Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-02 / 179. szám

SZERDA, 2000. AUG. 2. FESZTIVÁLNYÁR 5 Egyetemisták és a film „Karbantartják a lelküket" A Szegedi Tudomány­egyetem negyedéves ma­gyar szakos hallgatója, Székely Zoltán három és fél évig vezette a Diák­centrum filmklubját, mi­nek folytán jól ismeri az egyetemisták filmízlését, mozikultúráját. Szerinte a hallgatók körében jó he­lyen áll a hagyományos filmszínház. - Tizenkét éves koromtól mozirajongó vagyok, ami azt jelenti, hogy nemcsak a filme­ket szeretem, de a mozi vilá­gával kapcsolatos információ­kat is gyűjtöm - kezdte a be­szélgetést Székely Zoltán. ­Mindezeken túl már igen fia­talon kritikákat is írtam a fil­mekről, persze csak úgy ma­gamnak. A kritikaközpontú elvet vallom magaménak, amit szem előtt tartottam ak­kor is, amikor a filmklubot vezettem. - Milyen az egyetemisták filmízlése? - Mivel a magyar közokta­tásban még nem fektetnek kellő hangsúlyt a mozgókép­kultúrára, így a fiatalok hiá­nyos ismeretekkel és filmműveltséggel érkeznek a felsőoktatásba. Ám amikor bekerülnek az egyetemre, ér­deklődővé válnak, s többet járnak moziba. Az ízléskultú­ráról annyit, hogy vannak ki­fejezetten „egyetemista fil­mek" és létezik egyfajta „egyetemista ízlés". Ilyen pro­dukciók a Napfivér, Hold­nővér, a Száll a kakukk fész­kére,( a Krisztus utolsó megkí­sértése a régebbiek és klasszi­kusok közül, illetve Danny Boyle két filmje, a Sekély sír­hant és a Trainspotting, vagy Greenaway, Tarantino és Kus­turica filmjei az újabbak kö­zül. Véleményem szerint az utóbbi három alkotó esetében némi túlreprezentáltság is ta­pasztalható, mert kevésbé si­került alkotásaik is a kelleténél nagyobb súlyt kapnak az „egyetemista kánonban". 6724 Szeged, Rókusi kit 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 7—20-ig. Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | B-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu - Valljuk be, az egyetemis­tákban, főként a bölcsé­szekben mindig is volt egy kis sznobizmus ezen a té­ren. - Erről nekem az a véle­ményem, hogy sokan úgy tartják karban a lelküket, hogy úgynevezett kultúrfil­meket néznek. Ám mint annyi mindenben, ebben sem lehet általánosítani, hiszen sokan például nem is a filmért men­nek moziba. - Akkor miért? - Magáért a helyért. A Belvárosi Mozi például iga­zán gyönyörű helyen van a városban. Az ember kiül vala­melyik teraszra vagy vesz egy fagyit, elbeszélget a Széche­nyi téri platánfák alatt, s ha úgy tartja kedve, beugrik a moziba, s megnéz egy filmet. Aki a csillogás-villogást, jö­vés-menést szereti, az kimegy a Plazába, aki a családiasabb, meghittebb légkört, az el­megy a Belvárosi Moziba, aki pedig a félhomályt, a titokza­tosságot és a kávéházi hangu­latot kedveli, az ellátogat a Grand Caféba. Ebből is látha­tó, hogy az emberek sokszor nem is a film miatt mennek moziba, hanem azért, mert él­vezik a helyet. - A hagyományos film­színház és a multiplex vi­szonyáról már polemizál­tunk e lap hasábjain. Te milyennek látod a két mo­zi helyzetét? - En úgy látom, hogy az évekkel ezelőtt megnyitott multiplexek visszahozták az embereket a moziba. A szege­diek elébe mentek a dolgok­nak, és súlyos milliókat öltek a hagyományos mozi kor­szerűsítésébe, így a Belvárosi Mozi technikailag ugyan­olyan szinten áll, mint a mul­tiplex. A Belvárosi mellett szól még az is, hogy a város szívében helyezkedik el, s olyan filmnapokat, eseménye­ket rendez, amely nagyon sok egyetemistát vonz. Szabó C. Szilárd IVlercatoK Élelmiszer kis- és nagykereskedelem 6725 Szeged, Kenyérgyári út 2. Tel.: 62/491-555 NYITVA TARTÁS: Nagykereskedelmi raktár hétfőtől péntekig: 6-16-ig, Diszkont áruház hétfőtől péntekig: 9-17-ig. COOP SZEGED RT. A Szeged-Ferihegy útvonalra transzferbuszjárat a hét hat napján a reggel induló járatainkhoz 4200 Ft-ért. A szolgáltatás irodánkban megrendelhető! Tel.: 62/471-871,471-669. ÉÜELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. • Szeged, Rókusi krf. 44. Telefon: 62/424-705 http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! A West Side Story Mariája: Keszei Bori „Gyerekkori álmom teljesül" Keszei Bori, a Szegedi Nemzeti Színház opera­társulatának fiatal, tehet­séges szopránja csak né­hány éve kezdte a pályá­ját, de máris figyelemre méltó sikereket aratott. A Lili bárónő főszereplője­ként a tavalyi budapesti operettfesztiválon elnyer­te a legjobb primadonná­nak járó díjat, idén ta­vasszal pedig a Gianni Schicchi Laurettájaként és a János vitéz lluskájaként ünnepelte a közönség. Most újabb nagy mér­földkőhöz érkezett: Mari­át alakítja a West Side Story Dóm téri előadása­in. - A zsámbéki tanítóképző főiskolán szerzett diplomá­val hogyan került az éne­kesipályára? - Zenei általános iskolába jártam, kórusban énekeltem, hegedültem is, azaz a muzsi­ka iránti szeretetem korán ki­alakult. A tanítóképző mellett elkezdtem a budapesti kon­zervatóriumot is, ahol Bik­falvy Júliánál tanultam, az ő operastúdiójában tettem meg az első lépéseket az énekesi pályán. Először Zerlina és Barbarina szerepében mutat­koztam be Debrecenben, majd meghallgatást kértem Pál Tamástól, a Szegedi Nemzeti Színház akkori zene­igazgatójától, aki a próba­éneklés után rögtön felaján­lotta Gilda szerepét. Az első előadás után szerződést is kaptam. Örömmel jöttem Szegedre, mert az itteni ope­raegyüttes jóval nagyobb ha­gyományokkal rendelkezik. - Az első évadban a Kol­dusoperában Lucyként és a Don Giovanniban Zerli­naként láthatta a közön­ség... - Nem volt nagy színpadi gyakorlatom, prózát korábban egyáltalán nem mondtam, ezért olyan alapvető dolgokat is meg kellett tanulnom: ho­gyan kell hallhatóan megszó­Keszei Bori: Maria szólamához mindenképp szükséges a klasszikus énektudás, hiszen az operai igényességgel íródott. (Fotó: Karnok Csaba) lalni, és természetesen mo­zogni a színpadon. - Az utóbbi időben már nem csak Szegeden éne­kelt... - Kétszer jártam Franciaor­szágban nagyszabású opera­gála turnén, majd Törökor­szágban a Carmina Burana szoprán szólóját énekeltem, áprilisban pedig az Erkel Színházban Gilda szerepében mutatkoztam be. Úgy tűnik, elégedettek voltak velem, mert a következő évadra is ajánlottak két előadást, sőt szóba került, hogy a Szerelmi bájital októberi felújításán Adinát énekelhetem. Részt vettem a Belvedere énekver­seny budapesti eiőválogatóján is, ahonnan meghívtak a júliu­si bécsi döntőbe, de sajnos a West Side Story próbái miatt nem tudtam már elmenni. Ta­lán a következő években lesz még lehetőségem más verse­nyeken is bizonyítani. - A West Side Story fősze­repe hatalmas kihívás; hogy esett önre a válasz­tás? - Amikor megtudtam, hogy szerepel a szabadtéri műsorán, jelentkeztem meg­hallgatásra az igazgató úrnál, mert gyerekkorom óta imá­dom ezt a musicalt, mindig arról álmodtam, egyszer majd elénekelhetem Mariát. Korog­nai direktor úr kicsit meg­lepődött, mert nem operaéne­kesekre tervezték építeni az előadást. Maria szólamához mindenképp szükséges a klasszikus énektudás, hiszen operai igényességgel íródott. - A musical rendezőjével, Kerényi Miklós Gáborral dolgozott már együtt? - Tavaly, a Pillangóki­sasszony felújításakor, amikor Kate-et, az amerikai feleséget játszottam. Nagyszerű vele dolgozni, mert az a fajta ma­ximalista rendező, aki ponto­san tudja, hogy mit akar, és az elképzeléseit következetesen meg is valósítja. A produkció sikere érdekében nem válogat az eszközökben, hogy min­dent kihozzon az előadás köz­reműködőiből. Hihetetlenül sokat tanulok tőle most is, mindig megérzi, mikor van szükségem a konkrét, segítő instrukcióira. Ilyen monu­mentális produkcióban, ahol a prózai színészek együtt dol­goznak az operistákkal, a roc­kénekesekkel, a táncosokkal, a zenekarral és a statisztase­reggel, még sohasem vettem részt. A karmestertől Makláry Lászlótól is roppant sok segít­séget kapok, ami azért fontos, mert ha zeneileg nem jó a produkció, akkor az összes többi semmit nem ér. - Mi a legnagyobb kihívás a szerepben? - Életszerűen megmutatni azokat a végleteket, amelyek Mariát jellemzik. A kislányos infantilizmustól a felnőtté vá­láson át a tragikus halál meg­éléséig óriási az amplitúdó. - A próbákon a Tonyt ala­kító Kamarás Mátéval meglehetősen élethűen játszották a szerelmi jele­neteket... - Arról szól a darab, hogy Tony és Maria halálos szere­lembe esik. Noha civilben erről a mi esetünkben nincs szó, a próbák során erős szim­pátia, sőt barátság alakult ki közöttünk, ami segíti a pro­dukciót, hiszen egyfajta egy­másra hangoltság szükséges a két főszereplő között, hogy a színpadról sugározni tudják ezeket az érzelmeket. Sok kö­zös jelenetem van az Anitát alakító Dorogi Barbarával is, akivel ugyancsak jó barátság­ba kerültem. Egyik éjszaka a próbák után hármasban külön is beszélgettük a darabról. Azt hiszem, akivel ízekre szedi egymást az ember a színpa­don, ahhoz civilben is nagyon közel kerül. Borzasztóan átél­jük ezeket az érzelmeket a színpadon, és emiatt annyira ki vagyunk egymásnak szol­gáltatva, hogy őszinte barát­ság nélkül nem is lehetne ezt jól megcsinálni. Hollósi Zsolt Találkozás - fél évszázad után Átölelhette századparancsnokát A honvéd és parancs­noka újra találkozott. A szerencsés, történelmi korokon átnyúló vélet­lenek sorozatára volt szükség e kerek törté­nethez. Az egykori katonatársak 57 év utáni újratalálkozásá­nak történetét lapunk indí­totta el akkor, amikor a Szegeden élő, 80 éves - ám a negyvenesek energiájával és szellemi frissességével vetekedő - Endreffy Ló­rántról, és máig kitartó te­niszpartneréről, több évtize­des barátjáról, Boda Domo­kos gyermekgyógyász pro­fesszorról írtunk. A cikk egyik, televíziós kollé­ganőnkhöz is eljutott, s ő meghívta a két szereplőt az Évgyűrűk című műsorba. E tévés beszélgetést nézve ug­rott fel foteljéből Sarkadon Kovács István, akinek End­reffy hadnagy századpa­rancsnoka volt több mint ötven évvel ezelőtt az erdé­lyi Désen. A ma 79 éves honvéd és 80 éves parancs­noka az elmúlt hét végén is­mét találkozott. Endreffy Lóránt egyenruhában fo­gadta a szegedi állomáson Kovács István egykori honvéd és hajdani parancsnoka, Endreffy Lóránt nyugalmazott alezredes. (Fotó: Frank Ivett) egykori katonáját, így az egymásra ismerés nem volt nehéz. Az együtt eltöltött nap során nemcsak a régi törté­netek kerültek elő, hanem most ismerték meg egymás élettörténetét 1943 után, amikor is szétváltak útjaik. A honvéd simán vészelte át a háborút, parancsnoka öt év hadifogság után térhetett haza, s várta akkor meg­annyi sorscsapás, megaláz­tatás, amiből úgy jött ki, ahogyan egész életében élt, egyenes derékkal. A hon­véd életét Sarkadon éli, a föld volt mindig munkahe­lye, parasztembernek vallja magát, s ma is szeretettel vegyes tisztelettel néz egy­kori parancsnokára. - Fess fiatalember volt - mondja róla -, no és soha nem szólt durván, sem hangos szóval. Ha nem lett volna embersé­ges, ma nem ülnék itt nála, hiszen ki keresi rossz emlé­ket idéző katonatársak tár­saságát? Márpedig Kovács István felkereste egykori parancs­nokát, akivel most már nem szakad meg kapcsolata. K. K. programok MA A Fürdőudvarban 20.30-tól Mark Camoletti: Négy meztelen férfi. Az Ifjúsági Házban 10 órától ját­szóház, aszfaltrajzversennyel, gyur­maszobor-készftéssel, gyékényszö­véssel és gyékénybaba- készítéssel. A vadasparkban 10 órától Jó ét­Vágyat, játékos foglalkozás olvasni tudó gyerekeknek. A Közéleti Kávéház keretében 18 órától a Royal Szállóban A bil­lentyűktől a szívekig, beszélgetés Szaniszló János dzsessz-zenésszel. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszónye­geken; „Boldog századvég"; a Ho­monnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy FöldUnk van", természettudományi kiállítás; ..avar­nak mondták magukat..." régészeti kiállftás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállftás; Móra-emlékszo­ba; A múzeum törzsanyagának ké­pei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotá­sai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is láto­gatható. Varga Mátyás színháztörté­neti kiállítása a Bécsi körút I l/A szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fe­kete-házban Uralkodók, polgármes­terek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád me­gyék társadalma; valamint a szó­dásüveg- és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállftás a Somogyi-könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatartási rendje sze­rint. Nánay Szilamér festőművész tájkép kiállítása a Royal Szálló kü­löntermében. Augusztus 5—6. Alsóvárosi búcsú Munkatársunktól Havasboldogasszony napi országos nagybúcsút rendez­nek augusztus 5-én és 6-án az alsóvárosi Ferences-temp­lomban. A nyitó szentmisét Gyulay Endre megyés püs­pök mondja augusztus 5-én, szombaton 15. 30-kor a gyermekeknek. 18 órakor Bálás Béla megyés püspök, a püspöki kar ifjúsági referen­se tart szentmisét az ifjúság­nak. Az ünnepélyes vecser­nye 19 órakor kezdődik. Ezt követően 20 órától görög ka­tolikus szentmise lesz. 21 órától a templomban: „Mári­át dicsérni hívek jöjjetek!" címmel népi áhítat kezdődik, a kolostor kertjében pedig le­hetőség lesz az Úr csendes imádására. Az elhunytakért bemutatott éjféli szentmise előtt fél órával Gyulay Endre megyés püspök vezetésével a betegekért, a szenvedőkért járják, gyertyával a kezük­ben, a Mátyás téren a keresz­tutat. Vasárnap 5 órakor ol­vasmányos imaóra és reggeli dicséret, 7 órakor szentmise kezdődik. A püspöki nagy­misét és a körmenetet az egyházmegye főpásztora mutatja be a családokért 9 órakor. A 12 órakor kezdődő szentmisét 15 órától a Mária­litánia követi. 17 órakor négy ferences testvér újmisé­jc lesz a papi hivatásokért. Végül este hétkor Várnai Ja­kab, ferences tartomány­főnők vezeti a szentmisét a szerzetesi hivatásokért. Öt­ven év után először a temp­lom körüli téren az imádság hangját nem nyomja el a bú­csú-vásár és a mutatványo­sok zaja. Ok ugyanis nem a Mátyás téren, hanem távo­labb kapnak helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents