Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-22 / 196. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. AUG. 22. kommentár Milosovics barátai \ j em jó, ha az ember sokat tud. Különösen akkor nem, ha az L V illető valamelyik kényúr szűkebb holdudvarához tartozik. A zágrábi Vjesnik napilap szerint a fenti teória „gyakorlati" megvalósítását tapasztalhattuk a jugoszláv elnök két közeli munkatársa esetében. Szlobodan Milosevics legodaadóbb hívei közé tartozott Pavle Bulatovics honvédelmi miniszter és Zsivadin Petrovies J AT -igazgató. Csak tartozott. Mert mindkettőjüket meggyilkolták. A közvélemény felhördült, az állam(párt)i média gyászkeretben jelent meg, Milosevics sürgette az „alávaló, gyáva gazlett" elkövetőinek felderítését és szigorú felelősségre vonását. Azután, mint az ilyen „demokráciában" az már gyakorlat, lassan feledésbe merült minden. A sírokon elhervadtak a köztársasági elnök által küldött vörös szegfűk, a gyilkosságokat pedig újabbak homályosítják... A zágrábi újság feltételezéseit azonban komolyan fontolóra kell vennünk. S ha ezt tesszük, akkor a kővetkező megállapításra jutunk: Milosevics lába alatt a tavalyi NATO-bomházásokal megelőzően (az 1997-es belgrádi ellenzéki tüntetések idején) már égett a talaj. Ekkor kezdte külföldre menekíteni az állami vagyon egy részét. A légitársaság által. Azután következett a szövetségesek 1999-es megtorló akciója, amikor a hadsereg korábbi kommunista kapcsolatai voltak számára nagy segítséggel. Egy kis „hálapénzért" nyilván az oroszok, a kínaiak, a fehéroroszok szívesen segítettek a bajba jutott szláv testvéren... Ezek a: okfejtések nem vethetők el akkor sem, ha a kábítószeres kapcsolatokat említjük a pénz tisztára mosásában, vagy külföldre menekítésében, köztudott például, Iwgy Fidel Castro a „nemzeti vagyon" nagy hányadát nem a cukornád exportjából, hanem a dél-amerikai drogcsempészek által szállított, majd kubai segédlettel tovább adott, füvekből" teremtette elő. (Nyolc-tíz órás kongresszusi beszédeiben erről értelemszerűen nem tett említést, de a cukornádtermesztés ötéves tervének 120 százalékos teljesítéséről - igen.) M

ilosevics közeli munkatársai közül egyre többen esnek áldozatul az „imperialista, meg a vatikáni körök gálád merényleteinek". A szerb sajtó a gyilkosságok számának szaporodásával egyre színesebb és szaftosabb kifejezéseket használ a feltételezett elkövetőkről. Számomra a kérdés tgy vetődik fel: ha Milosevics távozásra kényszerül, a hozzá hú sajtó mit kezd majd a másfél évtizede gyakorolt szóhasználatával? A kút csillogó érméi Lehet, hogy sok olvasónk most „viszontlátja" a római Trevi-kútba dobott érmét... Munkások söprik össze a leeresztett víz után maradt „zsákmányt". A bevételt a városháza műemlékvédelemre fordítja. (MTI Telefotó/Ansa/Mario de Renzisj Murmanszk (MTI) Mind a 118 ember meghalt a kilenc nappal ezelőtt szerencsétlenül járt Kurszk atom-tengeralattjárón - jelentette be hétfőn este immár hivatalosan az orosz Északi Flotta parancsnoka, Vjacseszlav Popov tengernagy. Popov közleménye szerint a norvég és az orosz szakértők vizsgálata véglegesen megállapította, hogy a katasztrófa következtében az egész tengeralattjárót elárasztotta a víz, és a fedélzeten tarA Kurszk tragédiája tózkodók közül senki sem maradt életben. Külföldi források ezt megelőzően arról adtak hírt, hogy megegyezés született a nemzetközi mentőakció leállításáról, miután norvég és orosz részről is a további mentési kísérletek értelmetlenségét hangoztatták. Norvég mélybúvárok hétfőn kinyitották a hátsó mentő-zsilipkamra ajtaját, és távirányítású videokamerát juttattak a tengeralattjáró hátsó, kilencedik részlegébe. A rekeszt teljesen elöntötte a víz, és egyetlen tengerész holttestét találták meg benne. Orosz hivatalos források már korábban azt feltételezték, hogy a tengeralattjáró kilenc részlegéből az első négyet gyakorlatilag az augusztus 12-én történt katasztrófa első pillanataiban elöntötte a víz. majd röviddel Zágráb (MTI) Nyugati titkosszolgálati források nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök utasítására gyilkolták meg a JAT jugoszláv légitársaság igazgatóját és az ország védelmi miniszterét - adta hírül hétfői számában a Vjesznik című zágrábi napilap. Az önmagát politikai napilapként hirdető, a Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egykori szócsövének tekintett, konzervatív horvát újság - Milosevics rendelte el közeli munkatársainak meggyilkolást? című cikkében - felhívta a figyelmet arra, hogy e források szerint Zsivadin Petrovics JATigazgató és Pavle Bulatovics Az elnök áll a gyilkosságok mögött? védelmi miniszter is sokat tudhatott azokról a pénzekről, amelyeket a jugoszláv vezetés „menekített" külföldi bankokba Jugoszlávia szétesése idején. A délszláv válság kirobbanásakor mintegy 12 milliárd dollár volt a jugoszláv központi bankok széfjeiben, valamint 10 milliárd dollárra becsülik az akkori valutatartalékokat, amelyekre a Milosevic-rendszer rátelte a kezét. Az összeg egy részét a horvátországi és a boszniai háború költségeinek fedezésére fordították, más részét viszont külföldi bankokban helyezték el. A horvát lap arról adott hírt, hogy jugoszláv pilótáktól szerzett értesülések szerint Petrovic JAT-igazgató személyesen ellenőrizte, amikor készpénzzel teli ládákat raklak fel a légitársaság egyes gépeire, Pavle Bulatovics védelmi miniszter pedig a JNA (Jugoszláv Néphadsereg) olyan csatornáit biztosította a pénzszállításhoz, amelyeket korábban kábítószer-csempészetre is használtak. Bulatovic az egykori keleti katonai blokkban kialakított kapcsolatai révén légi útvonalat is biztosított a pénzszállításhoz Oroszországon, Fehéroroszországon és más baráti országokon keresztül. A Vjesznik emlékeztetett arra, hogy a JAT-igazgatót akkor gyilkolták meg, amikor kutyájával sétálni indult, a védelmi miniszterrel pedig egy étteremben végeztek gyilkosai. Nyugati források nem zárják ki annak lehetőségét, hogy mindkét gyilkosságra Milosevics adhatott utasítást, mert Petrovics és Bulatovics is sokat tudhatott arról: hová került a volt Jugoszláviától ellopott pénz. A lap amerikai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy ebből a pénzből egyedül Cipruson mintegy 4 milliárd dollárt helyezhettek el, és a szigetországban bejegyzett 500 jugoszláv cég közül néhány e pénz „tisztára mosásával" foglalkozik. A horvát lap szerint azonban Szlobodan Milosevics és környezete Libanonban, Dél-Afrikában és Kínában is pénzt helyezhetett el magánszámlákon. Dávid Shayler hazatért A kétarcú kém Dover (MTI) Dávid Shayler volt brit kém, aki három éve Franciaországba menekült a brit igazságszolgáltatás elől, hétfőn önként visszatért Nagy-Britanniába. A brit belső elhárítás (MI5) volt tisztjét államtitoksértés gyanújával rögtön lertartóztatták, mihelyt Doverben kiszállt a Calais-ből érkező komphajóról. Shayler sajtókonferencián jelentette be, hogy hétfőn hazautazik. és hajlandó bíróság előtt vállalni korábbi vádjait, amelyek a brit külső hírszerzésnek (MI6) tulajdonítják a Moamer el-Kadhafi líbiai elnök ellen 1996-ban végrehajtott merényletkísérletet. (Az MI6 felrobbantotta Kadhafi autókaravánjának egyik kocsiját, de tévedésből nem azt, amelyikben a líbiai vezető ült.) A 34 éves volt kémet sajtóriporterek és televíziós forgatócsoportok kísérték el Calais-ből Doverbe. Hírügynökségi jelentések szerint a londoni Charing Cross rendőrőrsén kihallgatják, vádat emelnek ellene, majd - a brit hatóságokkal kötött előzetes alku alapján - óvadék ellenében szabadlábra helyezik. Shaylernek nemcsak a Kadhafi-üggyel kapcsolatos léleplezéseit, hanem más, szintén államtitoknak minősülő információ közhírré tételét is felróják Angliában. A többi között azt az állítását is, hogy a brit titkosszolgálatok a 90-es évek elején „elpuskázták" az alkalmat, hogy leszámoljanak az Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA). - Amit tettem, azt közérdekből tettem - mondta a sajtóértekezleten többször is a volt kém. Franciaországba szökésekor, 1997-ben három hónapot töltött a párizsi Santé börtönben. a párizsi kormány azonban elutasította a brit kiadatási kérelmet, miután egy bírói állásfoglalás politikai megfontolásokat tulajdonított az ügyben Londonnak. Lengyel vodkára vadásznak Párizs (MTI) Több lengyel vodkagyártó áll privatizáció előtt és a franciák nagy szeszipari csoportja, a Pernod Ricard arra készül, hogy esetleg kettő-három megszerzésére is ajánlatot ad - írja hétfői számában a Financial Times című lap. A franciák sikerét egyengetheti, hogy tavaly gyakorlatilag övék lett a vezető lengyel vodkamárkák külföldi forgalmazásának joga a lengyel Agros cég 37 százalékának és a szavazati jogok 75 százalékának megszerzésével. A lengyel törvényhozás az idén nyáron ettől a jogától a Pernod Ricard céget megfosztotta. ezután az ötödik és a hatodik részlegbe is betört a tengervíz, amely aztán a későbbiekben a leghátsó három zónába is behatolt. Kilenc nappal a tragédia után orosz katonai források közölték. hogy már augusztus 12én, helyi idő szerint szombaton éjfél előtt megérkezett az első hír a Kurszk nevű orosz atomtengeralattjáró balesetéről. A Kurszk legénysége augusztus 14-ig adott életjelt magáról „SOS-vfz" vészjelzéssel. POUTKAIHRDETÉS Drágulás Európában London (MTI) A londoni nemzetközi olajtőzsdén is tovább drágult a nyersolaj a téli amerikai energiaellátási aggodalmak hatására. A szabadpiacokon irányadónak tekintett északi-tengeri Brent olajféleség szeptemberi lekötésre 36 centtel, több mint I százalékkal 30,80 dollárra drágult délutánra, az amerikai könnyűolaj hordója ugyanerre a határidőre 32,21 dollár volt, 22 centtel drágább a pénteki zárónál. Egyre valószínűbb, hogy a hatalmas exportbevételi többleteket élvező OPEC szeptemberi ülése előtt már nem fogja felemelni kitermelési kvótáját. Újra ÍOOO rubeles Moszkva (MTI) Oroszország januárban ismét bevezeti a forgalomból alig két éve kivont 1000 rubeles bankjegyeket (1 dollár=27,71 rubel). A címletet 1998-ban, még a pénzügyi összeomlás előtt vonták ki a forgalomból, miután a gazdasági stabilizáció később meghiúsult reményében három nullától megszabadították az akkor forgalomban lévő rubelcímleteket. A legnagyobb névértékű bankjegy jelenleg az 500 rubeles, amely 18 dollárt ér. Az új 1000 rubeles hozzávetőleg a felét éri majd a mostani átlagos havi alkalmazotti bérnek. hazai pályán. CSONGRÁD MEGYEBEN A rendszerváltás óta ez az első kormány, amelynek nem a válságkezelés a legfontosabb teendője, hanem a bővülő források célszerű felhasználása. Két esztendő alatt az ország kettéosztottsága nem csökkent, a magyar lakosság többségének élete nem javult, és csak egy szűk réteg a fejlődés haszonélvezője. Itt az idő, hogy az 1997-ben megindult gazdasági fejlődést az egész társadalom javára fordítsuk. Minden magyar polgár megérdemli, hogy tisztességes jólétben, biztonságban éljen az új évezred Magyarországában. Az üres szavakat végre váltsák fel a tettek! A szocialisták úgy gondolják: Magyarország mindannyiunké, és minden embernek, minden családnak itt kell nyernie, hazai pályán. Az MSZP Hazai pályán... című, országos nyári politikai párbeszéd-sorozatának keretében augusztus 23-án Szegeden a Délalföldi Bibliotékában (Szeged, Kálvária sgt. 14.) várjuk Önt, hogy közösen megbeszéljük: mit kell tennünk azért, hogy a holnap Magyarországa egy jobb, igazságosabb, emberibb Magyarország legyen. augusztus 23-án, szerdán 17 órakor POLITIKAI FÓRUM SZEGEDEN TÖBB TUDÁS, TÖBB ESÉLY - EMELKEDŐ NEMZET címmel, elsősorban a közoktatási és más "tudás-ipari" szakemberek és az oktatás és a nemzet jövője iránt érdeklődők számára a Délalföldi Bibliotékában. A beszélgetésen vezető szocialista politikusok, így Földes György, Hitler István, Jánosi György, Csizmár Gábor és Szabados Tamás is részt vesznek. A beszélgetést dr. Géczi József országgyűlési képviselő vezeti. Magyarország mindannyiunké. m •MSZP