Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 2000. AUG. 14 kommentár Haider helye ttí hihetünk osztrák belpolitikai elemzőknek, Jörg ±1 Haider, az Európai Unió legvitatottabb politiku­sa Karintiából Bécsbe tart. Márpedig: miért ne hihet­nénk? Azt csak kevesen gondolhatták komolyan, hogy Jörg Haider, Ausztria fenegyereke csak azért mondott le a Szabadságpárt elnöki tisztéről, hogy országa ked­vezőbb megítélés alá essék, s hogy mielőbb feloldják az ellene életbe léptetett uniós szankciókat. Haider újabb húzásra készül, és az osztrák belpolitika esemé­nyeit követve nem is olyan meglepő, hogy most éppen az alkancellári székre szeretné cserélni a jóval szűkebb tartományfőnöki ülőalkalmatosságát. Érdekes helyzetbe kerülnek az EU-tizennégyek, ha komolyan fontolóra veszik az Ausztria elleni szankci­ók feloldását. Az nyilvánvaló, hogy senkinek sem jó fenntartani a jelen állapotot, hiszen Ausztria kirekesz­tése akár a döntés- és működésképtelenségbe is taszít­hatja az európai szövetséget. Am ha úgy döntenek: feloldják a tiltásokat, amelyeket azért vezettek be, mert a szélsőjobb igét hirdető Osztrák Szabadságpárt beke­rült a kormányba, akkor azért sem emelhetik fel sza­vukat, ha Haider elfoglalja az alkancellári pozíciót. (Egyetlen „fej" esik áldozatul csupán a jól kidolgozott tervnek, hiszen Haider rábírta politikai ellenfeleit, Karintiában támogassák helyettesének kinevezését, míg a jelenlegi szövetségi alkancellár az egészségügyi tárca élén váltaná a minisztert, akinek munkájával senki sem elégedett. És máris kész Haider helye.) Az pedig teljességgel elképzelhetetlen, hogy az EU politi­kai alkut köt Ausztriával: csak akkor oldják fel a szankciókat, ha Haider nem kerülhet magasabb pozí­cióba. jrj áadásul értelmetlen is lenne ez a kikötés, hiszen a iv Szabadságpártot így sem lehetne kiszorítani a ha­talomból. Haider persze nem tagadta meg magát, és sietve kijelentette: sehol sem lesz második ember, te­hát alkancellár sem. Legföljebb kormányfő. Ws \(U£> Alkancellár akar lenni? Bécs (MTI) Jörg Haider, a jobbol­dali Osztrák Szabadság­párt volt elnöke hamaro­san alkancellár akar len­ni, hogy a pozíciót mint­egy ugródeszkaként használhassa egy ké­sőbbi kancellárjelöltség­hez - erre a megállapítás­ra jutott a Kurier című, mindig jól értesült bécsi lap különféle „közvetett bizonyítékok" alapján. A lap a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) köre­iből megtudta: Haider Karin­tiában, ahol tartományi főnök, ajánlatott tett a helyi ÖVP­nek: amennyiben támogatja Haider jelenlegi helyettesé­nek, Matthias Reichholdnak elöljáróvá választását, egy to­vábbi helyet kaphat a tartomá­nyi kormányban és az elöljáró első helyettesét is állíthatja ­írta a Kurier. Reinhold Lexer, az ÖVP karintiai tartományi szerveze­tének vezetője mindössze annyit erősített meg az értesü­lésekből, hogy az ÖVP vezető politikusainak körében szó volt róla: Haider a jelek sze­rint Bécsbe törekszik. A Kurier arról is értesült, hogy az Osztrák Szabadság­párt (FPÖ) köreiben már a részletes forgatókönyv híre terjed: eszerint az EU-bölcsek jelentése, és az Ausztria ellen az EU-tizennégyek által ép­pen az FPÖ kormányba tör­tént bevonása miatt meghirde­tett szankciók feloldása után senki nem tagadhatná meg Haidertől az alkancellári tiszt­séget. Susanne Riess-Passer, az FPÖ jelenlegi elnöke, al­kancellár ebben az esetben szociális ügyi miniszter lenne, s ez egy csapásra megoldaná azt a problémát is, amit Elisa­beth Sickl FPÖ-miniszter gyenge teljesítménye jelent. Az ÖVP arra számít, hogy az FPÖ a manővert a várható­an márciusban tartandó bécsi választások utánra időzíti, mert a fővárosban térvesztés­re kell számítania, míg az FPÖ-ben terjedő forgató­könyvben nem esik szó arról, hogy az FPÖ Bécsben bevon­ná vitorláit, hanem úgy tud­ják, hogy Peter