Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

SZOMBAT, 2000. AUG. 19. AZ ÜNNEP 7 A magyar államalapí­tásnak jelképesen és a korabeli politikai viszo­nyokat tekintve valósá­gosan is a koronaküldés volt a legfontosabb ese­ménye. Az alábbi interjú­ban dr. Kristó Gyula tör­ténész, egyetemi tanár (Szegedi Tudományegye­tem) István király koro­nakéréséről és a korona korabeli politikai jelentő­ségéről fejti ki álláspont­ját. - Tanár úr, számon tart-e kortárs és közvetlenül Ist­ván koronázását említő forrást a történettudo­mány? - A magyar koronázásról egyetlen kortársnak mondha­tó tudósításunk van, az 1018­ban meghalt Thietmar merse­burgi püspöké. O azt írja, hogy III. Ottó császár kegyé­ből és biztatására a bajorok hercegének, Henriknek a só­gora, Vajk, miután a saját or­szágában püspöki székeket létesített, koronát és áldást nyert. Ez az egyetlen mondat, amelyet mindenképpen 1018 előtt jegyeztek le, az egyetlen kortársnak tekinthető infor­máció Vajk koronakapásáról. Nincs ugyan megjegyezve, hogy Vajk Istvánnal azonos­e, illetve, hogy magyar feje­delemről van-e szó, az azon­ban, hogy Henriknek nem volt más sógora, biztossá te­szi a dolgot. - Végső soron kitől kapta István a koronát? Hiszen erről a forrás nem be­szél... - Hosszú viták eredmé­nyeképp ma már meg lehet válaszolni ezt a kérdést: a ko­rona és az áldás küldője II. Szilveszter pápa volt, és ez az aktus nem történhetett vol­na meg III. Ottó császár bele­egyezése nélkül. A ma tudo­mánya szerint tehát István úgy kapott koronát, hogy két nagy világhatalom reprezen­tatív képviselője, a német-ró­mai császár és a római pápa közösen küldte azt. Az emlí­tett áldás, mint egyházi jutta­tás, a pápától származik. Tudjuk, hogy ebben az idő­ben, amikor a pápai korona­küldés szóba jöhet - az idő­pontra még térjünk ki -, III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa együtt voltak valahol restaurátortól megtudjuk ­Erdélyben föllelhető, durva mészkőből faragták, a fed­lap pedig a Budai-hegység­ből származik. Utóbbit va­lószínűleg Gellért második temetése kapcsán szállítot­ták Csanádra; itt temették el a püspököt másodjára. A szarkofágtetőn, habarcsba öntve, elhelyezhették azt a követ, amellyel Gellértet a pogánylázadók agyonsújt­hatták (a hordóban való le­gurítás valószínűleg „to­vábbfejlesztett" változat), s — dr. Benkő Elek kutatásai erre utalhatnak - a püspök imakönyvét, kámzsáját, korbácsát is. A kő lenyo­matát, a középkori habarcs­maradványokkal, illetve a valószínűsíthető kámzsa, korbács és imakönyv nyo­matait szabad szemmel is lehet látni a fedlapon. Honnan sejthető, mi min­dent tartalmazhatott a fed­lap a második temetéskor, 1054-ben? - A kiindulópont az ún. nagyobbik Szent Gellért-legenda, mely töb­bek között ezt is leírja. En­nek alapján vizsgáltuk „mikroszkopikus" alapos­sággal a szarkofág s fedlap­ja felületét - hallom ifj. Szi­geti Mártontól. Úgy tűnik: a legenda, legalábbis e tekin­tetben - maga a valóság. Farkas Csaba évhez, hanem a 2000. január l-jétől 2001. augusztus 20­áig tartó időszakhoz kapcsol­ták; e 20 hónapba okvetlenül beletartozik István megkoro­názása. - Mekkora nemzetközi politikai jelentőséget tu­lajdonítottak a maga ko­rában a koronaküldés­nek? - A korona hatalmi jel­vény volt, és nem volt mind­egy, hogy István kitől kapja ezt. Egy reális feltevés sze­rint Istvánnak - talán utolsó évében már apjának, Gézá­nak - volt egy hatalmi jelvé­nye, egy lándzsa, amit a né­met-római császártól kapott. Emögé a németek odaképzel­ték a hűbérúri fennhatóságot. Feltehető, hogy Istvánnak a pápától való koronakérése egy néhány évvel azelőtti lándzsajuttatást próbált ellen­súlyozni. Az már István „pechje" - bár ugyanekkor szerencséje is -, hogy míg ő a római pápához küldte köve­tét, a pápával ott volt III. Ot­tó is, vagyis a császárt nem lehetett „kicselezni". Tény, hogy Istvánnak immár a pápa közreműködésével, pápai ko­ronát sikerült elérnie, s a ké­sőbbiekben ezzel próbált ki­bújni a német gyámkodási igény alól. Itt István erős füg­getlenségi törekvése tapint­ható ki, ő ugyanis soha, egyetlen iratában sem nevez­te magát valamely uralkodó alattvalójának, úgy próbálta elismertetni az európai hatal­masságokkal a maga hatal­mát, hogy kényesen ügyelt függetlenségére. A koronával István hatalmához új legiti­mációt kért, mai szóval csat­lakozni, illeszkedni próbált Európa nyugati feléhez. Eb­ben az időszakban a legtöbb önállósulni akaró közép-eu­rópai ország közül egyedül Istvánnak sikerült koronát kapnia, olyannyira, hogy pá­pai koronaküldéssel a törté­nelemben még évtizedekig nem is találkozni. István ko­ronakérése több évtizeddel megelőzte saját korát. Majd csak az 1060-as években vált újra divattá, hogy a pápa ko­ronát küld, akkor viszont a megváltozott körülmények­nek megfelelően a ez már egyszersmind nyílt hűbéri hűségvállalást is jelentett. Panek Sándor Kristó Gyula: egyedül Istvánnak sikerült koronát kapnia... (Fotó: Schmidt Andrea) Rómában vagy Itáliában, te­hát minden történelmi feltétel megfelel annak, hogy közös akcióról legyen szó. - Lehet-e tudni pontosan, hogyan zajlott le a koro­naküldés? - Ezt pontosan valószínű­leg soha nem lehet majd tisz­tázni. A koronaküldésről egy 100 évvel későbbi forrás, Hartvik győri püspök tudósí­tása számol be. Eszerint Ist­ván elküldte Asztrik (vagy Asrik) főpapot, hogy menjen Rómába, és hozzon koronát számára. A történet szerint azon az éjjelen, amikor né­hány óra múlva a korona ké­résére sor került volna, a pápa angyali látomást látott. Ez fi­gyelmeztette a őt, hogy ne adja oda a lengyeleknek a ko­ronát, akik pedig koronára várva már ott voltak nála, ha­nem a következő napon, ami­kor jön egy nép küldötte, an­nak adjon koronát. A pápa így is cselekedett, és másnap az eredetileg lengyelek szá­mára készített koronát odaad­ta Asztriknak, aki elhozta azt Magyarországra, s ezzel Ist­vánt megkoronázták. Erezhe­tő, hogy a történetnek van bi­zonyos meseszerű jellege; a magyarokért közbenjáró égi hang és a lengyelek hoppon maradása önmagában is gya­nút kelt. Kevéssé hihető, hogy a korona elnyerése egyetlen éjszakán múlott vol­na. - Mi lehetett a valóság? - Minden legenda mögött van valami valóság, és a mo­dern kutatás képes arra, hogy ezt a valós hátteret felfedje. Azt hiszem, a megoldást az az okmány jelenti, amely az 1001. április 4-én tartott ra­vennai zsinatról maradt ránk. Ezen III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa közösen vet­tek részt. Az okmány ugyan egy ravennai vonatkozású ügyet tárgyal, de a zsinaton részt vevők sorában szerepel egy Anasztáz nevű papi sze­mély, aki mint Szklavania Szűz Mária monostorának apátja vett részt. Ez az Anasztáz tulajdonképpen Asztrikkal (vagy Asrikkal) azonos. Ezt a tényt még Hart­vik püspök, 100 évvel később is tudta és megírta munkájá­ban, hogy Asztrik főpapot, akit más néven Anasztáznak mondtak, küldte el István a szent apostolok küszöbéhez, vagyis a római pápához, hogy koronát hozzon. - Hogyan keveredtek a lengyelek a koronaküldés­be? - A lengyelek úgy keve­redtek a dologba, hogy Aszt­rik-Anasztáz mint Szklavania egyháztartomány egyik apátja vett részt a zsinaton, Szklava­nia pedig Lengyelországgal azonos. Ugyanakkor a Szűz Mária monostor, mint a kuta­tás kiderítette, a lengyelorszá­gi Meseritz apátságot jelenti, vagyis Anasztáz 1001-ben A nemzeti ereklyévé vált: (DM-fotó) még a lengyel kolostor elöljá­rójaként fordult meg Raven­nában, István meghatalma­zottjaként. Anasztáz annak a Szent Adalbertnek a tanítvá­nya volt, akiben Szent István király megkeresztelőjét tisz­telhetjük. Ravennában tehát egy Lengyelországban műkö­dő, de általános közép-euró­pai érdekeket figyelembe ve­vő apát vett részt István kép­viseletében a zsinaton. Ez va­lószínűvé teszi, hogy a koro­nakérés - és az áldás, ami magában foglalta az esztergo­mi egyházmegye felállítását ­1001. április 4-én vagy akö­rüli napokban a ravennai zsi­naton történt meg. - Ebben az esetben mikor történt István koronázá­sa? - Ha mindez igaz, akkor a koronázás nem 1000. augusz­tus 20-án, nem is 1001. janu­ár l-jén történt, hanem min­denképp 1001. április 4. után, de 1001. augusztus 23-át Szent Korona megelőzően. A pécsi püspök­ség alapítólevele ugyanis 1009. augusztus 23-áról való, s ez azt közli, hogy István uralkodásának 9. évében ké­szült, vagyis István úgy szá­mította uralkodását, hogy an­nak első esztendeje 1000. au­gusztus 24-étőI 1001. au­gusztus 23-áig tartott. Ka­punk tehát egy 4 hónapos időtartamot 1000. április 4. és 1001. augusztus 23. kö­zött, amikorra István koroná­zását tehetjük. A magyar szakirodalomban Váczy Pé­ter képviseli azt a véleményt, amely alkalmasint az igazsá­got fedi, miszerint Istvánt 1001. június l-jén, egy nagy egyházi ünnepen, pünkösd­kor koronázták meg. Az el­képzelés reális, de bölcsen jártak el a magyar millenni­um megünneplését kitűző kormányszervek is, amikor e bizonytalanságok miatt a ma­gyar millennium ünneplését nem egyetlen naphoz vagy Gellért püspök szarko­fágja a ró­ni á n i a i Csanádon található, az egykor általa alapított püspök­ség központjában, az ot­tani templomban, alig néhány kilométerre a magyar határtól. A szar­kofág - amely eredetileg a vértanúhalált halt püs­pök csontjait tartalmaz­ta - hü másolatát hol­naptól Budapesten, a Magyar Nemzeti Múze­um millenniumi kiállítá­sán tekinthetik meg az érdeklődök. A másolatot ifj. Szigeti Márton kő­szobrász-restaurátor ké­szítette el; maga a szar­kofág sok érdekes kér­dést vet föl. Tegnap szállította autóján Budapestre a gondosan be­csomagolt, üvegszálas mű­gyantából készült szarko­fágmásolatot, egy hónapi munka eredményét, az apát­falván élő ifj. Szigeti Már­ton. A másolat a Csanádon előállított szilikongumi-ne­gatív alapján, a család apát­falvi kőfaragóműhelyében készült. - A szarkofág 1868-ban, Lenyomat az imakönyvről és a halálra sújtó kőről Szent Gellért szarkofágja, Csanádon Dr. Kristó Gyula történész: a koronát 7007. április 4. és augusztus 23. között küldhette a pápa A beilleszkedés jelképe a mai, csanádi templom épí­tését megelőző ásatáson ke­rült elő - mondja a kőszob­rász-restaurátor, aki részt vett, többek között, a pan­nonhalmi apátság restaurá­lásában, s készíteti másola­tokat az aquincumi múze­umnak is. - A föld alól előkerített, akkor már üres, több darab­ra tört szarkofágot összerak­ták, és a templomban nyert elhelyezést. Ezerkilencszáz­tizenegyben új helyre került a templomon belül. Innen bontottuk ki a másolat elké­szítésekor, a közelmúltban. Rendkívül alaposan átvizs­gáltuk, esetleges korabeli lenyomatok után kutatva, majd megtisztítottuk; egyébként oltárként fog szolgálni ezen túl, rajta mi­sézik a pap. A vizsgálat, az áthelye­zés, a másolatkészítés a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia régészeti osztályának, s dr. Benkő Elek kezdemé­nyezésére történt. A szarko­fág másolatát Budapesten, a Nemzeti Múzeumban hol­nap, augusztus 20-án nyíló millenniumi kiállításon te­Idösb Szigeti Márton, ifj. Szigeti Márton - a szarkofágmásolat elkészítője -, és kollégája, Módi Péter, Apátfalván. (DM/DV-fotó) kinthetik meg az érdeklő­dők. - A szarkofág számos ér­dekességgel rendelkezik ­mondja ifj. Szigeti Márton. - Az oldalán föllelhető Ár­pád-kori keresztet az első, fönnmaradt ilyen kereszt­ként tartják számon; a ke­reszt tövében töredékesen látható hármas halom (egy­korú jelentéstartalma nem biztos, hogy a jelenlegivel egyezik) a heraldikába is bevonult. Magát a szarko­fágot - mint a kőszobrász-

Next

/
Thumbnails
Contents