváros) képviselője la­kossági fórumot tart 17.00 órától a Béke utcai Általános Iskolában. Téma: a Honvéd tér nevének megváltoztatá­sa. AGRÁRTÁMOGATÁ­SOKRÓL tart tanácsadást szerdán, 16 órai kezdettel Szántó Zsuzsanna, az FKGP Székházban (Szeged, Teleki u. 3.). DR. Bálint János, a Szo­cialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, a Szilágyi u. 2. II. eme­let 210-es szobában. Tel.: 420-259. Rajzverseny - kicsiknek Millenniumi képek DM-információ Millenniumi képek cím­mel gyerme'krajzversenyt hirdet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szegedi Csoportja. A szegedi és Csongrád megyei általános iskoláso­kat arra kérik, próbálják A4-es, A3-as-es méretű raj­zokon kifejezni, mit jelent számukra a millennium, milyen élményeik kapcso­lódnak hozzá. Munkáikat október 3-ig juttassák el az MMSZ Szegedi Csoportjá­hoz (cím: 6726 Szeged, Csanádi utca 9.). A legkifejezőbb, leg­szebb rajzokat képzőművé­szek zsűrizik, rangsorolják, a máltaisok pedig a legjob­bak alkotóit díjazzák (töb­bek között budapesti juta­lomkirándulással is). A be­érkezett munkákból a Száz­szorszép Gyermekházban kiállítást rendeznek. Mikor döntenek Baktóról? Megtűrt gyakorlat Szeged kiskertes övezetei­ben is, hogy so­kan állan­dó lakhelyként használ­ják egykori hétvégi há­zaikat. A baktói kiskert­tulajdonosok többsége is nagy megelégedéssel fogadta a két évvel ezelőtti hirt: van esély ezen övezet belterületté nyilvánítására, amely nem csupán az infra­struktúra jelentős javu­lását eredményezné, ha­nem építési telekké vált ingatlanjaikon végre le­gálisan lakhatnának, il­letve mód lenne jelenlegi otthonaik bővítésére, korszerűsítésére. Természetesen a baktói kiskertek belterületté nyilvá­nításának vannak ellenzői is, bár ők is tisztában vannak azzal, hogy ezzel a telkek ér­téke számottevően emelked­ne. Kintjárttunkor Zsemberi Lajos, Varga Antal, Eperjesi László és Bajusz Lajos egyet­értett abban hogy az itt élők mellett a csak hétvégeken kijáró tulajdonosok is nyer­nének azon, ha a terv meg­valósulna. Hiszen a csator­názást és az utak kiépítését követően már kedvezőbb kö­rülményekről lehet majd be­szélni. A polgármesteri hiva­tal által jelzett hozzájárulást viszont ók is sokallják, bár információik szerint azt több év alatt, a beruházások kap­csán, részletekben kell fizet­niük. Sőt! Tudomásuk van arról, hogy a költségmegosz­tás révén az önkormányzat is részt vállal az ingatlanon­kénti mintegy 500-700 ezer forintos kiadásból. Gila Fe­renc képviselő meg is erősí­tette ezt az információt. Hozzátette: neki is tudomása A „peremkerületben" bíznak abban, hogy az önkormányzat korábbi határozatát nem „torpedózzák meg". (Fotó: Gyenes Kálmán) van arról, hogy kétféle kérdőívet kaptak a polgárok, és - ügy tűnik - a többség vállalná a közterhek üteme­zett fizetését. Igaz, a polgár­mesteri hivatalból érkezett levél több aggodalmat oko­zott, hiszen jelentós lakossá­gi önerőt jelzett. Mégis na­gyon fontos lenne, hogy mindenki visszaküldje azt, éppen a kellően megalapo­zott döntés érdekében. Az is tagadhatatlan, mondta Gila Ferenc, hogy a város már kétszer elkötelezte magát a baktói belterületbe vonás mellett, ezért legfeljebb idő kérdése lehet, hogy mikor nyilvánítják lakóövezetté