Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
SZOMBAT, 2000. AUG. 12. FESZTIVÁLNYÁR 9 Papp János ezer ruhája Éppen tíz évvel ezelőtt debütált szülővárosa szabadtéri színpadán Papp János. Alighanem megkaphatta volna a világ legfiatalabb jelmeztervezője címet: húszesztendős volt. Azóta is egyenes ívű a karrierje, sokat foglalkoztatják különféle színházi műhelyek, de ennyi ruhát, mint Az ember tragédiája mostani változatához, még sohasem kellett terveznie. - Van-e kedvenc figurája? - Lucifer. Féltem is tőle, semmiképpen nem szerettem volna valami közhelyes ruhába öltöztetni, ezért legutoljára hagytam... Csináltam már ruhákat a Tragédiához, méghozzá a Független Színpadnak, Ruszt József csapatának, abban az első korszakukban, amikor Szegedet elhagyva Pesten egy felfelé ívelő pályát futottak be. Kalocsay Miklós volt Lucifer, én terveztem a nevezetes köpenyét... - A próbákon az a benyomása támad az embernek, hogy némi késésben vannak a ruhákkal. - Igen? így látja? Nos, jól látja, de én meg azt szeretném látni, hogy valaki három hét alatt három millióból ezt jobban tudja... Úgy volt, hogy alapruhák lesznek, amire afféle jelzéseket vesznek föl a szereplők az egyes színekben. Ehhez képest most komplett öltözékek vannak, mindenkinek, több mint ezer ruha! A történeti korokban feltétlenül korhű kosztümöket kért a rendező úr, plusz igyekeztem, hogy emellett karakteresek is legyenek. A darab elején ugyan szinte meztelenek a szereplők, de a színpad és a nézőtér közötti nagy távolság miatt kénytelen voltam valami minimalizált, de azért látható kiegészítőket konstruálni. A Falanszterben viszont tényleg meztelenek, azaz testtrikóban játszanak - és bukósisakban. Ettől lesz olyan hangyaszerű a megjelenésük. - Állítólag hajnali négyig saját kezűleg varr... - Ha szabad kémem, hagyjuk ezt a témát! A varroda szabadságon van, a teljes asszisztenciámat. a segítő csapatomat a West Side Story foglalta le egészen a mi öltözésünk előtti hétig - ki a fene varrjon? E szerint a jelenlegi koncepció szerint, ami nem az eredeti elképzelés, hanem az egy hónapos próbafolyamat alatt kristályosodott ki, nekem legalább tavaly decemberben el kellett volna kezdenem a munkát és nem három, hanem tizenkét millió kellett volna hozzá. Most már nem lehet sírni, mert az nem segít, hanem valahogyan meg kell oldani a dolgot. A meglévő jelmeztár „kincseiből" is kénytelen voltam válogatni és szerencsére a Nemzeti Színház is segített kölcsön ruhákkal. Számomra így is fantasztikus, hogy tíz év után, a Szuzai menyegző után visszajöhettem a Dóm térre. Sokan drukkolnak az itthoni barátaim közül, például a szabadtérin a gondnok, aki tíz éve is itt volt és azt mondta nekem: a Tragédiát kellene előadni, és azt magának kellene megtervezni! És lőn! Most aztán nem győzi tartani bennem a lelket... - Mikor csinálja meg azt a nagyszabású divatbemutatót, amelyet már régóta tervez? - Remélem, az ősszel sikerül. Sok mindennek kell összejönni hozzá, főleg a pénznek. A pesti Olasz Intézet hatalmas barokk termét néztem ki helyszínnek... -A Triptichon harmadik részének, a Gianni Schicchinek az állatfigurái annyira tetszettek a közönségnek, hogy Dömötör-díjjal tüntették ki érte az idén. Jövőre milyen látványosságokat tartogat nekünk? - Csak annyit tudok még a jövő évről, hogy a tavaly elmaradt Hókirálynőt csinálom, amelyet Székhelyi József rendez. Sulyok Erzsébet „A Falanszterben meztelenek lesznek és bukósisakban..." (Fotó: Nagy László) ÉÖELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. • Szeged, Rókusi krt. 44. Telefon: 62/424*705 http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Ferroglobus jG Ferroglobus Kereskedőház| H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu 6723 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. Tel.: 62/469-847. Nyitva tartás: h.