Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-23 / 197. szám

SZERDA, 2000. AUG. 23. r EGY SZÁZALÉK III. Lóerők Újszegeden Hajtás hetedszer Augusztus 31. és szeptember 3. között rendezik meg idén az immár hagyományos újszegedi autókiállítást, a Hajtást. Most hetedik alkalommal ismét a biztonságos közlekedésre helyezik a hangsúlyt a vásár szervezői. Így az 52 kiállító több mint kétszáz járműve mellett most is részt vesznek a bemutatón a mentősök, a tűzoltók és a rendőrök. Jövő csütörtökön délután próbahajtással veszi kezdetét az idei bemutató. Ebből az alkalomból több tucat új járművet ki is próbálhatnak az érdeklődők. A „Hajtás Biztonságosan Földön-Vízen-Levegőben" elnevezésű szakkiállítás ünnepélyes megnyitója szeptember l-jén, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a hagyományos helyszínen, az újszegedi Eko-parkban. Ezután a leendő okmányirodák szerepéről. működéséről adnak tájékoztatót az BM szakemberei egy üzleti reggeli keretében. Pénteken véradásra várják a segítőkész szegedieket, délután pedig United koncert várja a fiatalokat és az idősebbeket. Az idén is show-műsort ad a világ legerősebb embere, Fekete László szombaton délután, majd 16 órától Charlie koncertezik a kiállítás színpadán. Vasárnap igazi családi napot garantál a 16 órakor kezdődő kabarédélután, valamint a közönségdíjak átadása. R. G. TAJEKOZTATO A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény soron kívüli kamarai választások tartását rendelte el 2000. október 31-ig. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soron kívüli kamarai választása keretében a küldötteket, a kamara elnökét, alelnökeit, az elnökséget, az ellenőrző bizottságot, és az etikai bizottságot kell jelölni, majd később megválasztani. Jelölni a felsorolt valamennyi funkcióra kizárólag a jelölő osztályértekezleteken lehet, úgy, hogy egy gazdálkodó szervezet tisztségcsoportonként csak egy-egy jelölést tehet. Az osztályértekezleteken - a július 31. és augusztus 14. között a települési önkormányzat irodájában közszemlére tett választási névjegyzék szerinti tagozati és osztálybesorolás szerint - az adott osztályhoz tartozó valamennyi gazdálkodó szervezet jogosult részt venni. Az új Gktv 30. § (I) bekezdésében foglaltak értelmében „a gazdálkodó szervezetek a szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzéken szavazásra jogosultként feltüntetett személy útján gyakorolhatják". ezért a regisztráció, a helyszíni mandátumvizsgálat alkalmával a megjelenőktől a részvétel feltételeként a személyi igazolvány és egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány bemutatását kérik majd munkatársaink. Jelölni csak azon gazdálkodó szervezetek kamarai képviselőit lehet, amelyek 2000. június 30-ig az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba, a „tagjegyzékbe" felvételüket kérték /R. 40. § (3)/. További feltétele a jelölhetőségnek a kamarai tagdíjfizetés és regisztráció rendezettsége, emellett a „tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozat" megtétele is. A jelölőlistára - melyből a szavazólap készül - a javaslatba hozott jelöltek közül az kerül fel. akinek a jelölését a jelenlévő szavazati jogú vállalkozások több mint 50%-a támogatja. A jelölő osztályértekezletek kezdési időpontjai és helyszínei a következők: Helyszínek: Ipari tagozat: 1. osztály: Rendezvényterem (Szeged, Tisza L krt. 2-4. II. emelet, Tisza-part felőli bejárat) 2. osztály: Pick-klub (Szeged. FelsőTiszapart6.) 3. osztály: Délépítő Rt. Tárgyalója (Szeged. Bocskai u. 10-12.) 4. osztály: MÁV Nevelőotthon (Szeged, Boldogasszony sgt. 44.) 5. osztály: Oktatóterem (Szeged. Tisza L krt. 2-4. II. emelet. Radnóti felőli bejárat) • Kereskedelmi tagozat összes osztálya: Rendezvényterem (Szeged. Tisza L krt. 2-4. II. emelet) Kézműipari tagozat összes osztálya: Rendezvényterem (Szeged, Tisza L krt. 2-4. II. emelet) Osztály Időpont Ipari tagozat 1. osztály: Ipar és ipari szolgáltatás 2000. 09.05., 14 óra 2. osztály: Élelmiszeripar és könnyűipar 2000.09.05., 14 óra 3. osztály: Építőipar 2000.09.04., 15 óra 4. osztály: Közlekedés 2000.09.05., 15 óra 5. osztály: Közszolgáltatások, közüzemek és távközlés, posta, informatika, logiszüka 2000. 09. 04., 15 óra Kereskedelmi tagozat 6. osztály: Élelmiszer és vegyes nagy- és kiskereskedelem 2000. 09.01., 16 óra 7. osztály: Egyéb kereskedelem 2000.09.04., 15.30 óra 8. osztály: Vendéglátás, idegenforgalom, szállodaipar 2000.09. 04., 14 óra 9. osztály: Banki, biztosítóintézeti és általános pénzpiaci szolgáltatások, illetve gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások 2000.09. 05., 15.30 óra 10. osztály: Oktatási, egészségügyi, kommunikációs, kulturális és más szolgáltatások 2000.09. 04., 17 óra Kézműipari tagozat 11. osztály: Építőipar 2000.09.06., 10 óra 12. osztály: Épületgépészet, elektromos-ipar, faipar 2000.08.28., 14 óra 13. osztály: Vas-, fém, műszeripar és járműipar 2000.09. 05., Móra 14. osztály: Könnyűipar, élelmiszeripar és egyéb ipar 2000.09. 04., 9 óra 15. osztály: Szolgáltató kisipar 2000.09. 04.. 11 óra Az osztály jelölőgyűlés határozatképes, ha azon az osztály tagjainak legalább egyharmada megjelent. Határozatképtelenség esetén a fél óra leteltével megismételt gyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A küldöttek megválasztására az alábbi helyszíneken is időpontokban a kamarai irodákban kerül sor: szeptember 20., 8-16 óra. Szeged. Tisza L. krt. 2-4. Ügyfélszolgálat szeptember 22., 8-12 óra. Szentes, Kossuth tér 6. (Vállalkozói központ) szeptember 21., 8-12 óra, Makó, Széchenyi tér 22. (Polgármesteri hivatal) szeptember 22., 13-16 óra, Csongrád, Justh Oy. u. 7. A hódmezővásárhelyi választás eltérő szabályzása, hogy az ott székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek csak írásos jelölési Íven állíthatnak jelöltet, amelyet 2000. szeptember 6-ig kell a tagozati jelölőbizottságnak eljuttatni a 6701 Szeged. Pf. 524 címre. A küldött választás 2000. szeptember 21., 8-16 óra között lesz a kamarai szolgáltaid irodában tHódmetftásárhely, Szántó K. J. u. 54.). Kéljük a kamaránk tagjait, hogy részvételükkel, aktivitásukkal járuljanak hozzá önkormányzati rendszerünk sikeres megújításához! A tagozati jelölőbizottságok megbízásából is: CSMKIK Választási Bizottsága Autópálya hiányában alig települ új ipar Lassan lecsúszunk a térképről Multinacionális cégek számításba sem veszik Szegedet, illetve Csongrád megyét, amikor arról döntenek, hol telepítsenek fejlett technológiát hozó ipari gyártókapacitást. Pedig lenne mit pótolni, iparágak tűntek el, s helyettük jószerivel alig érkezett külföldi működö töke. Mindez meglátszik azon is, hogy a megye ipari exportja meglehetősen szerényen teljesít, s régóta csökken az ágazatban foglalkoztatottak száma. Változást pedig nem is remélhetünk, míg nem ér ide az autópálya. A megyében telephellyel rendelkező ipari vállalkozások termelése tavaly négy százalékkal csökkent, ami a megelőző év nyolc százalékos növekedése után igen kedvezőtlen. Ha szűkítjük a kört, a helyzet valamivel jobb: a megyei székhelyű, 49-nél nagyobb létszámot foglalkoztató ipari vállalkozásoknál a termelés értéke stagnált 1999-ben. Egyedül a termelékenység javulásának dinamikájára nem panaszkodhatunk - baj inkább a kiindulási alappal van -, az egy alkalmazottra jutó termelési érték nyolc százalékkal nőtt és nem sokkal marad el az országos értéktől. Ami eltér a magyar tendenciától, az a foglalkoztatottak létszámának hétszázalékos csökkenése. Ez viszont nemcsak az országos pozitív folyamattal ellentétes - ahol 1996 óta nő az iparban foglalkoztatottak száma hanem a megyei átlagos foglalkoztatottsági mutatóknál is rosszabb. Mivel közismert a Csongrád megyei ipar modern és fejlődőképes ágazatokat nélkülöző összetétele, nehéz megjósolni, mikor fog megállni az ipari alkalmazottak évtized óta tartó fogyatkozása. Ahhoz, hogy az iparban bővülő létszám dolgozzon, három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Az első adagot sürgősen autópályára kellene költeni, a másodikat a közúton is halálfélelem nélkül érkezők hoznák dollárban vagy márkában, a harmadikat a bizakodó helyi vállalkozások, a kormány iparfejlesztési politikája, illetve a helyi önkormányzat tehetné hozzá. Az autópálya-építők reménytelenül eltévedtek, az iparba befektetni szándékozók legszívesebben repülőgépen érkeznének, de hál ott van még A szegedi KESZ Kft. milliárdos kecskeméti gyáravatója. Stumpf István kancelláriaminiszter (jobbról) és Varga Mihály vezérigazgató. (Fotó: Nagy László) déli szomszédunk, Miloseviccsel és a hosszú időre konzerválódó bizonytalansággal, vagyis inkább máshol csavarozzák le a gépeket. Amikor nemrégiben felmerült, hogy a neves bajor autómárka, a BMW fontolgatja a magyarországi gyártást, Kecskemétnél délebbi várost senki sem említett, mint potenciális helyszínt. Szeged például eleve labdába sem rúghatott volna. Pedig tartalék lenne, az elmúlt két évben túl sok új ipari munkahelyet nem sikerült teremteni a megyeszékhelyen, igaz már ez az évtized is inkább a fogyásé volt. A Gazdasági Minisztérium nemrégiben régiószinten vizsgálta az ipari termelést, az összes kibocsátásból a Dél-Alföld még nyolc százalékkal sem részesedett az elmúlt esztendőben. Ez a teljesítmény csak az utolsó előtti helyhez volt elegendő. A régió területén egyedül Bács-Kiskun megye produkált termelésnövekedést, bár ezen nem kell különösen csodálkozni, hiszen a megyeszékhelyet már régen autópálya csatlakoztatja az országhoz - s így Európához továbbá még egy nagyobb város, Kiskunfélegyháza is „felkerült már a térképre". (Nem véletlen, hogy a hazai építőipar egyik zászlóshajója, a szegedi központú KÉSZ Kft. is Kecskeméten fektetett be milliárdokat a szerkezetgyártásba.) Az elmúlt évben Csongrád megyében a stagnáló ipari exportértékesítés harminc százalékot tett ki az összes eladásból, s ez jelentősen elmarad az országos 54 százalékos aránytól. Nálunk az erősen exportorientált vegyipar - amely a megye ipari kivitelének húsz százalékát adja - csaknem tíz százalékkal növelte külföldi eladásait, miközben itthoni értékesítése hat százalékkal visszaesett. Fordított folyamatok zajlottak az élelmiszeriparban, ahol a belföldi értékesítés mintegy tíz százalékkal haladta meg az előző évit, az export kétszázalékos csökkenése mellett. Ábránkon látható, hogy Csongrád megye tavalyi exportja hatvan milliárd forintnál mindenképpen kevesebb volt, miközben Fejér, illetve GyőrSopron megye - egyebek között gépjármű-, illetve alkatrészgyártáshoz kapcsolódó kivitele közelítette az ezermilliárd forintot. És az exportképesség a fejlettség egyik nagyon is jellemző fokmérője. Húzóágazat az ipari export (1999, milliárd Ft) ipari export milliárd Ft • 900-974 • 375-900 • 150-375 • 60-150 • 29- 60 Forrás: Gazdasági Minisztérium Az idei év már jobban indult, az ipari termelés az 1999. évi stagnálás után erőteljesen, több mint tíz százalékkal emelkedett az első negyedévben a 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalatoknál. Sajnos, ez az erőteljes növekedés csak megyei szinten ad okot bizakodásra, az országos dinamika ez idő alatt megközelítette a 21 százalékot. Az utóbbi természetesen nagyban hozzájárult az erős GDPnövekedéshez. A, megye ipari ágazatai közül sikeres volt az exportoffenzíva a textília, bőrtermék és lábbeli gyártásánál, itt nyolcvan százalékkal bővült a kivitel, amit a negyven százalék feletti termelésnövekedés tett lehetővé. Szintén eredményes első negyedévet zárt a vegyipar, amelynek érdekessége, hogy nem az exportja nőtt jelentősen, hanem belföldi értékesítésének negyven százalékot meghaladó emelkedése volt a 20 százalékos termelésbővülés motorja. Említésre érdemes az a tény, hogy míg az exportértékesítés az öt évvel ezelőtti adatokat 75 százalékkal haladja meg, addig a belföldi értékesítés csak idén érte el megint az említett korábbi szintet. Az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 2,4 millió forint volt az év első három hónapjában, ami összehasonlító áron 16 százalékos növekedésnek felel meg. A megye ipari teljesítménye önmagához képest akár még dicséretesnek is mondható, ám az országos összehasonlítást már nehezebben állja ki: mind gyorsuló ütemben maradunk le. Kovács András Indulhat az öszi vetés DM/DV-információ Az öszi vetéshez szükséges búzavetőmag a termelök igénye szerint rendelkezésre áll, hiszen az idén is megtermett a megfelelő minőségű kenyérgabona-termesztéshez szükséges mennyiség. Az országban nemrégiben fejeződött be az aratás, de a szakemberek szerint már bizonyos, hogy az idei 210-220 ezer tonna betakarított nyerstermés fedezi a jövő évi belföldi búzavetőmag-szükségletet. Jövőre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szándéka szerint az ez évi egymillió hektár után 1,2 millió hektáron vetnek búzát, amelyhez a nyerstermésből előállított 150-160 ezer tonna fémzárolt vetőmagmennyiség elegendő lesz. Az adatok szerint tavaly a gazdák országszerte 185 ezer tonna nyerstermést takarítottak be. Ez 140 ezer tonna fémzárolt szaporítóanyag elvetését tette lehetővé, amely biztosította, hogy fele-fele arányban kerüljön a földbe jó minőségű fémzárolt, illetve gyengébb minőségű saját vetőmag. Hullán Tibor, a vetőmag terméktanács elnöke szerint ez az Európai Uniós átlagnak is megfelelő 50 százalékos felújítási arány nagy szerepet játszott abban, hogy a nyár eleji aszály ellenére jó búzatermést mondhatnak magukénak a gazdák. A vetőbúza tavalyi 44 ezer forintos tonnánkénti irányár a 2000-ben 55 ezer 300 forintra emelkedett. Ennek oka a szakemberek szerint elsősorban az árubúza növekvő értékesítési árának követésében, másodsorban a megemelkedett többletköltségekben keresendő, mely utóbbi a kistermelőknél a megállapított irányárnál is magasabb árat indokolna. „Élelmes " külkereskedelem Románia felvásárol DM/DV információ A román kormány felhatalmazta a pénzügyminisztériumot, hogy nyújtson garanciát arra a 100 millió dolláros kölcsönre, amelyből Románia a belső fogyasztás fedezésre rendkívüli élelmiszer és agrártermék tartalékot kíván létrehozni. A döntés kedvezően érintheti a magyar külkereskedőket is. A százmillió dolláros kölcsönt az amerikai kormány adja Romániának, a hitel futamideje hét év, a kamat a három, illetve hat hónapra lekötött dollárbetétek Liborkamatával egyezik meg. amit tárgyalásokkal megállapított felár egészít ki. A kölcsönből kukoricát, nyers napraforgó-olajat és napra-forgó vetőmagot lehet Romániába exportálni vámmentesen. A bevitt termékeket raktározó vállalatokat az Állami Tartalékok Országos Igazgatósága (ANRS) választja ki. Az ANRS és a pénzügyminiszter licitálással dönt az importőrökről, akik romániai vagy külföldi jogi személyek lehetnek. Sajtóértesülések szerint a kölcsön állami garanciáját Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter kérte.