Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

HÉTFŐ. 2000. AUG. 21. A HELYZET 11 Ünnepségek Mórahalomtól Algyőig Színjáték, falunap Levonult az újabb szennyezés a Tiszán A tilalom ellenére is fürödtek A fürdési tilalom ellenére szombaton sem volt kevesebb vendég az újszegedi szabad strandon, mint bármelyik nyári hétvégén. (Fotó: Nagy László) Szent István napja alkalmából szinte minden Szeged közeli kistelepülésen ünnepeltek. A nagy meleg ellenére a legtöbb programot megtartották, és nagy érdeklődés kísérte a rendezvényeket. Az algyői Móra Ferenc Népszínház szombaton Vásárhelyen vendégeskedett. A társulat a „Néma Levente" és a „Segítsd a királyt!" című darabokat adta elő. A vasárnapi programok Algyőn ünnepi szentmisével kezdődtek. Botka László, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke megyezászlót adott át a településnek, a Lassus Kórus pedig rövid műsorral kedveskedett. Ebéd után a nőegylet múltidéző délutánt tartott a faluháznál, melyen volt honfoglalás kori ételek és italok kóstolója, valamint korabeli játékok és ősi mesterségek bemutatása is. Este a népszínház társulata „hazai" közönség előtt is bemutatta két színdarabját. Mórahalmon szabadtéri misét tartottak vasárnap délelőtt, majd ünnepi műsorral folytatódtak a programok. A parasztkórus után a fúvószenekar, a VBK Singers, a Szó-miszó énekegyüttes, majd végül a néptáncosok léptek színpadra. Déltől sörös vigasság várt mindenkit a sátrakban', és hogy a nagy melegben meg ne ártson az árpáié, ebédet is felszolgáltak. Délután zenés összeállítást láthattak az érdeklődők gyermekdalokból, filmzenékből és slágerekből, majd családi vetélkedő kezdődött a közösségi házban. Szent István király drámáját késő délután mutatták be a sportcsarnokban. Az ünnepet utcabál zárta. Dócon szombaton tartották a megemlékezéseket. A reggeli mise után a polgármesteri hivatalban két zászló átadására is sor került: a millenniumi zászlót Homoki János, a honvédelmi minisztérium politikai államtitkára, Csongrád megye zászlaját pedig Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke adta át, majd Kisházi-Kovács László kanonok megszentelte azokat. A falu szépítéséért hatan, kiváló pedagógusi munkáért hárman, kiváló dolgozóként szintén hárman kaptak az ünnepségen kitüntetést. Ezután kulturális műsor következett, ahol a helyi iskolások és az asszonykórus lépett fel. Délután a Szeged Táncegyüttes, a baksi citerazenekar, a sándorfalvi nyugdíjasklub és a Kids Énekstúdió szórakoztatta az érdeklődőket. Vasárnap egész nap sportrendezvények várták a dóciakat, este pedig tábortűzzel búcsúztatták a napot. Ásotthalmon 19-én délelőtt az általános iskola növendékei a magyarság történelmét elevenítették fel a művelődési házban. Délután a II. Nemzetközi Falujáró Fesztivál keretében litvánok, törökök, lengyelek és székelyek menettáncát csodálhatták a helyiek. Este diszkót tartottak a piaccsarnokban. Vasárnap a zenés ébresztő után millenniumi szentmise következett. Délelőtt az ünnepélyes zászlófelvonás után bemutatták a millenniumi lobogót, és volt kenyéráldás is. Az általános iskolás gyerekek előadása 20-án elmaradt, mert többen rosszul lettek a melegtől. A roncsderbit azonban megtartották a Gárgyán-erdőben, a száguldás szerelmeseinek legnagyobb örömére. T. K, Mint utóbb kiderült, nem volt jelentős mértékű a Romániából a Maroson keresztül a Tiszába érkezett szervesanyagszennyezés, amely miatt kétnapos