Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-31 / 204. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. AUG. 31. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 „Kábelgyár". A hét vé­gén történt tűzeset kapcsán telefonált P. L-né, aki az üzem közelében lakik. Ol­vasónk szerint az ilyen üze­meket ki kellene tclepfteni a lakott körzetekből, mert súlyos katasztrófák előidézői lehetnek. Zaj. Két olvasónk is - P. K. valamint Nagy Mihály ­panaszolta, hogy kellemet­len zaj zavarja a Nyitra ut­ca lakóit. Egyrészt a közeli hőközpont sincs tekintettel a lakók nyugalmára, más­részt a Vértói úton lévő tíz­emeletes házak egyikének szellőzőventillátora (vél­hetően a 3., 5., vagy 7. szám alatt) elromlott. Megvadult. L. K. elis­meréssel számolt be a Dió­fa ABC-nél tapasztalt rendőri közreműködésről. Egy megvadult kutya ugyanis nagy rémületet okozott, de befogására sen­ki sem mert vállalkozni. A közelben lévő rendőrök ol­dották meg a problémát. Oroszlán utca. B. L. felháborítónak tartja a kör­forgalom bevezetésének indokát. Véleménye sze­rint hatékonyabb ellen­őrzéssel kellett volna be­tartatni a korábbi előíráso­kat. A magyar lovassport a rendszerváltás utáni privatizáció óta próbál talpra állni. Egyre töb­ben fektetnek be a fa­lusi és lovas turizmus­ba. Szeged környékén körülbelül huszonöt kisebb-nagyobb lovar­da működik, többsé­gükben oktatást is vál­lalnak, bár az órák meglehetősen drágák. A lovassportok jelen­tősége egyre nagyobb az ország falvaiban. A lovar­dákat az Országos Idegen­forgalmi Bizottság is támo­gatja, mert bemutatják a magyar lovaskultúrát, és komplex szórakozási le­hetőségeket nyújtanak a Magyarországra látogatók­nak. Úgy tűnik, ezek az idegenforgalmi vállalkozá­sok nyereségesek, bár pél­dául a budapesti ügető már évek óta veszteségesen üzemel. Egyre több lovarda épül, amelyek egyre maga­sabb szinten elégítik ki a vendégek igényeit. Istállók és szórakoztató központok létesültek szerte az ország­ban, amelyek lovasbemuta­tókkal, vagy egyszerűen lás, az ebéd, majd délután fürdés a környékbeli tóban. Mindezt ezerötszáz forin­tért kfnálják. Népszerű a szatymazi Família Tanya is, ahol az elfáradt lovasok helyben étkezni és felüdül­ni is tudnak. A Szeged környéki istál­lókban az árak terén na­gyok a különbségek. Néhol már ezer forintért is lehet egy órán át lovagolni, de a legtöbb helyen ezerötszáz forintot is elkérnek ezért. Van, ahol bérletet is kínál­nak, a tápéi Gold Lovas­klubban például nyolc órá­nyi tereplovaglást már öt­ezer forintból is meg lehet úszni. Az üzleti fellendü­lést a szőregi Perényi Lász­ló is észrevette, istállóját egy évvel ezelőtt kezdte el építeni. Eredetileg kisebb állatállományt szeretett volna, mára azonban már tizenkét lovat tart, ezt a kis ménest tizennyolcra lehet még bővíteni. A későbbi­ekben tervezi, hogy tipiku­san magyar állatokat is ne­velne a tanyán, mint man­galicát, rackabirkát, szürke marhát, illetve a nálunk nem őshonos lámát. Pataricza Kata Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten N. Rácz Judit újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasár­nap 14 és 15 óra között hivható a 06-20­9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. A jó kapcsolat alapja: a nyitottság A város és a civilek A képviselő-testület pénteken tárgyalja meg a város nemzetiségi és civil kapcsolatainak stratégiáját. A közgyűlé­si