Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. AUG. 29. kommentár Ellenkémek L ejári a kémek hőskora - gondolhatnánk a kétpólusú vi­lágrend bukása után tíz évvel. Való igaz, a keleti kom­munista blokk szélesésével világszerte nehéz idő köszöntöt­tek az addig kivételezett státusúnak számító titkosszolgálati munkatársakra, felderítőkre. Még az amerikai CIA-nek is arra kellett összpontosítania energiáját, hogy elfogadható indokkal szolgáljon arra a kérdésre, miért van szükség ha­talmas apparátusának és ügynökhálózatának további működtetésére a fő ellenség, a Szovjetunió összeomlása után. Végül megtalálták a kellő érvet: az Egyesült Államok gazdasági pozícióit aláásó világméretű ipari kémkedés jelen­tette a titkosszolgálat létét igazoló új mumust. Az egykori másik pólus titkosszolgálatainak más érveket kellett keresniük, ha a megváltozott körülmények közepette is meg akarták őrizni befolyásukat. Az identitás újrafogal­mazása és az új feladatok keresése közben sok titkos ügynök levetette a mundért, és őrző-védő cégeket alakítottak, politi­kai szolgálatba álltak, de például Oroszországban sokan az alvilágban kötőitek ki. A bajdani titkosszolgálatok utódszer­vezeteinek munkája egyre inkább az országhatárokon belül­re, semmint azokon túlra irányult, és nemegyszer keveredtek belpolitikai botrányokba, példaként Michál Kovác volt szlo­vák államfő lejáratásába, fiának elrablásába, és ehhez ha­sonló, a szervezetekel lejárató ügyekbe. Ixjárt a kémek hőskora? keleten - úgy tűnik - igen, az USA-ban azonban a jelek szerint mégsem. Clinton elnök ide­jén közel ötszörösére duzzadt a Szövetségi Nyomozó Iroda hírszerző tisztjeinek száma. A magyarázat szerint a külföldi kémek tevékenységének meghiúsítása, illetve a terrorista tá­madások megelőzése indokolta az apparátus felduzzasztását. A Z egyeden talpon maradi világhatalomként emlegetett or­szág mintha üldözési mániában szenvedne. lj;het persze, hogy erre minden alapjuk megvan, ha csak a külföldön tú­szul ejteti amerikai állampolgárokra, vagy az USA nagykö­vetségei ellen korábban elkövetett robbantássorozatra gondo­lunk. Még mindig jobb, ha az ügynökök a terrorakciók megelőzésén dolgoznak, mintha munkanélküliként esetleg a másik oldal, a bűnbandák szolgálalába állnának. • • Ötszörözve Syracuse (MTI) Bili Clinton elnöksége alatt közel ötszörösére nőtt az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Iroda (FBI) hírszerző tisztjeinek száma. Szövetségi foglalkoztatási adatok alapján a Syracuse Egyetem kutatói azt közöl­ték, hogy mtg 1992-ben az FBI csak 224 felderítő tisztet alkalmazott, addig számuk 1999-re 1025-re emelkedett. Pontos tevékenységi körüket nem lehet tudni. 1998-ban azonban az FBI köréhez tar­tozó 12 ezer 730 bírósági ítéletből mindössze 45 volt a belbiztonsággal vagy terro­rizmussal kapcsolatos. Nagylak (MTI) Hétfőn tiltakozó kamio­nosok torlaszolták cl több órára Romániában a nagyla­ki vámhoz vezető nemzetkö­zi utat. A négy óráig tartó blokáddal a sofőrök az ellen tiltakoztak, hogy a román vámosok rendkívül tüzetes ellenőrzése miatt alaposan megnőtt a várakozási idő a magyar-román átkelőhelyen. A kamionosok arról pa­naszkodtak, hogy hétfőn tíz kilométer hosszú kocsisor torlódott fel a vámhoz ve­zető úton. Mint mondták, A román oldalon JCamiongát' Nagylaknál még soha annyit nem kellett várniuk az ellenőrzésre, mint most. A nagylaki vám vezetői szerint a mostani torlódás­nak két oka van: egyrészt a kamionosok a hétvégét Ro­mániában töltik és csak hétfőn indulnak Magyaror­szágra, mert magyar terüle­ten szombaton és vasárnap nehéz gépjárműveikkel nem közlekedhetnek. A másik ok az, hogy a ro­mán vámosok valóban na­gyon aprólékos ellenőrzésbe kezdtek, mivel ennél a hatá­rátkelőnél a magyar oldalon feltartóztattak több drogszál­lítmányt, amit a román vizs­gálatnál nem vettek észre. A hasonló esetek elkerülése véget a román vámosokat egy kábítószer felkutatására idomított kutyával is meg­erősítették. A szigorítás bevezetése óta a kamionok ellenőrzésé­nek ideje a duplájára nőtt, egy gépjármű