Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

A koronát 1001-ben küldhette a pápa (7. oldal) Kő, i 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN '0 DELMAQYARORSZAQ SZOMBAT. 2000. AUG. 19., 90/194. S

zent István király művében benne van minden. Benne van a magyarág megőrzésének igénye, benne van a kereszténységgel vállalt modernitás és benne van, bizony, nemzetünk kettős lelkülete is: továbbhaladás és megmaradás, dacos betagozódás és sértődött fölény egyaránt. Ez utóbbi kettősségek valahogy úgy, amiként a madár testén a két szárny, amik kétféle égtáj felé mutatnak, de csak egyszerre csapva határozzák meg a röpülés irányát. A költők életrajzát semmire se való korszakolással, a matematikát meg önmagáért bebiflázandó megoldóképletekkel beazonosító iskolarendszer, mely nem tud úrrá lenni a teljesítménykényszer pusztító erején, nos, a magyar iskola elérte immár azt, hogy Szent István és az államiság csupán egy adat, holott lélekzetállító, isteni mű. Magam úgy képzelném el a téma oktatását, közös megtárgyalását, hogy fölrajzolnám a korabeli Európát a maga beállt vagy beállófélben levő udvaraival, királyi, császári, főhercegi, grófi, püspöki és - itt-ott még - törzsi hatalmaival, azután meg a tábla keleti feléhez araszolva sok színes krétával berajzolnám, hogy BelsőÁzsiából a szapora nomád népek hogyan rajzottak a már akkor is áhított Nyugatra. És középütt ott mutatkozna leendő hazánk, a Kárpát-medence, ahová jószerivel bemenekülünk a nyakunkra hágó vadak elől, s mi magunk, a párduckacagányos másik vadak pedig föltesszük az Kettős lélekkel István győzelmet arat Keán bolgár vezér felett. (Miniatúra a Képes Krónikából) azóta milliomszor megkérdezettet: hogyan lehet itt megmaradni? Államalapító Szent István válasza ezer esztendeje állja a vitát. S ha már iskolapad, a tábla előtt állva időutazásra venném rá a diákokat: mondanák el ők, hogy a besenyő szabadcsapattal vagy a tűzhelytől fölpattanó szláv férfiakkal megvívott gyors ütközet után mit látnak itt, a kéklön derengő dombok között ezen a tágas, mocsarakkal szabdalt rónán. Mi itt a jövő? Akkoriban még a muszkaföldinél is lassabban járt a postás. Elmentek a portyázok, s kétszer is leesett a hó, mire sebeivel és zsákmányával visszatért asszonyaihoz a harcos. És azt sem tudta, a stájerok, a bajorok vagy a hispánok földjén járt. Csak gyilkolt, s ez Európában senkinek sem tetszett. Kérdezzük meg újra: mi itt a jövő? Lech-mező, Augsburg kioktat bennünket, arrafelé ne menjünk többé. Azt is mondják Gézának a nagyurak, hogy Vereckén visszafelé is vezet az út, és erre válaszolja atyjával együtt már István, hogy ez a mi hazánk. A tábla előtt állva kérdezzük meg újra, hogy miféle jövőképpel, kihez-mihez igazodva? Európát mi mindig úgy taglaljuk, hogy annak közepén étünk, hiszen az Ázsiától elválasztó keleti léniát az Ural hátán húzták meg, ugyanakkor kulturálisan a Kárpátoknál rajzolódik a katolikus-keresztény kontinens határa. S az akkor is így van, ha szintén Jézus Krisztust imádja a pravoszláv ortodoxia, s ha Tolsztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev és Bunyin akár magyarnak vagy lengyelnek is születhetett volna. Igy hát olykor ámulva kell néznünk a műre. Valami meghatározó valóságnak a szélén, nyelvileg sehová sem tartozván, de mindenféle vérrel harci és házassági szerződést kötvén - maradtunk, megmaradtunk. Kollégám mutogatja a szegedi Fekete-házban őrzött betyár-fényképeket. A végtelen rónák és a titkokat őrző, mécsvilágos tanyák népmesei hőssé lett bűnözői büszkén néznek a fotográfus lencséjébe. Nem véletlenül szerkesztettük e számunkba ezt az összeállítást, mert úgy éreztük, van ebben valami ragyogóan szép és megindító, mint egy szénaboglyában, ha azt vöröses sárgával festi át a lebukó Nap. A portyázó magyarokra gondoltam, akik nem tudván engedni évezredes szokásainkból, a honfoglalás után is még majd egy évszázadig jártak zsákmányért. És a királyi-hűbéri Magyarországra be- és letelepített, a törzsi viszonyokat még éberen őrző kunokra is gondoltam, a török hódoltságban vitézkedő bajvívó végvári katonákra is, azután a kuruc seregekre, a 48-as és az 56-os honvédőkre, s bizony ágy vélem, mégha köztörvényesek is voltak ezek a betyárok, megőriztek, megelőlegeztek valamit a történelemből, a történelemnek. Ilyenek vagyunk. És milyenek még? Szeretjük a hőstetteket, példálózunk a hősiességgel, de még életükben gondosan elgáncsoljuk a hőseinket. Fölülünk a rossz hírnek, élvezettel terjesztjük mások bukásának hírét, de egy pillantás alatt, ha segítség kell, akár értelmetlenül is, áj sajnálkozásokkal, másfelé irányítjuk lovunk fejét. TKjem szeretnék ünnepi V rontó lenni, ezt ágy is megteszi ma ga az élet. Csak annyit akartam mondani, hogy szép történelmünk gyönyörű fejezete ágy tesz nemessé, amiként szemlélődőt a madár szárnyalása. Sokszor veszítettünk, de itt vagyunk, 1100 éve Európában. Hogy is mondja a klasszikus? A madár szárnyalásában nem az számít, hogy hányszor csap, hanem az, hogy íveljen. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Ma HSSSUSr ^DSörSB©) AZ EGESZ DISZKÓ LÉGKONDICIONÁLT! Fürdési tilalom A Romániából érkező szennyezés miatt tilos a fürdés a Tiszán és a Maroson. (5. oldal) I TS A NTf^l? K4fTYp *-«=--» ^ ™ * « | ÍJ/VÍN VLL JVT1_A.ÜLTIMATE MUSIC aoon BUDAI Jo^í^L A betyárvilág vége Negyvennégy fénykép mesél a betyárvilág felszámolásának idejéből. (9. oldal) Szeged-Ferihegy útvonalra transzferbuszjárat a hét hat napján a reggel induló járatainkhoz 4200 Ft-ért. WmWSJtHRRWFI A szolgáltatás irodánkban megrendelhető! TúáiA'TmraEJ Tel.: 62/471-871,471-669. Szegedi kézilabdás sikere A leoni Bartók Munkatársunktól Bartók Csaba, a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának egykori kapitánya mint arról már hírt adtunk a spanyol Leonban folytatja pályafutását. A kiváló játékos a közelmúltban utazott ki új állomáshelyére, s már az első edzéseken is résztvett. Első tapasztalatai után úgy véli: korábban kellett volna váltania... A klub lakást bérel neki és nemsokára felesége és két gyermeke is csatlakozik hozzá. (A Bar- Bartók Csaba kedve tők Csabával készült inter- Leonban is mosolygós. jáunk a 13. oldalon.) (Fotó: Miskolczi Róbert) ÍTQ©2Z& ©WSEOOWa Szombat: : Vasárnap: TŰZIJATEKPARTI: : a BELÉPŐ 300 Ft ÉS LEFOGYASZTHATÓl I Szülővárosában, Tiszaföldvárott Történelmi musicalrevii a szabadtérin Emlékoszlop Somogyi Károlynak Sztárok (Szulák Andrea) és statiszták próbálnak az embert próbáló hőségben. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól Magyar rockoperákból és musicalekből énekelnek slágereket magyar szupersztárok, s idézik ezer év történelmi hőseit a szabadtéri augusztus 20i ünnepi koncertjén. A Dóm téren eddig bemutatott legsikeresebb musicalek rendezője, Kerényi Miklós Gábor vállalkozott arra, hogy a magyarság történetét hat korszakban „tárgyaló" koncertprogramot látványos előadássá szervezi. A Magyar szupersztárok - Ezer év történelmi hősei cimű produkció zenei vezetője Németh Zoltán, a koreográfus Rogács László. A történeti témájú rockoperák és musicalek dalait szupersztárok és főiskolások éneklik, a megrendezett jelenetekben számos táncos, gyerekszereplő és statiszta lép fel„ magyar táncokat mutat be a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes. A moderátorszerepet is elvállaló musicalsztár, Földes Tamás ezúttal verseket is mond. Munkatársunktól Somogyi Károly esztergomi kanonoknak, a szegedi Somogyi-könyvtár megalapítójának tiszteletére emlékoszlopot állít szülővárosa. Tiszaföldvár augusztus 20-án. A római katolikus templom előtti téren - amelyet mostantól Somogyi térnek neveznek - felállított emlékoszlop Dinnyés László képzőművész alkotása. A robosztus márványtömb felül könyvhalmazzá formálódik, a tudós pap könyvtárát jelképezve, az oszlop egyik oldalára Somogyi Károly arcdomborművét véste a művész. A Szent István-napi ünnepségek keretében Tiszaföldvár neves szülöttének életét és tevékenységét bemutató emlékkiállítást rendeznek a városi művelődési házban. A részben a Tiszaföldváron. részben a szegedi Somogyi-könyvtárban őrzött dokumentumokból készttett kiállítást augusztus 19-én nyitja meg Tamási József plébános.