Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR KEDD, 2000. AUG. 1. o~ A A 1 ° y m l/S V55? o o programok MA A Fürdőudvarban 20.30-tól Mark Camoletti: Négy meztelen férfi. A Közéleti Kávéház kereté­ben 18 órától a Szín-Kép Galé­riában A tragédia dalai, beszél­getés Madách tragédiájáról és lí­rájáról. Vendég: Bene Kálmán, házigazda: Halász Miklós, köz­reműködik: Majzik Andrea. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete falisző­nyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás: Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettu­dományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrá­szat, Csongrád megye népművé­szete, néprajzi kiállítás; Móra­emlékszoba; A múzeum törzsa­nyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János gra­fikusművész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatha­tó. Varga Mátyás színháztörté­neti kiállítása a Bécsi körút II/A szám alatt (hétfőn szün­nap!). A Fekete-házban Uralko­dók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Má­tyás történelmi képei és kerámi­ái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásü­veg és gépkiállítás a Bánffy csa­lád gyűjteményéből. A Magyarország és a nagyvi­lág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi-könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatar­tási rendje szerint. Nánay Szilamér festőművész tájkép kiállítása a Royal Szálló különtermében. A VIII. táblaképfestészeti bi­cnnálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. Nóvák András festóművész kiállítását a Gulácsy Galériában lehet megtekinteni. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szege­di Molnár Géza emlékkiállítása. Keresztes Dóra és Orosz Ist­ván kiállítása a Kass Galériában. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítása. Az újszegedi füvészkert min­dennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. Újra együtt a Generál Munkatársunktól Október 13-án az NSI va­donatúj Rendezvénycsarnoká­ban (a Népstadion területén) rendezik a szeptember hónap­ban országjáró körútra induló, újra összeállt, teljes Generál együttes szuperkoncertjét. Az igen népszerű rockzenckar 1971-1974 között Révész Sándorral és Karácsony Já­nossal a „Fűrész", a „Ha is­merném", a „Kövér a Nap", a „Százéves kút", vagy a „Csöngess be hozzám jó ba­rát" előadója. 1974-től a Char­lieval és Tátrai Tiborral újabb slágerek következtek, mint a „Zenegép", a „Különös szil­veszter", vagy a „Könnyű ál­mot hozzon az éj". A koncer­teken a huszonöt év után újra, egyedülálló felállásban össze­állt Generál a régi slágerek mellett új dalokat is játszik. Félidős gyorsmérleg a szabadtériről Teljesült a bevételi terv Az Istvánra megtelt a nézőtér. (Fotó: Karnok Csaba) Félidejéhez érkezett a Szegedi Szabadtéri Játé­kok idei rendezvénysoro­zata, a 19 előadásból ed­dig tízet tartottak meg. A félidős gyorsmérleget Bá­rányi Irén, a színház gaz­dasági igazgatója segített elkészíteni. A szabadtéri játékok idei, millenniumi szezonja a bevé­tel szempontjából jól indult: az előrendelések alapján már a nyitó előadás, az István, a király előtt bizonyossá vált, hogy sikerült meghaladni a ta­valyi 70 millió forintos jegy­árbevételt. A hozzávetőleges adatokat tartalmazó gyorsmér­leg szerint az István, a király 4 előadására és a főpróbára összesen több mint 15 ezer je­gyet adtak el 28,5 millió forint értékben, a Hunyadi László két előadására 2948 jegyet váltottak 5,1 millió forintért, Cserháti Zsuzsa koncertjére 2121 fizető néző volt kíván­csi, ebből 4,2 millió forint je­gyárbevétel származott. Telt házas volt A cigánybáró, a két előadásra 10,6 millió forint ér­tékben 7331 jegyet adtak el, míg a nemzetközi néptáncgála két előadására 3302 fizető né­ző váltott belépőt 5,1 millió­ért. (A szabadtéri úgynevezett eszmei nézőszáma 3914 fő, azaz, ha minden ülőhelyet el­foglalnak, ennyien nézhetnek meg egy előadást. Általában azonban 3700 eladható jeggyel számolnak, mert a fennmaradó kontingensből a támogatók, a szereplők igé­nyeit elégítik ki.) Az eddigi előadásokat összesen közel 31 ezer fizető néző látta, akik több mint 53 milliót adtak a belépőjegyekért. A következő produkció, a West Side Story mind a négy előadását eladták már, sőt úgy tűnik, a szerda esti főpróba is telt házas lesz. Telt ház várható a Magyar szupersztárok és a Harmónia című gálaesten is. Jóval gyen­gébben áll Az ember tragédiá­ja és a dixiegála, amelyekre várhatóan a jegyek háromne­gyedét-felét tudják majd elad­ni. A 84 millió forintra emelt idei jegybevételi tervet azon­ban máris sikerült teljesíteni­ük - tudtuk meg Bárányi Irén gazdasági igazgatótól. H. Zs. Harmincöt év után ismét West Side Story Amerikcmizált Rómeó és Júlia Tíz évvel Leonard Berns­teinnek, a West Side Story zeneszerzőjének halála után, és harmincöt évvel a darab első és egyetlen szabadtéri bemutatója után ismét színre viszik Szegeden a világhírű mu­sicalt. A West Side Story az egyik első musical volt az egész világon, sikere hihetetlen méreteket öl­tött, és készítőinek nem várt világsikert hozott. Először Jerome Robbins­ban, a koreográfusban szüle­tett meg az ötlet: színre kelle­ne vinni Shakespeare egyik tragédiáját. Zsidó-katolikus ellentétre próbálták átültetni a Rómeó és Júlia Montague­Capulet szembenállását, melyből végül is bandahábo­rú lett, bevándorlók és ameri­kaiak közt. Mire kiderült, hogy a szövegkönyv szerzője Arthur Laurents lesz, már Bernsteint is felkérték, hogy írja meg a darab zenéjét. A mester azonban majdnem öt évig pihenni hagyta a témát, hiszen éppen akkor a Candi­de-on dolgozott. Amikor ez a darab megbukott a Broad­way-n. Bernstein hozzáfogott a West Side Story írásához. Eközben a producer, Cheryl Crawford abbahagyta a szponzorálást, és úgy tűnt, a huszadik század legnagyobb sikeréből nem lesz semmi. Végül sikerült a szerzőknek két barátjukat megnyerni a célnak, és végre folytatódhat­tak a munkák. Sokat kellett még így is várni, hiszen az ötlet 1949-ben született, a musical pedig 1959-ben ke­rült színpadra. Nem hitték, hogy ilyen si­kere lesz. New Yorkban 732, a nemzeti turnén 253 előadást élt meg. 1961-ben már a film is elkészült. Tizenegy Oscar­ra jelölték, amelyből tizet el is vitt, köztük a legrangosab­bakat, mint például a legjobb film, a legjobb díszlet, a leg­jobb rendezés, vagy a legjobb filmzene kategóriájában. Magyarországra nehezen jutott el. Az új műfaj sokak számára furcsa volt. nem is tudták az emberek, hogy mi az a musical. Először itt. Sze­geden mutatták be a szabadté­rin, melyet óriási várakozás előzött meg. A jegyek elővé­telben keltek el, de az óriási várakozást nem követte forra­dalmi áttörés. A darab épp­hogy csak nem bukott meg. A darabot igazán nem sikerült az amerikai stábnak átültetnie a Dóm térre. A hatalmas szín­pad ellenségükké vált. A dísz­let nem tudta semlegesíteni a dómot, a New York-i beton­rengeteg nem illett bele a kör­nyezetbe, és a koreográfia sem volt képes betölteni a színpadot, így a világhírű Har­lequin Balett sem aratott si­kert Szegeden. Ahogy John Gregory koreográfus-rendező mondta: „Ezek a méretek vá­ratlanul értek. Bár sok helyen rendeztem már előadást, sza­badtéren, dóm előtt, sőt hatal­mas katedrális belsejében is, Bernstein általunk rendkívül sokszor előadott művét ezen a helyen teljesen újjá kellett rendezni, ismét meg kellett komponálni." Hasonló problémákra pa­naszkodott a díszlettervező, Helen Dines is. „Itt, a hely­színen minden még sokkal nagyobbnak tűnik, mint a raj­zok. térképek alapján otthon elképzelhettem. Ezért nem kis gondot okozott a West Si­de Story cselekvésének kör­nyezetét beilleszteni a dóm és a patinás árkádsor elé. Hatal­mas felhőkarcolók árnyéká­ban játszódik a történet, s egy ilyen díszletépítmény nem hangolható össze a templom neo-román stílusával. így az építészeti együttest eltakaró, vagy legalábbis semlegesítő díszletet kellett terveznem, amely eredeti atmoszférát, hangulatot teremt és megfele­lő játékteret biztosít a játék­hoz. tánchoz, énekhez." A társulat teljes egészében amerikai vendégművészekből állt, és emiatt a musicalt is angol nyelven adták elő. A nyelvi korlátokat áthidalta Bernstein fülbemászó zenéje, de a darab hazánkban akkor még nem lett úttörő. A sza­badtérin harmincöt évet kel­lett várni, hogy ismét felcsen­düljenek az azóta slágerré vált dalok, és majdnem húsz évet, hogy ismét musicalt mutassanak be. A West Side Story megismertette a hazai közönséggel ezt a műfajt, de igazán közkedvelté egy ma­gyar rockopera tette: az Ist­ván, a király. Azóta már kö­vetelmény a szabadtérin, hogy minden évben legalább egy musical szerepeljen a re­pertoárban. Idén mind a két nagy klasszikus visszatért. Pataricza Kata Szabó P. Szilveszter a West Side Storyban Halál után Bernardo Szabó P. Szilveszter el­őször 1996 augusztusá­ban mutatkozott be a Dóm téren, az Elisabeth című musicalben a Halál szerepét énekelte. A nagy sikerre való tekintettel a következő évadban is visszatért, majd elszólítot­ta a színpadról az „isko­lapad", azaz a színművé­szeti főiskola operett-mu­sical szakának hallgatója lett. Az elmúlt évadban már újra a Halál szerepét játszotta - ezúttal Miskol­con, ahol az év színészé­vé is megválasztották. Most Maria bátyját, Ber­nardót alakítja a West Si­de Story szabadtéri elő­adásain. - Mit csinált a szegedi Eli­sabeth-előadások óta? - Ősztől negyedéves leszek a színművészeti főiskola ope­rett-musical szakán, ahol Szir­tes Tamás az osztályfőnököm, Avar Istvántól tanulok be­szédtechnikát, és Bagó Gizel­la az énekmesterem. Közben felvettek színházrendező szakra is, amit a színészivel párhuzamosan végzek. Ha minden összejön, akkor hat év alatt két diplomát szerzek. - Menet közben kapott kedvet a rendezéshez? - Nem, mindig is érdekelt. Forgatókönyvet írtam, amit kis csapatommal VHS-techni­kával meg is filmesítettem. A színjátszás minden formája iz­gat, a színpadot és a filmet ép­púgy szeretem, mint ahogyan színészként és rendezőkét is boldogan dolgozom, de egy­szerű nézőként is hálás közön­ség vagyok. A rendezői osztá­lyunkba a főiskoláról vettek fel hallgatókat, így csak há­rom évig tart a kurzus. Kiváló oktatógárdát kaptunk, többek között Babarczy László, Szé­kely Gábor és Ascher Tamás tanít bennünket. - Színészként már jövőre végez, milyen tervei van­nak? - Nehéz lenne tervezni, hi­szen senki sem tudhatja még, milyen eredménnyel zárulnak a fővárosi színházakban az esedékes igazgatói pályáza­tok, kik kerülnek vezető pozí­cióba, milyen új csapatok jön­nek létre. Arra is fel kell ké­szülnöm, hogy esetleg szaba­dúszó leszek. A múlt évadban már Miskolcon játszottam a Halált Kerényi Miklós Gábor Elisabeth-előadásában, gya­korlaton pedig Léner Péternél vagyok a József Attila Szín­házban, ahol több szerepet is játszom. Jól érzem ott magam, nagyszerű a társulat. - Megint hálás feladatot kapott a szabadtérin... - Bernardo nagyon embe­ri szerep. Sokan szeretnek úgy elkönyvelni engem, mint negatív figurák alakító­ját. Számomra azonban ha­mar világossá vált, hogy eb­ben a szerepkörben sem csu­pa feketék a figurák. Játszot­tam már a Halált, Júdást, a „Van aki forrón szereti" gengsztervezérét. Mindegyik szeretnivalóvá vált, amikor megismertem az igazságát. Bernardo egy tipikus család­centrikus, családszerető em­ber, aki a húga, Maria miatt élezi ki a két tábor között zajló harcot annyira, hogy végül tragikussá válik. Saj­nálatra méltó ez az abszolút érzelmi alapú gondolkodás, ami a West Side Storyban az amerikai és a Puerto Ricó-i bandát egyaránt jellemzi. - Ugyanolyan siker lesz, mint annak idején az Eli­sabeth? - Nagyon kevés az időnk ahhoz képest, hogy mennyire igényes és nehéz a darab. Eb­ben az énekes-zenés-táncos részek mellett ugyanolyan fontosak a prózai jelenetek is, míg az Eiisabethben elég volt jól elénekelni a dalokat. A West Side Storyban csehovi mélységű szövegek találkoz­nak Bernstein fantasztikus muzsikájával. Azt hiszem, a csapatmunkának végül meg lesz az eredménye. Hallási Zsolt Szabó P. Szilveszter: Mindegyik negativ szerepem szeretnivalóvá vált, miután megismertem az igazságát. (Fotó: Karnok Csaba) llf ercatoK Élelmiszer kis- és nagykereskedelem 6725 Szeged, Kenyérgyári út 2. Tel.: 62/491-555 NYITVA TARTÁS: Nagykereskedelmi raktár hétfőtől péntekig: 6-16-ig, Diszkont áruház hétfőtől péntekig: 9-17-ig. kiRP, 'LUS | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. ÉŰELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. • Szeged, Rókusi krt. 44. Teleion: 62/424-705 http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! 6724 Szeged, Rókusi kit 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 7—20-ig. Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Teleion: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@lerroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu

Next

/
Thumbnails
Contents