teljes átvizs­gálása 4-5 órát is igénybe vesz. A nagylaki vám veze­tése azt igéri, hogy a torló­dás szerdára szűnik meg a határon. Pokolbéliek Ki kicsodája, avagy hova vezet az út?... MTI Panoráma Egy amerikai „kutató" elkészítette a szerinte po­kolra jutó hírességek lis­táját, a kis és nagy bűnö­sök Who's Who-ját. Van-e valami közös vonás Woody Allén. Bili Gates és Hitler között? A nyolcvan­éves Warren Smith „szabad gondolkodó", aki élete leg­utóbbi ötven évét annak szen­telte, hogy összegyűjtse a hi­tellen hírességek neveit, meg van róla győződve. A közös bennük, hogy a kárhozottak közé tartoznak, nem a kifeje­zés irodalmi vagy társadalmi értelmében, hanem a keresz­tény teológia kritériumai alapján. Smith, aki most hu­manista naturalistának vallja magát, sok mindent kipróbált, mielőtt eljutott a megvilágo­sodásig: volt metodista, nihi­lista, agnosztikus, panteista... stb. Talán a sokféle tapaszta­lat alapján vált meggyőződé­se sziklaszilárddá: azok a höl­gyek és urak, akik bekerültek 1200 oldalas lexikonjában, vagy már a pokolban vannak, vagy oda fognak kerülni. A fentebb említett három híresség nincs rossz társaság­ban. Sorstársaik között van többek között Warren Buffet milliárdos, Paul Newman (aki amúgy igencsak sokat segít beteg gyermekeken), Kathari­ne Hepburn, Noam Chomsky, a híres nyelvész, a régi na­gyok közül az ókori költő Lucretius, Pythagorasz, a nagy matematikus, Diderot, Voltaire. A pokolra küldést Smith minden személynél meg is in­dokolja: Woody Allent példá­ul nem bonyolult erotikus ka­landjai miatt (téli el, hanem egy évekkel ezelőtti kijelen­téséért, amelyben bevallja, hogy „agnosztikus, fél lábbal álldogál az ateizmusban". Hitler diktátorsága miatt ég a pokol tüzében, bár Smith el­ismeri, hogy akadt benne egy picike „pozitívum", mivel ka­tolikus volt. Hogy milyen is az a pokol, amelyre Smith lexikoni sze­replőit kárhoztatja, arról az olvasó vajmi keveset tud meg. Más forrásokhoz kell ezért fordulnia. Hans Urs van Bathazar svájci katolikus teo­lógus azt állította, hogy pokol ugyan létezik, de üres. Alber­to Arbasino az Itáliai testvé­rekben azt Irta, hogy pokolra az megy, aki hisz benne. Je­an-Paul Sartre a Zárt tárgya­lásban úgy vélte, hogy a „po­kol a többi ember". Lehetséges, hogy Warren Smith rádöbben műve hiá­nyosságaira és a következő évtizedeket a Gyehenna meg­határozásának szenteli? - veti fel a lexikonról beszámoló Corriere della Sera című olasz magazin. Egy szabad ember Riporterek veszik körül a dél-afrikai Callie Strydomot, akit négy hónapos fogság után engedtek szabadon a fülöp-szigeteki Abu Szajjaf szélsőséges fegyveres csoport tagjai. Tizennyolc ember továbbra is a szakadárok foglya. (MTI Telefotó/AP/Pat Roque) Öngyilkosság a külügynél Riga (MTI) Önkezével vetett véget életének a lett külügymi­nisztérium egyik biztonsági őre, aki öngyilkossága előtt véletlenül megsebesítette egyik kollégáját - közölte hétfőn a lett rendőrség egyik szóvivője. A férfi Fi­gyelmetlenségből lőtt rá tár­sára, akit a nyakán sebesített meg a golyó. A biztonsági őr, mielőtt önmaga ellen fordította fegyverét, még ki­hívta sérült kollégájához a mentőket. A hatóságok nem kíván­tak találgatásokba bocsát­kozni a külügyminisztérium épületében történt baleset körülményeit illetően. Változatok a Kurszkról Moszkva (MTI) A Kurszk tengeralattjárón új fegyverrendszert próbál­tak ki - erősítette meg Szer­gej Zsekov, az orosz atom­tengeralattjáró augusztus 12­i katasztrófájának okait vizs­gáló kormánybizottság tagja. Az orosz sajtó már korábban megszellőztette, hogy a Kurszkon új típusú torpedók voltak, s ezért tartózkodott a hajón a szupertitkos dagesz­táni torpedógyár, a „Dagdí­zel" két képviselője. Zsekov - aki a tengermelléki terület képviselőtestületének elnöke - hétfőn Vlagyivosztokban az NTV orosz tv-csatorna szerint arról tett említést: na­gyon valószínű, hogy a Kurszk külföldi tengeralatt­járóval ütközött, mégpedig épp akkor, amikor torpedó­vetéskor a kilőtt fegyver el­találta az orosz Északi Flotta egyik felszíni hajóját. Kormány­hadjárat