Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-23 / 197. szám

SZERDA, 2000. AUG. 23. r EGY SZÁZALÉK III. Lóerők Újszegeden Hajtás hetedszer Augusztus 31. és szeptem­ber 3. között rendezik meg idén az immár hagyományos újszegedi autókiállítást, a Haj­tást. Most hetedik alkalommal ismét a biztonságos közleke­désre helyezik a hangsúlyt a vásár szervezői. Így az 52 kiál­lító több mint kétszáz járműve mellett most is részt vesznek a bemutatón a mentősök, a tűzoltók és a rendőrök. Jövő csütörtökön délután próbahajtással veszi kezdetét az idei bemutató. Ebből az al­kalomból több tucat új járművet ki is próbálhatnak az érdeklődők. A „Hajtás Bizton­ságosan Földön-Vízen-Le­vegőben" elnevezésű szakkiál­lítás ünnepélyes megnyitója szeptember l-jén, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a ha­gyományos helyszínen, az új­szegedi Eko-parkban. Ezután a leendő okmányirodák szere­péről. működéséről adnak tájé­koztatót az BM szakemberei egy üzleti reggeli keretében. Pénteken véradásra várják a segítőkész szegedieket, dél­után pedig United koncert vár­ja a fiatalokat és az idősebbe­ket. Az idén is show-műsort ad a világ legerősebb embere, Fe­kete László szombaton dél­után, majd 16 órától Charlie koncertezik a kiállítás színpa­dán. Vasárnap igazi családi napot garantál a 16 órakor kezdődő kabarédélután, vala­mint a közönségdíjak átadása. R. G. TAJEKOZTATO A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény soron kívüli kamarai választások tartását rendelte el 2000. október 31-ig. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soron kívüli kama­rai választása keretében a küldötteket, a kamara elnökét, alelnökeit, az elnökséget, az ellenőrző bizottságot, és az etikai bizottságot kell jelölni, majd később megválasztani. Jelölni a felsorolt valamennyi funkcióra kizárólag a jelölő osztályértekezleteken lehet, úgy, hogy egy gazdálkodó szervezet tisztségcsoportonként csak egy-egy jelö­lést tehet. Az osztályértekezleteken - a július 31. és augusztus 14. között a települési önkormányzat irodájában közszemlére tett válasz­tási névjegyzék szerinti tagozati és osztálybesorolás szerint - az adott osztályhoz tartozó valamennyi gazdálkodó szervezet jogosult részt venni. Az új Gktv 30. § (I) bekezdésében foglaltak értelmében „a gazdálkodó szervezetek a szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzéken szavazásra jogosultként feltüntetett személy útján gya­korolhatják". ezért a regisztráció, a helyszíni mandátumvizsgálat al­kalmával a megjelenőktől a részvétel feltételeként a személyi igazol­vány és egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány bemu­tatását kérik majd munkatársaink. Jelölni csak azon gazdálkodó szervezetek kamarai képviselőit lehet, amelyek 2000. június 30-ig az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba, a „tagjegyzékbe" felvételüket kérték /R. 40. § (3)/. További feltétele a jelölhetőségnek a kamarai tagdíjfizetés és regiszt­ráció rendezettsége, emellett a „tisztségelfogadó és összeférhetetlen­ségi nyilatkozat" megtétele is. A jelölőlistára - melyből a szavazólap készül - a javaslatba hozott jelöltek közül az kerül fel. akinek a jelö­lését a jelenlévő szavazati jogú vállalkozások több mint 50%-a támo­gatja. A jelölő osztályértekezletek kezdési időpontjai és helyszínei a következők: Helyszínek: Ipari tagozat: 1. osztály: Rendezvényterem (Szeged, Tisza L krt. 2-4. II. emelet, Tisza-part felőli bejárat) 2. osztály: Pick-klub (Szeged. FelsőTiszapart6.) 3. osztály: Délépítő Rt. Tárgyalója (Szeged. Bocskai u. 10-12.) 4. osztály: MÁV Nevelőotthon (Szeged, Boldogasszony sgt. 44.) 5. osztály: Oktatóterem (Szeged. Tisza L krt. 2-4. II. emelet. Radnóti felőli bejárat) • Kereskedelmi tagozat összes osztálya: Rendezvényterem (Szeged. Tisza L krt. 2-4. II. emelet) Kézműipari tagozat összes osztálya: Rendezvényterem (Szeged, Tisza L krt. 2-4. II. emelet) Osztály Időpont Ipari tagozat 1. osztály: Ipar és ipari szolgáltatás 2000. 09.05., 14 óra 2. osztály: Élelmiszeripar és könnyűipar 2000.09.05., 14 óra 3. osztály: Építőipar 2000.09.04., 15 óra 4. osztály: Közlekedés 2000.09.05., 15 óra 5. osztály: Közszolgáltatások, közüzemek és távközlés, posta, informatika, logiszüka 2000. 09. 04., 15 óra Kereskedelmi tagozat 6. osztály: Élelmiszer és vegyes nagy- és kiskereskedelem 2000. 09.01., 16 óra 7. osztály: Egyéb kereskedelem 2000.09.04., 15.30 óra 8. osztály: Vendéglátás, idegenforgalom, szállodaipar 2000.09. 04., 14 óra 9. osztály: Banki, biztosítóintézeti és általános pénzpiaci szolgáltatások, illetve gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások 2000.09. 05., 15.30 óra 10. osztály: Oktatási, egészségügyi, kommunikációs, kulturális és más szolgáltatások 2000.09. 04., 17 óra Kézműipari tagozat 11. osztály: Építőipar 2000.09.06., 10 óra 12. osztály: Épületgépészet, elektromos-ipar, faipar 2000.08.28., 14 óra 13. osztály: Vas-, fém, műszeripar és járműipar 2000.09. 05., Móra 14. osztály: Könnyűipar, élelmiszeripar és egyéb ipar 2000.09. 04., 9 óra 15. osztály: Szolgáltató kisipar 2000.09. 04.. 11 óra Az osztály jelölőgyűlés határozatképes, ha azon az osztály tagjainak legalább egyharmada megjelent. Határozatképtelenség esetén a fél óra leteltével megismételt gyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A küldöttek megválasztására az alábbi helyszíneken is időpontokban a kamarai irodákban kerül sor: szeptember 20., 8-16 óra. Szeged. Tisza L. krt. 2-4. Ügyfélszolgálat szeptember 22., 8-12 óra. Szentes, Kossuth tér 6. (Vállalkozói központ) szeptember 21., 8-12 óra, Makó, Széchenyi tér 22. (Polgármesteri hivatal) szeptember 22., 13-16 óra, Csongrád, Justh Oy. u. 7. A hódmezővásárhelyi választás eltérő szabályzása, hogy az ott székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek csak írásos jelölési Íven állíthatnak jelöltet, amelyet 2000. szeptember 6-ig kell a tagozati jelölőbizottságnak eljuttatni a 6701 Szeged. Pf. 524 címre. A küldött választás 2000. szeptember 21., 8-16 óra között lesz a kamarai szolgáltaid irodában tHódmetftásárhely, Szántó K. J. u. 54.). Kéljük a kamaránk tagjait, hogy részvételükkel, aktivitásukkal járuljanak hozzá önkormányzati rendszerünk sikeres megújításához! A tagozati jelölőbizottságok megbízásából is: CSMKIK Választási Bizottsága Autópálya hiányában alig települ új ipar Lassan lecsúszunk a térképről Multina­cionális cé­gek számí­tásba sem veszik Sze­gedet, illet­ve Csong­rád me­gyét, amikor arról dönte­nek, hol telepítsenek fej­lett technológiát hozó ipari gyártókapacitást. Pedig lenne mit pótolni, ipar­ágak tűntek el, s helyet­tük jószerivel alig érkezett külföldi működö töke. Mindez meglátszik azon is, hogy a megye ipari ex­portja meglehetősen sze­rényen teljesít, s régóta csökken az ágazatban foglalkoztatottak száma. Változást pedig nem is re­mélhetünk, míg nem ér ide az autópálya. A megyében telephellyel rendelkező ipari vállalkozások termelése tavaly négy száza­lékkal csökkent, ami a meg­előző év nyolc százalékos nö­vekedése után igen ked­vezőtlen. Ha szűkítjük a kört, a helyzet valamivel jobb: a me­gyei székhelyű, 49-nél na­gyobb létszámot foglalkoztató ipari vállalkozásoknál a terme­lés értéke stagnált 1999-ben. Egyedül a termelékenység ja­vulásának dinamikájára nem panaszkodhatunk - baj inkább a kiindulási alappal van -, az egy alkalmazottra jutó termelé­si érték nyolc százalékkal nőtt és nem sokkal marad el az or­szágos értéktől. Ami eltér a magyar tenden­ciától, az a foglalkoztatottak létszámának hétszázalékos csökkenése. Ez viszont nem­csak az országos pozitív folya­mattal ellentétes - ahol 1996 óta nő az iparban foglalkozta­tottak száma hanem a me­gyei átlagos foglalkoztatottsági mutatóknál is rosszabb. Mivel közismert a Csongrád megyei ipar modern és fejlődőképes ágazatokat nélkülöző összeté­tele, nehéz megjósolni, mikor fog megállni az ipari alkalma­zottak évtized óta tartó fogyat­kozása. Ahhoz, hogy az iparban bővülő létszám dolgozzon, há­rom dolog kell: pénz, pénz és pénz. Az első adagot sürgősen autópályára kellene költeni, a másodikat a közúton is halálfé­lelem nélkül érkezők hoznák dollárban vagy márkában, a harmadikat a bizakodó helyi vállalkozások, a kormány ipar­fejlesztési politikája, illetve a helyi önkormányzat tehetné hozzá. Az autópálya-építők re­ménytelenül eltévedtek, az iparba befektetni szándékozók legszívesebben repülőgépen érkeznének, de hál ott van még A szegedi KESZ Kft. milliárdos kecskeméti gyáravatója. Stumpf István kancelláriaminiszter (jobbról) és Varga Mihály vezérigazgató. (Fotó: Nagy László) déli szomszédunk, Milose­viccsel és a hosszú időre kon­zerválódó bizonytalansággal, vagyis inkább máshol csava­rozzák le a gépeket. Amikor nemrégiben felme­rült, hogy a neves bajor autó­márka, a BMW fontolgatja a magyarországi gyártást, Kecs­kemétnél délebbi várost senki sem említett, mint potenciális helyszínt. Szeged például eleve labdába sem rúghatott volna. Pedig tartalék lenne, az elmúlt két évben túl sok új ipa­ri munkahelyet nem sikerült teremteni a megyeszékhelyen, igaz már ez az évtized is in­kább a fogyásé volt. A Gazdasági Minisztérium nemrégiben régiószinten vizs­gálta az ipari termelést, az összes kibocsátásból a Dél-Al­föld még nyolc százalékkal sem részesedett az elmúlt esz­tendőben. Ez a teljesítmény csak az utolsó előtti helyhez volt elegendő. A régió terüle­tén egyedül Bács-Kiskun me­gye produkált termelésnöveke­dést, bár ezen nem kell külö­nösen csodálkozni, hiszen a megyeszékhelyet már régen autópálya csatlakoztatja az or­szághoz - s így Európához továbbá még egy nagyobb vá­ros, Kiskunfélegyháza is „fel­került már a térképre". (Nem véletlen, hogy a hazai építőipar egyik zászlóshajója, a szegedi központú KÉSZ Kft. is Kecs­keméten fektetett be milliárdo­kat a szerkezetgyártásba.) Az elmúlt évben Csongrád megyében a stagnáló ipari ex­portértékesítés harminc száza­lékot tett ki az összes eladás­ból, s ez jelentősen elmarad az országos 54 százalékos arány­tól. Nálunk az erősen exporto­rientált vegyipar - amely a me­gye ipari kivitelének húsz szá­zalékát adja - csaknem tíz szá­zalékkal növelte külföldi el­adásait, miközben itthoni érté­kesítése hat százalékkal vissza­esett. Fordított folyamatok zaj­lottak az élelmiszeriparban, ahol a belföldi értékesítés mintegy tíz százalékkal haladta meg az előző évit, az export kétszázalékos csökkenése mel­lett. Ábránkon látható, hogy Csongrád megye tavalyi ex­portja hatvan milliárd forintnál mindenképpen kevesebb volt, miközben Fejér, illetve Győr­Sopron megye - egyebek kö­zött gépjármű-, illetve alkat­részgyártáshoz kapcsolódó ­kivitele közelítette az ezermil­liárd forintot. És az exportké­pesség a fejlettség egyik na­gyon is jellemző fokmérője. Húzóágazat az ipari export (1999, milliárd Ft) ipari export milliárd Ft • 900-974 • 375-900 • 150-375 • 60-150 • 29- 60 Forrás: Gazdasági Minisztérium Az idei év már jobban in­dult, az ipari termelés az 1999. évi stagnálás után erőteljesen, több mint tíz százalékkal emel­kedett az első negyedévben a 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalatok­nál. Sajnos, ez az erőteljes nö­vekedés csak megyei szinten ad okot bizakodásra, az orszá­gos dinamika ez idő alatt megközelítette a 21 százalékot. Az utóbbi természetesen nagy­ban hozzájárult az erős GDP­növekedéshez. A, megye ipari ágazatai kö­zül sikeres volt az exportoffen­zíva a textília, bőrtermék és lábbeli gyártásánál, itt nyolc­van százalékkal bővült a kivi­tel, amit a negyven százalék feletti termelésnövekedés tett lehetővé. Szintén eredményes első negyedévet zárt a vegy­ipar, amelynek érdekessége, hogy nem az exportja nőtt je­lentősen, hanem belföldi érté­kesítésének negyven százalé­kot meghaladó emelkedése volt a 20 százalékos terme­lésbővülés motorja. Említésre érdemes az a tény, hogy míg az exportérté­kesítés az öt évvel ezelőtti ada­tokat 75 százalékkal haladja meg, addig a belföldi értékesí­tés csak idén érte el megint az említett korábbi szintet. Az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 2,4 millió forint volt az év első három hónapjában, ami összehasonlító áron 16 százalékos növekedésnek felel meg. A megye ipari teljesítménye önmagához képest akár még dicséretesnek is mondható, ám az országos összehasonlítást már nehezebben állja ki: mind gyorsuló ütemben maradunk le. Kovács András Indulhat az öszi vetés DM/DV-információ Az öszi vetéshez szükséges búzavető­mag a termelök igénye szerint rendelkezésre áll, hiszen az idén is megtermett a megfelelő minőségű kenyérgabo­na-termesztéshez szük­séges mennyiség. Az országban nemrégi­ben fejeződött be az aratás, de a szakemberek szerint már bizonyos, hogy az idei 210-220 ezer tonna betaka­rított nyerstermés fedezi a jövő évi belföldi búza­vetőmag-szükségletet. Jövőre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium szándéka szerint az ez évi egymillió hektár után 1,2 millió hektáron vetnek búzát, amelyhez a nyerster­mésből előállított 150-160 ezer tonna fémzárolt vetőmagmennyiség ele­gendő lesz. Az adatok sze­rint tavaly a gazdák ország­szerte 185 ezer tonna nyers­termést takarítottak be. Ez 140 ezer tonna fémzárolt szaporítóanyag elvetését tette lehetővé, amely bizto­sította, hogy fele-fele arányban kerüljön a földbe jó minőségű fémzárolt, il­letve gyengébb minőségű saját vetőmag. Hullán Ti­bor, a vetőmag termékta­nács elnöke szerint ez az Európai Uniós átlagnak is megfelelő 50 százalékos fel­újítási arány nagy szerepet játszott abban, hogy a nyár eleji aszály ellenére jó bú­zatermést mondhatnak ma­gukénak a gazdák. A vetőbúza tavalyi 44 ezer forintos tonnánkénti irányár a 2000-ben 55 ezer 300 forintra emelkedett. Ennek oka a szakemberek szerint elsősorban az árubú­za növekvő értékesítési árá­nak követésében, másodsor­ban a megemelkedett több­letköltségekben keresendő, mely utóbbi a kister­melőknél a megállapított irányárnál is magasabb árat indokolna. „Élelmes " külkereskedelem Románia felvásárol DM/DV információ A román kormány felha­talmazta a pénzügyminiszté­riumot, hogy nyújtson ga­ranciát arra a 100 millió dol­láros kölcsönre, amelyből Románia a belső fogyasztás fedezésre rendkívüli élelmi­szer és agrártermék tartalé­kot kíván létrehozni. A dön­tés kedvezően érintheti a magyar külkereskedőket is. A százmillió dolláros köl­csönt az amerikai kormány adja Romániának, a hitel fu­tamideje hét év, a kamat a három, illetve hat hónapra lekötött dollárbetétek Libor­kamatával egyezik meg. amit tárgyalásokkal megáll­apított felár egészít ki. A kölcsönből kukoricát, nyers napraforgó-olajat és napra-­forgó vetőmagot lehet Ro­mániába exportálni vám­mentesen. A bevitt terméke­ket raktározó vállalatokat az Állami Tartalékok Országos Igazgatósága (ANRS) vá­lasztja ki. Az ANRS és a pénzügyminiszter licitálással dönt az importőrökről, akik romániai vagy külföldi jogi személyek lehetnek. Sajtóér­tesülések szerint a kölcsön állami garanciáját Ioan Mu­resan mezőgazdasági mi­niszter kérte.

Next

/
Thumbnails
Contents