-p.: 6-17 óráig, szombat: 6-13 óráig, vasárnap: 6-10 óráig. kmPi 'LUS | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. Tragédia születik a dómszínpadon Szabó Gabi (Éva) férjével, Korognai Károllyal, a Tragédia rendezőjével a próbán. (Fotó: Nagy László) A rendező: Korognai Károly Hont Ferenc, Oláh Gusztáv, Janovics Jenő, Kiss Ferenc, Major Tamás, Vámos László és Szinetár Miklós után most Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok igazgatófőrendezője állította színpadra Madách rémekmüvét, Az ember tragédiáját. - Miért épp a Tragédiával mutatkozik be rendezőként a szabadtérin? - Immár tizenhét éve nem játszották itt a Tragédiát, ami véleményem szerint az első számú nemzeti drámánk. Ezt fordították le a legtöbb nyelvre, ezt ismerik a legtöbben a világon. Az is meghatározó szempont volt, hogy szervesen illeszkedik millenniumi programunkba, hiszen a keresztény kultúrkörből, a bibliai történetből táplálkozik. - Az előadásban mennyi hangzik el a terjedelmes eredeti szövegből? - Magam készítettem a rendezői példányt, alaposan meghúztam, azaz fogyasztható hosszúságúra szabtam a darabot. Madách gyönyörű sorai között nincsenek feleslegesek, de egy színházi előadás nem vállalkozhat a rendkívül gazdag teljes szöveg elmondására. Két részben játsszuk, az első felvonás körülbelül 1 óra 10-20 percnyi, a második valamivel rövidebb. Tapasztalatom szerint körülbelül ennyi ma a nézők tűréshatára, s ezt nem érdemes túllépni, mert akkor nem hatnak a gondolatok. - Milyen Tragédia-élményei voltak? - Láttam a legutóbbi, 1983-as Vámos-féle előadást a Dóm téren. Nagy hatással volt rám Ruszt József kamaraszínházi jellegű zalaegerszegi produkciója is. Az első, és legmeghatározóbb Tragédiaélményem pedig kicsi gyerekkoromból való: édesanyám lelkes magyartanárként meseképpen felolvasta nekem a darabot. Sok mindent nem értettem még akkor, de a történet hatott rám. Hét-nyolc éves lehettem, amikor bemutatták a Szinetár-féle tévéfilmet, ami rendkívül intenzíven megmaradt bennem. Noha azóta sem láttam, a próbák során egyes képei most felbukkantak az emlékezetemből. - A díszlet legmeghatározóbb eleme maga a dóm... - Amikor lebontottuk a West Side Story díszletét, és feltárult ez a gyönyörű épület, megértettem, miért mondták már az elődök is, hogy a Tragédia-előadások szerves részévé kell tenni a dómot. Még ezzel az egyszerű díszletkonstrukcióval is rettentően rövid volt a rendelkezésünkre álló négy nap arra, hogy a máshol bepróbált jeleneteket a helyszínen beállítsuk, a technikai hátterét, a kinézetét megkomponáljuk. - Igazgatóként mennyire elégedett a nyári szezonnal? - A látogatottsággal és a jegybevétellel elégedett vagyok, rendkívül jók a mutatók. Sajnálom, hogy félreértés keletkezett a hangtechnikai berendezéseink körül. Az volt a baj, hogy az alkotók nem hagytak elegendő időt a hangtechnikusoknak a beállásra, márpedig egy világszínvonalú berendezés működtetéséhez is szükség van alapos próbára, mint ahogyan ezt már a világításnál már megszokták, elfogadták a rendezők. Éva szerepében: Szabó Gabi Szabó Gabi alakítja Évát a Tragédia ma esti premierjén. A Vígszínház szegedi kötődésű színésznőjét a fővárosi társulat vendégszereplésekor láthatta már a közönség az Össztáncban, a Vízkeresztben és a Szabadon foglak című vígjátékban játszott. Most a legendás nagyok,Tőkés Anna, Lukács Margit, Ruttkai Éva emlékezetes szerepében debütál a szabadtéSzabó Gabi már a Tömörkény gimnázium diákjaként színházat csinált. A maga köré gyűjtött kis csapattal fesztiválokra járt, élvezte az amatőr szfnházasdit. Elsőre felvették a színművészetire, ahol többek között Bacsa Ildikó, Börcsök Enikő, Sáfár Mónika és a most Ádámot játszó Oberfrank Pál osztálytársaként Marton László osztályába került. Diploma után osztályfőnöke teátrumába, a Vígszínházba kapott szerződőst. Első nagy szerepe a Kapás Dezső rendezte Arthur Millerdarab, a Pillantás a hídról Calherine-ja volt. Azután sorra jöttek a további szép feladatok, például Szomory Dezső Hermelinjének főszerepe a kamaszkorában rajongva szeretett Gálffi László partnereként. - Éva szerepe hatalmas kihívás, mert szeretném nagyon jól eljátszani, és persze azért is, mert épp itt Szegeden, a Dóm téren adatik meg ez a nagy lehetőség. Gyerekkoromban