előterjesztés mindene­kelőtt a jelenlegi helyze­tet és az alapelveket taglalja. A helyzetelem­zésben megfogalmazó­dott: a városnak szüksé­ge van a kreatív, gyors és rugalmas civil szerve­zetek által végzett mun­kára. Egyebek mellett ez indította az önkormány­zatot arra, hogy felvá­zolja a továbbfejlesztés főbb irányelveit. Szegeden a felmérések szerint tizenegy nemzetiségi szervezet, kilenc nemzetisé­gi önkormányzat és több mint száz különböző terüle­ten működő nonprofit szer­vezet és alapítvány műkö­dik. Ezek a szervezetek a gazdaság, a kultúra, az okta­tás, a szociális-, gyermek- és ifjúságvédelem területén te­vékenykednek és alkotják a szegedi civil társadalmat. Az előterjesztésben egyebek mellett olvasható, hogy a ci­vil szektor szereplői közül többel áll közvetlen kapcso­latban az önkormányzat. A szervezetek a már meglévő együttműködési megállapo­dásokban, szerződésekben foglaltaknak megfelelően működnek együtt az élenjá­rósággal. Tavaly az önkor­mányzat a Miniszterelnöki Hivatallal közösen létrehoz­ta a Civil Házat, amely az infrastrukturális hátteret biztosítja a helyi szerveze­teknek. A kisebbségek sokszí­nűségét, kulturális gazdagsá­gát tekintve Szeged nagyon jó helyen áll a nagyvárosok „versenyében". Az önkor­mányzat által fenntartott Nemzetiségi Ház egyrészt biztosítja a kisebbségek au­tonómiáját, másrészt színte­réül szolgál a nemzetiségi lét megélésének. A helyzete­lemzésben megfogalmazó­dott: a városnak szüksége van a kreatív, gyors és ru­galmas önkéntes szervezetek által végzett munkára. Ez in­dította az önkormányzatot arra, hogy felvázolja a to­vábbfejlesztés főbb irányel­veit. Hogy a továbblépés so­rán milyen tényezők, feltéte­lek jelenthetik az eredmé­nyes kapcsolatot a város és a civil szervezetek nexusában? Elsősorban a nyitottság, az informáltság, az interaktivi­tás, valamint az igények, források és célok összehan­golása. Az önkormányzat főképpen azokkal a szerveze­tekkel kíván hatékonyan együttműködni a jövőben, amelyek olyan tevékenységet látnak el, ami az önkor­mányzati ellátási rendszer alternatívájaként, kiegészíté­seként végezhetők. A stratégiai tervezés elen­gedhetetlen része Szeged vá­ros civil és nemzetiségi kap­csolatainak kialakítására irá­nyuló célkitűzések megfo­galmazása - olvasható az előterjesztésben. Az alap­vető célkitűzések megegyez­nek az országosan kialakított célokkal. Ezek a célok a kö­vetkezők: a civil szervezetek hatékony működésének segí­tése, az anyagi és technikai háttér biztosítása, valamint a kiemelkedő civil munka elis­merése. Sz. C. Sz. Tovább épül a védöotthon DM-információ Idén májusban adták át a Kálvária sugárúton (a vadas­park mellett) azt a védőott­hont, amely csaknem 20 ér­telmi fogyatékos és halmo­zottan fogyatékos számára nyújt bentlakásos elhelye­zést. A referencia ház elké­szülte után még néhány, úgynevezett pavilonház épí­tését tervezik. A Kálvária Védőotthon Alapítvány esz­közeiből most lehetőség nyí­lik a további építkezésre, fgy hétfőn délelőtt újra el­kezdődik a munka a Kálvá­ria sugárúti telepen. Képzőművész köri felvételi Munkatársunktól A szegcdi Vasutas Képzőművész Kör felvételt hirdet rajzi és festési alaptu­dással, gyakorlattal rendel­kező tehetségek számára 14 éves kortól. A körbe az eddi­gi munkák bemutatásával le­het jelentkezni Pataki Fe­renc festőművésznél, a Szé­chenyi tér 2/A alatti udvari műteremben szeptember 