ezt a területet. Ugyanakkor a tü­relmetlenkcdók érveit is el­fogadhatónak tartja, hiszen a kezdeményezés először négy esztendővel ezelőtt került szóba, azóta pedig kevés lé­nyegi változás következett be. Az elsőként eljuttatott ­sokkal részletesebb, törvényi előírásokkal is alátámasztott - kérdőívet az Ingatlantulaj­donosok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesüle­tének Szeged-baktói cso­portja állította össze. Az ab­ban foglaltakat - tudtuk meg Miklós Mátyás ügyvezető al­elnöktől előzetesen egyez­tették a városi főépítésszel, a hivatal szakértőivel, illetve a terület önkormányzati képvi­selőjével. A visszaérkezett és a közelmúltban összesített dokumentumokat pedig el­juttatták Nóvák István városi főépítészhez, aki a témával kapcsolatban egyeztető tárgyalást kezdeményez a város vezetőivel, valamint a stratégiai iroda vezetőjévej. Az érintettek pedig sokat várnak ettől a tárgyalástól, mivel a közgyűlés azt már eldöntötte, hogy a baktói kiskertek építési terület lesz. Ennek érvényre juttatásához azonban szükség lenne az építési szabályzat elkészíté­se, ami - a közgyűlési hatá­rozat ellenére - máig várat magára. Dr. Bartha László polgár­mester lapunk kérdésére vá­laszolva kiemelte: a város fejlődése érdekében elő kell segíteni a polgárok lakásépí­tési lehetőségeinek bővíté­sét. Az utóbbi években ugyanis tűi sokan költöztek ki a környező községekbe, ugyanakkor gyermekeik to­vábbra is itt járnak iskolába. Ez ma 820 diákot jelent. En­nek pedig komoly anyagi vonzata van, hiszen a nor­matív támogatást ki kell egé­szítenie az intézményfenn­tartó önkormányzatnak, ugyanakkor a szülők szemé­lyi jövedelemadójából nem részesül a város. A baktóiak igényének kielégítése ennek ellenére nagy körültekintést igényel. Szegednek ugyanis mindez - igaz hosszú távon - több tízmillióba kerülne. Az önkormányzat ezért tar­totta fontosnak, hogy kér­dőívek alapján tájékozódjon a lakosság véleményéről. N. Rácz Judit Vészfék Fiatalember szalad az indulni készülő villa­mos után. Bozontos haj, szakadt farmer, örök lázban égő tekintet. Fü­lén kissé régimódi, nagydarab fejhallgató. Szól is „benn" a zene, ezt kitűnően megállapít­hatjuk „kintről" is. Nagy lendülettel robog fel a lépcsőn. Megka­paszkodik, liheg. Bevá­gódnak az ajtók, a villa­mos azonban nem in­dul. Eltelik egy perc ­semmi. Kettő - még mindig semmi. Hirtelen kicsapódik a vezetőfülke ajtaja, a sofőr pedig kis­sé vörös fejjel indul a srác felé. - Uram - ko­cogtatja meg a fiatalem­ber vállát, mire az leve­szi a fejhallgatót. ­Igen? - Ha volna szíves el­engedni a vészféket, ak­kor talán el is indul­nánk - feleli rezignáltán a vezető. Sarnyai Tibor Réz András Szegeden Munkatársunktól Réz András filmesztéta az immár hagyományokkal di­csekedhető Reklámklub ven­dége lesz szeptember 14-én, csütörtökön a szegedi Katedra étteremben. A Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara délután négy órakor kezdődő rendezvényén Réz András a reklámok kapcsán tart előadást a vizuális kom­munikációról. A Reklámklub meghívott­ját elsősorban a filmekkel kapcsolatos megnyilatkozásai­ról ismerhetjük. Kutatási terü­lete a tömegfilm, a populáris kultúra és - nem utolsó sorban - a reklám. Több főiskolán és egyetemen oktat kommuniká­ció- és filmelméletet. Közel félmilliárdot nyert Szeged Pályázati beszámoló A szegedi önkor­mányzat számos he­lyen pályázott az el­múlt hónapokban. En­nek eredményeképpen augusztus 15-éig ösz­szesen 435 millió 556 ezer forint központi tá­mogatáshoz jutott a város. Az élenjáróság a gazdasági, illetve az if­júsági és sportminiszté­riumtól nyerte a leg­több pénzt. A szegedi önkormányzat számos pályázatot nyújtott be az elmúlt hónapokban a kormányzati szervekhez. A pályázatok eredménye sok esetben még nem ismert, hiszen a benyújtástól az eredményhirdetésig több hónap - néhány esetben az egy esztendőt is meghalad­ja - az átfutási idő. A legutóbbi közgyűlésen a 2000. augusztus 15-éig elbírált és nyilvánosságra hozott, támogatást jelentő pályázatokról kaptak tájé­koztatást a városatyák. A fent említett időpontig az önkormányzat összesen 435 millió 556 ezer forint központi támogatáshoz ju­tott. Priskinné Ale Mária pályázati referenstől meg­tudtuk, hogy a képviselő­testület által megtárgyalt kimutatás nem tartalmazta az intézmények által önál­lóan beadott pályázatokat. Erre majd az éves beszá­moló során tér ki a stratégi­ai iroda. A tájékoztató anyagból kiderül, hogy az önkor­mányzat a gazdasági, vala­mint az ifjúsági és sportmi­nisztériumtól nyerte a leg­több pénzt. A GM által meghirdetett bérlakás-épí­tési programból 214 millió forintot kapott a város a Szent István tér 3-4. szám alatti, harmincegy lakásos, szociális elhelyezést bizto­sító bérház építésére. Az ISM által meghirdetett pá­lyázatokon összesen 196 millió 37 ezer forintot nyert az élenjáróság, amiből 183 millió 500 ezer forintot a városi sportcsarnok bővíté­sére, rekonstrukciójára for­dítanak. A fennmaradó 12 millió 537 ezer forinton óvodák, általános és középiskolák osztozkodnak. Az oktatási intézmények (Klebelsberg­telepi óvoda. Hunyadi és Madách általános iskola. Vasvári szakközépiskola, Eötvös és Deák gimnázi­um) balesetveszélyes udva­ruk helyreállítására és tor­natermük felújítására nyer­tek 330 ezer és 2 millió 500 ezer forint közötti összeget a központi költségvetésből. Mindemellett a város 3,5 millió forintot nyert a Pus­kás utcai játszótér és 1,7 milliót akadálymentesítő feljárók építésére. A sze­mélyes gondoskodást nyúj­tó szociális ellátórendszer fejlesztésére 12 millió 797 ezer forintot kapott a város. E pénzből bővítik egyebek mellett a bölcsődei szolgál­tatások körét és tökéletesí­tik az utcai szociális mun­kát a jövőben. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatain összesen 12 millió 722 ezer forint támo­gatáshoz jutott az önkor­mányzat. A Nádor utcai Polgárház felújítására, valamint a Várkert és környezete régé­szeti feltárására és állagme­góvására 4-4 millió forintot kapott a város. Priskinné Ale Mária el­mondta: több esetben for­ráshiány miatt nem része­sültek támogatásban, ám az elutasított pályázatok egy­némelyikénél - főként azoknál, amelyeknél le­hetőséget látnak az ered­mény elérésére - fellebbez­tek a döntés ellen és méltá­nyossági kérelemmel pró­bálkoztak. Megtudtuk a pályázati referenstől, hogy a beruhá­zások, építkezések az ősz folyamán kezdődnek el. Szabó C. Szilárd Gyermekgyógyász házaspár hagyatéka a múzeumban A