Westenthaler jelenlegi frakcióvezető indul a főpolgármesteri helyért. Jörg Haider különben va­sárnap cáfolta a Kurier értesü­lését. Az osztrák APA hírügy­nökségnek adott interjúban határozottan állította: sem a pártelnöki tisztségbe nem kí­ván visszatérni. Csecsenföld: orosz veszteség Két orosz belügyi katona meghalt, nyolc pedig megsebesült, amikor Groznij határában a szakadárok tüzet nyitottak egy katonai konvojra - ismerte el az orosz hadvezetés vasárnap. Hivatalos adatok szerint Saliban és Gudermeszben is támadás ért orosz ellenörzöposztokat, illetve rendőrőrsöket. Orosz források szerint a terrortámadások célja az augusztus 20-ára kiirt dumaválasztások megzavarása. Képünkön: orosz katona figyeli az utcát egy grozniji ellenőrzőponton. (MTI Telefotó/AP/Jurij Tutov) Moszkva (MTI) Tizenegyre emelkedett a múlt keddi moszkvai pokolgépes merénylet ál­dozatainak száma, mi­után szombaton délben egy 35 éves nö belehalt súlyos sérüléseibe az orosz főváros egyik kór­házában. A moszkvai kórházakban változatlanul csaknem fél­száz sebesültet ápolnak, s kö­zülük 15-nek súlyos az álla­pota. Az orosz főváros szívé­ben, a Puskin téri aluljáróban történt robbantásnak több Moszkvai merénylet Már 1 1 halott mint száz sebesültje volt. Kedden még csak nyolc volt a halottak száma, a többi ál­dozat az elmúlt négy napban halt bele sebeibe. A sérültek jelentős számát azzal magyaráznák a sza­kértők, hogy noha a robbanó­szerkezet nem volt repeszek­kel megtöltve, az aluljáróban lévő pavilonok üvegportáljai darabokra törtek, s a szilán­kok komoly sérüléseket okoztak. Emellett a viszony­lag nem nagy robbanótöltet ­közel fél kilogramm trotilra becsülik robbanóerejét - két drogéria közelében lépett működésbe, s tűzvészt oko­zott: sokan súlyos égési sérü­léseket szenvedtek. Az orosz rendőrség válto­zatlanul fokozott készültség­ben van - várhatólag augusz­tus 20-áig fenntartják a rend­kívüli biztonsági intézkedése­ket -, de a számtalan újabb bombariadó szerencsére vak­lármának bizonyult, noha a hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak. Változatlanul tartja magát az a vélemény, hogy „cse­csen kapcsolatot" kellene ke­resni a pokolgépes merénylet felderítésénél, de a hatóságok sem zárják ki az alvilági le­számolás valószínűségét, te­kintettel arra, hogy a forgal­mas aluljáróban működtetett üzletek busás hasznot jelen­tettek üzemeltetőiknek. Jól vannak a magyar sérültek Budapest (MTI) Az indiai Kasmír állam­ban történt szombati robban­tásban megsérült két magyar turista legkésőbb hétfőn el­hagyhatja a szrinagári kórhá­zat - közölte Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szó­vivője. A két magyar állampol­gár, anya és lánya szombat délután az indiai Kasmír ál­lam nyári fővárosában, Szri­nagárban szenvedett repesz­sérüléseket, amikor szélsősé­gesek a Dal-tónál lévő piac­téren az indiai biztonsági szolgálat autóját akarták el­találni kézigránáttal, de az célt tévesztett. A magyarok­kal együtt öt civil sebesült meg. A helyszínről kapott tájé­koztatás szerint az idősebbik magyar nő bal lábán, jobb csípőjén és állán, míg lánya hasi tájékon, a nyakán és egyik bokáján sérült meg. Horváth Gábor elmondta: a legutóbbi információ sze­rint a két nő mihamarabb szeretne visszatérni Magyar­országra, ezért amint elhagy­hatják a kórházat, Újdelhibe utaznak, hogy onnan Buda­pestre repülhessenek. Új jugoszláv katonai doktrína Belgrád (MTI) Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnök jóváhagyta Ju­goszlávia új katonai doktríná­ját, amely új irányelveket ha­tároz meg a jugoszláv hadse­reg számára, megőrzendő Szerbia és Montenegró szö­vetségét - ilyen értelmű köz­leményt adott ki szombaton a jugoszláv hadsereg főhadi­szállása. Az írás szerint a ka­tonai doktrína abból indul ki, hogy „a szerb és montenegrói nép elszánt abban a tekintet­ben, hogy megőrizze és oltal­mazza az ország szuverenitá­sát, területi egységét, függet­lenségét és alkotmányát a nemzetbiztonságot veszélyez­tető mindennemű katonai fe­nyegetéstől". A közlemény erősnek és egységesnek jel­lemzi a jugoszláv hadsereget, amely kész foggal-körömmel oltalmazni az országot bármi­lyen lehetséges veszélyforrás­tól. A katonai doktrína defen­zív jellegű, s azt a célt szol­gálja, hogy eltántorítsa az el­lenséget a fegyveres agresszi­ótól, összehangolja továbbá a védelmi stratégiát, és meg­szervezze az ellenállás más formáit katonai konfliktus esetére. Al Gore csökkentette hátrányát Washington (MTI) Al Gore, jelenlegi alelnök, demokrata elnökjelölt öt pont­tal csökkentette hátrányát Ge­orge W. Bush republikánus jelölttel szemben. A CBS News felmérése szerint, ha most lennének a választások, a megkérdezettek 48 százaléka szavazna Bush texasi kormányzóra, 38 száza­léka pedig Al Gore-ra. Egy héttel korábban Bush 50, Go­re pedig 35 százalékos támo­gatásra számíthatott. A CBS szerint az Al Gore szempont­jából kedvező változás annak tulajdonítható, hogy a demok­rata jelölt Joseph Liebermant, Connecticut állam szenátorát jelölte meg alelnökké. Lieber­man megítélése általában po­zitív a választók körében. A hagyományosan demok­rata érzelmű Kaliforniában meglehetősen szoros versenyt mutatnak a felmérések a két elnökjelölt között. Al Gore 40, Bush 37 százalékos támo­gatottságot mondhat magáé­nak. Lieberman megnevezése itt is Gore táborát növelte, hi­szen a múlt héten még az itte­ni választók 45 százaléka Busht, 43 százaléka Gore-t tá­mogatta. Meghalt Harsányi János Berkeley (MTI) Nyolcvanéves korában, az egyesült államokbeli Berke­leyban szívroham következ­tében elhunyt Harsányi Já­nos Nobel-díjas közgazdász. Harsányit az elismerésben 1994-ben a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságá­ért részesítették. Hatalmas földgáz­lelöhely Teherán (MTI) Hatalmas földgázlelőhe­lyet fedeztek fel Irán déli ré­szén. A becslések szerint 2,1 billió köbméter földgázt j rejtő Homa mező Assalujeh j kikötővárostól 45 kilométer­re délre található. Szakem­berek a napi kitermelhető mennyiséget 151 millió köb­méterre teszik. A mező hasz- j nosítása az irányi földgáz- j kereskedelemnek további 5 milliárd dolláros bevételt hoz. Irán Oroszország után a világ második legnagyobb földgázkincsével rendelke­zik. Amerikai bombázás Washington (MTI) Amerikai repülőgépek va­sárnapra virradóra iraki lég­védelmi állásokat támadtak. A támadás válaszlépés volt arra, hogy az iraki légvéde­lem többször is tüzet nyitott amerikai és brit repülőgé­pekre az ország déli része fölött. A nyugati gépek visszatértek támaszpontjaik­ra, a károk felmérése folya­matban van - derült ki az amerikai közleményből. Az amerikai és a brit gépek Irak északi és déli részén a repü­léstől elzárt zónákban végez­nek őijáratot. Ezeket a zóná­kat azért létesítették 1991­ben, hogy északon a kurdok, délen pedig a síita muzulmá­nok elleni iraki támadásokat megakadályozzák. Adóbehajtás Romániában Bukarest (MTI) Románia ebben az évben fokozottan megkezdte az adók kényszerítő eszközök­kel való behajtását. Az év első felében ezáltal 4,3 bil­lió lej (212 millió euró) folyt be az államkasszába. Az összeg csaknem felét te­szi ki a folyó évre beterve­zett költségvetési deficit­nek. A központi pénzügyi hivatal Bukarestben 12 ezer 721 vállalatnál, melyek há­romnegyede magánvállalko­zás, vizsgálatot foganatosí­tott. A behajtott pénzek há­romnegyedét a késedelmes befizetések utáni késedelmi pótlékok alkotják. A Nagy O is benne van... : Telefonkönyv HH ' • Á Megyei Telefonkönyv - az ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06 23 504 902, Fax: 06 23 504 989 Internet: www.telefonkonyv.hu, e-mail: telefonkonyv@mtt.hu •I

Next

/
Thumbnails
Contents