4­én (hétfőn), szeptember 8-án (pénteken) és szeptember 11-én (hétfőn) 17-től 19 órá­ig. További tájékoztatást a 471-192-es telefonszámon lehet kérni. Beiratkozás és évadnyitó: szeptember 15-én (pénteken) 17 órakor. Üllés, belvíz után DM-információ Üllésen helyreállítják a bel­víz idején megrongálódott középületeket. A munka au­gusztusban kezdődött, s a ter­vek szerint november végére fejeződik be. Összesen tizen­két közintézményben esett kár: többek között az iskola, az óvoda, s a sportöltöző épü­letén is nyomot hagyott a bel­víz. Statikai beavatkozásra nincs szükség - az építmények lábazatát, vakolatát, festését javítják a következő hetekben. Fellendülőben a lovas turizmus Drága galopp Szegeden, Kecskeméten, Budapesten táncolnak Önálló lett a balett Ma DR. TÍMÁRNÉ HOR VÁTH MAGDOLNA, a 25­ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14-16 óráig a tápéi ügyfél­szolgálaton (Honfoglalás u.). Holnap DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő foga­dóórát tart 14 órai kezdettel az MSZP Területi Irodájában (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogta­nácsosa 13 és 15 óra között (szeptemberben minden pén­teken) ingyenes jogi tanácsa­dást tart a Hüvelyk u. I. alat­ti volt barakkóvodában. csak a lovassportok oktatá­sával vonzzák a látogató­kat. A turizmussal foglalko­zó szakértők azt szeretnék elérni, hogy Magyarország ugyanaz legyen a lovaglás szerelmeseinek, mint Ausztria a téli sportok megszállottjainak. Ez mára kialakulóban van, hiszen a turisztikai irodák informá­ciói szerint már körülbelül fele-fele arányban keresik magyar és külföldi vendé­gek az ilyen típusú szóra­koztató-pihenő központo­kat. Azonban jelentős hát­ránnyal is indulnak a vál­lalkozók, hiszen hiába va­gyunk lovas nemzet, az ilyen jellegű kikapcsoló­dásnak még nincs jelentős hagyománya az országban. A legkörültekintőbb vál­lalkozók a nem lovagló családtagoknak is igyekez­nek szabadidő-eltöltési le­hetőséget nyújtani: bicikli­kölcsönzés, uszoda, és a Magyarországon őshonos Ezertől ezerötszáz forintig költhet az, aki egy órát szeretne lovagolni. (Fotó: Gyenes Kálmán) állatok bemutatása is szere­pel a hosszú listán. Már specializálódott lo­vardák is létesültek. Rúzsán például pónilovakkal várják a gyerekeket. Egész napos programjukban szerepel a délelőtti három órás Iovag­Juronics Tamás művét - Tavaszi áldozat - decemberben látjuk újra (Fotó: Karnok Csaba) Nem tudtak megegyezni. (Az önkormányzat ebben a naptári évben 13 milliót, a jövő évben 35 millió forintot „Ítélt meg" a balett számára a színházi költ­ségvetésből. Ebből nagyjából a bérköltségre, plusz a produkci­ós költségek kis részére futja.) Erre a kulturális bizottság „be­keményített" és hozott egy ha­tározatot, mely szerint egyet­len fillért sem fog látni a ba­lett, ha augusztus utolsó hetére nem születik meg a megegye­zés. Halfordulós tárgyalássoro­zat után a múlt héten a követ­kezőkben állapodtak meg a fe­lek: a két iroda, a balett-terem és az öltözők használatáért (heti öt alkalommal, hétórás időtartamban), a repertorárda­rabok díszleteiért és jelmezei­ért évi átalánydíjat fizet a színháznak a balett, havi le­bontásban. Az éves bérleti díj összege egymillió forint, plusz áfa. Mostantól tehát az a hely­zet, hogy a Szegedi Kortárs Balett működtetője a Kortárs Balettért Alapítvány. A Szege­di Nemzeti Színháztól béreli a fönt sorolt helyeket és eszkö­zöket. Költségvetése az évi 35 milliós önkormányzati támo­gatás mellett az alapítványi bevételekből (számlaszám: ING Bank Rt., Szeged, 110 02006-00708007) és a pályá­zatokon nyert összegekből fog állni. (A szegedi együttes ed­dig is rendszeresen pályázott és nyert produkciókra szánt pénzeket a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Soros Alapítvány­tól.) A közgyűlés határozata alapján a támogatás fejében évi öt előadást kötelesek tarta­ni a szegedi színházban, eze­ket a produkciókat a színigaz­gató mintegy megvásárolja tőlük. Az őszi szezonban egyetlen előadás lesz itthon: december 13-án a Sztravinsz­kij-estjüket láthatjuk. 2001­ben, a szezon végéig még há­rom, ősszel, az új szezonban egy estjük lesz a szegedi szín­házban. A jelek szerint azonban nem marad munka nélkül Ju­ronics Tamás csapata, dolgoz­nak másutt. Az évadot meg­kezdték. Próbálják Juronics új koreográfiáját, amelynek cí­me: Postscriptum. A Thália Színházzal közös produkció témája az együttes életének legutóbbi szakasza; mindazok­nak a megpróbáltatásoknak és „élményeknek" a táncművé­szeti transzformációja készül, amelyeket a művészek ezen a nyáron megéltek. Mint Pataki András, az együttes igazgatója elmondta, a Tháliában a Buda­pesti Őszi Fesztivál keretében tfz előadásban megy majd a Postscriptum. A bemutató ok­tóber 19-én lesz, s a magyar táncművészet kiemelkedő tá­mogatója, a Philip Morris ezt az előadást és helyszínt vá­lasztotta az idei nemzeti balett­díjak átadására. A Szegedi Kortárs Balett színháztól független létének elsó évadjában Budapest mel­lett a legtöbbször Kecskemé­ten lép fel. Bodolay Géza, a Katona József Színház igazga­tója jól ismeri az együttest, az elmúlt évadban Szegeden be­mutatott, Próbababák bálja című, általa rendezett Jasiens­k/'-darabban sikeresen dolgo­zott együtt a táncosokkal. Ér­tékítéletéről beszédes, hogy a szegedi társulat produkcióit bebérletezte a színházában: 25 előadást terveznek Kecskemé­ten a Mandarinból és Juronics másik művéből, a Hajsza ctmű kompozícióból. Mivel a balett sorsa körüli bizonytalanságok ezt minded­dig meggátolták, a szerződte ­tési tárgyalásokat csak ezen a héten kezdik meg az együttes vezetői a táncosokkal. Az a tény, hogy a héten a Szegedi Kortárs Balett eddigi tagjai közül mindenki elkezdte a próbákat, arra mutat, hogy senki sem rohant a hajóról, bár az süllyedi látszott. Sulyok Erzsébet Az ősz­szel tíz elő­adásuk lesz Pes­ten, a sze­z o n b a n huszonöt bérleti előadásuk Kecskeméten, Szegeden pedig jövő év végéig - öt. Ez a Szegedi Kortárs Balett pillanatnyi­lag belátható jövője. A színházból május 30-án kitett Szegedi Kortárs Balett vezetői és tagjai nem pihenhet­tek nyugodtan a nyáron, hiszen nem sokat tudtak arról, hogy mi lesz a sorsuk. A fenntartó önkormányzat határozott ugyan a balett további műkö­désének anyagi feltételeiről, az egyéb feltételekről azonban megállapodást kellett kötni Korognai Károly színigazgató­val, ami nem ment könnyen. Eredetileg azt ígérte a direktor, hogy jelképes díjért („egy fo­rint és húsz fillér") a táncosok rendelkezésére bocsátja az ed­dig használt irodáikat, a próba­termet, az öltözőket, a reperto­ár jelmezeit és díszleteit. A Közéleti Kávéházban nyilvá­nosan elejtett ígéret azonban utóbb elfelejtődött és a színház 1,7 millió forint plusz áfát kért a fenti dolgok bérleti díjaként.

Next

/
Thumbnails
Contents