Waltner-gyüjtemény kincsei A Móra Ferenc Múze­um emeleti kiállítóter­mében hivatalos meg­nyitó nélkül nyílt meg múlt héten pénteken az a tárlat, amely Waltner Károly szegedi gyer­mekgyógyász pro­fesszor és felesége ha­gyatékát mutatja be. Az október 22-ig láto­gatható kiállítást dr. Nagy Imre művészet­történész rendezte. A magyar Albert Schwe­itzerként emlegették pro­fesszortársai az 1894-ben született szegedi gyermek­gyógyászt. Waltner Ká­rolyt. A szakmájában rop­pant nagy tekintélynek ör­vendő professzor orvostan­hallgatóként ismerte meg az első világháború had­színtereit. Romániában, a hírhedt sipotelei fogolytáborban ra­boskodott, ahol a tiszti részlegből átkérte magát a legénységi táborba, hogy a tífuszban és vérhasban szenvedőkön segíthessen. Itt szerzett betegségének következményei egész éle­tében elkísérték. 1920-ban kapott orvosi oklevelet a budapesti egyetemen, majd a Fehér Kereszt Gyermek­kórházban helyezkedett el. Rövid pécsi kitérő után 1924-ben került Szegedre, Dr. Nagy Imre rendezte a Waltner-hagyatékot bemutató kiállítást a Mára Ferenc Múzeumban. (Fotó: Schmidt Andrea) ahol segédkezett a Klebels­berg Kunó építtette gyer­mekklinika tervezésében és felszerelésében. Ezt kö­vetően Rockefeller-ösztön­díjasként a Baltimore-i John Hopkins egyetemen tanult. Hazatérve árvákat és menhelyi gyermekeket gyógyított Gyulán, majd Budapesten. Meghatározó szerepet játszott a második világháborúban lebombá­zott szegedi gyermekklini­ka újjáépítésében, ahol 1947-től 1960-ig, nyugdíj­ba vonulásáig tanszékve­zető egyetemi tanárként dolgozott. Waltner pro­fesszort országszerte ismer­ték, az Anyák ötperce című rádiósorozatával jelentős szerepet játszott az egész­ségügyi felvilágosításban. Gyermekgyógyász fele­ségével az évek során kép­zőművészeti magángyűjte­ményt hozott létre, amit egyetlen gyermekük, nagy­reményű fiuk elvesztése után a szegedi múzeumnak ajánlottak fel. Waltner Ká­roly 1981. augusztus 18-án hunyt el Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum most régi adósságát törleszti azzal, hogy a közel félszáz dara­bot számláló gyűjtemé­nyéből 26 művet bemutat a közönségnek. Mint ismer­tetőjében dr. Nagy Imre, a kiállítás rendezője fogal­maz, a kollekció sajátos ké­pet nyújt az 1960-as, 70-es évek vidéki értelmiségének műgyűjtési lehetőségeiről, preferenciáiról. A gyűjteményben fellel­hető néhány olyan alkotás, mely a magyarországi fes­tészet kezdeti korszakának jelentős alkotói műhelye­iből került ki, mint Molnár József Tájképe, vagy Mé­szöly Géza Tanyarészlete. Megtekinthet a közönség egy érzékeny fiúportrét Hollósy Simontól, két kis­méretű tájképet Med­nyánszky Lászlótól. A nagybányai művésztelep al­kotóit Réti István, Börtsök Samu és Perimutter Izsák egy-egy képe reprezentálja. Aba-Novák Vilmos egy ko­rai városligeti képével, és egy Olasz utcarészlettel van jelen. Érdekes lehet, hogy az orvosházaspár mely szege­di művészek alkotásait gyűjtötte: Nyilasy Sándor, Rezes Molnár Lajos, Joa­chim József, Vinkler Lász­ló képeit láthatjuk a tárla­ton, s egy-egy alkotással helyet kaptak a kollekció­ban a szomszédos Hód­mezővásárhely vezető művészei. Tornyai János és Endre Béla is. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents