Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-11 / 213. szám

HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 11. BELFÖLD 3 röviden Irány a „Néppárt" Debrecen (MTI) A Fidesz-frakció külügyi kabinetje azt javasolja, hogy a párt az Európai Néppárthoz csatlakozzon - közölte Halász János, a frakció szóvivője a Fidesz országgyűlési képvise­lőcsoportja debreceni kihelye­zett vasárnapi ülésének szüne­tében. Halász János tájékozta­tása szerint a javaslatról a párt országos választmánya dönt várhatóan szeptemberben. Gázárak: nincs változás Debrecen (MTI) A kormány nem változtat a gázáremeléssel kapcsolatban kialakított véleményén és döntésén, de tárgyalni kíván a Mol Rt. vezetőivel arról, ho­gyan tudnák az olajtársaság helyzetét javítani •- mondta Matolcsy György gazdasági miniszter Debrecenben. A tár­ca vezetője - aki a Fidesz par­lamenti frakciójának kihelye­zett ülésén vesz részt - annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Mol Rt. kártérítési pert indí­tott a kormány, a Gazdasági Minisztérium és a miniszter ellen. Ezzel összefüggésben elmondta: még nem érkezett meg a kártérítési perre vonat­kozó levél, ha megkapja ter­mészetesen megvizsgálja. Az ügy háttereként Matolcsy György utalt arra, hogy a kor­mány szilárdan ellenállt a Mol Rt. 30-40 százalékos gázár­emelési igényének és éves szinten 6 százalékos emelésről döntött. Szélerőmű Kulcs (MTI) Szélerőmű építését tervezik a Fejér megyei Kulcs község­ben. A mintegy kétszázmillió forintos költséggel megvaló­sítható beruházás hétszázöt­ven család villamos energia szükségletének megfelelő árammennyiséget tudna ter­melni, s építése tíz év alatt megtérülne. A megvalósítha­tósági tervek már készen van­nak. „Elődeink gondolatai most is iránymutatóak" Tanévnyitó az egyetemen Az Egyetemi Tanács, a professzori kar, és az elsőéves hallgatók képviselői előtt dr. Mészáros Rezső, rektor nyitotta meg a tanévet. (Fotó: Miskolezi Róbert) A Szegedi Tudomány­egyetem tanévnyitó ünnep­ségét szombaton délelőtt, a Szegedi Nemzeti Színház­ban rendezték meg. Dr. Mészáros Rezsó, rektor az egyetem nagyjainak sza­vaival nyitotta meg a 2000/200l-es tanévet. A 2000/200l-es egyetemi tanév ünnepélyes megnyitóját szombaton, a Szegedi Nemzeti Színházban tartották. A rendez­vényen a Szegedi Tudomány­egyetem partneregyetemeinek képviselői, valamint dr. Komló­si László, az Oktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára is részt vett. aki beszédében Sze­gedet a magyar felsőoktatás leg­jelentősebb szellemi forrásának nevezte. - A történelem úgy hozta, hogy a Szegedi Tudományegye­tem harmadik, első tanévnyitó ülését tartjuk - kezdte ünnepi tanévnyitó beszédét dr. Mészá­ros Rezső, az egyetem rektora. 1921. októberében volt az első tanévnyitó ünnepség, amikor a Kolozsvárról elüldözött Ferencz József Tudományegyetem nyi­totta meg kapuit. Az egyetem első rektora, Menyhárth Boldi­zsár megnyitó beszédében a magyar egyetem három felada­tát tartotta megkülönböztethető­nek: a tudomány művelését, an­nak közlését, valamint egy sajá­tos nemzeti feladatot, a nemzet­nevelő hivatást. A második tan­évnyitó 1940. november 11-én volt, amikor a Kolozsvárra visszaköltözött egyetem helyén új intézmény alakult. - Nagy elődeink gondolatai sok tekin­tetben most, a harmadik tanév­nyitón is időszerűek, iránymuta­tóak lehetnek - mondta dr. Mé­száros Rezső. - Azt azonban vi­lágosan kell látnunk, hogy a mi egyetemünk más, mint elődein­ké volt. 2000. január elsején az integrációval olyan új intéz­mény jött létre, mely nemcsak szerkezetében új, de más szem­léletet, gondolkodást, stílust is kíván. Nagyon fontos esemé­nyek előtt állunk, hiszen ebben a tanévben kell elindítani azokat a folyamatokat, amelyek révén új egyetem alakul majd - fogal­mazott a rektor. - Az egyetem akkor élvezheti környezete elis­merését, ha aktívan részt vesz az európai folyamatok helyi megvalósításában, valamint együttműködve a temesvári és újvidéki egyetemmel folyama­tos erőfeszítést tesz egy határon átnyúló eurorégió felépítésében. Azt gondolom, hogy az egye­tem ezzel a tevékenységgel ad­hatja a legnagyobb támogatást a városnak. Szeged népének - tet­te hozzá dr. Mészáros Rezső. Az ünnepélyen került sor az alapítványi díjak kiosztására ­melyekkel az egyetem kiemel­kedő fiatal oktatóit, kutatóit, hallgatóit jutalmazták -, illetve az elsőéves hallgatók eskütéte­lére. Az eskü után az egyetem rektora a karokat képviselő hall­gatókkal kezet fogva, az egye­tem polgáraivá fogadta diáko­kat. A rendezvényt a Zenemű­vészeti Konzervatórium hallga­tóinak. oktatóinak ünnepi műso­ra kísérte. Arany T. János Budapest (MTI) Tűz ütött ki vasárnap kora hajnalban a Jorgos Travel uta­zási cég egyik budapesti iro­dájában, amely az V. kerület­ben, a Károly körút 5. szám alatti hatszintes épület föld- több helyisége kiégett, de sze- történt. Az anyagi kár jelen­szintjén található. Az irodának mélyi sérülés szerencsére nem tős, több millió forintra is rúg­Tüz a Jorgosnál Gyújtogatás? hat. A tűzoltóság hajnali 2 óra 24 perckor kapta a riasztást, és 2 óra 47 percre el is oltották a tüzet. A tűzoltóság szándékos­ságra gyanakszik, de majd csak a tűzvizsgálat fogja eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény ­közölte a tűzoltóság ügyeletese. Vegyipari boom, avagy jönnek az oroszok? A BÉT indexe a hétfői enyhe emelkedés után szerdára több negatív hír hatására mintegy 250 pontot csökkent. Aztán ahogy ezek részben be­igazolódtak, más részben megcáfolódtak, az esésnél enyhébben emelkedve fe­jezte be a hetet a BUX. Nincs még vége a Matáv vesszőfutásának, a vegy­ipari részvényeknél pedig a napvilágot látott felvá­sárlások hatására teljes a bizonytalanság. A pozitív hétkezdethez nagy mértékben hozzájárult a folyó fizetési mérleg vártnál kedve­zőbb, szufficites júliusi értéke. A többletet az igen kedvező idegenforgalmi mérleg, a me­netelő export és a vártnál ki­sebb profitkivitel okozta. A nagyvilág legfőbb hírei, hogy rekordmagasságban van az ola­jár, valamint, hogy rekord­mélységen van az euro. Fran­Értékpapír Forgalom előző heti heti változás milliárd Ft záróár záróár % MATÁV 18,55 1 650 1555 -5,76 OTP 7,34 15 900 15 950 0,31 MOL 8,02 4030 4040 0,25 Richter 5,35 16 010 15 800 -131 Borsodchem 3,41 9440 7880 -16,53 TVK 7,15 3490 3955 13,32 Égis 0,76 14 060 13 895 -1,17 Démász 0,25 13 550 13 250 -2,21 Pick 0,15 8750 8950 2,29 Antenna 0,07 6300 61 (Ml -3,17 Rába 0,19 2315 2235 -3,46 Synergon 0,87 1980 1920 -3,03 NABI 0,15 5900 5500 -6,78 BUX 8433,19 8271,44 -1,92 ciaországban és Nagy-Britanni­ában fuvarozóblokád bontako­zik ki a magas üzemanyagárak elleni tiltakozásképpen, miköz­ben az OPEC vasárnap várha­tólag dönt az olajtermelés nö­veléséről. A Matáv a héten rekordfor­galmat bonyolított, teljes mér­tékben a Nasdaq mozgása sze­rinti áron, és sajnos a hét egyik veszteseként. A Hajdubét újabb tőzsde &NZOR ^^^ Értékpapír Rt. Szeged CIB Értékpapír Rt. szerződéses partnere Iroda: Nemestakács u. 12/A. Tel.: 486-240 „Befektetni pedig szükséges ­— mozgásban a CENZOR " veszteségeiről szóló kósza hí­rek hatására hét közepére tete­mes áresésbe kezdett a Hajdu­bét legfőbb hitelezőjeként szá­montartott OTP, de aztán a cá­folat után helyrebillent a bank­papír árfolyama. A Gazdasági Versenyhivatal megkezdte a Mol, üzemanya­gárakkal kapcsolatos erőfö­lénnyel való visszaélésének vizsgálatát, valamint újra kitört a gáz Pusztaszőlősön. E két hír hatására a Mol ára 3900 forint alá csökkent. Közben a GVH engedélyezte a Slovnaftban a Mol többségi részesedésszerzé­sét, valamint bejelentették, hogy a Mol eladta egyik egyip­tomi koncesszióját, és benzin­kútjai shopjainak ellátása érde­kében együttműködési megál­lapodást írt alá az Interfructtal. Előbbi 3 milliárdos bevételt, utóbbi több száz milliós megta­karítást jelent. Pénteken a cég gazdasági ülésén eldöntötték, hogy a gázüzletágat három tár­saságba szervezik át (kereske­delem, szállítás, tárolás), vala­mint hogy beperlik az államot az elmaradt gázáremelés miatt. Mindezek hatására a Mol árfo­lyama az előző heti 4000 forint feletti szintre emelkedve fejez­te be a hetet. De ekkorra már teljes volt a káosz, hogy mi is történt a vegyipari részvényekkel. A Borsodchem ugyanis látványos csökkenésbe kezdett, egy el­őször csak pletykának hitt, ké­sőbb beigazolódott hírre, mi­szerint a társaságban egy ír off­shore cégen keresztül majd 25 százalékos részt szerzett az orosz Gazprom. A dunántúli gázszolgáltatók példájára egye­sek a Gazprom mögött a Mol-t sejtik, mások szerint a Slovnaft mellett finanszírozásilag túl nagy falat lenne a Mólnak a BC. Persze, sokkal nyugtalaní­tóbb egy orosz multi megjele­nésének lehetősége. Amire a TVK csütörtöki óriáscsomagjá­nak átkötése és a pénteki hirte­len forgalom- és áremelkedése mind nagyobb bizonyságot je­lenthet. A tőzsdei, azaz tisztán piaci körülmények között, a ré­gió vezető vegyipari pozíciójá­ért kibontakozó küzdelemben érdekes végkifejlet, további ár­folyammeglepetések várhatók. Gedei Tibor Cenzor-Értékpapír Rt. Olajmustra n enzinből bőven van, mégis drága. Egyre drágább. D Olyannyira, hogy hovatovább már egész Európa fellázad a tarthatatlanul magas benzinárak miatt. A franciák most, akárcsak nálunk kilenc évvel ezelőtt a taxisok, blokádokat állítottak fel az utakon. Am idő­ben érdemes megjegyezni, a benzin árának alakulásá­hoz csak nagyon kevés köze van annak, hogy éppen sok van-e belőle a piacon vagy kevés. Az üzemanya­gok árát elsősorban a kormányok határozzák meg. A benzin árába beépített jövedéki adó hazánkban is eléri a fogyasztói ár kétharmadát. Így azután, ha emelkedik a kitermelés költsége a közel-keleti olajmágnások és az európai politikusok egymásra mutogatnak: a másik a felelős a már-már elviselhetetlen üzemanyagárakért. Nem is csoda, hogy Európa szerte mindenütt a kormá­nyok ellen tüntetnek, s nem arabellenes jelszavakkal vonulnak az utcára a tiltakozók. A francia paraszt is feléri ésszel, az olaj ára éppen annyi, amennyi, ám a fogyasztók által megfizetett költséget alapvetően a fe­kete aranyba beépített adók határozzák meg. Az egykor 18 dolláros olajár ugyan az elmúlt héten meghaladta a 30 dollárt is, ám az európai polgár vál­tozatlanul úgy érzi, a politikai hatalom a felelős, ami­ért kitört az olajháború. Céltáblává váltak a kormá­nyok, amelyek számára szinte természetes, hogy visszadobják a labdát: az OPEC-országokra igyekez­nek áthárítani a felelősséget. Ki engedjen a busás haszonból? - ez itt a legna­gyobb kérdés. A közel-keleti országok fokozzák a ki­termelést, s ezáltal csökkentsék az árat vagy a kormá­nyok vonuljanak vissza, s mondjanak le az adóbevéte­leik egy részéről, hogy normalizálják az üzemanyagok árát. De a nemzetközi vizekről evezzünk most inkább ha­zaiakra. Első lépésben be kell látnunk, a mi költségve­tésünknek sincs biztosabb forrása, mint a jövedéki adók. A szesz, a cigaretta és a benzin tartja egyensúly­ba a költekező állam kasszáját már évtizedek óta. Ami­kor a kormány megígér valamit, mindig ezekben a be­vételekben bízik. Nem is csoda, hogy nem érdeke az árcsökkentés. Amikor az állam nem akar adót csök­kenteni, igyekszik a felelősséget áthárítani a nyersola­járakra, annak ellenére, hogy ebben az esetben ez a jóval kevésbé meghatározó komponense a fogyasztói árnak. így válik azután kétarcúvá a hatalom: egyrészt a jövedéki adón keresztül részesedni szeretne a maga­sabb infláció hozta többletbevételből, másrészt a ható­sági árak révén, a nemzeti olajtársaságra kívánja ter­helni az infláció költségeit. A Mólnak közel három­milliárd forintos kára származott az idén abból, hogy nem emelhette az árakat megfelelő mértékben. Eköz­ben az állam közel 600 milliárdos többletbevételhez jutott. ~ry otor gondolat lenne azt képzelni, hogy az olajár ÉJ ilyetén alakulása csak az autóval járó adózókat „szívatja". Számítások szerint a legutolsó 6 forintos gázolajár-emelés közel kétmilliárdos többletkiadást je­lentett a mezőgazdaságnak: nem kell mondani, az élelmiszerárakban pillantok alatt jelentkezett a dízelo­laj árának emelkedése. Eddig 10 százalékkal nőttek az élelmiszerárak idehaza, s erre az évre még négy száza­lékos növekedést jósolnak a szakértők. Ennek ellenére, az antiinflációs politikát meghirde­tő kormány, továbbra is ragaszkodik a benzin jövedéki adójának jövő évi emeléséhez• Úgy tűnik, ettől még a tovább emelkedő, csillagászati magaságokba kapasz­kodott kőolajárak sem tudják eltéríteni. Am ebben az esetben számolnia kell az üzemanyagárak inflációt fű­tő hatásaival. Igy viszont aligha állhat jó szívvel a vá­lasztópolgárok elé azzal, hogy jövőre hatszázalékos mértékre szeretné leszorítani a pénzromlást. Nem is csoda, hogy kereszttűzbe került a héten az új típusú, kétéves költségvetés. Egyes képviselők úgy vélekednek, legalább egy esztendőre be kellene fa­gyasztani a benzinbe beépített adók szintjét. Úgy tű­nik, a kormány kettős játékot játszik: miközben nyil­vánosan sajnálkozik a magas üzemanyagárak miatt, nem hajlandó visszalépni az adóemelés tervétől. A Fidesz hétvégi debreceni frakcióülésén Szájer Jó­zsef az egészségügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak és a nagycsaládosoknak ígért könnyebb 2001-es eszten­dőt. A politikai ígéretek megvalósításának aranyfedeze­tét csak a jövedéki adók további emelésében láthatja a kabinet. Ezért hát a makacs kitartás. Úgy tűnik, még az sem figyelmeztető jel, hogy éppen az az olajtársaság perli be saját kormányát, amelyben egynegyed tulaj­donrésze van az államnak. A Mol most mégis úgy dön­tött, nem tűri tovább, hogy a részvényesei zsebét tovább ürítse az állam, s leszorítva a gázárakat százmilliós ká­rokat okozzon egy profitérdekelt társaságnak. M ost mindenki abban bízik, hogy a termelői árak lassan megindulnak lefelé. Ám ennek hatása legfeljebb jövőre lesz érezhető. Ráadásul a kőolaj stra­tégiai termék, árának alakulásában sokkal nagyobb szerepe van a politikának, mint a gazdasági megfonto­lásoknak. S amíg a költségvetés az igazi nyertese a folytonos drágulásnak, addig csak illúzió marad, hogy saját maga húzza be az olajféket. Dió

Next

/
Thumbnails
Contents