Hanoi (MTI) A vietnami kormány az ország fővárosában meg­semmisíttetett 25 ezer olyan kazettát és CD-t, amelynek tartalmát a hatóságok erősen kifogásolhatónak minősítet­ték. Emellett az enyészetnek adtak át 22 ezer könyvet és naptárt is - derül ki a Nhan Dannak, a Vietnami Kom­munista Párt központi napi­lapjánakjelentéséből. A kor­mány azzal indokolta intéz­kedését, hogy szerinte a szó­ban forgó kazetták és köny­vek „csak a babonát szolgál­ták és mérgezték a kultúrát". Az újság szerint a főváros összesen 400 üzletében fog­laltak le „elvetendő" kazettá­kat, videókat és könyveket. Ezeknek a pontos tartalmá­ról azonban semmit nem kö­zöltek. Lángolt a tévétorony Moszkva (MTI) Moszkvában hétfán a kora esti órákban elol­tották az osztankinói tv­toronyban elázó nap ke­letkezett tüzet, ugyan­akkor az egyik liftakná­ban felfedezték az eddig eltűntként nyilvántartott személyeket: az ellensú­lyok négy embert ron­csoltak össze. A moszkvai tv-adó csak­nem 24 órán keresztül égett, s a tűzoltóknak csak azután sikerült úrrá lenni a lángo­kon, amikor a kábelkötegek és a felső szinteken lévő be­rendezés gyakorlatilag kié­gett. A mentőegységek az egyik gyorslift több mint 300 méteres magasságban rekedt kabinjában nem talál­tak senkit, viszont a másik liftaknában, a föld alatti he­tedik szinten felfedezték az eltűnt tűzoltókat. A halottak számát pontosítják, de sajtó­források szerint a 35 tonnás ellensúly itt három tűzoltót és a liftkezelőt zúzta halálra. A tűzvész az első jelenté­sek szerint nem okozott ko­molyabb kárt az alsóbb szin­ten elhelyezkedő televíziós és rádiós műsorszóró beren­dezésekben, de még a torony derekán lévő berendezések sem károsodtak jelentősen. A 340 méter magasban lévő étteremben is csak a füst okozott gondot, továbbá megrepedtek az üvegabla­kok, de súlyosabb károk nem keletkeztek. Az orosz szakemberek szerint nem lesz szükség az osztankinói tv-torony lebon­tására, viszont az adó felső harmadát alkotó fémszerke­zetet valószínűleg újra kell cserélni. A hatóságok ugyanakkor úgy vélik, hogy Moszkvában újabb tornyo­kat kell építeni, szerencsére az új technológiák már nem követelnek meg ilyen magas adókat. Azonban arra a jövőben ügyelni kell, hogy Helikopter köröz az Osztankino tévétoronynál. Eloltották a tüzet. (MTI Telefotó/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko) ne egy helyen koncentrálód­jon a műsorszórás, maradja­nak alternatív lehetőségek. Csecsen források szerint a vahhábita parancsnokság 25 ezer dollárt fizetett a moszk­vai tv-torony egyik alkalma­zottjának azért, hogy tüzet okozzon az adón - jelentette internetes honlapján a Kav­kaz Centr csecsen tájékozta­tási központ. A Kavkaz Centr ezúttal is az iszlám harcias áramlatát képviselő vahhábita katonai tanácsra, a mandzslisz surára hivatkozott, akárcsak a Kurszk atom-tengeralattjáró esetében, amikor e tanács azt állította: öngyilkos muszlim merénylő küldte a tenger mélyére a búvárhajót. Cse­csen értesülések szerint a vahhábiták hamarosan rész­letes tájékoztatást adnak az osztankinói torony felgyűjtá­sáról. Moszkvában elsősorban rövidzárlatra gyanakodnak, de az újabb verziók nem zár­ják ki, Jiogy a tűzzel való óvatláú bártásmöd is okoz­hatta a tűzvészt a tv-torony­ban. A Kavkaz Centr hétfői összefoglalója szerint súlyos harcok dúltak Bacsi-Jürtnél, ahol 32 orosz katonát öltek meg. Az ingus-csecsen határ közelében lelőttek három orosz helikoptert, mtg Zsani­Vegyenónál orosz felde­rítőkkel csapott össze egy muszlim osztag, s 17 katonát ölt meg. Orosz részről nem kom­mentálták a csecsen bejelen­téseket, de azt cáfolták, hogy Bacsi-Jürtnél aknára futott egy harci jármű, s két orosz katona vesztette életét. A grozniji városparancsnokság hétfőn viszont megerősítette, hogy a csecsen fővárosba egyre több lázadó fegyveres szivárog be, s már fényes nappal is lövöldöznek: va­sárnap a helyi piacon lőttek agyon egy őrnagyot és egy sorkatonát. Néhány nappal ezelőtt két másik orosz kato­nával végzett géppisztoly so­rozat a grozniji piacon.

Next

/
Thumbnails
Contents