mindig szerettem volna statisztálni a szabadtéris produkciókban, de a szüleim, akik egyébként színházszerető emberek, nem engedték, hogy késő estig fennmaradjak. Az előadásokra viszont elhoztak, így rengeteg élményem, emlékem van, többek között a Tragédiát is láttam. Mint minden színésznek készülő gyerek, én is álmodoztam róla, milyen jó lenne egyszer majd ezen a színpadon fellépni. Éva Figurájában Madách a nő különböző arcait igyekezett megmutatni. Arra törekszem, hogy ezek az eltérő karakterek az én játékomban is erőteljesen megjelenjenek. Mint ahogyan az életben, ebben a darabban is a férfi a kételkedő, a gondolkodó, a nő pedig az érzelmek és a racionalitás képviselője. - Melyik szín Évája áll az egyéniségéhez legközelebb? - Remélem, mindegyik megtalálható bennem, s ha így van, akkor talán jól el is tudom majd játszani. Rájöttem, a falanszterben játszódó sztn azért visel meg jobban, mert van egy negyedik hónapos kislányom, és anyaként sokkolóan hatnak rám ezek a gondolatok. - Hogyan lehet civil és színpadi főszerepben is maximálisan teljesíteni egyszerre? - Óriási szerencsém van, hogy ebben a nehéz időszakban az egész családom, a nagymamám, az édesanyám és a húgom is rengeteget segítenek. Eszter lányom nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott, sokat nevető kisbaba, igyekszem mindent megtenni, hogy ilyen is maradhasson. Egészen véletlenül úgy alakultak a próbák, hogy minden szoptatásra hazamehetek. Persze ez roppant fárasztó, mégis boldogságos érzés, mert először történik meg az életemben, hogy magánemberként és művészként is egy áldott jó időszakot élek meg. Azt hiszem, ilyesmi az ember életében csak egyetlenegyszer adatik meg. - Milyen feladat várja az előadások után? - Kizárólag az anya szerepe! Marton Lászlóval, az igazgatómmal ügy beszéltem meg, hogy a következő évad első félévében nem próbálok új szerepet. Azt hiszem, egy gyermek életében az első év a legfontosabb, nem akarok semmiről sem lemaradni. A következő hónapokat Eszterrel és a férjemmel szeretném tölteni. Hollási Zsolt Gryllus Dorka a Fürdőudvarban A színésznő és a hazugságok A Fürdöudvarban került színpadra Alan Ayckbourn: Mese habbal című műve. Gryllus Dorka, a fiatal színésznő Ginny, a kissé szétszórt, de a legnehezebb helyzetből is győztesen kikerülő lány szerepét játssza. A fiatal színésznőről mostanában kevesebbet hallhatunk, hiszen Kaposvárott dolgozik. - Vannak közös vonásai Ginnyvel, akit a darabban játszik? - Én is fiatal lány vagyok és ez a szerep nagyon formálható, nincsenek erős karakterek a műben. Ginny kicsit szétszórt, és mindig olyan szituációkba keveredik, ahol muszáj azokat mondania, amiket mond. Gyakran füllentget, sót mondhatjuk erősebb szóval, hazudik. Én például nehezen tudok hazudni, ha magamról van szó, mindig zavarbajövök. - Három éve a Cyranóban játszott a szabadtérin. Gryllus Dorka: A szabadtérin annyira nem éreztem a közönséget, hogy a szünetben kimentem a nézőtérre. (Fotó: Hollósi Zsolt) Mennyiben más egy kis udvarban fellépni? - Amikor a szabadtérin játszottunk, szünetben kimentem megnézni a közönséget. Annyira messze volt az első sor, hogy nem láttam, nem éreztem az embereket. Itt érezni is, hallani is lehet, ahogy nevetnek. Sokkal közvetlenebb a színészek és a közönség viszonya. - Sokat lehel hallani arról, hogy a szülei ellenezték, hogy színész legyen. Hogyan jött az ötlet? - Nem volt ez koncepció, hanem csak úgy jött. Amikor már tudtam, hogy ezt akarom, felvettek a fcSskolára. Mást nem is tudnék csinálni. - Főiskolásként sok szerepajánlatot kapott, most hol dolgozik? - Most is sokat dolgozom, de kicsit más a helyzetem, mert Kaposváron dolgozom, és kevésbé vagyok szem előtt Olyan színházban játszom, ahol jól érzem magara Majd meglátjuk, mi lesz később. Remélem szeptemberben forgatok is, de még semmi biztosat nem tudok. - Régebben magfzdn-nuisort is vezetett, mostanában lehet ingd láPűa képernyőn? - Ha újra televíziós műsort vezetnék, csak olyat vállalnék el, ahol megtalálom önmagam. Pataricza Kata