fürdési tilalmat rendeltek el a két folyóban. A tilalom azonban nem tartotta vissza az újszegedi szabad strand vendégeit attól. hogy hűs folyóvízben keressenek menedéket a kánikula elől. Egy romániai kereskedelmi társaság üzemében történt műszaki meghibásodás miatt mintegy nyolcezer köbméter hígtrágya ömlött a Maros folyóba augusztus 8án. Az Alsó Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai múlt csütörtök óta fokozottan figyelték a Maros vízminőségét a folyó nagylaki határszakaszán. Mivel a vízminőség romlásának mértékét nem tudták előre pontosan kiszámítani, ezért az ÁNTSZ Csongrád megyei intézete a múlt pénteki és szombati napra közegészségügyi okokból megtiltotta a fürdőzést a Maroson és a Tisza Maros alatti szakaszán. A kétnapos fürdési tilalom ellenére szombaton sem volt kevesebb vendég az újszegedi szabad strandon, mint bármelyik nyári hétvégén. A strandolok egyik része a napon süttette magát, mások a Tisza hűs vizében kerestek menedéket a kánikula elől. Pedig a homokos part közepén álló fémvázas figyelőtorony oldalán, a vízparttal szemben fehér tábla lógott, s rajta jól olvasható piros betűkkel a felirat: A Tiszában fürödni tilos! - Telefonon kaptam értesítést arról, hogy az ÁNTSZ fürdési tilalmat rendelt el a Tiszán. A jogszabályoknak megfelelően kitettem a táblát, de a fürdőzőket egyenként nem tudom tájékoztatni. Megtettem, amit kell, ettől kezdve mindenki a saját felelősségére megy bele a vízbe - nyilatkozta lapunknak a szabad strandot üzemeltető Juralep Bt. képviselője, Kerekes Szilvia. Azt is elmondta: a büfében sorba állók közül többen kérdezték, miért tilos a fürdés, de mikor megtudták az okát, nem igen törődtek vele. Volt olyan strandoló, aki a Laposra jövet hallotta, hogy szennyezés került a Tiszába, ezért úgy döntött, hogy - bár eredetileg a vízbe is bele kívánt menni - ezúttal csak napfürdőzik. Weigert Ádám és Sódar István viszont nem értesültek a mostani szennyezésről, így szombaton is fürödtek a Tiszában. Nem tartják azonban kizártnak, hogy akkor is megmártóztak volna a folyóban, ha tudják, hogy hígtrágya került bele. Olyan gyakran történik valamilyen szennyezés a Maroson és a Tiszán, hogy az emberek már nem nagyon figyelnek oda ezekre a hírekre - mondják. Úgy vélik, a strandolok azért sem vették komolyan a figyelmeztetést, mert a tiltó táblán semmiféle utalás nem volt arra, melyik szerv rendelte el az intézkedést és pontosan milyen okból. Az ünnep napján, vasárnap már nem volt érvényben a fürdési tilalom. Az Atiköfe műszaki készenléti ügyeletese, Tamás Miklósné elmondta: a szennyezés nem volt jelentős mértékű, mivel azonban ezt előre nem sejthették, a tilalom elrendelését jogosnak tartotta. A szervesanyag-szennyezés egyébként tegnap 12 órakor a Tisza vizével együtt már „átlépte" a szerb határt és a környezetvédelmi felügyelőség megszüntette a vízminőség-méréseket. Hegedűs Szabolcs Gyémántlakodalom Zoltánfiéknál Munkatársunktól Egy híres szegedi család, Zoltánfiék ünnepeltek szombaton délután a Roosevelt téri halászcsárdában. A szülők, a 90 éves Zoltánfi István és felesége, a 82 esztendős Etelka testvérek, gyermekek, unokák körében ülték meg gyémántlakodalmukat, házasságkötésük 60. évfordulóját. Máskülönben több ünnepelni való is összejött erre az egyetlen napra, hiszen augusztus 19-én volt Zoltánfi István születésnapja, pár nappal előtte feleségéé, a házassági évforduló pedig 20-ára, s egészen véletlenül István napra esett. Zoltánfi István ctmfestőként dolgozott, felesége szakmája fodrász volt. Három gyermekük közül Zoltánfi István, Szeged hfres festőművésze 1988-ban, 44 évesen autóbalesetben hunyt el, ezt a-szülók sosem tudták kiheverni. Bátyját, Zoltánfi Zoltánt a kábelszakmában ismerik, máig Szegeden él, ám Budapesten dolgozik a Dunakábel Kft. ügyvezető igazgatójaként. A harmadik testvér, Zoltánfi László tanár. A Zoltánfi házaspár 1945 óta a Délmagyarország előfizetője. A Zoltánfi házaspár és három lányunokájuk: (balról jobbra) Eszter, Leona és Marika. A negyedik unoka, Attila Ausztráliában tanul. (Fotó: Nagy László) A Homokháthoz kötődik Balotaszállás is Négy falu állított kopiafát Négy település, Pusztamérges, Öttömös, Rúzsa és a Bács-Kiskun megyei Balotaszállás szombaton közösen emlékezett meg Szent Isvtán napjáról. A négy település határán kopjafákat avattak fel. Az emlékmű a községek összefonódását, együttműködését jelképezi, hiszen hasonló mind természeti, mind gazdasági adottságuk. Akácok között, négy földút találkozásánál egy homokból és kövekből összehordott dombocska áll. Egykoron - az ásatások szerint itt egy Árpád-kori templomot építettek eleink. Már csak néhány kődarab emlékeztet a régi épületre. A honfoglalók kései utódai szombaton megemlékeztek az államalapításról, kopjafákat avattak, mely Pusztamérges, Öttömös, Rúzsa és Balotaszállás összefogását, közös múltját, jelenét és jövőjét hirdeti. A közel negyven fokos kánikulában mintegy százan gyűltek össze szombaton délelőtt a négyeshatári emlékműnél. A négy kopjafát Wicker Erika, a Bács-Kiskun megyei múzeumigazgatóság igazgatója avatta volna fel. A tűző napon azonban a hölgy rosszul lett, így felolvasták a beszédét, míg őt az árnyékban ápolták. Embert, állatot, növényt próbáló vidék a HomokhátNémeth Vendel (háttal, balról) balotaszállási, Bata Ferenc öttömösi polgármester a koszorúzás! ünnepségen. (Fotó: Miskolczi Róbert) ság, de az itt lakók szeretik, mert ez az otthonuk. Évszázadok óta közösen dolgoznak, mulatnak együtt a környékbéliek. - Ezt az összefonódást pecsételjük most meg - mondta többek között beszédében Börcsök Antal pusztamérgesi polgármester. Kollégáival, Bata Ferenc Öttömös, Papp János Rúzsa és Németh Vendel Balotaszállás első emberével közösen megkoszorúzták Dönczi András fafaragómester alkotását, melyet Gábor Imre plébános szentelt fel. - A Homokháti Kistérségi Társulásnak négy éve tagja vagyunk mi is - mondta Németh Vendel balotaszállási polgármester. - Bács-Kikun megyéből Kelebia is csatlakozott a társuláshoz. A polgármester szerint a megyehatár nem akadály, mivel a természeti, gazdasági adottságok hasonlóak a térség településein. Öttömös, Rúzsa, Balotaszállás és a többi község külön-külön nem tud komoly eredményt elérni, csak akkor lehetséges a fejlődés, ha összefognak. Az elmúlt években már több sikeres pályázatot is adtak be közösen. A kopjafaavatáson kívül még egy fontos esemény volt a szombati napon Öttömös életében. Testvértelepülési megállapodást (rt alá Bata Ferenc és Szécsi Gusztáv horgosi polgármester. A magyarországi és a vajdasági község kapcsolata nem újkeletű. Öttömös-puszta 1897 és 1908 között közigazgatásilag Horgoshoz tartozott. A dokumentum aláírásánál Balogh László országgyűlési képviselő is jelen volt, s elmondta, hogy mostantól a választókerületében nincs olyan község, amelynek ne lenne az elcsatolt területeken testvértelepülése. K. T.