Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-03 / 180. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. AUG. 3. BELFÖLD 3 Kofahajó Tahitótfalu (MTI) A régi kereskedelmi ha­gyományok felújítására ko­fahajó beindítását készíti elő a Dunakanyarban a Pilis Kistérség 14 települése. Az elképzelés szerint a múlt században bevált gyakorla­tot ültetik át a mai viszo­nyok közé: a Szobtól lefelé a Duna menti településeken megtermel zöldséget, gyü­mölcsöt a termelők beha­józzák, majd Budapestig le­úszva, a kofák a friss barac­kot, szilvát, epret, túrót, saj­tot a hajón kínálják az effaj­ta piaci romantikát kedvelő külföldi és hazai vevőknek. A garantáltan jó minőségű, friss áruval megrakott hajó a terv szerint a Szabadság­hfdnál, a Batthyány tér előtt vagy a Szent István parknál köt majd ki. Az őstermelők valószínűleg kétnaponta hozzák a portékáikat vízi úton a fővárosba. Gyarmatok találkozója Balassagyarmat (MTI) A Gyarmat nevű telepü­lések lakói találkoznak Ba­lassagyarmaton pénteken. A Kárpát-medencében való­színűleg 14 település viseli a Gyarmat honfoglaló törzs nevét, közülük 12 romániai, szlovákiai és magyarországi város, illetve község talál­kozik most első ízben Ba­lassagyarmaton. A Gyarma­tok több vetélkedőn mér­kőznek meg: például a pol­gármesterek indulhatnak a Gyarmatok Fejedelme el­mért. A Gyarmatok találko­zóját hagyományteremtő céllal hívta össze Balassa­gyarmat. A jövőben várha­tóan vándortalálkozóként él tovább a kezdeményezés. Tóth Edina alelnök Budapest (MTI) Tóth Edinát, a Fidelitas alelnökét újraválasztották az Európai Néppárt diák­szervezetének, European Democrat Student (EDS) alelnökévé, a szervezet gdanski tisztújító közgyűlé­sén. Az 1961-ben alapított konzervatív, keresztényde­mokrata és liberális diák-, illetve ifjúsági szervezete­ket tömörítő EDS jelenleg Európa legnagyobb diák-if­jűsági szervezete. Az EDS egyedüli magyar tagja je­lenleg a Fidelitas, amely 1997-től mint megfigyelő, majd 1998-tól mint teljes jogú tag vesz részt a szerve­zet munkájában. Tóth Edi­nát tavaly júliusban válasz­tották először az EDS alel­nökévé. Bővülő ipari park Hollókő (MTI) Ujabb 13 hektáros terü­lettel bővül a salgótarjáni ipari park, ezzel már csak­nem 30 hektár áll majd a befektetők rendelkezésére a város déli határában - hang­zott el a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács Hol­lókőn tartott ülésén. A több ütemű, mintegy kétmilliárd forintos költségű fejlesztés végén - várhatóan két év múlva - összesen 50 hektá­ron kínálhatnak majd letele­pedési lehetőséget a beruhá­zóknak. Legelőbb 15 hek­tárnyi területet közművesí­tettek, ennek másfél hektár híján már van gazdája. A gazdálkodókat negyven évig szövetke­zetekbe kényszeritet­ték. A magyar ter­melók ezért konzerva­tívak és szkeptikusak a szövetkezéseket il­letően - nyilatkozta la­punknak adott interjú­jában Michael Laké, az Európai Bizottság nagykövete, az EU bu­dapesti delegációjának vezetője. Meggyőződé­se szerint mégis előre kell tekinteni, és meg kell tanulni, hogyan le­het önkéntes alapon együttműködni. Szerin­te a magyar miniszter­elnök uniót bíráló meg­nyilvánulásai nem ront­ják hazánk esélyeit, mert az EU-nak is érde­ke, hogy tagország le­gyen hazánk. - A Magyar Agrárka­mara vezetőivel folyta­tott eszmecserét. Milyen szerepe lehet ennek a köztestületnek az euró­pai uniós felkészülés­ben? - Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, hogy ettől az évtől kezdve önkéntes a tagság az agrár­kamaránál. Szerintem en­nek az lesz a következmé­nye, hogy sokkal hatéko­nyabbá válik a működése. De már most is számos képzési programot valósí­tanak meg a kamarán belül, amelyekkel elsősorban a kistermelőket célozzák meg. Az agrárkamara szá­mára az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az európai uniós csatlakozás ügye. Ez nagyon jól van így, mert az integráció most a legna­gyobb kihívás, amely a mezőgazdaság, de az egész ország előtt áll. Úgy gon­dolom, hogy a Magyar Ag­rárkamara mostani létszá­mának hetven-hetvenöt százaléka akkor is megma­rad, ha a tagság már nem Csongrád megyében tegnap kezdődött meg az alku a megyei ÁNTSZ és a kórházak között az ágyszámok leépítéséről. A hatályos törvény sze­rint az országban hét­ezerrel, Csongrád me­gyében 387 ággyal kell csökkenteni az ágyak számát. Mint emlékezetes, négy évvel ezelőtt, 1996-ban már végigsöpört egy ágyszámle­építési hullám az országon, amikor is 10 ezerrel lett ke­vesebb a kórházi, klinikai ágyak száma. A négy évvel ezelőtt született törvény sze­rint minden megyében éven­te felül kell vizsgálni az ágy­kihasználtságot, s egyes in­tézmények kórházi osztálya­inak teljesítményéhez kell igazftani a fenntartható ágy­számot. A szakmánkét meg­engedhető ágyszámokat a törvény határozza meg. A megyei ANTSZ-ek megkap­ták, hogy a hozzájuk tartozó területen szakmánként hány ágy működtethető, illetve mennyit kell megszüntetni. Csongrád megye fekvőbe­teg-intézményeiben - a ma­kói, a szentesi, a vásárhelyi, lesz kötelező. Az agrárka­mara jelenleg is szoros kapcsolatot tart fenn az eu­rópai szintű érdekképvise­letekkel, civil szervezetek­kel. Ezek a termelői szer­veződések nagyon fontos részét képezik az európai uniós tagállamokban is a civil szférának. De Ma­gyarországon, ahol negy­ven évig kötelező volt szö­vetkezetekbe tömörülni, a termelők nagyon konzerva­tívak és szkeptikusak a szövetkezéseket illetően. Ám mégis előre kell tekin­teniük, és meg kell tanulni­uk, hogyan lehet önkéntes alapon együttműködni. An­nál is inkább, mert ilyen önkéntes szervezeteken ke­resztül kaphatnak majd az Európai Uniótól agrártá­mogatást. - Ön szerint a tagjelölt államokhoz viszonyítva a deszki, a szegedi kórház­ban, illetve a szegedi gyer­mekkórházban és az orvos­egyetem klinikáin - össze­sen 387-tel kell csökkenteni az ágyak számát. A megyei tisztiorvosi szolgálatnál teg­nap, szerdán kezdődött az egyeztető tárgyalássorozat. Az első megbeszélésen a kórházak vezetői nem aján­lottak egyetlen ágyat sem le­építésre. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy meg­váiják az augusztus közepé­re ígért, a minimumfeltétele­ket módosító rendeletet, amely a tervek szerint keve­sebb ágy fenntartását írja elő kórházi osztályonként. Eb­ben az esetben ugyanis már csökkenthető az ágyszám anélkül, hogy az adott osz­tályt is meg kellene szüntet­ni. Például: a sebészeti osz­tályok esetében jelenleg 40 a minimálisan kötelező ágy­szám, az új minimum tervek szerint 20. A következő tárgyalásra augusztus utolsó napjaiban kerül sor, amikor is várható­an megszületik a Csongrád megyeiek között az egyes­ség, melyik kórház, hány ágyat szüntet meg. K. K. hazánk hol áll az uniós felkészülésben ? - Ha az elmúlt évet néz­zük, akkor azt mondhatom, hogy Magyarország volt a legfelkészültebb. De más tagjelöltek is szorosan a nyomában vannak. Az idén októberben és november­ben készülnek el az újabb országjelentések, s akkor meglátjuk majd, hogy mi az aktuális helyzet. - Az utóbbi időben a magyar miniszterelnök többször bírálta az unió illetékeseit, mert nem nyilatkoztak a felvéte­lünk időpontjáról. Ez nem rontja az ország esélyeit? - Nem. Hiszen a mi ér­dekünk is az, hogy Ma­gyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. - Vajon vesztese lesz-e a társulásnak az idősebb Budapest (MTI) Mintegy 6100 fiatal szerel le csütörtökön, miután teljesí­tette kilenc hónapos sorkato­nai szolgálatát - közölték a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályán szerdán. Tájékoztatásuk szerint az 1999. novemberében bevonult honvédeket ünnepélyes állo­mánygyúlésen búcsúztatják el alakulatuknál, majd szervezet­ten útnak indítják őket lakhe­lyükre. A leszerelők közül 138-an tartalékos parancsnoki kép­zésben részesültek. A fiatalok leszerelési se­Budapest (MTI) Mintegy háromezer hiva­talos meghívott lesz jelen Mádl Ferenc köztársasági elnök pénteki beiktatásán a Kossuth téren - közölte az Országgyűlés sajtóirodája. Az Országház előtti díszt­ribünön Mádl Ferenc, vala­mint Göncz Árpád lekö­szönő államfő mellett a töb­bi közjogi méltóság foglal majd helyet. A dísztribün két oldalán a diplomáciai testü­vesztese az integrációnak. generáció, amelynek tagjai egyetlen idegen nyelven sem képesek kommunikálni? - Egyáltalán nem így van. Hiszen nem kell ah­hoz az embernek idegen nyelveket beszélnie annak érdekében, hogy az európai uniós tagságnak az előnyeit élvezze. Példának okáért a környezetvédelmi, a mezőgazdasági támogatá­sok, meg a tőke, az áru és a szolgáltatásók szabad áramlásából adódó előnyök mindenki számára elér­hetőek lesznek, függetlenül attól, hogy fiatal vagy öreg, gazdag vagy szegény az illető. Persze azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a globalizáció korá­ban azért jobb az, ha az ember ismer idegen nyel­vet. Balázsi Irén gélyben részesülhetnek, amely a honvéd alapilletmény - je­lenleg 4223 forint - másfél­szeresétől ötszöröséig terjedő összeg lehet. A segély megíté­lésében a parancsnok dönt, fi­gyelembe véve a katona csalá­di és szociális helyzetét. A következő bevonulás au­gusztus 15-én és 16-án lesz, amikor 5800 sorkötelesnek kell eleget tennie állampolgári kötelezettségének. A bevonulók hetvenkilenc százaléka korlátozás nélkül, huszonegy százalékuk pedig korlátozással alkalmas a sor­katonai szolgálatra. let tagjainak helyet biztosító emelvény, valamint a ma­gyar protokolltribün helyez­kedik el. Ezen az or­szággyűlési képviselők, a kormány tagjai, valamint a megyei közgyűlések, illetve a történelmi egyházak ve­zetői kapnak helyet. Ugyan­csak a parlament előtt követ­heti az eseményeket az a kö­zel 1900 polgármester is, aki jelezte részvételét a beiktatá­si ünnepségen. Kaposvár (MTI) Az elázó esztendőben 3656, az idei év első fél­évében pedig már 2600 szabálytalan áramvéte­lezőt füleltek le a Dél-du­nántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság (Dé­dász Rt.) áramkomman­dósai - közölte összesí­tése nyomán a cég. Az első félévben ellen­őrzött 55 ezer fogyasztó 4,7 százaléka szabálytalanul ju­tott áramhoz - állapították meg ellenőreik. Az illegális vételezők évi csaknem há­rom milliárdos kárt okoznak az áramszolgáltatónak. Az áramtolvajok egyhar­madát a kis- és középvállal­kozások alkotják, másik har­madát a megélhetési bűnö­zésnek ezt a formáját válasz­tó lakosság teszi ki - hangsú­lyozta Szűcs Ferenc, a Köz­pontosított Ellenőrzési Szer­vezet vezetője. A harmadik harmadba azok tartoznak, akik nem rá­szorultsági alapon iktatják ki a mérőórát, hanem szinte úri passzióból, például szaunát működtetnek a lopott áram­mal. Áramkommandónak elne­vezett ellenőrzési szerveze­tük tavaly kezdte meg mun­káját s terveik szerint négy év alatt minden fogyasztót ellenőriznek majd. A lebukott áramtolvajok­nak a Dédász általában az előző ellenőrzés óta eltelt időszakra számlázza ki a fo­gyasztott áramot magánsze­mélyeknek négyszeres, kö­zületeknek hatszoros áron. Ha a megbírságolt nem fi­zet, a szolgáltató polgári pe­res eljárást kezdeményez. Amennyiben a szabályta­lan áramvételezés életet vagy vagyont veszélyeztet, a cég felfüggesztheti az áramszol­gáltatást mindaddig, amíg a műszaki elvárásoknak meg­felelő csatlakozót ki nem építik a szabálytalankodó. Kirívóan durva szabály­sértés esetén pedig akár bün­tetőeljárást kezdeményezhet a cég az áramtolvaj ellen. • A Dédász ugyanakkor an­nak közreadására kérte, hogy szolgáltatási területén álel­lenőrök-szerelők működnek. Egyre többször fordul elő, hogy csalók a cég dolgozói­nak adva ki magukat, a jóhi­szemű fogyasztóktól pénzt szednek be. Az áramszolgáltató arra hívja fel ügyfelei figyelmét, hogy kérjék a náluk jelent­kező óraleolvasók, mérőcse­rét kilátásba helyező sze­relők igazolványát. A Dé­dász alkalmazottainak fény­képes vállalati igazolványa van, ha pedig külső cégek megbízottjai, akkor névvel és személyi igazolvány­számmal ellátott megbízóle­velük. Michael Laké az önkéntes szövetkezés híve Nagyköveti vizit Szentesen Michael Laké szerint az idősebb korosztály sem lesz (Fotó: Tésik Attila) A kórházak még nem kínálnak Ágyszámleépítés Leszerelés csütörtökön, bevonulás két hét múlva jegyzet Az áramlopás társadalomrajza A Z első félévben 2600 áramtolvajt csípett fülön a dél­dunántúli áramszolgáltató kommandója. A hír eddig még nem lenne túlságosan érdekes itt, a dél-alföldi régió­ban, jóllehet nálunk is bizonyára szép számmal vannak olyanok, akik hajlanak arra, hogy ameddig lehet, ingyen vegyék igénybe a szolgáltatásokat. A lefülelt zugfogyasz­tók társadalmi-gazdasági rétegződése viszont olyan képet mutat, amely vélhetően nemcsak Kaposvár környékére, és nemcsak az áramtolvajlásra jellemző. A Dédász elem­zése szerint a fülön csípettek első harmadát a kis- és kö­zépvállalkozások, a másodikat a megélhetési bűnözök, a harmadikat az úri passzióból tolvajlók alkotják. A rendszerváltás után a kis- és középvállalkozások nagy része korántsem azért jött létre és vegetál tovább egyik napról a másikra, mert elképesztő piaci igény mu­tatkozik az általuk és csakis általuk kínált termékre vagy szolgáltatásra. Ezek a komoly adó- és járulékterheket vi­selő, ugyanakkor tőke- és piacszegény kényszervállalko­zások szinte kivétel nélkül tesznek valami olyasmit, ami adócsalásnak minősíthető. Tegyük hozzá: a társadalmi környezet közreműködésével, hiszen a számla nélküli „bótoláshoz" legalább két ember kell. Azután ott vannak azok a létminimumon vagy az alatt élő családok, akiknél a havi jövedelem jelentős részét valóban elvinné a rezsi, ha fizetnék azt. Ezek egy része a törvényhez közelebb ál­ló utat választja: szabályosan fogyaszt és a „majdcsak lesz valahogy" fdozófiát követve egyszerűen nem fizet. Más részük, a megélhetési bűnözők inkább ellopják az áramot annak reményében, hogy nem fülelik le őket. És végül ott vannak azok, akik pusztán azért lopnak, csal­nak, hazudnak, mert tehetik, és hát sok pénznél jobb a több. Ők azok, akik szaunát működtetnek lopott áram­ból, és akik úgy általában azt gondolják, rájuk nem vo­natkozik a törvény. TWa jól meggondoljuk, ezzel sikerült megalkotni a tör­11 vényszegés társadalomrajzát a mai Magyarorszá­gon. A dolog pikantériája mégsem ez, hanem a hírnek az a része, amely az álellenőrökröl szól. Ezek a lelemé­nyes emberek a cég dolgozójának adják ki magukat, an­nak nevében csalnak ki pénzt a becsületes fogyasztóktól. Hiába, lopni mégis a törvényesség jegyében a leg­jobb. ItLcCUs ^oJLr n clo^ Dédász: működött az áramkommandó Áramtolvajok és álellenörök Mádl Ferenc beiktatása

Next

/
Thumbnails
Contents